Uj Nemzedék, 1924. március (6. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-01 / 51. szám
1924 március 1. a| Nemzedés« Szombat ^ & lizoiuciscs MmíMí még mindig sicsniimiiii a gazdák MiCsSaferMigféncíi — Az uj Nemzedék A belső kölcsön ügyében nagy vonásokban már kialakult a végiges felfogás, csupán egy pontban mutatkozik erős ellentét a 12-es bizottság tagjai között. Egyetértenek abban, hogy a törvényjavaslat új szövegezésébe be kell venni a kisemberekvédelmére egy bizonyos jövedelem- és vagyon minimumuak a mentességeit, a bankok jegyzési kötelezettségét, különösen a részvények megadóztatását közvetlenül a részvénytársaságoknál és igénybe kell venni a valorizálatlan hitelt élvezőket. Csupán arról tanácskoznak még, hogy mindez milyen mértékben történjék, tehát főleg csak a számszerűség megállapítása van hátra. Az ellentét a föld megterhelése körül merült fel- A képviselők egy része azt kívánja, hogy az agrártársadalom is vegye ki részét a belső kölcsönhöz szükséges áldozatból. Ezzel szemben többen hangoztatják, hogy a gazdatársadalomra csak egészen enyhe terhet róhatnak, mert a föld már bőségesen adózott tudósítójától. A végső megállapodáshoz szükséges statisztikai összeállítást most dolgozzák ki a pénzügyminisztériumban. Azok, akik ellenzik az agráriusok fokozott bevonását, arra hivatkoznak, hogy a vagyonváltság alkalmával akkora áldozatot hozott a birtokososztály, hogy többet nem kívánhatnak tőle. Hiteles adat szerint több mint százmilliárdot rótt le akkor a gazdatársadalom , míg az ipar és kereskedelem együt alig 500 millió koronát. A gazdák fizetéseihez számítandó még az a négyszázezer hold föld, amit az állam földbirtokpolitikai célra vesz el tőlük. A bizottságnak mindenesetre még több ülést kell tartania, amíg döntő állásfoglalásra jut Az egységes párt tizenkettes bizottsága ma délelőtt 11 órakor a miniszteri tanácskozóteremben folytatta tanácskozását Az ülésen megjelent Walkó Lajos ideiglenes pénzügyminiszter is, aki válaszolt a bizottságban elhangzott beszédekre. A folyamatok semmit sem vittek el a Gépépítő rt. óbudai telepétől , Az Új Nemzedék tudósítójától.Néhány reggeli lap ma hírt adott arról, hogy a folyamőrség egy osztaga még hétfőn délelőtt megszállta a Hajó- és Gépépítő Részvénytársaság óbudai ipartelepét, hogy megakadályozza azoknak a műszaki anyagoknak és felszerelési cikkeknek a gyártelepről való elvitelét, amelyekre igényt tartott. A részvénytársaság ugyanis a Hadianyagértékesítőtől vásárolt ipari cikkeit zártkörű árlejtésen eladta. Ezeknek a holmiknak az egész anyagára igényt tartott a folyamőrség, mert szüksége volt rá. Viszont a részvénytársaság az árverési halmazat felosztotta az állami gépgyár, államnyomda, a honvédelmi minisztérium és egyéb közintézmény között Ebből származott a félreértés s ennek következéseképen szállták meg folyamőrök Mladiata János alezredes parancsára az ipartelepet, ahonnét azonban semmit sem vittek el Ez a blokád szerda délelőttie tartott, amikor a belügyminisztérium intézkedésére a folyamőröket visszavonták az ipartelepről. A részvénytársaság igazgatósága először arra gondolt, hogy büntető feljelentést tesz a parancs kiadója ellen, később azonban ettől elálltak, mert időközben a belügyminisztérium részéről a hivatalos vizsgálat is megindult, mellyel Hauer Gyula pénzügyminiszteri h. államtitkárt bízták meg. Értesülésünk szerint a hivatalos vizsgálat során még tegnap kihallgatták Kelemen Móricot, a részvénytársaság igazgatóját, ma délelőtt pedig Mladiata alezredes és Benedek Dezső kihallgatására kerül a sor. Munkatársunk ebből az alkalomból kint járt a folyamőrség óbudai lalhanyójában, hogy informálódjék magától Mindaita alezredestől az affér ügyében. Az alezredes nem volt a laktanyában, nyilván ebből az ügyből kifolyóan volt hivatalosan távol. Ellenben sikerült Benedek Dezső századossal beszélnie, aki a kivezényelt osztag parancsnoka volt Benedek százados a következőt mondotta: — Az ügy most van hivatalos vizsgálat miatt. Valószínű, hogy majd elhangzanak benne hivatalos nyilatkozatok is, még pedig olyanok, amelyeket, a nyilvánosság