Uj Nemzedék, 1931. december (13. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-01 / 273. szám

2 t^p© ZsésstSSSek a fehérasztalnál? Ezekről a tervekről jegyzőkönyveket is vettek fel, igyekeztek maguknak még újabb és újabb híveket toborozni, úgy hogy a forradalmi törzsasztal negyven tagján kívül, akik valamennyien „vezé­rek“ voltak, sikerült még vagy harminc nevet, mint kültagok neveit felírni a noteszokba. Ez volt az a „veszedelmes“ társaság, negyven vezérrel és harminc kültaggal, amely szombatra virradó éj­szaka le akarta fegyverezni a katonasá­got, csendőrséget, rendőrséget, folyamőr­séget, meg akarta szállni az összes köz­épületeket minisztériumokat, hídfőket és vasútvonalakat és állítólag valamennyi zsinagógát. Hogy ezt hogyan hajtották volna végre, azt csak éjszaka, kellő mennyiségű ital elfogyasztása után tud­ták elképzelni A korcsmaasztalnál azonban akadt besúgó is. Akadt egy fiatalember, akinek m­­ennyira felszaporodott a kocsma főórá­nál a számlája, hogy hajlandó volt az egész készülő „forradalom“ tervét a ha­tóságoknak elárulni. Felmutatta a jegyzőkönyveket, a névsorokat, a „vezé­rek“ pontos cím- és lakás­jegyzékét, és elárulta azt is, hogy a „borzalmas, vé­res“ forradalom szombatra virradó éj­szaka fog kitörni. A rendőrségen nagy izgalmat keltett ez a bejelentés. Azonnal mozgósították az egész poli­tikai osztályt, az összes detektívcsopor­­tokat, készültségbe helyeztek minden karhatalmi alakulatot és autókon men­tek szét a városban, hogy összeszedjék a vezetőket Ágyban, párnáik közt a vezérek Egészen különös, hogy a detektívek azon az éjszakán, amelyen a „forrada­lomnak“ ki kellett volna törnie, vala­mennyi „vezért“ odahaza lakásán ágy­ban, párnák között találták. A párnák közül azonban ki kellett kelniük és kö­vetni a detektíveket a fogházba, ahová gyorsan és ügyesen megszervezett mun­kával három óra leforgása alatt mind a negyvenet beszállították. Ezt a sürgésforgást, autózást, nagy bérházakból való éjszakai előállításokat, autókon száguldó s a villamosokat és autóbuszokat ellepő detektíveket látták a késő éjszaka az utcákon a járókelők. Ekkor kezdtek elterjedni a fantasztikus pletykák. Mindenki a saját szájaizó sze­rint fűzött magyarázatot a nagyszabású rendőri intézkedésekhez. Reggelre az­után már mindenki tudott valami egé­szen „hiteleset“. Az előál­lított „vezéreket“, akik majd­nem valamennyien a negyven, sőt a har­minc esztendő alatt vannak, a detektívek a Marrgk­-körúti fogházba vitték. Legtöbb­jük farkáján hevenyészett házkutatást is tartottak, és összeszedték az ott talált feljegyzéseket és noteszokat Sikerült összehordani a „forradalmi komité“ egész „irattárát*4. Huszonöt jegyzőkönyvből és tizenhét noteszból állott ez az „irattár“. A fiatalembereket mind külön-külön ollákért helyezték el, hogy egymással ne érintkezhessenek. Nem engedtek be hoz­zájuk senkit, sem családtagot, hozzátar­tozót sőt védőügyvédeket sem. Teljesen elzárták őket a külvilág tulo­mányozásához láttak hozzá a hatóságok. Ezek az iratok igy olvasva, —­e nem is­merve azokat akik írták és azt, hogy mi­lyen erők felett rendelkeznek — csak­ugyan hátborzongató olvasmánynak tűn­nek. Csakugyan szó van bennük minden­ről, amit csak egy ambiciózus „forradal­már“ el tud képzelni. Tényleg van bennük szó a középületek megszállásáról, a mi­niszterek elfogatásáról és