Uj Nemzedék, 1931. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-01 / 26. szám

2 (A vezércikk folytatása.) tele van az emberi méltóság, szabad­ság jelszavaival, amely meg tud moz­dulni örmények, macedónok s egyéb maroknyi népek jogaiért, s amely olyan érzékenyen tudta ellenőrizni a mi kom­munistáink bukása után, hogy nem dühöng-e nálunk fehér terrort — nincs egyetlen erőteljes mozdulata, cseleke­dete százhatvan millió európai keresz­tény ember szörnyű elnyomatása ellen. Hihetetlen, és mégis valóság, hogy a kultúrvilág, ha már altruista nem tud lenni, még egészséges egoizmusra sem képes, amellyel a maga érdekében ol­taná el a moszkvai tűzfészket. Ehelyett azt látjuk, hogy nem tud, leszámolni azzal a szociáldemokráciával sem, amely nyilvánvalóan a kommunizmus szálláscsinálója, hogy szaturálva van azzal a szabadkőművességgel, azzal az ál-liberalizmussal és ál-demokráciával, azzal a „laikus erkölcs“-csel, amely minden fizetett agitátornál alaposab­ban hajtja a vizet a szovjet véres­­kerekűs malmára. Rettenetes lenne Európa sorsa, ha jókor fel nem ocsúdna ebből az öngyil­kos közönyből. Mi magyarok már egy­szer láttunk szovjeturalmat Csonka­­m­agyarországon, nekünk minden más nemzetnél erőteljesebben kell, küzdé­sünk a kommunizmus és az ő szállás­­csinálói ellen, s a magunk és az egész kulturvilág érdekében ott a helyünk abban a keresztes háborúban, amely­nek szükségességét most Szerafin püs­pök akarja belekiáltani Európa lelki­ismeretébe. Február közepén nyílik meg a „Házi­­asszonyok iskolája“ Az Új Nemzedék tudósítójától.­­ A Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetsége a Fővárosi Iskolánkívüli Népművelési Bizottsággal együtt „Házi­asszonyok iskolája“ címmel hathetes előadássorozatot rendez. Február tizen­­hatodikán délután öt órakor Csiszárik János c. püspök tartja a megnyitó elő­adást, amelyben a nő hivatásáról szól- Utána hat órakor a szövetség elnöke, Szegedy-Maszák Aladár­né azokról az alapismeretekről beszél, amelyekre szük­ség van, hogy a nő hivatásszerű köte­lességét teljesíthesse. Február tizenhato­dikát követően minden csütörtökön és hétfőn délután öt órától két óráig lesz­nek előadások egészen március huszon­­harmadikáig. A legkiválóbb előadók szólnak ezeken az előadásokon olyan té­mákról, amelyek a háziasszonyokat leg­inkább érdekelhetik. Az Új Nemzedék munkatársa megkér­dezte Szegedy-Maszák Aladárnét, a Ka­tolikus Háziasszonyok Országos Szövet­ségének elnökét, hogy m­lyen meggon­dolás indította a szövetséget a „Háziasz­­szonyok iskolája“ megnyitására. Szegedy-Maszák Aladárné a következőket mondotta: — Már évek óta azt látjuk, — mon­dotta — hogy a háziasszonyi hivatásnak sokoldalúságánál és sokirányuságánál fogva rendszeres szakképzésre van szük­sége. Régente a háziasszony, mint fiatal leány a családban tanulta meg anyjától, esetleg nagyanyjától a háztartás veze­tését. Az igy szerzett tradíciókon vezette és ezen tartotta fenn a háztartást. A mai háziasszony ezzel számára a gazdasági viszonyok, de egyéb körülmények követ­keztében is napról-napra ú újabb lehető­ségek elé kerül. A mai idők a háztartást közgazdasági tényezővé tették. Mielőtt tehát valaki háziasszony lesz, tisztában kell lennie azzal, hogy nem elég a gya­korlati készség és ügyesség, hanem tu­dásra, szakképzésre is szükség van. A háziasszony ma már nem szentelheti egész idejét, reggeltől estig a háztartás­nak. Nem is szólva a kenyérkereső házi­asszonyokról, a közzel szemben is meg kell tennie kötelességét. Tisztában kell tehát lennie azzal, hogy időt, pénzt, anya­got, erőt kell kímélnie, ha helyét meg akarja