Uj Nemzedék, 1931. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-01 / 1. szám

CMH Brt 1Str, t*11 Jnsult 1 UJ Nemzedék Azzal szédítették a hadikölcsöntulajdonosokat, hogy Hollandia nagy kölcsönt ad Magyar­­országnak a valorizálásra Az Uj Nemzedék leleplezése mentett meg sok kisembert a károsodástól — Az Uj Nemzedék tudósítójától — Tegnap délben városszerte szenzáció­ként hatott az Uj Nemzedék riportja, amelyben leleplezte az ,,Argus'‘ reklám­­vállalat különös hadikölcsön-kötvény üzelmeit. Nemcsak Budapesten, hanem vidékei is az emberek jelentékeny része hadi­kölcsön­kötvény tulajdonos és így közvetve, vagy közvetlenül az emberek ezreit érdekelte a nem mindennapi ügy. A manipuláció idejében való leleplezése sok embert mentett meg az anyagi káro­sodástól és a csalódástól. Az Országos Jegyző Egyesület volt az, — mint jelentettük — amely az Árgusnak a vidéki jegyzőkhöz intézett felszólítását elsőnek találta gyanúsnak és már hetek­kel ezelőtt feljelentést tett a rendőrsé­gen. Ez a feljelentés azóta is érintetlenül feküdt valahol az iktatóban, vagy valamelyik tisztviselő asztalán. Az Argus ezalatt zavartalanul működ­hetett tovább s a rendőrség még mindig nem nézett utána, hogy tulajdonképpen mi történik az Árgus József­ körút 41. szám alatti irodájában. Amikor tegnap délben az Új Nemzedék megjelent és cikkünk következtében a Pénzintézeti Központ rögtön telefonon érdeklődött a főkapitányságon az ü­gy állása felől, a rendőrségen rögtön előkeresték az „aktát“, az Országos Jegyző Egyesü­let feljelentését. Meg is találták és most már gyors tem­póban fogtak hozzá a vizsgálathoz. Már délután fél kettőre járt az idő, ami­kor detektíveket küldöttek ki a főkapi­tányságról, hogy az Argus két igazgató­ját, Rádi Andort és Moravecz Ferencet azonnal állítsák elő a főkapitányságra. A detektívek hamarosan meg is találták mind a kettőjüket. Éppen mind a ketten bent ültek a József-körúti irodahelyisé­gükben és­­ az Új Nemzedéket olvasták. Már tudták is, miről volt szó, amint a négy férfi — mind detektív — belépett a hivatalukba és kijelentette: — Állam­rendőrségi detektívek vagyunk. A két „igazgató“ nem kérdezett sem­mit, felhúzta a téli kabátját, fejébe nyomta a kalapját, zsebre dugta az újsá­got és szó nélkül követték a detektíveket a főkapitányságra. A rendőrségen ezalatt áttanulmányoz­tak az Országos Jegyző Egyesület fel­jelentését. A feljelentés szerint az Argus manipulációjának lényege annak a hír­nek a terjesztése, hogy a névérték tíz százalékárt meg fogja majd vásárolni egy holland csoport a magyar hadiköl­­csönkötvényeket, a kötvénytulajdonosok­tól pedig költség címén pénzt szednek be. A fő kérdés az volt, mi igaz a kötvé­nyek tízszázalékos névértéken való meg­vásárlásából? Igaz-e az, hogy egy hol­landus tőkecsoport tízszázalékos névér­­tékkel össze akarja vásárolni a magyar­­országi hadikölcsönkötvények hetven százalékát és hogy ennek a különös üz­letnek a lebonyolításával az Argus válla­latot bízta meg? riadt kétségbeeséssel szaladgál a főkapitányság folyosóin. — Én kérem — mondja szinte siró han­gon — bevallom őszintén, keresni akar­taim. Elhittem mindent, amit az Argus­nál hallottam. De nekem nincs h­adiköl­­csön-kötvényem. De volt vagy ötszáz pengő megtakarított pénzem- Ezt hosszú esztendőkön keresztül magamtól elvon­va, pengőnként spóroltam meg. Hogy egyszer kezdjek vele valamit. A hollan­dus csoport tervéről hallva, gondoltam, most eljött az alkalom- Elhatároztam, hogy hamar, mielőtt a „hollandusok“ ter­vének a híre elterjed a pénzpiacon, öszevásárlok egy csomó, most még olcsó hadikölcsönkötvényt. Húsz— harminc fillérért lehet most még a piacon kapni. Rögtön érintkezésbe is léptem egy sereg ügynökkel és összevásá­roltam több mint százötvenezer korona, névértékű hadikölcsönt. Ráment az egész ötszáz pengős vagyonom, de tudtam, ha n­­a holland csoporttól tíz százalékot, tehát tizenötezer pengőt kapok majd a