Uj Nemzedék, 1921. április (3. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-01 / 69. szám
2"'Pentois O) Nemzeoti 1921 április 1. Leégett a Cizella-malom nagy raktárépülete Háromszáz vason kukorica a tűz martaléka — A malmot megmentették — Az ÚJj Nemzedék tudósitójától. — A fővoroksári-úti Gizelli-gőzmalom éjjeli őrsége ma reggel fél négy órakor erős tetőtüzet, felzett a központi tüzérségnek. A ttűzoltók Janiesck lőpargírcsnok és Szilva tüzérkőtiszt parancsnokságával vonultak ki. Először a IX. kerületi,majd a IV-* az IV., a II. és a kölzpontitüzersége jelentek meg a tűznél, nyolc motoros és több gőzfecskendővel, továbbá szájos tolólétrával, ,, A Gizella-múopt a Soroksári-ut, a .Vaskapu* Utas. Ipar-aitca érni "Tinody-utca .közötti taró-feten épült. A «malom pm r.’ kukoricalisztet őrölnek. Abban az épületrészi p ott, ahol a tűz kigyulladt, háromszáz vagon kukoptra volt elraktározva. A szűz ebben a rajcárépülttben keletkezett, valószínű úgy, hogy a sztedőgép egyik plékbólkészült vederje elgörbült és visszatartotta a hajtószíjat.Az úgy keletkezett súrlódás következtében 3vasdarabok között szikra pattanhatott ki,mely a száraz épületfákat meggyújtotta. Mint a tűzoltók a helyszínére érkeztek, az egész raktárépület lángokban, állott. A hatemeletes óriási raktárépületben ,a tűz őrületes gyorsasággal terjedt. A tűzoltók elsősorban a zagy malom tetőzetét árasztották el viznél, nehogy a sok -bázmilió koronát érőmalomgépezet is tüzet fogjon. Eközben a raktárépület, mester, a rengeteg kafonáca égett, óriási robajjalbe Taikad's a ,Vaska puliteai tűzfalat bedöntötte. A tűzfal a malomraktárral üzemben épült fezénsavgyárra dőlt, melyet súlyosan megrongált. Közben a gyár gőzszivattyúját is működésbe hozták. Percenként kétezer liter vizet zúdítottak az égő kukoricák. A tűznél megjelentSipőcz Jenő polgármester is. A rendőrség részéről Berkes Vilmos főtanácsos vezetésével több tisztviselő, detektív és rendőr. Azonnal elállt ék az utcát s a kivonult mentők- Karikás dr. főorvos vezetésével megkezdtük a mentési munkálatokat- Emberéletben nem esett kár. Reggel hat órakor Szilva, tűzoltófőtiszt észrevette, hogy Csömör József tűzoltó eltűnt. Azonnal értesítették a szomszédos trón laktanyát, ahonnan ötven katona sietett a tűzoltók, segítségére. Rövidesen megkezdték a hágyi kukoricatömb széti szórását. Végre hosszas keresés után az egyik IV. emeleti saroképületerészben ráakadtak Csomörra, aki ott a gizdaapokat vizsgálta.Délelőtt 11 óráig a tüzet még nem sikerült eloltani. Az óvintézkedések megtörténtek, nehogy a szomszédos épületrészek is tüzet fogjanak. A raktár minden valószínűségszerint egész napon át égni fog. A kukoricából semmit sem tudnak megmenteni. A kár több mint húszmillió korona. Nagy árzuhanás az élőállatpiacon A földmivelcsülnii kormány engedélyt ad az élőállat kivitelére. re rezni Nemzedék tudósítóidtól. — Jj éshány hét óta szinte óráról-órára esik az élőállat ára. A nyolcvanhat koronás árak helyett a vidéki helyi vásárlásnál már negyven koronáért artják az élősertés kilóját. Csonkaanagyarországon mindenüttolyan nagy a kínálat élőállatban',hogy AZ eladásra -silint jószág több mint ötven százalékát nem, tudjál, a 'földesgazdáik értéke é vtem. .Felkerestük ez ügyben Mayer János földmivelésügyi államtitkárt, ki munkatársunknak a következőket mondotta: " A bizonytalan valutáng viszonyok miatt a gigádák úgy az elmúlt télen, de