állani. — Azt látjuk tehát, hogy a ma házi­asszonyának hivatására készülnie kell Néhány évvel ezelőtt még mosolyogtak azon, aki ezt hangoztatta. Ma azonban a háziaszonyok is érzik a kiképzés szüksé­gességét. A szövetség lépésről-lépésre ve­zette a háziasszonyokat ennek megérté­sére. Sorozatos előadásokat, rendeztünk, amelyekben rámutattunk a­ háztartások gazdasági jelentőségére és a háztartáso­kat befolyásoló gazdasági változásokra. Megtanítottuk őket azokra az újabb be­rendezésekre, amelyek a mai háztartás alapját teszik, így azután rájöttek arra, hogy sokat kell tanulnia a háziasszony­nak. Külföldön a felsőbb iskolákban ta­nítják a háztartás tudományát, amelynek Ui Nemzedék Vasárnap, 1931 február 1. az egyik amerikai egyetemen tanszéke is van. — A „Háziasszonyok iskolájá“-t rend­szeresíteni akarjuk. Megvannak erre vo­natkozóan kész terveink. Nemcsak az úri osztály leányai, hanem a falusi leányok részére is több vidéki helyen tartunk tan­folyamokat. A Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetsége rendkívül fontos­nak tartja annak hangoztatását, hogy a nő a családban az erkölcsi értékek gon­­dozója. Nem szűntünk meg azonban szó­szólója lenni annak sem, hogy ezeknek az erkölcsi értékeknek gondozásán kívül a nő köteles a családnak, mint gazdasági tényezőnek is gondját viselnie. Ez veze­tett miniket a hathetes kurzus rendezésére. A­z .Háziasszonyok Iskola,láb-ba VIII., Mária­ utca hét szám alatt délelőtt kilenc órától délután két óráig lehet megvál­tani a valamennyi előadás látogatására érvén­yes hat pengős jegyet. '—....in..iitimtiín~ti­irjTnr~iiwiTii~i ~iiinTriigi r^ingrár r~~------------------­Ma van a„kötelező nagy utolsó napja — Az­ Uj Nemzedék tudósítójától. — Négy hete jelent meg a polgármester ren­delete a budapesti általános nagytaka­rításról. A rendelet értelmében minden in­tézmény és háztulajdonos köteles volt január harmincegyedikéig pincéjében, ál­talában az épületében nagy takarítást ren­dezni. Ez a nagytakarítás megelőzi a pat­kányirtást, mert a patkányirtásnak nem lett volna semmi értelme, ha a patkányok a pincé­ben és egyebütt különböző hulladékokkál táplálkozhatnának s igy nem nyúlnának a méreghez. Másrészt pedig a nagytaka­rítás során­ el kell távolítani minden olyan hulladékdombot, amely alkalmas lehet patkánybúvóhelynek. A polgármester kü­lön elrendelte, hogy a fővárosi intézmé­nyeknél a szennyvízlevezető csatornákat úgy építsék át, hogy a patkányoknak bú­vóhelyük ne maradjon. Miután az elrendelt, nagy takarítás ha­tárideje ma járt le, a kerületi elöljárósá­gok a jövő héttől kezdődően razziaszerűen fogják ellenőrizni min­den házban, hogy az elrendelt intéz­kedéseket foganatosították-e. Azt a háztulajdonost, aki nem gondos­kodott a nagytakarítás elvégzéséről, szi­gorúan megbüntetik, egyben pedig köte­lezik arra, hogy huszonnégy órán belül végeztesse el a nagytakarítást. Amint az elöljáróságok a razziát befe­jezték, jelentést terjesztenek a polgármes­ter elé. Még ezt megelőzően a népjóléti minisztérium újra felhívja a pestkörnyéki városok polgármestereit, hogy készüljenek fel a nagy patkányirtásra, ugyanis Budapesttel egyidejűen a pest­környéki városokban is meg kell kez­deni a patkányirtást. Amikor az előké­születek befejeződtek, a polgármester újabb rendeletet ad ki, amelyben szintén záros határidőre elrendeli a patkányir­tás megkezdését. Ennek a rendeletnek a kiadására előreláthatóan március köze­pén kerül sor. Általában jó eredménnyel végződött a középiskolákban az első félév Ma volt a bizonyítványosztás — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A