Uj Nemzedék, 1930. szeptember (12. évfolyam, 198-221. szám)

1930-09-02 / 198. szám

Uj Nemzedék KeiM, ISM C september 1. Megteremtették az európai agrárállamok együttműködé­sének lehetőségét A Népszövetség elé terjesztik a varsói konferencia határozatait Zí­ konferencia fogta s­zel mezőgazdasági — As Dj Nemzedék tudósítójától -Varsó, szeptember 1. A nemzetközi mezőgazdasági konfe­rencia bizottságai szombaton délelőtt be­fejezték munkájukat. Délután összeült a plenáris ülés Jania Polczynski föld­­mivelésügyi miniszter elnöklésével és közfelkiáltással elfogadta a bizottságok valamennyi határozati javaslatát. A határozati javaslatok egyebek kö­zött a következők: A delegátusok kormányaiknak a kö­vetkező javaslatot teszik: Az értekez­leten képviselt államok előkészítik a mezőgazdasági termé­nyek exportjának újjászervezésére al­kalmas módozatokat, hogy az exportált mennyiséget a piac szükségleteihez alkalmazhassák. Azok az államok, amelyeknek mezőgazdasági ki­viteli gépezete ezt lehetővé teszik, kös­senek kétoldalú vagy több­oldalú meg­állapodásokat a mezőgazdasági termé­kek kivitelére. Hogy egy nagyarányú szervezet létrejöhessen, meg kell szer­vezni az illető ország szükségleteinek megfelelő silos-hálózatot, továbbá olyan pénzügyi szervezetet kell létre­hozni, amely fedezi a gabonakereske­delem szükségleteit, nevezetesen előleget adhat a mezőgaz­dasági terményekre, továbbá létre kell hozni egy olyan szervezetet, amely min­den ország területén egységes feltételek mellett biztosítja az eladást. A konferenciának az a kívánsága, hogy a kiviteli kérdésekről tájékozott delegá­tusok és a különböző országok hasonló célú intézményeinek képviselői idősza­­konként jöjjenek össze és cseréljék ki ér­tesüléseiket. Az értekezlet ajánlja, hogy teremtsenek meg egy szervezetet, amely alkalmas a nem termelő államokba irányuló koordinált mezőgazdasági kivitel köz­pontosított megvalósítására. A résztvevő államok képviselői ezen­kívül azzal a javaslattal fordulnak kor­mányukhoz, hogy lépjenek közös akcióba a mezőgazdasági kivitelről szóló statisz­tikai módszerek egységesítésére. A jö­vőre nézve nem látszik indokoltnak, hogy a lengyel földművelésügyi minisztérium gyűjtse össze és ossza szét ezeket az ada­tokat. A statisztikai anyag első részleté­nek kicserélése történjék meg még ez év november elseje előtt. A képviselt államoknak az a szándékuk, hogy a Népszövetségben alkalmas pilla­natban közös javaslatot terjesztenek elő, melynek célja, hogy nemzetközi egyezménnyel töröljék el a mezőgazdasági termékek export­jára adott közvetett vagy közvetlen prémiumokat. Ennek az egyezménytervezetnek ki­dolgozására a lehető legrövidebb időn belül szakbizottság fog összeülni. A len­gyel kormány kéri, hogy még a szakbi­zottság összeülése előtt gyűjtsék össze a szükséges okmányokat és készítsék el az egyezmény előzetes tervezetét. A résztvevő államok egyértelműen ki­jelentik, hogy az állategészségügyi akció kiinduló pontja a marhavész elleni küzdelem, még­pedig az állatállomány egészség­­ügyi feltételeinek javítása útján. Szük­ségesnek tartják, hogy egyesült erővel fáradozzanak egy újabb nemzetközi állategészségügyi egyezménynek a nem­zetek szövetsége égisze alatt történő megkötésén, aminek legkésőbb 1931. vé­géig meg kell történnie. Megállapodnak abban, hogy mától kezdve tanulmány delegátusok kormányaiknak előter­jesztik még a következő határozatokat. A képviselt államok haladéktalanul pénzügyi szakbizottságot alakítanak, amely Varsóban még 1930 november 10-ike előtt összeül, hogy tervet