informálására, szántak. Én azonban nem nyilatkozhatom. Katona vagyok. Értesülésünk szerint az ügyet simán intézik el, mert a vizsgálat eddigi során az igazolódott be, hogy az egész csók ■egy kellemetlen félreértésből származik. A szoptató nők tejét szaporítja,a csecsemő gyarapodását elősegíti, ha az anya rendszeresen használ Ovomaltinet — friss tojásból, tejből. Dr. Vander-féle malátából és kakaóból készült koncentrált tápszert. ESnsaron a mm m n»sz«en38töcs — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Tegnap este a miniszterelnökségen Bethlen István gróf miniszterelnök elnöklésével miniszteri értekezletet tartottak, amelyen Vass József, Daruváry Géza, Walkó Lajos, Bod János miniszterek és Kállay Tibor volt pénzügyminiszter vettek részt. Az értekezleten részletesen tanácskoztak a szanálásról szóló törvénytervezet alapelveiről. A külföldi kölcsön ugyanis a perfektuálás után a szanálási törvényjavaslat keretében kerül a Ház elé és a javaslat tárgyalása során döntenek az összes, a külföldi kölcsönnel és a belső tjjépítéssel kapcsolatos kérdésekre vonatkozóan is. . A szanálási törvénytervezet tárgyalását ma délután is folytatják a miniszterek és így elmarad a szokásos péntek esti minisztertanács, amelyeken a folyó ügyeket szokták tárgyalni. Kállay nem lesz pénzügyi diktátor A kormány körében ismételten megcáfolják azt a hírt, hogy Kállay Tibor volt pénzügyminiszternek a kölcsön lebonyolítása körül bárminő diktátori hatalmat biztosítanának. Teljes a kavarodás az ellenzéki fronton Az Új Nemzedék már jelezte, hogy Szilágyi Lajos vezetésével az ellenzék akciót kezdett a tömörülés érdekében, az erre vonatkozó tárgyalások azonban máris meghiúsultak. Az ellenzéknek egyéni hatalomra törekedő Ilivel ugyanis nem bírják elviselni azt, hogy valaki a fejük felett legyen és ezért Szilágyi Lajosnak az akcióját meghiúsultnak lehet tekinteni Egyrészről Rupert Rezső, másrészről Vázsonyi Vilmos és Stassay Károly között éleződtek ki az ellentétek. Vázsonyi kijelentette, ne tanítsá őt liberalizmusra az a Rupert, aki a veszprémi ébredők lapjában azt írta róla, hogy hazaáruló. Rassay, Vázsonyi és Ugrón teljesen távoltartják magukat ettől, az együttműködéstől annak ellenére, hogy Vázsonyi kijelentette, hogy elvben hajlandó lenne a többi frakcióval együtt dolgozni. Ez azonban teljesen lehetetlen, már csak azért is, mert közte és Rupert között elmérgesedett az egymással való érintkezés, úgy hogy közös munkába nem foghatnak. A fajvédő csoport színtén távo tartja magát attól, hogy a liberálisok székürét tolja. Teljesen izolálva állnak a legitimisták is, akiket igazán nem lehet a szociáldemokratákkal, való együttműködésre rábírni., Értesülésünk szerint Szilágyi Lajos rövidesen abbahagyja akciójának folytatását és letesz arról a szándékáról, hogy az ellenzéket tömörítse. Kétes hitelességű ántant-parancs miatt mondMunk le a román kártéritésröl A magyar-román tirgyalás Ikulisszallistal „Hallott fiomi vagy &aál3,&álomány ?" — Az Uj Nemzedék Meglepetésként érte az ország közvéleményét az a tény, hogy Magyarország a magyar-román tárgyalások során lemondott a Romániával szemben fennálló harmincnégy milliárd korona kártérítési követelésről. Ez a hír annál megdöbbentőbb, mert az 1920-ik évben, ilyen összegében meghatározott kártérítési igény ,ma billiókat jelent. A lemondás indító okairól semmit sem közölt eddig a külügyi kormány és hivatalos helyen nem is adnak felvilágosítást erre a nagyfontosságú ügyre vonatkozóan. Más oldalról most bizonyos tájékoztatáshoz jutott az Új Nemzedék, amely tájékoztatás a jelek szerint valóban fedi az igazságot és rávilágít arra a helyzetre, amelyben a magyarkiküldötteknek a kártérítésről való lemondásra el kellett magukat szánniuk. Mindenekelőtt emlékeznünk kell arra, hogy 1919 őszén a magyar földre bevonult román sereg nemcsak a román katonaság élelmezése és felszerelése által okozott rengeteg kárt az országnak, hanem azzal is, hogy legfontosabb ipartelepeinket kirabolta és a gépeket, mozdonyokat, stb.