a hatalom kézrekerítéséről. Minden pontosan ki volt dolgozva. Minden kő­épületnek a címe fel volt je­gyezve. A miniszterekről is pontos jegy­zéket vezettek. Felírták az összes nagyobb bankok nevét és cím­ét is. Ezeket a banko­kat szintén meg akarták szállni, hogy „a pénzt a bankdirektorok ki ne vihessék az országból“. Felírták azoknak a számí­tásba jöhető pénzembereknek a nevét is, akiket ugyanebből a célból, hogy tudni­illik a pénzt ne vihessék ki külföldre, a forradalom napján azonnal őrizetbe kell venni Három revolver Amint látható tehát, minden szépen, pontosan ki volt dolgozva. Csak egy hiányzott: a terv végrehajtásához szük­séges felfegyverzett legalább is pár ezer ember. Erre az egyre nem gondoltak. Fegyvert mindössze három revolvert találtak náluk a detektívek. Úgy látszik, ez volt az egész fegyver­táruk. A legszorgosabb kutatásokkal se­m sikerült sem Pesten, sem vidéken többet találni. Ezt a három revolvert is szabá­lyos fegyverv­iselési engedélyek alapján viselték a perifériákon lakó tulajdono­sok. Pedig a nyomozásba és a fegyverek utáni kutatásba bekapcsolták több vidéki város rendőrségét is. Amilyen bélyegzőjű levelet az elfogott fiatalembereknél találtak és ahány fel­jegyzett vidéki címet láttak, minden vá­rosba rögtön ment a telefonintézkedés: az illetőket azonnal kihallgatni és fegy­verek után kutatni. De egyetlen rozsdás bajonett sem került elő. A hatóságok természetesen kötelesség­­szerűen jártak el. Nekik száz százaléko­san meg kellett vizsgálni a dolgot és megállapítani, hogy az a bejelentés, ame­lyet a „forradalom előkészítéséről“ kap­tak, mennyire felel meg a valóságnak? Az írások, amelyek a kezükbe kerültek, alátámasztani látszottak minden gyanút. Kötelességük volt tehát természetesen összeszedni a fiatalembereket, előállítani és kihallgatni őket. Csak így lehetett tisztázni azt, hogy tulajdonké­ppen, miről van szó, és csak így lehetett a fantaszta fiatal­emberek kedvét elvenni attól, hogy más­kor, ha még oly komolytalan tervekkel is, de hasonló dolgokra gondoljanak. A hatóságoknak meg kell akadályozni még az ilyen éretlen tervezgetéseket is. „Nehogy a pénzt kivihessék.. Elsősorban a lefoglalt Iratok áttanul­t. Míg. Ill. HQf állami Sorsjáték 1 17.000 nyereményt sorsolnak ki 250.000 aranypengő értékben Főnyeremény: 4­0.000 aranypengő Húzás MCAMft io-m­. 1 Egész 3.— P. Föl 1.50 P. f| Kapható minden bank, sorsjáték elárusítónál és dohány- 8? tőzsdében. Postai rendeléseket a pénz előzetes bekülö Knö­dése utáán azonnal teljesít a M. Kir. Pénzügyigazgató- f||­ság, Budapest, V., Szalay­ utca 10. j® Új Nemzedék Kedd, 1931 december 1- mert ezeknek hírei — mint most is lát­hattuk — mire bizonyos kezeken, bizo­nyos egyéneken át külföldre kijutnak. Szombaton és vasárnap egész nap és majdnem egész éjszaka tartott a lefog­lalt iratok áttanulmányozása és a fiatal­emberek kihallgatása. Vasárnap éjszaka ott már komoly forradalomról, pucceről, lázadásról és az ország .