Uj Nemzedék, 1931. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1931-01-01 / 1. szám
CMH Brt 1Str, t*11 Jnsult 1 UJ Nemzedék Azzal szédítették a hadikölcsöntulajdonosokat, hogy Hollandia nagy kölcsönt ad Magyarországnak a valorizálásra Az Uj Nemzedék leleplezése mentett meg sok kisembert a károsodástól — Az Uj Nemzedék tudósítójától — Tegnap délben városszerte szenzációként hatott az Uj Nemzedék riportja, amelyben leleplezte az ,,Argus'‘ reklámvállalat különös hadikölcsön-kötvény üzelmeit. Nemcsak Budapesten, hanem vidékei is az emberek jelentékeny része hadikölcsönkötvény tulajdonos és így közvetve, vagy közvetlenül az emberek ezreit érdekelte a nem mindennapi ügy. A manipuláció idejében való leleplezése sok embert mentett meg az anyagi károsodástól és a csalódástól. Az Országos Jegyző Egyesület volt az, — mint jelentettük — amely az Árgusnak a vidéki jegyzőkhöz intézett felszólítását elsőnek találta gyanúsnak és már hetekkel ezelőtt feljelentést tett a rendőrségen. Ez a feljelentés azóta is érintetlenül feküdt valahol az iktatóban, vagy valamelyik tisztviselő asztalán. Az Argus ezalatt zavartalanul működhetett tovább s a rendőrség még mindig nem nézett utána, hogy tulajdonképpen mi történik az Árgus József körút 41. szám alatti irodájában. Amikor tegnap délben az Új Nemzedék megjelent és cikkünk következtében a Pénzintézeti Központ rögtön telefonon érdeklődött a főkapitányságon az ügy állása felől, a rendőrségen rögtön előkeresték az „aktát“, az Országos Jegyző Egyesület feljelentését. Meg is találták és most már gyors tempóban fogtak hozzá a vizsgálathoz. Már délután fél kettőre járt az idő, amikor detektíveket küldöttek ki a főkapitányságról, hogy az Argus két igazgatóját, Rádi Andort és Moravecz Ferencet azonnal állítsák elő a főkapitányságra. A detektívek hamarosan meg is találták mind a kettőjüket. Éppen mind a ketten bent ültek a József-körúti irodahelyiségükben és az Új Nemzedéket olvasták. Már tudták is, miről volt szó, amint a négy férfi — mind detektív — belépett a hivatalukba és kijelentette: — Államrendőrségi detektívek vagyunk. A két „igazgató“ nem kérdezett semmit, felhúzta a téli kabátját, fejébe nyomta a kalapját, zsebre dugta az újságot és szó nélkül követték a detektíveket a főkapitányságra. A rendőrségen ezalatt áttanulmányoztak az Országos Jegyző Egyesület feljelentését. A feljelentés szerint az Argus manipulációjának lényege annak a hírnek a terjesztése, hogy a névérték tíz százalékárt meg fogja majd vásárolni egy holland csoport a magyar hadikölcsönkötvényeket, a kötvénytulajdonosoktól pedig költség címén pénzt szednek be. A fő kérdés az volt, mi igaz a kötvények tízszázalékos névértéken való megvásárlásából? Igaz-e az, hogy egy hollandus tőkecsoport tízszázalékos névértékkel össze akarja vásárolni a magyarországi hadikölcsönkötvények hetven százalékát és hogy ennek a különös üzletnek a lebonyolításával az Argus vállalatot bízta meg? riadt kétségbeeséssel szaladgál a főkapitányság folyosóin. — Én kérem — mondja szinte siró hangon — bevallom őszintén, keresni akartaim. Elhittem mindent, amit az Argusnál hallottam. De nekem nincs hadikölcsön-kötvényem. De volt vagy ötszáz pengő megtakarított pénzem- Ezt hosszú esztendőkön keresztül magamtól elvonva, pengőnként spóroltam meg. Hogy egyszer kezdjek vele valamit. A hollandus csoport tervéről hallva, gondoltam, most eljött az alkalom- Elhatároztam, hogy hamar, mielőtt a „hollandusok“ tervének a híre elterjed a pénzpiacon, öszevásárlok egy csomó, most még olcsó hadikölcsönkötvényt. Húsz— harminc fillérért lehet most még a piacon kapni. Rögtön érintkezésbe is léptem egy sereg ügynökkel és összevásároltam több mint százötvenezer korona, névértékű hadikölcsönt. Ráment az egész ötszáz pengős vagyonom, de tudtam, ha na holland csoporttól tíz százalékot, tehát tizenötezer pengőt kapok majd