Uj Nemzedék, 1930. október (12. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-01 / 222. szám

Szerda, 1931) október 1 U. Nemzedék Megbüntetik a gyalogjárót, ha nem a baloldalon halad Baksa főkapitányhelyettes, a közlekedési rendőr­ség főnöke nyilatkozik a rendszabályokról . Az Új Nemzedék tudósítójától -A közeli napokban értekezletre hívja­­ össze Scitovszky Béla belügyminiszter , a közlekedési szakembereket, az érdekelt hatóságok és intézmények képviselőit, a közlekedés javítására, a forgalom biz­tonságára és könnyebb lebonyolítására szolgáló intézkedések megbeszélése céljá­ból- Az Új Nemzedék munkatársa meg­kérdezte ezzel kapcsolatban Baksa János főkapitányhelyettest, a közlekedési rend­őrség főnökét, aki az aktuális közleke­dési problémákról így nyilatkozott: — Nálunk különösen sok akadálya van a közlekedés gyökeres megjavításának. A szűk utcákon belátható időn belül aligha változtathatunk, de azt talán el lehetne érni, hogy egy kézben összpontosuljon a közle­kedés irányítása, ne pedig a külön­böző hatóságok között oszoljék meg.­­ A villamosok szeszélyes kanyargása is nagy akadály. A Belvárosban a leg­sürgősebben fel kellene váltani a villa­most autóbusszal. Szerencse még, hogy a mi jó koponyájú magyar rendőreink jól dolgoznak, ami kívánni való még van, azt rövidesen elérjük, de már ma is elis­merésre méltóan végzik a forgalom irá­nyítását.­­ A balesetek összetorlódásának nem tulajdonítok nagyobb jelentőséget. A sta­tisztika szerint szeptemberben minde­nütt a legtöbb a közlekedési baleset. Arról, hogy létesítünk-e központi nyilvántartó hivatalt a motorosjárművek vezetői­nek kihágási eseteiről, a belügymi­niszter dönt a rövidesen összeülő értekezleten és a helyszíni­­ büntetés elhatározása is tőle függ. — A so­­f­őrök munkaidejének szabályo­zásával mi csak forgalombiztonsági szem­pontból foglalkozunk és arra gondolunk, hogy a három nagy vállalat, az Autó­taxi, a másik taxivállalat és az Autóbusz­­üzem keretében rendezzék egységesen a munkaidőt.­­ Rengeteg találmánnyal fordultak hozzánk, főképpen a baleset elhárítás és a tettes elérése érdekében, ezekről az ankéten határozunk. Vigyáznunk kell arra, hogy ne kelljen cégeket ajánla­nunk, ami, sajnos, rendszerint velejár a találmány elfogadásával.­­ A gyalogosokkal minden világváros­ban baj van. Berlinben drákói szigorral büntetik őket, ha nem megfelelő oldalán mennek a járdának. Nálunk sok baleset­nek okozói a gyalogjárók, akik kenyér­gondjaikba merülve, vigyázatlanul ha­ladnak az úttesten. Ezen a ponton érez­hető a gazdasági helyzet nyomasztó ha­tása. Fontos lenne, hogy kellően ki tud­juk oktatni a közönséget. Főképpen köz­lekedési oktatófilmekre és a közlekedés­nek az iskolában való tanítására gondo­lunk. A legnagyobb készséggel rendelke­zésére állunk ebben a kérdésben az isko­láknak. Rá kellene nevelni az embere­ket, elsősorban az ifjúságot, a gyerme­keket, hogy például a járdán mindig a baloldalon haladjanak és jobbra előzze­nek. Legközelebb egyébként már büntetni fogjuk azokat, akik ez ellen a sokszor hangoztatott gyalo­gos­rend ellen vétenek. — Átiratot intézünk a fővároshoz a Szent Gellért-tér, a Kálvin-tér, a Deák Ferenc-tér, a Ferenc József-tér közleke­désének rendezése érdekében és a villa­mossínek átépítését kértük. Meg kell változtatni majd ehhez képest a járda­szigetek helyét. A Ferenc József-téren feljebb kell helyezni az egyik kis par­kot.. A