dolgoz­zon ki az átmeneti mezőgazdasági hitel­kérdés egységes szabályozására. Az értekezlet megvizsgálta a képviselt kormányoknak a Népszövetség kérdő­ívére adott válaszait és megállapította, hogy a válaszok vezető gondolatai egy­behangzók. Megállapította, hogy egyes országok amellett nyilatkoztak még, hogy az európai importáló államok része­sítsék kedvezményes elbánásban az európai eredetű gabonaneműeket és mezőgazdasági termékeket. Az értekezlet magáévá tette ezt az ál­láspontot. Megjegyzi az értekezlet, hogy ez a kedvezményes elbánás, amely csor­bítása az úgynevezett legtöbb kedvezmé­nyes elvnek, nem érintheti a tengerentúli országok érdekeit, amelyek továbbra is legfőbb szállítói maradnak a hiányos európai piacnak. Mégis az európai mező­gazdasági termékeknek ez a kedvezmény­ben részesítése az egyetlen hatásos módja az agrárválság enyhítésének. Egy további javaslat értelmében a résztvevő államok elhatározzák, hogy idő­­szakonként, de legalább évenként egyszer közös értekezletre küldik gazdasági poli­tikájuk irányítóit. A legközelebbi ilyen konferencia 1931 őszén lesz. Szükségesnek tartják, hogy állandó gazdasági tanulmányi bizott­ságot alakítsanak, abba mindnyájan kiküldik képviselőiket. A tanulmányi bizottság feladata centrali­zálni a varsói értekezlet határozatainak végrehajtására irányuló munkát, továbbá előkészíteni a későbbi konferenciákat. A kormányok legkésőbb 1930 október else­jéig kijelölik képviselőiket, akik a lehető legrövidebb időn belül összeülnek, kidol­gozzák a bizottság szabályzatát, majd hozzálátnak a határozatok életbelépteté­séhez. Az értekezlet egy másik határozatában nyorni fogják a kétoldalú állategészség­ügyi egyezmények megkötésének lehe­tőségét részint még a nemzetközi egyez­mény megkötése előtt, részint pedig, hogy kiegészítsék azt és a különleges kívánalmakra alkalmazzák, kívánatosnak jelenti ki, hogy mezőgaz­dasági kérdésekben a mezőgazdasági államok nemzetközi téren, különösen a Népszövetségben egységes álláspontot foglaljanak el, kölcsönösen közöljék egymással a Nép­­szövetség kérdőíveire adandó válaszukat, úgyszintén a többi nemzetközi szerv me­zőgazdasági irányú tudakozódására adott feleltüket. Kívánatos, hogy a képviselt államok minden mezőgazdasági tárgyú javaslatukat a novemberi genfi gazda­sági értekezleten koordináltan terjesszék elő. A résztvevő államok elhatározzák, hogy a szövetségnek javaslatot tesznek, léte­sítsen állandó együttműködést mezőgaz­dasági kérdésekben a­ római nemzetközi mezőgazdasági intézettel, valamint a párisi nemzetközi mezőgazdasági bizott­sággal. Az értekezlet kimondja, hogy minden határozatát eljuttatja a nemzetek szövet­sége titkárságához és felkéri a titkársá­got, hogy azokat továbbítsa mindazok­hoz az államokhoz, amelyek az 1930 már­cius 24-én elfogadott genfi jegyző­könyvet aláírták. A határozatok elfogadása után Pol­czynski miniszter, mint az értekezlet elnöke, beszédet mondott, amelyben ki­domborította, hogy az értekezlet egyhangúan létrejött pozitív eredményekkel járt. Ezek után valamennyi delegáció nevé­ben Madgearu román miniszter mondott beszédet, amelyben összefoglalta az ér­tekezlet eredményeit és hangsúlyozta, hogy ezek milyen nagy fontossággal bírnak valamennyi mezőgazdasági ál­lamra. Meleghangú köszönetet mondott Lengyelországnak kezdeményezéséért és utalt arra, hogy az együttműködés lég­köre megkönnyítette ezeknek a rendkí­vüli fontos határozatoknak elfogadását. Ezek után az értekezletet berekesztet­ték. Jania Polczynski földmivelésügyi mi­niszter átnyújtotta a