Uj Nemzedék, 1923. június (5. évfolyam, 122-145. szám)
1923-06-24 / 141. szám
2. Szombatj Nemzedék 1923 Junius 26. A Luovikai Akadémia jubileuma ma: Pilzi Jenő A magyar nemzetnek soha senki által el nem vitatható kulturáns felsőbbségét hirdető jubiláris esztendőnek emlékünnepei sorába Június 24-én egy intézetünk is lép, mégpedig a Magy. Kir. Honvéd LudovikaAkadémia, amely most ma ünnepli működése megkezdésének zázaitós fordulóját. Az ötven esztendős érdemes múltat, amely az akadémiának 1872 'sisain való megnyitása óta eltelt, százéves vajúdás előzte meg. Mert ha az eddig talált írások nem csalnak, már II. József korában szó esett oly intézmény létesítéséről, amelyben magyar ifjakat tanítsanak a katonai tudományokra. A magyar nemesi felkelésnek a francia háborúban történt felhasználása a síkik század elején nem csekély mértékben éreztette annakszükségét, hogy Magyarország gondoskodjék fiainak a hadi tudományokban járatos tisztekké való neveléséről. A magyar hadi akadémia első terve Már az 1802. évi IV. t. c. felvetette az eszmét, hogy a tudományegyetemen a hadi disciplinák számára tanszéket állítsanak fel, majd tetemes hazafias adományok magyar hadi akadémia felállítását tolták előtérbe. Az 1808. évi országgimesen számosan adakoztak erre a célra, maga Ferenc király a Vácott a Mária Terézia emelte nemesi nevelőintézet épületét ajándékozta a felállítandó akadémia részére, Mária Ludovikakirályné pedig, a neki. .felajánlott koronázási ajánldékból 50.000irtot adományozott, a tervezett intézet javára A nemzetet megértő nagylelkűségnek volt következménye, hogy az új intézetet kegyeletből Ludovika Akadémiának nevezték el. Az iskola felállítása azonban késett a centralista eszméktől áthatott konok ellenségeink áldatlan befolyása miatt, annak ellenére, hogy a lelkesültség újabb adományokat termett. 1824- ben határozta el az országgyűlés, hogy az akadémiát nem Vácott, hanem Budapesten állíttatja fel. A nemzeti átalakulás ,reformkorszakában az akadémia felállítása másodrendű kérdéssé vált ugyan, de a reformpárt, mint ellenzék, nem hagyta elszunnyadni a kérdést és 1835-ben nyílt kitörésre került a dolog, mert a kormány nem engedte meg, hogy a Ludovikában a tanítás nyelve a magyar legyen! Az 1848-iki kormány a nemzet jogos kívánalmainak vélt eleget, tenni és engedve a szükségnek is, elrendelte a Ludovika felállítását. Az intézet 1849 első napjaiban ünnepélyesen meg is nyílt. Élete azonban igen rövid volt, mert amikor Windischgraetzjanuárban Pestre bevonult, megszüntette az intézetet és katonai kórházzá alakíttatta át A szabadságharcot követő elnyomatás korszakában természetesen szó sem lehetett magyar katonai nevelő- és képzőintézetről, sőt annak alapítványait a hadsereg katonai képzőintézeteibe felvett ifjak nevelésére használták fel. Végül a kiegyezés után a Ludovika-alap visszajutott a nemzet birtokába, a honvédelmi miniszter felügyelete és kezelése alá és a magyar kormány a kiegyezési törvénnyel megszervezett honvédség számára tiszti nevelő- és képzőintézetet létesített belőle mai helyén. A Ludovika négy korszaka Az 1884-ig tartó tizenkétéves első időszakban a Ludovikán összesen 1159 honvéd egyént képeztek ki tisztté a honvédség gyalogságához, lovasságához és a m. kir. csendőrséghez. A hadművészet fejlődése, nemkülönben