bódék, sátrak, reklámok, árusító­helyek, amelyek zavarják a forgalmat és megakadályozzák a kilátást, nem tart­hatók fenn tovább. Szó van repülő ellen­őrző bizottság létesítéséről, amely ál­landóan ellenőrzi a forgalmat. Most már az értekezleten letárgyaljuk a motorke­rékpárosokra vonatkozóan a hátsó ülés ügyét: számtalan baleset származik ab­ból, hogy a hátul ülő ijedtében elkapja a vezetőt. A pótülést betiltjuk. Aki mo­torkerékpárt tud venni és kettesben óhajt járni, az szert tud tenni od­dalko­csis motorkerékpárra.­­ A párisi közlekedésügyi kongresz­­szuson elismerték, hogy a balrahajtás a helyesebb és természetesebb, de Euró­pában a jobboldali hajtás terjeszkedik. 1932-ben Ausztria is áttér a „Jobbra tarts!" rendjére és nekünk is foglalkoznunk kell a gondolattal.­­ Ilyen áttérés azonban rendkívül nagy költséggel jár. Baksa főkapitányhelyettes most készíti elő az értekezlet anyagát, amelyet Betegh-Huszágh főkapitány irányítása alapján azután a belügyminiszter elé ter­jesztenek. Értesülésünk szerint a népjó­léti minisztérium propaganda osztályá­val tárgyalnak közlekedési oktatófilm ké­szítéséről. Ma tárgyalta a járásbíróság Gál Franciska becsületsértési ügyét Megszüntették az eljárást, mert a főmagánvádló detektív nem jelent meg . Az Új Nemzedék ismeretes, hogy Gál Franciska ellen Fülöp detektív feljelentést tett a bíróságnál becsü­letsértésért. Gál Franciska nemrégiben meg­sértette a detektívet, amikor az felsőbb utasí­­tásra a színművésznő Gyorskocsi­ utcai lakása előtt megjelent. Gál Franciska ugyanis nem fizette meg autójának az adóját és a főkapi­tányság közigazgatási osztálya utasította Fü­löp detektívet, hogy menjen a művésznő la­kása elé és ha Gál Franciska megérkezik, autójáról szereltesse le a rendszám­­táblát? A detektív elment a lakásra és amikor Gál Franciska az autóval a ház elé érkezett, fel­szólította, hogy a rendszámtáblát szereltesse le. Gál Franciska haragosan ugrott ki az autójából és rákiáltott a detektívre. — Hol vagyunk, Ázsiában. Ezt a dolgot én nem­ tűröm. A detektív újból felszólította Gál Francis­kát és a soffőrt, hogy szereljék­­» a remd­­«fcozatalesen. Ha mikor a soffőr sem engedet­tudósítójától, e­melkedett, a detektív maga látott hozzá a munkához és hamarosan le is szerelte a rend­számtáblát. Gál Franciska ezen annyira föl­háborodott, hogy mellbevágt­a a detektívet, és dühösen kiáltotta: — Olyanok maguk, mint a sintérek, az ut­cán fogják el az embert. A detektív feljelentésére Gál Franciska el­len megindult az eljárás egyrészt a detektí­vet ért becsületsértés miatt, másrészt ható­sági közeg elleni erőszak vétsége címén. A becsületsértési ügyet ma tárgyalta Tajnel Jenő dr. büntető járásbiró. A tárgyalásra azonban sem Gál Franciska, sem Fülöp Jenő nem m jött el és ügyvédet sem küldöttek ma­guk helyett. Mivel a főmagánvádló nem je­lent meg a tárgyaláson, Tajnel bíró megszüntette az eljárást Gál Francis­kával szemben. A legközelebb a büntető törvényszék tár­gyalja Gál Franciska bűnperét, amelyet ha­tósági közeg elleni erőszak címén indítottak ellene. 