még ,az ősszel is visszatartották élőállataikat. A nagy takarmányhiány és a korona hirtelen emelkedése okozták ezt a természetellenes hirtelen árzuhanást. A földregrelésügyi kormány minden bizonnyal a gazdáktámogatására siel. Ugyanis a többi cikkek, különösen a ruhanemű és a bőráruk, továbbá a textiláruk korántsem estek olyan nagy százalékkal, mint az ilasrat árai. A minisztérium éppen most foglalkozik egy újabb rendelet kiadásával, melyben: megengedi a gazdáknak, hogy élőállataik, bizonyosszázalékát külföldre, különösen Svájcba kiszállni* hassák. Ezzel természetesen nem az árak emelését akarjuk keresztülvinni, hanem a kereskedőket akarjuk kényszeriteni az iparcikkek árainak arány* lagos leszállítására^.. ..* — / Nárcisz írta: Gáspár Jenő I. Az Egyetem folyósóin a lány karcsú alakitály leisett tova, mint egy elérhetetlen álom. Valahogyan nem illett bele a műtermek szürke hangulatába. A járása oly sima és érdekes volt, mint egy Bréka fiatal párducé, új alakja friss és eleven, mint a májusi napsugár. Az arca vakított, mint a nő, szeme tekintete bársonyosan simította végig az őt bámuló arcokat, a haja nehéz bronzként omlott ará a nyakára. Az egész lányban volt valami fejedelmien biss/Wes elérhetetlenül szép, úgyhogy a mellette ..űtmenő fiuk csak lopva mertek, rá leltekinteni gyűrött finn-ugor jegyzeteikből , a lány, mint egy idetévedt királynő ment a folyosókon,, kalapját a kezében vitte, a fején lángolt a májusi napsütésben a haja, mint egy pompás arany veret a korona. Ruhájából mámoros illat áradt, mint a nárciszokkal teli kertek illata... A sápadt arcú és csillogó szemű fiuk elnevezték: Nárcisznak. A csengők berregve szóltak. A Lány bement az egyik tanterembe. Amint belépett, a terem egyszerre megtelt ragyogással, illattal, a szemek felcsillantak, mintha csak a virágos tavasz szökött volna közéjük. Nárcisz leült a egyikpad szélére és érdeklődve figyelt a katedra felé. A professzor mellett egy fiatal hallgató ült és verseket olvasott f©l A verssorok pajzánan muzsikáltak s a rímek zenéjéből mintha tündérek táncának ezüst sarkantyúja csengett volna ki. A teremben csend volt, csak a 11 3-as költő szive hárfázott tavaszról, virágokról vágyakról és dalai láthatatlan virágszirmokkal hintették fel a sziveket. Még Nárcisz is csillogó szemekkel hallgatta és itta azt a felvirágzó életet, amely kiáradt a versekből. S mikor vége volt a felolvasásnak és Csiszér Imre, a költő elment mellette, oly erősen és izzóan nézett a fiúra, hogy az egy pillantásba megállt, az tuti szinte öntudatlanul leült melléje. Másnap a folyosón már együtt látták őket. Mentek egymás mellett és a napsugár kacagva szőtt lábuk elé fényéből szőnyeget. Majd itt is, ott is, az utcán, a korzón együtt jelentek meg s a tavasz láthatatlan kezekkel lassan kötözte össze a lelküket. A lány olyan volt a fiú mellett, mint egy karcsu, királyi virág, mint egy fehér, illatos nárcisz és, a fiú boldogan, meg részeg filtert ment mellette, mint egy középkori lovag a várkisasszony mellett Egy nap a Gellért-hegyen voltak. Az orgonák ontották illatukat , lilafürtös fejüket szelíden, ingatták fölöttük. A fiú szivéből kiáradt a bent forrongó tavasz és megvallotta a lánynak, hogy szereti. A lány fején orgonából font koszorú volt és a fia vallomására élesen felkacagott... Mikor a fiú bámulva nézett rá, elmondotta, hogy ő csak szeszélyből iratkozott be az egyetemre, hogy ő egy keleten