kötvé­nyeimért. Egyszerre gazdag ember leszek. És most itt van — kesergi — úgy lát­szik, nem igaz az egész. Az ötszáz pengőt pedig mér kifizettem és már szállítják a hadikölcsönpaketteket. . . Újabb feljelentés Értesülésünk szerint még tegnap az Országos Hadikölcsön Párt is megtette a feljelentést az Argus-reklámavállalat ellen. A párthoz ugyanis tömegével ér­keztek panaszok. Nem egy jegyző kért információt az Árgusról, annak a gyanú­jának adva kifejezést, hogy valamiféle visszaélésről van szó. Rádiék kihallgatása a rendőrségen A főkapitányságon megállapították, hogy Rádi Andor sokszorosan büntetett előéletű egrién, aki csalások, okirathamisítások és ó vád­éksikkasztások miatt kétszer négy-négy évre, egyszer pedig kilenc hónapra el is volt ítélve, büntetését ki is töltötte. Ez év szep­temberében szabadult ki a börtönből. Tegnap a délutáni órákban kezdette meg Meskó Arisztid dr. rendőrkapitány a kihall­gatást. Rády nagy bőbeszédűséggel magya­rázta, hogy valóban van egy holland pénz­­csoport mögötte, amely írásbeli meghatalma­zást is adott egy bécsi ügynök útján, de ezt­ az írást most pillanatnyilag nem tudja meg­mutatni. A kezelési költséget csak azért szedte, mert ő a jutalékot a hollandoktól csak később kapja meg és irodát, postát, alkalma­zottakat mégis fizetnie kell. A rendőrségről tegnap este már el sem en­gedték Rádi Andort, aki egy detektívszobá­­ban töltötte az éjszakát. Ma délelőtt házku­­atást tartott a rendőrség az Argus József kör­úti hlegiségeiben, ahol lefoglalták a könyve­ket és a levelezést. Könyveket nem vezetett rendesen Rádi, a levelezése pedig csak az ügynökökkel való tárgyalásban és körlevelek szétküldésében merült ki. Rádi ma délelőtti kihallgatása főleg az ügynökök szerepének tisztázására szorítkozott. Tisztázni akarják ugyanis, hogy Moravek Ferenc, Rádi társa és a többi ügynök tudott-e az ő tervéről, vagy pedig jóhiszeműen jártak el. Ettől függ az ő sorsuk, Rádi kihallgatása még tart. Az Új Nemze­dék munkatársa a rendőrség illetékes ténye­zőjétől érdeklődött, mi lehet Rádinak a sorsa. — Rádi Andor sokszorosan és súlyosan bün­tetett egyén — mondották. — A vizsgálat ed­digi adataiból kiderült, hogy kétségkívül szél­­hámoskodni akart a kezelési költségekkel. A rendőrség tehát minden valószínűség szerint ma, déli vagy délutáni órákban letartóztatja Rádit. Tekintve, hogy a főkapitányságon ká­rosult még nem jelentkezett, a letartóztatás csalás kísérlete miatt fog történni, ami egy ilyen állás- és foglalkozásnélküli, büntetett elő­életű egyénnél indokolt.­­ Hogy van-e károsult, azt a rendőrség még nem tudja, lehet, hogy vidéken már­ tettek fel­jelentéseket. Tegnap délután rádió és telefon útján a főkapitányság felszántotta a vidéki kapitányságokat és hatóságokat, hogy ha je­lentkeznek károsultak, azonnal tegyenek je­lentést. Lehet, hogy már lesznek is károsultak, hiszen a körlevelek már tíz nap óta kimentek az .4)'1/MS-irodájából. Ha azonban nem is lesz károsult, a csalás kísérlete is elegendő lesz a letartóztatásra és az eljárás megindítására. Bécsben is működtek? Lapzártakor jelentik: Moravek Ferencet, akit Kádival együtt állítottak elő a rendőr­ségre, ma délben — miután szerepe tisztázó­dott — elbocsátották a­ főkapitányságról. Ki­derült ugyanis, hogy Moravek csa­k alkalma­zottja volt néhány nélg óta Rádinak, de a manipulációhoz semmi köze. Nagyobb szere­pet játszott a vállalatnál egy Schimek Ernő nevű ember, aki azonban most Bécsben tar­tózkodik, ahol állítólag az Argus fiókintézetét állította fel és osztrák hadikölcsönöket igyek­szik összevásárolni. Mit mond az Argus egyik „ügyfele“? Hogy ennek a furcsa hollandi üzlet­nek magyarázatára mit mondottak az Árgus igazgatói, azt igen érdekesen mondotta el az Árgus-iroda egyik „ügy­feleAlkalmunk volt beszélni egy pest­­környéki kereskedővel, akit egy ügynök hívott fel az Árgus-irodába. Neki az iroda egy alkalmazottja így magyarázta meg a holland üzletet: — Tudja ön azt, hogy Magyarország­nak, illetve a magyar kormánynak egy nagyon égető problémája a hadik­ölcsön. Ezt mindenképpen szeretnék elintézni. Ezt tudja egy nagyon gazdag hollandi tőkecsoport is. Ez a csoport elhatározta legutóbbi bizalmas gyűlésén, hogy a közeljövőben folyósít majd Magyarországnak egy nagy kölcsönt a hadikölcsönkötvények valorizálása céljából.