a kötvényeimért. Egyszerre gazdag ember leszek. És most itt van — kesergi — úgy látszik, nem igaz az egész. Az ötszáz pengőt pedig mér kifizettem és már szállítják a hadikölcsönpaketteket. . . Újabb feljelentés Értesülésünk szerint még tegnap az Országos Hadikölcsön Párt is megtette a feljelentést az Argus-reklámavállalat ellen. A párthoz ugyanis tömegével érkeztek panaszok. Nem egy jegyző kért információt az Árgusról, annak a gyanújának adva kifejezést, hogy valamiféle visszaélésről van szó. Rádiék kihallgatása a rendőrségen A főkapitányságon megállapították, hogy Rádi Andor sokszorosan büntetett előéletű egrién, aki csalások, okirathamisítások és ó vádéksikkasztások miatt kétszer négy-négy évre, egyszer pedig kilenc hónapra el is volt ítélve, büntetését ki is töltötte. Ez év szeptemberében szabadult ki a börtönből. Tegnap a délutáni órákban kezdette meg Meskó Arisztid dr. rendőrkapitány a kihallgatást. Rády nagy bőbeszédűséggel magyarázta, hogy valóban van egy holland pénzcsoport mögötte, amely írásbeli meghatalmazást is adott egy bécsi ügynök útján, de ezt az írást most pillanatnyilag nem tudja megmutatni. A kezelési költséget csak azért szedte, mert ő a jutalékot a hollandoktól csak később kapja meg és irodát, postát, alkalmazottakat mégis fizetnie kell. A rendőrségről tegnap este már el sem engedték Rádi Andort, aki egy detektívszobában töltötte az éjszakát. Ma délelőtt házkuatást tartott a rendőrség az Argus József körúti hlegiségeiben, ahol lefoglalták a könyveket és a levelezést. Könyveket nem vezetett rendesen Rádi, a levelezése pedig csak az ügynökökkel való tárgyalásban és körlevelek szétküldésében merült ki. Rádi ma délelőtti kihallgatása főleg az ügynökök szerepének tisztázására szorítkozott. Tisztázni akarják ugyanis, hogy Moravek Ferenc, Rádi társa és a többi ügynök tudott-e az ő tervéről, vagy pedig jóhiszeműen jártak el. Ettől függ az ő sorsuk, Rádi kihallgatása még tart. Az Új Nemzedék munkatársa a rendőrség illetékes tényezőjétől érdeklődött, mi lehet Rádinak a sorsa. — Rádi Andor sokszorosan és súlyosan büntetett egyén — mondották. — A vizsgálat eddigi adataiból kiderült, hogy kétségkívül szélhámoskodni akart a kezelési költségekkel. A rendőrség tehát minden valószínűség szerint ma, déli vagy délutáni órákban letartóztatja Rádit. Tekintve, hogy a főkapitányságon károsult még nem jelentkezett, a letartóztatás csalás kísérlete miatt fog történni, ami egy ilyen állás- és foglalkozásnélküli, büntetett előéletű egyénnél indokolt. Hogy van-e károsult, azt a rendőrség még nem tudja, lehet, hogy vidéken már tettek feljelentéseket. Tegnap délután rádió és telefon útján a főkapitányság felszántotta a vidéki kapitányságokat és hatóságokat, hogy ha jelentkeznek károsultak, azonnal tegyenek jelentést. Lehet, hogy már lesznek is károsultak, hiszen a körlevelek már tíz nap óta kimentek az .4)'1/MS-irodájából. Ha azonban nem is lesz károsult, a csalás kísérlete is elegendő lesz a letartóztatásra és az eljárás megindítására. Bécsben is működtek? Lapzártakor jelentik: Moravek Ferencet, akit Kádival együtt állítottak elő a rendőrségre, ma délben — miután szerepe tisztázódott — elbocsátották a főkapitányságról. Kiderült ugyanis, hogy Moravek csak alkalmazottja volt néhány nélg óta Rádinak, de a manipulációhoz semmi köze. Nagyobb szerepet játszott a vállalatnál egy Schimek Ernő nevű ember, aki azonban most Bécsben tartózkodik, ahol állítólag az Argus fiókintézetét állította fel és osztrák hadikölcsönöket igyekszik összevásárolni. Mit mond az Argus egyik „ügyfele“? Hogy ennek a furcsa hollandi üzletnek magyarázatára mit mondottak az Árgus igazgatói, azt igen érdekesen mondotta el az Árgus-iroda egyik „ügyfeleAlkalmunk volt beszélni egy pestkörnyéki kereskedővel, akit egy ügynök hívott fel az Árgus-irodába. Neki az iroda egy alkalmazottja így magyarázta meg