élő nagyratign diplomata menyasszonya és kérte, hogy ne haragudjék rá... Oly szép volt mindez, ami történt, mint egy zenélő költemény, s hogy ő soha se felejti el Csiszér Imrét... Csiszér Imrét úgy n érte ez az egész dolog, mintha valaki könyörtelenül szívén ütötte voltra. Nem kísérte haza a lányt."Nárcisz még egy csókot dobott feléje és lassan ment az utón lefelé. A fiú nézett utána, keze lassan lépegette a lánytól kapott orgona szirmait és úgy érezte, hogy minden sziromioal a legédesebb virágokat tépdesi kia szívéből . A színház közönsége tombolva ünnepelte a bemutatón a Nárcisz szerzőjét. Csiszér Imre boldogan hajlongott a lámpák előtt és övezte első nagy diadalát, amely évek óta ma váratlanul ráköszöntött. Nagynak és erősnek érezte magát, s mosolyogva fordult egyik földszinti páholy felé, hol a mennyasszonya ült. És szivében a boldogság arany-muzsikája zsongott. Elment a menyasszonya páholyába. Szemben ,velük egyik páholyban egy feltűnően elegáns és Szép -asszony ült. Xs Ezér Isire sokáig nézte. -Ki lesz hét ez a nő? Az is őt nézi és mosolyog. Egyszerre eszébe jutott a neve: Nárcisz. A következő percben egy szolga kopogtatott a páholy ajtaján és egy kártyát hozott as mit emeltnek: „Jöjjön át, Nábiszt* Csiszér Imre átment az asszonyhoz. Az mnosolyogva fogadta . —- Haragszik még rám? * —-Ér.? Dehogyi X-i A- tátja, én sokat gondoltam azután magára. ■ Férjhez mentem és évekig voltunk Tokió bán. Ott sokszor eszembe jutottak a maga versei. Minden kötetét meghozattam. — Ma pedig eljöttél sikeri*hez gratulálni. Emlékszik még a gellérthegyi orsonákra?. _ . . . t A férfi arcán fájdalmas árnyék suhant &.'• — . Az asszony keze kezéhez ért és forró volt,mint a láva. Az asszony suttogva mondta: — Nagyon csalódtam az életben Imre. — Boldogtalanvagyok nagyon. — Csak még egyszer múll.nánakc számunkra a Gellérthegyen orgonák. — Csak még egyszer mondhatna nekem, csak nekem egyedül, csicsergő rímeket. A férfi hallgatott- Az asszony arca lánsiban égett és sóvárogva tüzelt a szeme. — Imre. — F lotson elemaz ám, hisz oly árvává* gyök «.. Imre! , . Csiszér Imre feladott. A torka száraz volt és a hangja hideg. — Asszonyom, a gellérthegyi orgonák csak egyszer nyiltak nekünk. •— Vár a menyasszonyom. Meghajolt és, elment. A menyasszonya tréfás duzzogással fogadta: *— Éj, ei, ki az a szép asszony? — A tokiói nagykövet felesége. Szívtelen s azért most boldogtalan asszony. — Egy régi emléket újított fel. Hiába. Mindenki számára csak egyszer mlik az igazi tavasz, s csak egyszer csattog igazán a Udemile. — Akiír az alkalmat elszalasztja, boldogtalan lesz.~Ogi s tovább. A harmadik felvonásra c?- z ek. — A menyasszonya hozzásimult s őket zsókolta a lány •keskeny, iHatos, kezét a feslési A száműzött egyetemek s szétszórt klinikái továszy Mártó« költséges külpolitikai tájékozott. n, sása. —* A pozsonyi egyetem orvosi kara Pécsre kívánkozik. ,- s ' t — Az Uj Nemzedék tudósitójától — A Pozsonyból és Kolozsvárról' számüzött ma- i gyár egyetemek többi fakultásával együtt az or* rosi karok is «Budapesten nyitódbak meg arra az * időre,amíg a nagyobb Óidéi városok egyikében- j mólt ('-a tt és kényelmesen elhelyezkedhetnek. Az orvosi karok elhelyezése valamennyi közta legsu- o ivosabb, mert elengedhetetlen életszerveik, te a klinikák nemcsak sok helyett. Ivánom. A mai vi* * ágban a testvéren előteremthető kórházi és tudó- mányos felszerelést is