a monarkia külügyi helyzete folytán azonban változtatni kellett a honvéd tisztikar képzésében és emelni is kellett létszámát. Ez pedig csakis a Ludovika szervezetének módosításával vált lehetővé. A módosítás 1883-ban következett be és az intézetnek valódi katonai jelleget adott, még pedig az által, hogy a tényleges és szabadságolt állományú tisztek tanfolyamát szervezték meg. Ebben a második időszakban, amely 1901-ig terjedt, a tényleges állományú tisztképző tanfolyamon összesen 1066 növendék végzett, akik közül 840 a gyalogsághoz, 222 a lovassághoz, 4 pedig a csendőrséghez került. Ugyanebben az időszakban az úgynevezett szabadságolt állományú tanfolyamokon és az egyévi önkéntesi iskolákban összesen 742 egyént képeztek ki a honvédséghez és a csendőrséghez. Az 1997. évi XXIII. t.-c.-kel a Ludovika valóságos akadémiává lett, amivel a nemzetnek többszázados törekvése jutott célhoz, mert ezentúl növendékeinek magas fokú katonai tudományos képzést adhatott, és mert a cs. és kir. közös hadsereg magyar ezredei számára is nevelhetett tiszteket. Ez a Ludovika harmadik korszaka, amely alatt, 1922-ig, összesen 2086 akadémikus lépett ki az intézetből a monarkia fegypi’66 erejéhez. A kilépettek közül a m. k. honvédséghez jutott 1889, a cs. és kir. közös hadsereghez pedig 197. Az akadémia negyedik időszakának jelölhető meg az, mely az 1918-iki forradalom lezajlása óta napjainkig terjed. Ennek az időszaknak elején védő szárnyai alá egyesítette a Ludovika a megszűnt cs. és k. közös hadsereg összes nevelő- és képzőintézeteinek magyar honos növendékeit, ami által minden fegyvernem számára szolgáló tisztképző intézetté vált A zűrzavarokkal és vajúdásokkal teli későbbi időben az akadémiát a kommunizmus hátráltatta fejlődésében, de egyben ekkor szolgáltatta hazaszeretetének legfényesebb tancjelét, mert 1919 június 24.-én az akadémikusok tanáraik vezetésével a bitor proletárdiktatúra ellen zászlójuk, palládiumuk alá seregelvén, ezt a magasba emelték és vérkeresztséget is szenvedtek! Hogy pedig ebben a még igen rövid időszakban, amikor Nagymagyarország rombadőlt, mit végeztek a Ludovika Akadémia elgedett szorgalmú tanárai és akadémikusai, azt az 1920 június 26-án kelt honvédelmi miniszteri nyílt parancsnak ez a szakasza bizonyítja a legfényesebben: a magyar nemzeti hadsereg büszke lehet erre az intézetre, mely a hazátlan söpredék által tagjaiban, valamint gyönyörű hagyományaiban és szellemében halálra ítélve, rövid idő alatt ily pompásan talpra állott! Eza talpraállás nemcsak dombóvári Révy Kálmán ezredesnek, a Ludovika Akadémia jelenlegi parancsnokának elévülhetetlen érdeme, hanem a tanári karnak és az akadémikusoknak is, akiknek lelkéből a világ általános romlása között sem halt ki az eszmékért való nemes lelkesedés és küzdelem. Az akadémia jelentősége Hogy a Ludovika a m. kir. honvédség katonai szellemi életének középpontja volt és áldásthozó melegágya, bizonyítják, hogy a felső fok tanfolyamokon kívül kebelében évtizedeken át különféle tiszti tanfolyamokon a m. kir. honvédség tisztikarát magasabb katonai kiképezésben is részesítették. Ide tartozik a Ludovikának a magyar katonai szakirodalom terén kifejtett igen fontos és úttörő szerepe. Benne indult meg az első magyar katonai szakfolyóirat, a Ludovika Akadémia Közlönye, amely