­.teljes anarchiád­járól“ beszélnek, azután ezeknek a kihallgatásoknak az eredményéről a Magyar Országos Tudó­sító útján a következő jelentést adták ki: Hivatalos jelentés a letartóztatásokról A szombatra virradó éjszaka folyamán — mint ezt a MOT már jelentette —­ a nyomozó hatóságok több embert őrizetbe vettek. E bűnügyi eljárással kapcso­latban a hírlapok olyanok neveit is említették, akik őrizetbe nem kerültek. A nyomozó hatóságok szombaton és vasárnap folytatták a kihallgatásokat és úgy látják, hogy a további nyomozás sikere érdekében a bűnügyről érdemleges közlést még nem adhatnak ki. Ezért mellőzik az őrizetben lévők névsorának kiadását is. Azonban a hírlapi közlésekre vonatkozóan felhatalmazták a Magyar Országos tudósítót annak közlésére, hogy az őrizetbe vettek között. Budaváry László, Fran­cia Kiss Mihály, Hatics Lajos nincsenek és nem is voltak. Nyomatékosan mutattak rá illetékes helyen arra is, hogy az előállítottak között — akinek száma egyébként a negyvenet nem haladja meg —politikai tényezők, vagy elő­kelő társadalmi nevek nem szerepelnek. Értesüléseink szerint a detektívek ősz szépén negyven egyént állítottak elő, kö­zülük négyet nyomban elbocsátottak. Ezek tisztázták, hogy semmi szerepük nem volt a dologban, és csak véletlenül vetődtek egy-egy éjszakai lumpolás után a Vámház-pincei törzsasztalhoz, ahol rög­tön „beszervezték“ őket és beírták nevü­ket a vezérek noteszába, így tehát ebben a pillanatban még harmincan vannak a Margit-körúti fogházban. Az előállításokkal kapcsolatban a la­pokban több ismert név is napvilágot lá­tott. A lapok tudósításai felsoroltak több egyént, akik tudomásunk szerint őrizet­ben vannak. Ebből a névsorból a hivata­los jelentés három nevet megcáfolt. Azok a főbb nevek, amelyeket ez a jelentés nem cáfolt meg, amelyeknek viselői tehát logikus következtetés szerint az őrizetben­ vannak, a következők: Zsább­a Kálmán, Hozmetz Ferenc Károly, Vannay László, gyulai Molnár Antal, Nagy Béla, Balázs József, Barta János. Vallamennyi név ismeretes az újság ol­vasói 1. előtt. Ugyanazok a fiatalemberek, akik az el­múlt tíz esztendőben sok moz­golódásban szerepet játszottak. Ezek azok, akik állandóan „nemzetmentő“ eszmékkel vannak tele. Alapjában véve valameny­­nyien fantaszták. A Vámház-pince, mint „forradalmi gyülde" A központ, ahol ezek a forradalmi „ve­zérek“ találkozni szoktak és ahol az egész szervezkedés terve megszületett, a Sóház­­utcáiban lévő Vámház-pince vendéglő volt. Ebben a vendéglőben van Zsabkáék törzsasztala. Itt szoktak összejönni estén­ként. Itt szokták tartani összejöveteleiket és­­nagygyűléseiket". Időnként egész sereg meghívót kül­döttek szét olyan egyéneknek , akiket „megbízható­nak“ tartottak s akiket szerette­k volna bekapcsolni a „mozgaloméba. Ezeket időn­ként barátságos vacsorára hívták meg. A meghívások azonban állandóan ered­ménytelenek maradtak. Az asztaltársaság csak nem tudott kibővülni. Már több mint egy év óta tartott ez a szervezkedés és a vezéreknek fáradságos munka dacára sa­ját névjegyzékükön kívül mégis csak hamunic „kültag“ nevét sikerült felje­gyezniük. A vendéglő törzsasztala most üres. Épp úgy, ahogy üres volt néhány napig esz­tendőkkel ezelőtt Topcsagics Mujaga ven­déglős „Csocsó bácsi“-hoz címzett Molnár­utcai vendéglője, ahonnan egy éjszakai rajtaütéssel, előreszegzett revolverekkel, hasonló kaliberű fiatalembereket állítot­tak elő a detektívek. Sőt nem egy fiatal­ember, aki most őrizetben van, már ott forradalmárkodott „Csocsó bácsi“-nál. Akkor is ugyanilyen nagy volt a riada­lom, akkor is ugyanilyen fantasztikus hí­rek terjengtek. Akkor három napig állt üresen „Csocsó bácsi“ törzsasztala. Há­rom nap után visszatértek a „forradal­márok" a pirosabroszos