a holland üzletet: — Tudja ön azt, hogy Magyarországnak, illetve a magyar kormánynak egy nagyon égető problémája a hadikölcsön. Ezt mindenképpen szeretnék elintézni. Ezt tudja egy nagyon gazdag hollandi tőkecsoport is. Ez a csoport elhatározta legutóbbi bizalmas gyűlésén, hogy a közeljövőben folyósít majd Magyarországnak egy nagy kölcsönt a hadikölcsönkötvények valorizálása céljából. A kölcsönt csak erre a célra fogják adni és a kölcsön feltételeivel Magyarország kötelezni fogja magát arra, hogy ebből a pénzből valorizálni fogja a hadikölcsön-kötvényekeit tíz százalékos névértéken felül. Hogy mennyivel felette, azt most még nem tudhatják. Az a tárgyalásoktól függ. A holland csoport most már előre összevásárolja a magyar hadikölcsönkötvényeket tíz százalékon és amenynyivel nagyobb százalékban való valorizálást tudnak majd kikötni a kölcsönszerződésben, az lesz a holland csoport haszna. Egy-kettő, esetleg három-négy százalék. De ez az eladóknak megéri, mert hiszen ők hamarabb és biztosan fogják megkapni kötvényeik tíz százalékos névértékét. — De ezt „teljesen bizalmasan“ közlöm önnel — fűzte hozzá a tisztviselő — csak azért, hogy lássa, itt nincs szó semmiféle manipulációról. Ez egy tiszta és becsületes üzlet. A mai gazdasági viszonyok között, amikor annyi fantasztikus tranzakció, kölcsön és egyéb tervek röpködnek a levegőben, a pestkörnyéki kereskedő az utolsó betűig elhitte, sőt igen logikusnak és kézzelfoghatónak találta az egész üzletet Különösen az tetszett neki, hogy Árgusék bevallják: a hollandusok háromnégy százalékot keresni akarnak. Ez feltűnő becsületesség. A pestkörnyéki kereskedő tárgyalásba is lépett már az Árgussal, hogy hatvanezer békekorona névértékű hadikölcsönkötvényét eladja, de szerencsére még az üzlet perfektuálására és a kötvények átadására nem került a sor. Most boldogan meséli, hogy a manipuláció leleplezésével megmenekült a károsodástól. Egy károsult, aki „jó befektetést“ akart csinálni Van egy érdekes károsultja is ennek az ügynek Aki közvetve károsodott az Árgus üzletén. Ő ugyanis árgusabb akart lenni az Árgusnál. Most azután ráfizetett Az illető Hanek János ügynök. Hanek néhány héttel ezelőtt került öszszeköttetésbe az Árgussal. Ő is elhitte a „logikus magyarázatot“, annyira, hogy maga is spekulálni kezdett rá és most a leleplezés olvasása után 3 Az alkalmazottaknak holnaptól kezdve kell fizetni a Különadót — Az Új Nemzedék tudósítójától — Wekerle Sándor pénzügyminiszter ma adta ki a takarékossági törvény második fejezetének végrehajtási utasítását tartalmazó rendeletét. Ez a fejezet tartalmazza az alkalmazottak illetményei és a tanüemek után fizetendő különadót. Ezt a különadót január elsejétől kezdve kell az alkalmazottak illetményeiből levonni és a munkaadók kötelesek ezt a levonást követő hónap tizentötödikéig beszolgáltatni. Ezzel kapcsolatban a pénzügyminiszter az alkalmazottak kereseti adójának negyed,évenként való beszolgáltatására vonatkozó kedvezményt beszüntette és elrendelte, hogy úgy az alkalmazottak kereseti adóját, mint a rokkant ellátást és a különadót minden hónapban tizenötödikéig be kell szolgáltatni. A különadó alól csak az a jövedelem mentes, amely nem haladja meg hetenként a harminc pengőt, vagy havonként a 120 pengőt. A tantem után sem kell különadót fizetni, ha évi összege 1110 pengőnél nagyobb. A különadó, az adótételek összeállítása szerint, bizonyos jövedelmi határig megfelel a mostani kereseti adónak, nagyobb jövedelmeknél azonban fokozatosan erősebb mértékben emelkedik és havi tízezer pengőnél eléri az illetmény tíz százalékát. A tantemek után fizetendő különadót úgy állapítják meg, hogy az egy évre eső összes járandóságot tizenkét részre osztják és egy rész után a keresetek szerint megállapított adótétel tizenkétszeresét kell fizetni. A különadó után semmiféle pótadót sem lehet kivetni. UJ ESZTENDŐ: |