delegáció­­tagjai­nak a Polonia Restituta-rend jelvényeit. Este a köztársaság elnöke dinert adott a delegátusok tiszteletére, majd kasté­lyában estélyen látta őket vendégül. Minden évben értekezletre ülnek össze az agrárpolitikusok StiniUMM) kovácsolt vasból, saját gyártmány, első kézből SARVARY műlakatos, Budapest IX., Üllői­ út 3 Biztos megoldás lenne a kedvezményes vámrendszer — mondta Schandl Károly Az agráváltság megszüntetésére, ille­tően enyhítésére irányuló törekvésekről Schandl Károly dr. államtitkár, az O. K. H. alelnök vezér­­igazgatója a következőket mondta: — A nagy bajban, amely az agrárvál­ság kiélesedésében jelentkezik, egy a vi­gasztaló, hogy a többi középeurópai ag­rárországban a helyzet még súlyosabb. Ezek is érzik, hogy tenni kell valamit mezőgazdaságuk megmentésére s éppen ezért a kezdeményezések meg is indultak. A bukaresti magyar—román—jugoszláv tanácskozás után most fejeződött be Var­sóban a keleteurópai agrárállam­ok ta­nácskozása. A konferencián összeállítot­ták a mezőgazdasági válság enyhítését célzó javaslatot, amelyet a delegátusok kormányaiknak tesznek. A javaslatban igen fontos és nagyjelentőségű tervek van­nak.­­ A tanácskozások során felszínre ke­rült a román miniszter érdekes indít­ványa az agrárállamok vámuniójáról. Románia azt akarja, hogy az agrár­államok lépjenek vámunióra és így, mint egységes nagy vámterület, könnyebben léphetnek fel a többi államokkal szem­ben mezőgazdasági terményeik bevitele érdekében. Minden arra vall, hogy Ro­mánia sürgeti­ legjobban a bátor lépést valamerre, amit érthetővé tesz az, hogy Romániában vannak a legnagyobb bajok a mezőgazdaság körül. Ettől eltekintve is csak elismerést érdemelhet a román miniszter a romániai mezőgazdák részé­ről, hogy olyan erélyesen és gyökeresen iparkodik segíteni a lehetetlen hely­zetbe jutott mezőgazdaságon.­­ Még a varsói tanácskozások alatt vetette fel osztrák részről Schürft volt kereskedelmi miniszter az Új Nemzedék­ben azt a tervet, hogy Ausztria, Német­ország, Svájc és Magyarország lépjenek vámunióra. Másrészről sok szó esik egy olasz—magyar—osztrák vámunió tervéről is. A helyzet sürgeti a döntést. Minden arra vall, hogy fél intézkedések most már nem ele­gendők és félénk próbálgatások nem vezetnek célra. A vámuniók gondolata lép elő-"­térbe.­­ A magunk részéről legegészsége­sebbnek találnánk, ha az európai álla­mok az európai agrár­exportállamoknak a gabonabevitelnél alacsonyabb vám­on­kát nyújtanának Amerikával szemben. Európa gabonahiányát csak ötödrész­ben fedezi az európai exportállamok feleslege. Amerikának tehát még mindig meg­van a módja arra, hogy feleslegét ugyanolyan mennyiségben hozza át Európába. Az alacsonyabb vám csak azt biztosítaná, hogy az európai álla­mok — köztük Magyarország is — meg­szabadulva az amerikai versenytől — jobb áron tudnák értékesíteni gabona­­termésüket. Ez a kedvezményes vám­rendszer biztos megoldást nyújtana. Ha azonban Genfben az őszi világgazdasági konferencián kitűnik, hogy ez nem le­het, akkor Magyarországnak sincs más hátra, mint valamelyik vámunióhoz csatlakozni. Ha a kis antant vegyes vámuniót csinálna, akkor Magyaror­szágnak egy osztrák-olasz, vagy egy osztrák-svájci-német vámunióhoz való csatlakozás maradna csak hátra. Az ese­ményeknek gyorsan kell most már lebo­nyolódni, mert a válság annyira kimé­lyült, hogy olajcseppekkel azt enyhíteni tovább nem lehet. 8 OSTENDE KÁVÉHÁZBAN MINDEN ESTE F­EJTETJ SZALONZENEKARA OSTENDETANGO BAND | '76tt"|TRPAK­I CIGÁNYZENEKARA | KiTMTR~pK­,­ DALÉNEKES | UZSONNAHANGVERSENY |

Next