8 Két heti fogházbüntetésre ítélték sajtórágalmazásért Móricz Zsigmond öccsét Még a „mentő** tanúk is Móricz Miklós ellen vallottak — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A büntető törvényszéken Dorcsits Dezső tanácsa ma tárgyalta Móricz Zsigmond öccsének, Móricz Miklós hírlapírónak sajtó­­rágalmazási perét. Az újságíró ellen az ügyészség felhatalmazásra indított eljárást azé­rt, mert Krajnák Pál hajdúböszörményi rendőrtanácsosról olyan dolgokat írt meg, amelyek ha valónak bizonyultak volna, a rendőrtanácsos ellen bűnvádi eljárást kellett volna indítania a hatóságnak és az eljárás fegyházbüntetéssel is végződhetett volna. Az egyik szaklapban Móricz Miklós azt írta meg, hogy Hajdúszoboszlón járt az egyik mérleggyár ügynöke. Az ügynök autóval utazott és magával vitte a gyár mintamér­legeit is. Minden ok nélkül — írja a cikk — Krajnák Pál rendőrtanácsos lefogatta az ügynököt, a mintamérlegeket elkoboztatta, az autót pedig lefoglalta. Az ügynök a rendőrségi fogdában sínylő­dött, végre azután nagy nehezen mégis ki­szabadult. Gúnyosan irja Móricz Miklós, hogy ezek után nem mehetnek ügynökök Hajdúszoboszlóra, ha csak közelebbi ismeret­séget nem akarnak kötni a rendőrségi fogdával. A sajtórágalmazási per főtárgyalásán Mó­­ricz Miklós fenntartotta mindazt, amit a cikkben megírt. Kérte a bíróságot, hallgasson ki tanukat, akikkel a maga igazát bizonyí­tani tudja. A bíróság a bejelentett tanukat megidézte és ma délelőtt kihallgatta őket. A tanuk vallomásából kiderült, hogy nem egészen úgy történt meg az a hajdúszoboszlói eset, mint ahogy Móricz Miklós megírta. Mindössze azt történt, hogy Hajdúszobosz­lóra leutazott két szövetügynök és az egyik mérleggyár utazója. A szövetügynökök ház­­ról-házra járva kínálták portékáikat és ezért feljelentést tettek ellenük. A községi békebíró­­ság a szövetügynököket el is ítélte, de a mér­leggyár képviselőjét, aki nem házalt az áru­jával, nem. Közben a rendőrség vezetőjéhez, Krajnák Pál rendőrtanácsoshoz beállított egy hajdúszoboszlói úr és figyelmeztette, hogy egy ugyanolyan nevű mérleggyár, mint amilyen­nek a képviseletében lent jár az utazó, csődbe ment és UM, hogy azokat a portékákat, amelyeket az utazó lehozott, a hitelezők elől von­ták el. A mérleggyár utazóját a rendőrség felszó­lította, hogy mindaddig, amíg ezt a kérdést nem tisztázzák, maradjon a rendőrség épüle­tében. Az utazót nem zárták be, hanem ciga­rettázva járkált a folyosón és várta, hogy a budapesti rendőrség megadja a felvilágosítást Krajnák Pál rendőrtanácsosnak.. A telefonvá­lasz hamarosan megérkezett a budapesti fő­kapitányságról és kiderült, hogy az utazó vállalata nem azonos a hasonló nevű csődbe jutott mérleggyárral. Ezek után az utazó el­hagyta a rendőrség épületét és még aznap Debrecenbe utazott. A bíróság ítéletében bű­nösnek mondotta ki Móricz Miklóst Krajnák Pál dr. rendőrtanácsos megrágalmazásáért és tizennégy napi fogházbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen az ügyész s a vádlott újság­író fellebbezést jelentett be. ­ Titkos rulettbarlang fosztotta ki Pöstyénben a fürdővendégeket — Az Új Nemzedék tudósítójától —• Prága, szeptember 30. Mint a pozsonyi lapok írják, Pöstyénben titkos rulett játékbarlangot lepleztek le, amely a szezonban rendszeresen foglalkozott a fürdő­vendégek valóságos kirablásával. Igen sok fürdő vendég minden pénzét elvesztette és kénytelen volt tartozásainak fedezésére bő­röndjeit hátrahagyni. Ez idén a rulett for­galma körülbelül négymillió cseh korona volt. A játékbarlangot bezárták, tulajdonosai ellen pedig megindították az eljárást. A vizsgálat kiterjed azokra a hivatalos személyekre is, akik a rulettről tudtak és a rulett ellen irá­nyuló parancsokat „ad acta“ tették. Több ’.3­ tartóztatás várható.

Next