számottevő eredményt ért el a katonai tudományoknak magyar nyelven való művelésében és nagyrafejlesztésében Eleinte a Ludovika Akadémia tanárai voltak majdnem az egyedüliek, akik magyar nyelven írtak katonai tankönyveket és szakműveket. így vált ténnyé az, hogy a magyar "katonai szakirodalomnak eddigelé csakis egy igazi korszaka volt: a vs. kir. honvédség időszaka 1873-tól napjainkig! Az eddigi, bár még Hézagos adatok beszámolnak arról is, hogy az 1934—18-iki világháborúban hányan lelték hősi halóinkat azok közül, akik az akadémiának voltak növendékei. Az elesettek száma, majdnem Most egy éve, még a százezres számok fölött vigadt, részeg táncot járt Bécs. Ma már csak szomorú, lerongyolt s a végsőig lehangolt város, ahol csak a valuta jól öltözött kérges lelkű üzérei tombolnak jólétben. Ez már nem a régi császárváros, de nem is a háború után elkövetkezett idők külföldet csalogató metropolisa. Egy szomorú, összeroppant test beteg szíve, amely már csak mesterséges dollárkulcsün-injekciókkal és belső — itt életösztönt jelző — fellobbanásokkal tud legyűrni egy-egy válságot. A magyar korona — bármilyen különösen hangzik is — az osztrák határtól kezdve jó valuta! A Dunagőzhajózási Társaság pompás hajóinaka külföldiekkel, de elsősorban, természetesen magyarokkal nyüzsgő szaténjaiban irigykedve figyelik a magyart. Az osztrák és a német a magyar valutát és a kifogyhatatlan bőségű magyar földet sápítozza, a „győztes ántant“ ideszakadt emberei pedig ugyancsak bámulattal beszélnek rólunk. Egy előkelő francia úr mondta: — Higgje el kérem, a világháborút követő háborúban Önök győztek! . . Ezt láttam Budapesten és hallom itt osztrák területen is! Azt mondják, ma már csak Magyarországon lehet Európában jól élni. A főpincér egyetemi tanért megszégyenítő előadást tart a közép-európai gazdasági helyzetről, melyben — szerinte — Magyarország a diktátor!! Ezt Bécsben már alaposan érzi az ember. Maguk az osztrákok mondják, hogy a bécsi kereskedők, szállodások, mulató-tulajdonosok hallgatólagosan rendszeresített zsarolásból élnek. Szinte leírhatatlan árak szemérmetlenkednek a kirakatokban. Már csak a törzsszámot írják ki feltűnően és a nullák egyre törpébben, most az orgonasípok, következnek végtelen sorban. Az Operaházzal szemben lévő előkelő szőrmeüzletben például csupa 18, 20-as szám szerepel, melyeket azután természetesen öthat apró nulla követ. A bécsiek azonban ezen már mosolyogni sem tudnak. Keserű rezignációval emlegetik a mind nagyobb munkahiányt és az osztrák középosztály teljes lerongyolódását. — Jan! die Ungarn! ... — sóhajtják egy távoli Kanaan bámulatával és távszónoklatot tartanak Ausztria leromlásáról. Mint ahogy az osztrák állam megtanult kérni és panaszkodni, úgy a hajópincér, a szállóportás és a linzi korcsmáros is kötelességének tartja felvilágosítani a külföldet Ausztria nyomoráról. Tanulhatnánk tőlük! A Bécsből induló , azelőtt zsúfoltan közlekedő linzi hajó most teljesen üres. Tavaly még angolok, franciák, olaszok Az elkeseredett bécsiek még Magyarországot is irigyüik . Az Úfj Nemzedék tudósitójától. ~t Bécs, június 18. , és elsősorban magyarok utaztak erre a Stachau csudálatos vonalán. Most mindenki elmaradt. Az osztrákoknak nincs pénzük luxus utazásra, a külföldiek pedig az olcsó Németország felé tartanak. Ez