igényelnek. Megkérdeztük Pekár Mihály dr. orvosiam ált,aiki lapozeonyi .er* . voikar dékáni Észtet látja, el- *z egyeteme mostoha időszakában, hogyansikerült.ezt a problémát eddig megoldani e& 'miként regnézik a .végleges elhelyezésű, v ■ —- A Mini hókat. — (mondotta a dékán , a különböző kórházakba zsúfoltuk be. A gyermekklinikát » -hóhér ikeresztben, « sebészeti kli- 5 nikát aSzent István A kórharban, a szemészeti, nőgyógyászati, bőrgyógyászati klinikákat a Zita- i Kórházban helyeztük el, mig «az Elmegyógyászati órák megtartására a Moravcsik-kliinika vezetősége nyújtott «módot, ezenkivül az Angyalföldi-tébolyda betegeinek vizsgálatára is kiterjesztett-e klinikánk műkoldését. Gyen módon sikerült az .rigéyek,mrlek mind a két klinikáját — mintegy hétszáz betegre berendezve — működésben tartan. A szorosan vett kórházi felszerelést a fővárostól béreljük, annál súlyosabban nélkülözzük azonban a tulajdonképen... karézium felszereléseket, a turdományos berendezéseket, amelyek az utolsó műszerig Pozsonyban vesztek. Pedig csak 1118-ban 10 milliót lebölünk ezekre, nem is jó átszámítani, milyen pénzértéket képviselez ma. Mmikor a csehek már tizenkét kilométerreálltak a várostól is. •Lovászynál, mint akkori kultuszminiszternélaggódva sürgettük meg a tudományos felszerelések elszállítását, azzal nyugtatott meg és némította el aggódásunkat,hogy külpolitikailag jobban tájékozott és tudja, hogy a csehek, bevonulásától nem kell tartaniuk . Most természetesen,rarlóagszükségesebb" műszerek"ledeseréését engedhetjük meg magunknak, így is több milliót kellett költenünk. Természetesen « felszereléseknek hiányossága bényitólag hat a klinikák tudományos és tanító munkájára. Megkérdeztük, hogy az orvosi kar a végleges • elhelyenlenül melyik vidéki árárvet tartaná különleges igényeiszettpontjából a legalkalmasabb- 3 nak. 1 '' •••*’•1'. :1:-¡v í • ‘ 1 '] — Mi legjobban örvendenénk, ha n tpicit meg.oldás sikerülne. Itt máris megvannak azok az in-I * részvények, amelyek alapul szedgátnálnak tudományos apparátusunk felépítéséhez. A nagyoza- 1. bábu közikórházon kívül itt van Magyarország legsz .nagyobb báb’aképző-intézete, van azonkívül moro dorrt gyermekmenhely, elmekórház s egyébként isszámos olyan középülete van a városnak, t ame- l lyeket kisebb átalakítávsal alkalmassá lehet * tenni az orvosi kar díjaira. Győr, de ’a ,t9btd . nyugatmag.van.országi város«, az orvosi kar *»n»ára alig-alig felel meg. Ha a pécsi megoldás* pénzügyi okokból lehetetlenné válik,ekkor •« Dob'• recenbe való elhelyezést kellene kérnünk^ Építkte* zésekre ottsem igen «lenne szükség, de ha .p&ttí? ügyi áldozatokba ikerül ja, mi mégisinkább Hars mellett foglalunk',állást, mert ragaszkodunk a : Ijmániulon, póló elhelyezéshez., j A kolozsvári egyetem országos Mra orvosikar iának illapotáról nagyjában ugyanezeiket mondotta munkájaTSrtalmak 'Barida Treó dr. prodé-ikán. Akolozsvári' klinikáik tudományos fchzsrs■ lése az Akkori kormány bűnös gtjatrasságee miatt ugyancsak mind egyszálig az Üdegrerteklése kezébe ! esett.A klinikák anoet a pozsonyi egyetemeÉhez hasonlóan, különböző kórházakba. ?/.dtdobákon tengődnek, tsz előnyös különbség csak az,hogy akolozsváriegyetemet ,többé aiam gyötri « bizonytalanság éra&sőt ősszel már Szegedem folytatja «*-■ ködösét s ezta megoldást -az .onvofei ká.i* i-^* jfa 5 termáSzeteeeu «szintén csak idpigleftesnek - Őrzi 5*, 1 •— örömmel: fogatja. ' ^ I ■