­­ A kölcsönt csak erre a célra fogják adni és a kölcsön feltételeivel Magyar­­ország kötelezni fogja magát arra, hogy ebből a pénzből valorizálni fogja a hadi­­kölcsön-kötvényekeit tíz százalékos név­értéken felül. Hogy mennyivel felette, azt most még nem tudhatják. Az a tárgyalá­soktól függ. A holland csoport most már előre összevásárolja a magyar hadiköl­­csönkötvényeket tíz százalékon és ameny­­nyivel nagyobb százalékban való valori­zálást tudnak majd kikötni a kölcsön­szerződésben, az lesz a holland csoport haszna. Egy-kettő, esetleg három-négy százalék. De ez az eladóknak megéri, mert hiszen ők hamarabb és biztosan fogják megkapni kötvényeik tíz százalé­kos névértékét. — De ezt „teljesen bizalmasan“ közlöm önnel — fűzte hozzá a tisztviselő — csak azért, hogy lássa, itt nincs szó semmiféle manipulációról. Ez egy tiszta és becsüle­tes üzlet. A mai gazdasági viszonyok között, amikor annyi fantasztikus tranzakció, kölcsön és egyéb tervek röpködnek a le­vegőben, a pestkörnyéki kereskedő az utolsó betűig elhitte, sőt igen logikusnak és kézzelfoghatónak találta az egész üzletet Különösen az tetszett neki, hogy Ár­gusék bevallják: a hollandusok három­négy százalékot keresni akarnak. Ez fel­tűnő becsületesség. A pestkörnyéki kereskedő tárgyalásba is lépett már az Árgussal, hogy hatvan­ezer békekorona névértékű hadikölcsön­­kötvény­ét eladja, de szerencsére még az üzlet perfektuálására és a kötvények át­adására nem került a sor. Most boldogan meséli, hogy a manipuláció leleplezésével megmenekült a károsodástól. Egy károsult, aki „jó befektetést“ akart csinálni Van egy érdekes károsultja is ennek az ügynek­ Aki közvetve károsodott az Árgus üzletén. Ő ugyanis árgusabb akart lenni az Árgusnál. Most azután ráfize­tett Az illető Hanek János ügynök. Hanek néhány héttel ezelőtt került ösz­­szeköttetésbe az Árgussal. Ő is elhitte a „logikus magyarázatot“, annyira, hogy maga is spekulálni kezdett rá és most a leleplezés olvasása után 3 Az alkalmazottaknak holnaptól kezdve kell fizetni a Különadót — Az Új Nemzedék tudósítójától — Wekerle Sándor pénzügyminiszter ma adta ki a takarékossági törvény második fejezeté­nek végrehajtási utasítását tartalmazó rende­letét. Ez a fejezet tartalmazza az alkalmazot­tak illetményei és a tanü­emek után fizetendő külön­adót. Ezt a külön­adót január elsejétől kezdve kell az alkalmazottak illetményeiből levonni és a munkaadók kötelesek ezt a levo­nást követő hónap tizentötödikéig beszolgál­tatni. Ezzel kapcsolatban a pénzügyminiszter az alkalmazottak kereseti adójának negyed,­­évenként való beszolgáltatására vonatkozó ked­vezményt beszüntette és elrendelte, hogy úgy az alkalmazottak kereseti adóját, mint a rok­kant ellátást és a külön­adót minden hónapban tizenötödikéig be kell szolgáltatni. A külön­adó alól csak az a jövedelem mentes, amely nem haladja meg hetenként a harminc pengőt, vagy havonként a 120 pengőt. A tant­em után sem kell külön­adót fizetni, ha évi összege 1110 pengőnél nagyobb. A külön­adó, az adótételek összeállítása szerint, bizonyos jövedelmi ha­tárig megfelel a mostani kereseti adónak, na­gyobb jövedelmeknél azonban fokozatosan erő­sebb mértékben emelkedik és havi tízezer pen­gőnél eléri az illetmény tíz százalékát. A tan­­t­emek után fizetendő külön­adót úgy állapít­ják meg, hogy az egy évre eső összes járandó­ságot tizenkét részre osztják és egy rész után a keresetek szerint megállapított adótétel ti­zenkétszeresét kell fizetni. A külön­adó után semmiféle pótadót sem lehet kivetni. UJ ESZTENDŐ: |

Next