középiskolákban ma délben osztják ki a félévi bizonyítványokat Sok-éokezex diáknak és ugyanennyi szülőnek okoz iz­galmas perceket ez az aktus. Sorra kér­deztünk néhány fővárosi középiskolát, hogy milyen eredménnyel végződött az idei első félév, piarista gimnázium igazgatójával beszéltünk először. — Intézetünk kétszáz tanulója között — mondotta Kisparti János igazgató — nem tapasztaltunk semmi rend­kívülit az elmúlt félévben. A klasszifikáció is olyan, mint máskor. Különösebb kifogás nin­csen a diákok ellen. Sem magaviseletben, sem tanulmányi szempontból rendkívüli eset nem fordult elő. A bencés reálgimnázium igazgatója, Kemenes ülés ezeket mon­dotta: •­­ Az eredmény nagyon jó. Az egy és két tárgyas bukás tizennyolc százalék. Általában szorgalmasan tanultak a gyere­kek és azt tapasztaltuk, hogy a szülők is nagyon sok­at foglalkoztak velük. Isko­lánknak különben bőséges anyaga volt a kiválasztásr­a, ezért ilyen alacsony a bu­kási arány­szám. Az idei első osztályban mellőztük először az új tanterv alapján a latin nyelv tanítását. Tapasztalatokat" igyekeztük gyűjteni arról, hogyan válik be kezdő fokon a német nyelv tanítása a latin nyelvvel szemben. Azt tapasztaltuk, hogy a némettel nehezebben birkóznak meg a fiuk, mint a latinnal. Megnehezíti a munkát, hogy a tanulóik egy r­észe már német tudással jön az első osztályba, má­sik, része pedig teljes német analfabetiz­mussal Megfigyelésünk anyaga azonban még nem olyan nagy,hogy végleges véle­ményt tudjunk ebben a kérdésben mon­dani. A nevelés terén nagyon erősen dol­­gozzuk át a gyermekek lelkét olyan irányba, hogy legyen érzékük a mai ne­héz idők iránt így nem engedjük meg nekik, hogy a ki,nőtt ruhákat egyszerűen eldobják, hanem figyelmeztetjük őket, hogy adják oda szegény tanulóknak. Meg akarjuk értetni a gyerekekkel, hogy mi­lyen nehéz a mai élet és egyúttal takaré­kosságra neveljük őket. Érdekes, hogy a német nyelv tanításá­val kapcsolatosan éppen ellenkező tapasz­talatról számol be a A \ ______________________________________________________________/ Minden hangzatos vásári árusításnál olcsóbban és jobban vásárolhat selymet vásznat fehérneműt és minden egyéb divatcikket KLEIN ANTAL divatnagyáruházában Király­ utca 53. (Akácfa-u. sarok) / \ Markó­ utcai reálgimnázium igazgatója, Krompaszky Miksa főigaz­gató. — A magaviselete szempontjából az el­múlt fél esztendőben nem volt súlyosabb kifogásunk. Egyetlen tanulót sem kel­lett eltávolítani az intézetből. Hármas magaviseleti jegyet, vagyis szabálysze­rűt, mindössze két tanuló kapott a­ félév végén. Fegyelmi szempontból tehát ki­­elégítő a helyzet. Ami a tanulási ered­ményt illeti, érdekes, hogy a nyolcadik osztályban mindössze egy tanuló bukott meg. Ez jó érettségire enged következ­tetni­ Az első osztályban ez az első év, amikor a latint nem tanítjuk, így a ta­nulóknak alkalmuk van a többi tantárgy­ban jobban elmélyedni Ennek tulajdonít­juk, hogy az első osztályban olyan meg­lepően jó az eredmény, mint amilyen sorsa nem volt. Az a tapasztalatunk, hogy a német nyelvet sokkal könnyebben emésztik meg a diákok. A bukások né­metből elenyészőek Mindössze két-három bukott az első osztályban, míg tavaly latinból tizennyolcan buktak meg. Igaz, hogy lipótvárosi iskoláról lévén szó, a tanulók hatvan százaléka már tud néme­tül, amikor iskolába jön. A magyar nyelvben is jobb az eredmény, ami annak tulajdonítható, hogy emelkedett a ma­gyar órák száma. Megfigyelésünk szerint a latin nyelv eltörlése az alsó osztályok­ban nagy könnyítést jelent. A Horánszky­ utcai reáliskola igazgatója, Lenkey Lehel kijelentette munkatársunknak, hogy