Uj Nemzedék, 1931. június (13. évfolyam, 122-145. szám)
1931-06-02 / 122. szám
Kedd, 1931 Június 2. Uj Nemzedék A Nautilus útja. . . Részletes tudósítás a északiankexpedícióból — az új Nemzedék tudósítójától — Berlin, május. Két vagy három hét múlva az egész világ feszült érdeklődéssel fogja naprólnapra figyelni, hogy mi van a Nautilusszal? Nautilusnak hívják ugyanis azt a búvárhajót, melyen Sir Hubert Wilkins nekivág az északi sarknak és minden bizonnyal az ő vállalkozása lesz korunk legnagyszerűbb expedíciója. Nemcsak azért, mert teljesen újszerű járómű jelenik meg vele az örökség világában, hanem azért is, mert tudományos szempontból minden tekintetben kifogástalan ez a sarkkutatás. A Wilkins-Ellsworth Trans-Arctic Submarine Expedition remélhető eredményei egész sereg tudományos kérdést hivatottak megoldan A vakmerő utazó máris szép sikerekkel gazdagította a déli és az északi sarkvidékről való ismereteink. Wilkins életrajza Wilkins Ausztráliában született, ma mindössze negyvenhárom éves. „Apám már ötvenkét esztendős, anyám pedig majdnem ötven volt, amikor én a világra jöttem“ — írja ő maga abban a minap megjelent munkában (Under the Pole: The Wilkins-Ellsworth Submarine Expedition), amely főleg az expedíció sikere ellen felhozott érveket cáfolja. Elektromos mérnöknek készült, de már nagyon korán meteorológiával kezdett foglalkozni. Alig volt harminc esztendős és már helyettes parancsnoka volt a Stefansson északsarki expedíciónak. „Jóval többet kellett akkor gyalogolnom háromezer mérföldnél a befagyott tengeren!“ — mondja visszaemlékezéseiben. Részt vett Shadzleton dél sarki expedíciójában is és járt több alkalommal külön is a déli sarkon. Legutoljára 1923—33 telén, amikor hatezer mérföldet repült a déli sark vizei fölött és 1500 mérföld hosszú új partvidéket, lí úl szigetet, valamint számos gleccsert, csatornát és átjárót fedezett fel. Ennek az expedíciónak, a Warans—Hearst Expedition-nek tudományos szempontból igen fontos eredményei voltak. Wilkins meggyőzte a világot arról, hogy nincs hajó, amely az általa bejárt vidéken túljuthatna a 71. szélességi fokon a sark felé. Ezért nem lehet a déli sarkvidék keleti szárazföldjén meteorológiai állomást építeni. Ám búvárhajó segítségével el lehet jutni a jég alatt a szárazföld közelébe s igy megoldható ez a tudományos feladat. A jéghegyek aránylag kicsinyek és szétszórtan úsznak a tengeren, ami csökkenti a veszedelmet. Ez a tapasztalat és régi álmodozás késztette utazónkat a Nautilus-szal való vállalkozásra. Ezúttal északra. A sarkvidéknek víz alatt való megközelítése úgyszólván családi hagyomány Wilkins életében. Volt ugyanis egy őse, Wilkins anglikán püspök, aki 1648-ban feltűnést keltő röpiratot adott ki és abban azokat a lehetőségeket fejtegette, miiként építhetnének bárkát a tengeralatti hajózás megvalósítására! — Soha sehol senki — mondotta többek közt — nem végzett még repülést, amely méltó volna az önökéhez! június közepén indulnak. Raventbayből Amundsen már valahol a sarki tenger jegében pihen, mert hősi lélekkel életét áldozta, hogy felkutassa a Nobile-expedíciót, Wilkins pedig új győzelem útjára indul, noha még ma is sokan nem tartják megvalósíthatónak útját. Wilkins búvárhajója, a Nautilus, június első napjaiban indul Angliába, onnan Bergenbe, majd Adventbay-be, az utolsó európai kikötőbe A tulajdonképpeni útt ott kezdődik június közepén. El lehet képzelni, hogy a Nautilus felszerelése minden tekintetben a legmodernebb és a legtökéletesebb. Megépítője, Simon Lake, az Egyesült Államok legtekintélyesebb búvárhajó -szakértője. Első tengeralattjáróját 1883-ban tervezte, még is pedig Verne Gyula híresregényének, a Húszezer mérföld a tenger alatt hatására. S amikor 1893-ban elkészült első buvárhajója, az Argonaut, a színes fantáziájú francia melegen üdvözölte őt. A legközelebbi nagy háború — táviratozta Verne — főleg a buvárhajók közt való harc lesz. Én azt hiszem, hogy inkább az elektromosság, mint a sűrített levegő lesz ezekben a hajókban a hajtóerő. A tenger tele van ezzel az elemmel. Verne tényleg fején találta a szöget ebben a kérdőteben is. Az expedíció személyzete A expedíció parancsnoka Sir Hubert Wilkins. A búvárhajó parancsnoka Sloan Danenhower, aki a hajózáshoz szükséges felszerelésekről gondoskodott. A kutatás tudományos részét Lincoln Ellsworth dolgozta ki, aki kipróbált utazó, de most alkalmasint nem tud részt venni az expedícióban. A tudományos kutatást végző személyzetet Harald U. Sverdrup vezeti, a nagynevű norvég geofizikus. Főként az oceanográfia és a földmágnesség kérdéseiben elsőrangú szakember. 