Uj Nemzedék, 1932. április (14. évfolyam, 73-91. szám)

1932-04-01 / 73. szám

2 Új Nemzedék Péntek, 1932 április . (A vezércikk folytatása.) április 11-én a belügyminiszteri hall­gatás asszisztenciájával tódulhat ki a füst Debrecen halotthamvasztójának kéményén, akkor az a füst minket a felgyújtott spanyol kolostorok füstjére fog emlékeztetni, annak a halottpörkö­­lésnek a lángjainál a forradalmi poli­tika fog magának pecsenyét sütni, s a magyar katolikusok szívében sok biza­lom, remény, megcsalatott naivitás fog elhamvadni. De egy tiszta láng erő­sebben fog felcsapni minden kramató­­riumi tűznél: az elszántságé, hogy a konzekvenciákat végig levonjuk, a ki­provokált harcot végig megharcoljuk. Hinni akarjuk azonban még ma is, hogy Magyarország belügyminiszttere még jókor elolt olyan veszedelmes tü­zeket, amelyek a magyar jövőt fenye­getik. Várjuk és kivonjuk a gyors, eré­lyes, megnyugtató intézkedést. A Japánba utazó Chaplin legközelebb a világgazdaság válságát játsza meg — Az Új Nemzedék tudósítójától — London, március 31. Charlie Chaplin, aki a minap érkezett Singapooreba, hogy onnan Japánba utazzék, kijelentette, hogy legközelebbi filmjének tár­gyát a világgazdasági válság köréből veszi, miután világkörüli útján alaposan áttekin­tette a depresszió összes következményeit. Ar­ról még nem döntött, hogy az új kép hangos vagy némafilm lesz-e. Április tizedikén indul Pécsre a MÁV olcsó vonata • Az Új Nemzedék tudósí­tójától •­ Pécs, március 31. A Máv­ olcsó vonatjáratai során ápri­lis tizedikén indítja Pécsre az első, úgy­nevezett garas­vonatot. A pécsi garas­vonat a kora reggeli órákban indul Budapestről a keleti pályaudvarról, gyorsvonati sebességgel robog, útközben csak Adonyszabolcson, Sárbogárdon és­ Újdombóvárott áll meg és délelőtt tizen­egy órakor érkezik Pécsre. Visszafelé este nyolc órakor indul Pécsről és éjfél körül érkezik a fővárosba- A menetdíj oda és vissza mindössze öt pengő. A garas-vonattal kapcsolatban beszél­tünk Urs Aladár pécsi üzletvezetővel, aki elmondotta, hogy a Máv­ az első garas-vonatot próbaképpen állítja be és ennek sikerétől függ, hogy a garas-vona­tokat rendszeresítik-e Pécs és a főváros között. A város vezetősége gondoskodik róla, hogy a garas-vonat közönsége jól érezze magát Pécs városában. Lázár Miklós: Kantélben vannak. Andaházi-Kósya Béla: Amelyek nem idegenek, azok viszontbiztosítás útján nem mások, mint ügynökei az idegen biztosítóknak. A magyarországi intéze­teknél csak a biztosítási díjtételeiké proví­ziója marad itt. A sok-sok millió pengő kivándorol az országból és ezzel el­képzelhetetlen módon rontja a magyar fizetési mérleget Ulain Ferenc: Államosítani‘ „Huszonöt milliós nemzeti ajándék** Andaházi-Kasnya Béla: Az infláció idején a biztosító intézetek jogot kaptak arra, hogy ötven százalékot hozzászámítsanak a díjtételhez, a korona elértéktelenedésére való tekin­tettel. Azóta régen áttértünk a pengőszá­­mításra és csodálatos módon az igen tisztelt kormány még mindig nem vette észre, hogy a biztosítók ma is számítják ezt az ötven százalékos pótlékot. Ez nem kevesebb, mint huszonötmillió pengős nemzeti ajándé­kot jelent a biztosítóknak évenként.­­ Az egész összeg, amely­­ az állam­pénztárba jut, négy és félmillió pengő állami illeték. Hegymegi Kiss Pál: Ezért Bod János is köteles felelni. Malasics Géza: Teleszlky is! Nagy zaj a Házban, állandó közbeszó­­lások, az elnök figyelmezteti a képviselő­ket, maradjanak csendben. Andaházi-Kasnya Béla: Amikor a kor­mány kiad egy devizarendeletet, miért nem vonatkozik az a biztosító intézetekre is? — Köztudomású, hogy kisebb sikereket megfognak, a biztosító intézetek pedig minden aggodalom nélkül nyugodtan könyvelhetik át a százezer dolláros téte­leket az idegen biztosító intézetek javára. A biztosító intézetek ma, amikor­ senki sem igényelhet díjtételfizetés címén va­lutát a Nemzeti Banktól, ugyanakkor felmondják és m­egtagadják a már érvényben lévő biztosításokat azon a jgycímen, hogy az illető nem tesz eleget kötelezett­ségének. Zaj, felkiáltások: Hallatlan!_ Andaházi-Kasnya Béla: Kérdezem a miniszter urat, hol az ügyész? Nem veszik észre, hogy a biztosí­tó intézetek egysze­rűen túlteszik magukat a transzfermora­tóriumon, a devizarendeleten. Károlyi Gyula gróf miniszterelnök egy-két percig Hunyady Ferenc gróffal beszélget, azután újra visszaül a helyére, azonban nem a miniszterelnöki, hanem a népjóléti miniszteri székbe, hogy a biztosítottak végre jogos pénzük­höz jussanak. Kérdeznem kell a pénzügy­­miniszter urat, engedi-e, hogy a biztosí­tók díjtartalékait most emeljék! Azt is meg kell kérdeznem, hogy lehet az, hogy Magyarországon, agrárországban, a gaz­­datársada­lom tíz százalékkal többet fizes­sen, mint a többi, kamatmegtérítés cí­mén. Mert nekik nem a polgári év kezde­tétől az év végéig számítják a díjfizetést, h­anem­ a termés betakarításától az új ter­mésig.