asztalhoz. A mos­tani forradalmi gyűlos, az elhagyott törzs­asztal már fehér abroszos. Ennyit fejlőd­tek a forradalmárok Csocsó bácsitól a Vámház-pincéig. Egyébként minden ma­radt a régiben. „Anyagi célok vezették őket“ — mondja a belügyminiszter A szombaton éjszaka leleplezett szer­vezkedés erősen foglalkoztatja a politi­kai közvéleményt és szombaton és va­sárnap a legkülönbözőbb hírek terjedtek el a városban a rendőrség által idejeko­rán elnyomott mozgalomnak a céljairól és méreteiről. A képviselőház keddi ü­lé ser© már napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt az egyik ellenzéki képviselő ebben az ügyben és felszólalása során a képviselő pontos és kimerítő felvilágosítást kíván kérni a kormánytól arra vonatkozóan, hogy mi volt a valóságos háttere a szombaton éj­szaka leleplezett szervezkedésnek, kik voltak a résztvevői és miért kezdték az ügyet szigorú titoktartással. Csak a keddi ülésen fog elhangzani ez a napirend előtti felszólalás, de már most megadhatjuk a választ ezekre a kérdé­sekre annak a nyilatkozatnak alapján, ame­lyet vitéz Kere­sztes-Fischer Ferenc bel­ügyminiszter tett ma délelőtt az Uj Nemzedék munka­társa előtt. A belügyminiszter megjelent délelőtt a képviselőháziban, ahol a harminchármas bizottság ülésén kívánt résztvenni. Az Uj Nemzedék munkatársa megkérte a bel­ügyminisztert, tájékoztassa az Új Nemze­dék olvasóit a rendőrségi nyomozás ered­ményeiről és arról a kérdésről, vannak-e politikai vonatkozásai az egész rendőri ügynek. — Desperációk kísérlete történt — válaszolta a belügyminiszter. —■ A kísérlet arra irányult, hogy a köz­rendet és nyugalmat megzavarják Nekem az a benyomásom, hogy anyagi célok vezették őket. Nyugodt lehet a közönség, hogy a rendőrség minden ilyen kísérlet­nek elejét fogja venni a jövőben is. — Remélem, hogy elég lecke volt ez mindenféle nyugtalan elemnek arra hogy többé hasonló kalandos kísérlet­tel ne is foglalkozzék. — Milyen részleteket derített ki a rendőrségi nyomozás a szervezkedés cél­járól? — kérdeztük. — Erre vonatkozóan — felelte a bel­ügyminiszter — közelebbit még nem mondhatok, de ismétlem, határozott benyomásom, hogy Kereskedők Szapontermelő Szövetke­zte I. il­ ICIÉ Élai 1831. évi december hó 9-én 9 órakor tartja VII.,­­Jázmin­ u. 19. sz. Alatt. A közgylésen a 19. §-a az alapszabá­lyoknak módosittatik. Tagok száma hét, üzletrészek száma, változatlan. A Kereskedők Szappantermelő Szövetkezetének felügyelő-bizottsága a szövetkezet ügymenetét az 1920. év folyamatán többször ellenőrizte és rendben találta. A felügyelő­­bizottság megvizsgálta a fő- és mellék­könyveket, a mérle­get, a nyereség- és veszteség-számlát , azokat a könyvekkel egyezőnek találta. Budapest, 1931. április 7. Felügyelő-bizottság. Mérleg. Tartozik: Adósok 73.797-83. Ám 476*-~. Postatakarék 60-88. Pénztár 44*63. Auto 500*—. Berendezés 503*32. 1920. évi eredmény (Veszteség) 309-80. Összesen: Pengő 75.691*46. Követel: Hitelezők 62.166 38. E’fogadvány 10.019*60. 1929. évi eredmény 1.50-V40. Részjegytőke 2.000*—. összesen : Pengő 75.691*46. Eredm­ény* Tartozik Ante 7.600*72. Költség 9.225*09. V­razási költség 4.777*24.­­Jutalék VI3T75. Kamat 1 .025*23. és K­ritély 7. 6.850- — . Mrit­kabér 5.242*29. Behajthatlak 682 20. összesen: P 374640”22. Követel: Ám 27*830*42. Veszteség 300 80. Összesen: Pengő 87.640*22.

Next