-t Erdélybe, illetőleg a „regát“- ba szállította. Budapest népe még jól emlékszik arra, amikor a románok éjszaka — akkor nem volt szabad az utcán járni — megkezdték egyegy budai gyár „leszerelését" és a kocsik egész éjjel, végeláthatatlan sorban vitték át a hidakon a ,,hadizsákmányt“. A kár összeírása már az antant kikiküldötteinek, köztük Bandholz tábornoknak az ellenőrzésével történt és az akkori magyar kormány összeállítását, a 31 milliárd korona kárt, az antánt hivatalosan elismerte. A lefolytatott tárgyaláson a románok kijelentették, hogy nem fizetnek semmit, mert amit elvittek, hadizsákmány volt. Magyar részről éppen ellenkezően közönséges rablásnak minősítették a románok szántásait és sürgették a kár megtérítését. Az antant elvben elismerte a magyar álláspont jogosságát, de nem akarta nyílt állásfoglalással dezavuálni a román szövetségest, hanem ehelyett tudósítójától. — közvetítő megoldást keresett. Ilyenformán akarta megoldani a problémát: ha a románok saját jószántukból jöttek be az országba, akkor rablásnak minősíti a magyar gyárak leszerelését, melyért Románia kártérítéssel tartozik; ha támadás elhárítására és az antant parancsára vonult be a román katonaság, nincs helye kártérítésnek, mert akkor „hadizsákmány“ mindaz, amit elvittek, sőt még Magyarország köteles megfizetni a román sereg élelmezési költségeit. Még ez a döntés sem használt Romániának, mert így sem tudta igazolni azt a bizonyos ántant-parancsot. Tehát éveken át, hozta-halasztotta a döntést. Most egyszerre — a legutolsó tárgyaláson — megkerült az igazolás is. Előmutatták a románok Roch marsall határozott parancsát a bevonulásra, amelyet támogattak a vörös hadsereg offenzívájának visszaverésére véghezvitt előnyomulás szükségességével. A boszorká- Inyos parancs-históriát nem akarták a magyar, részről akceptálni, mire a román kiküldöttek a következő ajánlatot tették: Románia a magyar kártérítési követelésnél kilencszer nagyobb összegben szabja meg hadseregének élelmezési és megszállási költségét. Mivel igazolni tudja, hogy parancsra vonult be, ezt Magyarországnak kellene megfizetnie, anélkül, hogy joga lenne bármilyen kártérítésre. Románia tehát inkább azt ajánlja: mondjon le Magyarország a kártérítési kötelezettségről, Románia is lemond a megszállási költségről és ezzel az ügy békésen elintéződik. A külügyi kormány erre utasította megbízottait, hogy fogadják el az egyezséget. Az esetleges döntőbírósági eljárás lefolytatását a körülményekre való tekintettel nem tartották célszerűnek. A magyar-román megállapodás mutatja, hogy a prepozíciót elfogadták, ámbár az, sem lehetetlen, hogy a felmutatott Roch féle parancs hitelessége — legalább is az eddigiek szerint — nem tekinthető kritikán felül valónak. Négyszázmillió Korona értékel csekkel veszten el egy tisztviselő — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Szerdám éjszaka egy állami tisztviselő táviratot adott fel a főposta Koronaherceg utcai részén. Később észrevette, hogy eltűnt a pénztárcája és bércigarettatárcája, amelyekben összesen 100 millió korona értékű csekkek és másfél millió korona készpénz volt. Az eltűnt, csekkek a következők: A Deutsche Bank, Berlin által kiállított Midland Bank, Londonra szőlő és 777 angol fontra vonatkozó 025 420. számú csekk. A Hamburger Handelsbank-i Niederlassung, Berlin által kiállított és az Equitable Trust, Newyork-ra szóló 1000 dolláros, 40.919. számú csekk. A Gesellschaft Gegenseitiger Kredit für Handel und Gewerbe, Riga által kiállított és Lazar Frei, Newyork-ra szóló 75 dolláros, 16.679 számú csekk. A károsult feljelentést tett a rendőrségen, amely táviratilag letiltotta a csekkeket Budapesten, Bécsben, Berlinben, Bukarestben, Belgrádban, Londonban és Newyorkban, a megsemmisítési eljárást pedig folyamatba tették. A károsult állami tisztviselő, akire a csekkeket kézbesítés végett bízták, felkéri a megtalálót, hogy juttassa el a főkapitányságra, Csizmadia rendőrkapitányhoz. A csekkeket beszolgáltató a tárcában levő másfélmilliót megtarthatja és ezenfelül tizenkét millió korona jutalomban részesül. Az arcbőr és a test ápoláshoz nélkülözhetetlen a világhírű Földes Margit éreme, púder, szappan, ám az Új nemzetiéket