sokkal jelentősebb momentum, semmint gondolnék. Azelőtt ugyanis a vrachaui it jelentékeny bevételi forrása volt Ausztriának. Ma már senki sem fizeti meg a bécsi átszállással járó 100.000—• 150.000 osztrák koronás szállodát, a nyolcvanezres-százezres ebédet és a tízezer koronás borravalót. A külföldiek valósággal menekülnek Ausztriából. Inkább a drága D-vonaton utaznak megszakítás nélkül Budapesttől Salzburgig, semmint Ausztria területén egy percig is időzzenek. Még az amerikai globetrotterek is elkerülik Bécset és Budapest után Münchenbe száguldanak. Azt mondják, ők sem lopják a dollárt, már pedig Bécsben jelszó lett a „Für Auslaendern doppelte Presse“. Ez a dupla ár azonban még jó valutában is tekintélyes summát jelent, így lett Bécs tabu s mint egy veszedelmes szigetről beszélnek az egykori császárvárosról a külföldiek. Szinte minden lércéstávolságban óriás fehér plakátok, nagy, kék földgömbbel,,melyet egy arany sugár övez. Dollárjegyzés. És nagy, csábító szavak a 8 százalékos dollárkölcsönről, amely talán megmenti Ausztriát a teljes leszülléstől. A művészileg pompás plakátok előtt azonban az osztrákok elfordítják a fejüket és keserű gúnnyal beszél- nek ez utolsó, próbálkozásról. — Rajtunk már csak Magyarország segíthet, — mondta halálos komolysággal egy előkelő bécsi ember, miközben a magyar korona jegyzését figyelte egyik napilapban. S mikor a pesti élelmiszerárakról, az evési lehetőségről beszéltem, ökölbe szorított kézzel csapkodta az asztalt. Nagyon mérges lett . . . Persze arról nem beszéltem, hogy a Bitz 10—12.000 koronás paradicsomi ebédjét nálunk sem magyarok eszik... Istenem, úgy örültem, hogy még bennünket is lehet irigyelni . . . b..) eléri a háromszázat! A legtöbben az 1918-ban kilépettek közül estek el, még pedig huszonegyen! A m. kir. honvédség magyar szolgálati nyelve folytán a magyarság érdekében soha el nem évülő érdemeknek kutforrása volt az Akadémia azzal, hogy egy félszázadon át olyan tiszti sarjadékát nevelte a m. kir. honvédségnek, amely sarjadék a honvédség zászlói körült védképes honpolgárokból nemcsak a haza védelmére alkalmas vitéz katonákat volt képes kioktatni, hanem hogy ezeket a magyar haza iránt való hűségben is nagyra nevelte. És ezen a helyen is ki kell nyilatkoztatnom abbeli megingathatatlan meggyőződésemet, hogy a Ludovika Akadémiából sarjadt ki az a szellem és az a vitézség, amely az 1914—18-i években lezajlott rettenetes küzdelemben áthatotta a m. kir. honvédséget és ragadta ezt a magasba. Én úgy érzem, hogy a holnapi nevezetes napon nemcsak az egybesereglő díszes közönség, hanem az egész magyar nemzet hálájából sarjadzó fénykoszoru fog égnek áradni a klaszikus ódon falakból és ebben a fénykoszoruban méltán büszkén foglalnak helyet azok a ludovikás tanárok, mesterek és tanítványok, akik magyar hazájuknak ötven éven át elsősorban is ernyedetün szorgalmú, becsületes férfiúivá, azután pedig rendíthetetlen bű fiaivá lettek egészen a hősi halálig és a mártiromságig. XXXXX»XKXX»OOOOOOOGO(XXXX)OOOOOOOC»OOOŰOO(»OŰŰOSŰOC100Ü Causanneban csönd van — Az Új Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át. — Páris, junius 23. Lausanneból jelenti az Infomul* Hon tudósítója. Minden hivatalos és félhivatalos tárgyalás megszűnt. A delegátusok mind utasításokat várnak kormányaiktól.