az eredmény ál­talában nem kielégítő. — A gazdasági nyomor, mondotta — úgy látszik, a családokban is megbénította a nyugodt harmóniát és így a gyermekeiknél sem tapasz­talható valami túlságos nagy lelke­sedés. Ami a magaviseletét illeti, az ki­elégítő, különösen itt a Józsefvárosban, ahol a középosztály, iparosok, köztisztvi­selők gyermekeit kapjuk tanulóanyagul. A békebeli időkhöz viszonyítva bizony a tanári karnak sokkal fokozottabban kell megfeszítenie erejét, hogy olyan nívón tartsa az iskolát, mint békében. A buká­sokban az előző évhez képest öt-hat szá­zalékos emelkedés tapasztalható, a béke­beli évekkel összehasonlítva pedig tíz­­tizenkét százalékos a rosszabbodás. Hogy mekkora a nyomor, azt abból is látjuk, milyen kéréssel fordulnak hozzánk a gyermekek. Cipőt, télikabátot, fehérne­műt kérnek. A főváros nagy áldozat­készséggel siet a gyemekek segítségére, ellátja őket ezekkel a dolgokkal az is­­kolanővéri intézmény útján. Miután a középiskolának nem lehet célja, hogy a szellemi proletariátus tömegét dobja a m’ndern­api életbe, legalább azon a ní­vón akarjuk tartani az iskolát, amelyen békében volt. Ez azonban — ismétlem —­ a mai időkben fokozottabb munkát ró a tatári karra Érdekes nyilatkozatban rajzolta meg előttünk a mai középiskolai ifjúság lelk világát a Szent Imre-gimnázium igazgatója, Bitter Illés dairvau­xi apát, tanker, kir. főigazgató, aki ezeket mondotta: — Tanulóink mind magaviselet, mind pedig tanulmányi előmenetel szempont­jából megnyugtató eredményt mutatnak föl. Az élet nehéz viszonyai nem egyszer ugyan szinte tragikus fordulattal nyúl­nak bele növendékeink lelkivilágába, de azért kötelességeiket a mai idők igé­nyelte komolysággal végzik és tel­jes ifik. A régi diák­élet derűs gondtalansága ta­lán hiányzik róluk. Világuk sem az az eszményi módon izolált gyermeki élet, amelyben a háború előtti Magyarország ifjú nemzedéke felnőtt. Nagyon sok pon­ton keresztül találkoznak az élettel, amely így már igen korán az életküzde­lem­­ tudatához szoktatja és neveli őket. — Valami finomult, emelkedett reális érzék alakul ki e nemzedékben. A szónok­­lástól,­ a patetikus pózolástól kezd el­szokni. Erkölcsi érzékenységére kénye­sebb talán, mint valaha, amiben minden­esetre része van a­ szülői ház megkomo­lyodott figyelmének és megértő egyetér­tésének. — Diákjaink szeretik az atlétikát, a cser­készet tiszta örömeit, és a természet ü­dítő szépségeit is örülünk, hogy a sok csábítás ellenére is sikerül őket a kellő mérséklet határai közt megtartani. Kí­vánatos, hogy állandó, nagy érdeklődést mutassanak a modern nyelvek iránt, hogy még jobban tágíthassák exakt is­mereteiket szakszerű olvasmányokkal. Nem tudom, nem megy-e a kedély rová­sára, de tény, hogy a régi romantikus ol­vasmányok helyét Robinzon szigetének naiv képzelet­világát technikai tervek, cselekvésre vágyó akarat intellektuális fantázia váltotta fel. Van ebben valami nyugtalan, türelmetlen, néha felületes­­segre vivő láz, amely becsapott a mai világból a gyermek érdeklődési körébe... Nagy általánosságban az ifjúság lelki irányzata eszményi. Magyarságát kato­likus hitéből és intézetének szelleméből táplálja és erősíti. Bár ezt kapná az is­­kolánkivüli nevelési együtthatóktól is!... Csak egy fájdalmas vonás borong ezen a mosolygó gyermekarcon. Hivatásra ké­szül és — a Legtöbbször sivár elhelyezke­dés vár rá. Tragikus árnyék, amelyet a magyar sors rajzol rá arra a fehér hóm­­lókra, amelyen pedig mindennap az igaz­ság és jóság verőfénye süt ki boldogé* tóan. A tanulmányi eredmény az első fél­­évben megnyugtató. A középérték: 1S10

Next