1918—1925- ben részt vett Amundsen expedíciójában a Maud nevű hajón és Szibéria északi részében évekig élt a jég közt. Több amerikain kívül részt vesz a kutatásban egy másik európai is, Bernhard Willinger, freiburgi professzor, aki szintén ismert sarkkutató. 1913-ban ő vezette a mentőexpedíciót a Schröder-Stranz-expedíció felkutatására. Következő cikkünkben az expedíció egyik tudós résztvevője elmondja, hogy miért megy Wilkins az északi sarkra? Ebben a cikkben tehát a történelmi nevezetességű út tudományos céljait fogja az Új Nemzedék ismertetni. Wilkins $eEtg@?a3af?járéjeBt a Nautilus Mk&%.pét@mémw nem Mi a Nemtitus sikerében Amikor Wilkins nyilvánosságra hozta tervét, hogy búvárhajón akar menni az északi sarkra, a szakkörök kezdetben hűvösen fogadták vállalkozását és bizony többen nyilatkoztak ellene, mint mellette. Csak lassan tudta munkatársaival egye IH !|| Az Új Nemzedék I Bjij közönségének P Ifi hetilapja | KÉPES • KlÓNlift |K 1 als zemben a közvéleményt terve reális voltáról úgy, ahogy meggyőzni. Ezt főleg azáltal érték el, hogy jól megírt cikkekben kifejtették mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket a különböző északsarki utazók elsőbben is oceánográfiai szempontból teltek. S rámutattak arra, hogy ezek a régebbi megfigyelések legalább is annyira mellette, mint ellene szólnak, mert hisz az északsarki oceánográfiai viszonyok meglehetősen ismeretlenek. Viszont Wilkins eléggé ismeri a délsarki tengerek viszonyait és ezek a tapasztalatai felbátorítják a búvárhajóutra. Felelevenítették azt az emlékezetes epizódot is, amely Wilkins és Amundsen között 1928-ban történt. Amikor ugyanis Wilkins és Eleison elhatározta, hogy repülőgéppel fog Alaskából a Spitzbergákra a sarkvidéken átrepülni, a világhírű norvég utazó ugyancsak leszólta tervüket. „Tapasztalatlan emberek, — mondotta Amundsen — akik nem ismerik az északi sarkvidék viszonyait, vállalkoznak meg gondolatlanul erre az útra. Szomorú dolog, hogy nem akadályozzák meg ezt a haszontalan kalandot, amellyel csak életüket kockáztatják.“ Ám amidőn a repülés 1928 április 15-én fényes sikerrel járt, Amundsen lelkesedve üdvözölte őket Norvégiában. mindenütt a Még katplagitál 'Az az összes dohánytöredékben és sorsjátékárultoknál W államsorsjegy főnyeremény 40*000Pt Húzás Július 10-én || M km méraimiszer reálsiéját tea Zsitvai Kecskeméten Az Új Nemzedék tudósítójától — Kecskemét, június 1. Zsitvay Tibor dr. igazságügyminiszter ma reggel Ángyán Béla dr. államtitkár és Gál László miniszteri tanácsos kíséretében gépkocsin Kecskemétre érkezett. A minisztert a város közönsége nevében a városháza kapujában Zimay Károly polgármester üdvözölte. Délelőtt az Iparos otthon dísztermében a kecskeméti Zsitvay-párt jelölőgyűlést tartott, amelyre küldöttségileg hívták meg a minisztert. Percekig tartó taps közben vonult be Zsitvay miniszter a terembe, Szabó Iván dr. országgyűlési képviselő, a párt vezére, a pártszervezet nevében felkérte Zsitvay Tibort a jelöltség elvállalására. Az igazságügyminiszter köszönetet mondott Kecskemét bizalmáért és a jelöltséget elfogadta. — Hazajöttem ebbe a városba, amely második szülőföldet adott nekem ideigóráig elvesztett szülőföldemért. — Hangoztatta Zsitvay, hogy a miniszterelnök nagyrabecsüli ezt a metropolist, amelynek népe mindenkor mintaképe volt a függetlenségért élni-halni tudó magyarnak, amely nép szorgalmával és kitartásával itt úgyszólván a semmiből teremtett paradicsomot. Bethlen István nagy programmal állja a csatát ebben a gazdasági harcban a kisemberek érdekeiért, amelyben benne áll most az egész világ. Én tudom, hogy a haditerv minden eshetőségre készen áll, de legelsősorban készen áll arra, hogy mindnyájunk összefogásával ledobhassuk vállunkról azt az átkot, amelyet Trianon parancsolt ránk. Amint a jóvátétel nehézségeit túléltük, el fog érkezni az az idő is, amikor az egész adórendszerünket revízió alá vehetjük. A nemzet egységére van szükség, mert csak ez küzdheti ki, hogy a világ végre is igazságot adjon a magyarnak. Ha élni akarunk, kötelességünk, ha kell, fogcsikorgatva is kivárnunk az időt, amely a trianoni békét, ezt a torzszülöttet, letaszítja az igazság Taigetos-sziklájáról. A jelölőgyűlés után délben bankett volt, amelyen számos felköszöntő hangzott el.