­ ­ Általában az a felfogásom, hogy a kormány a biztosítóin­tézeteket indokolat­lanul többször nemzeti ajándékhoz jut­tatta. A biztosítóintézetek a viszontbiz­tosítás elvén állottak és ha kárt is szen­vedtek a háborús viszontbiztosítóknál a német piacon, más piacon nagyon sok olyan viszontbztosítás volt, amely semle­ges országban köttetett, amelyeknek a valutája nem romlott meg. A biztosító­­intézeteket rá kell szorítani, hogy nem­­zetiesebb és hazafiasabb politikát foly­tassanak, mind­eddig. A biztosítási szakma a legnemzetközibb kartel, a viszont­biztosítások révén.­­ A kormány a hadikölcsönöket nem tudta valorizálni, de a­ biztosítóintézetek kedvéért belement ötszázalékos valori­zációba, a biztosítókkal szemben. Milyen érdekek voltak itt és kiknek használt ez? De megértjük ezt, tisztelt Ház, hogy összesen százhét parlamenti tag, felső­házi és képviselőházi tag van érde­kelve a biztosító szakmában.­­Nagy zaj a Ház minden oldalán. A kor­mány az árnivellálás szempontjából lé­tesítette a Gazdák Biztosító Intézetét, amely kartelen kívül dolgozott egy ideig, de most­ már rég bent ül a kartel­­ben és jóllehet altruista intézet, a ve­zérigazgatója havi tízezer pengőt élvez. Felkiáltások az ellenzéken: Ki az a szerencsés? Andaházi Kasnya egy újságlapot lo­bogtat a kezében. Ebből ki lehet bön­gészni. Dimiek Ödön (Láng Lénárd Gaál Gasz­­ton-párti képviselő felé): — Nem te vagy, az egy más Láng. Az elnök figyelmezteti a szónokot, hogy beszédideje lejárt. Andaházi-Kasnya: Kérnem kell a pénz­ügyminiszter urat, ne engedje meg a biz­tosít­óknak a díjtételek felemelését és szorítsa arra­ a biztosítókat, hogy eddigi politikájukkal hagyjanak fel (Taps és helyeslés az elenzéken.) Ezután Kun Béla szólal fel napirend előtt. Az őstermelők, a gazdatársadalom ba­jairól beszél. " A Kúria elé került ma a Gönczy—Hrotkó-féle revolveres áftér — Az Új Nemzedék tudósítójától — A királyi Kúria Finke­y-tanácsa ma tár­gyalja a múlt év január negyedikén a nyu­gati pályaudvaron történt revolveres affér ügyét. Gönczy Miklós mérnök és Hajagos László váci tisztiorvos összeszólalkoztak a vasúti kocsiban egy ablak leeresztése miatt. A jelentéktelen ügyből olyan éles affér fejlő­dött ki, hogy amikor az egymással vitázó két utazó társaság a nyugati pályaudvarra érke­zett Hrotkó István hentesmester, aki Haja­gos tisztiorvos társaságába tartozott, ököllel Gönczy Miklós arcába sújtott. Gönczy revol­verével rálőtt Hrotkóra, akinek a száját és a fogait komolyan megsértette a golyó. A büntetőtörvényszék Gönczy Miklóst szándékos emberölés kísérletének vétségében, Hrotkót pedig súlyos testi sértés vétségében mondotta ki bűnösnek. Gönczyt három hónapi, Hrotkót egy hónapi fogházra ítélte, de a kiszabott büntetés végrehajtását mindkét esetben fel­függesztette. Hrotkó megnyugodott az ítélet­ben és így büntetése jogerőssé vált, Gönczy azonban fellebbezett. A tábla Kállay-tanácsa Gönczyt felmentette azzal a megokolással, hogy jogos önvédelemből használta fegyverét A Kúria Finkey-t&n&e&L ma délelőtt kezdte tárgyalni ezt az ügyet. Százszázalékos díjtétel emelés Andaházi-Kasnya Béla: szóváteszi a biztosító intézeteknek azt a tervét, hogy száz százalékkal akarják emelni a díj­tételeket. — Nem szólnék semmit, — mondja, — ha magyar intézetekről lenne szó, ame­lyek meg tudják okolni a díjtételek fel­emelését. Lázár Miklós: Egyszer már a fél or­szág elvérzett a biztosítókon. Mussolini példája Andaházi-Kasnya Béla: Tudjuk, hogy a miniszterelnök úr a legjobb intenciókkal végzi a mun­káját, tele van jó szándékkal. — Ezért kérjük, ne rettenjen vissza szükség esetén a biztosítók álamosításá­­tól. Mussolinitól ne csak a fekete inget vegyük át, hanem a helyes intézkedése­ket is. Mussolini egyetlen egy olasz in­tézetnek sem engedi meg a viszontbizto­sítást. Az olasz biztosítóknak az olasz állam a viszontbiztosítója és ezáltal a matematikai, negyven százalékos összegű biztos haszonnak a részese. Egy év alatt többmilliárd lírát tudtak fordítani ebből a pénzből talajjavításra, köz­munkákra.­­ A biztosító intézetek viszont itt Ma­gyarországon gyarmati politikát foly­tatnak. (Helyeslés a baloldalon.) Andaházi-Kasnya ezután arról szól, hogy a biztosítások valorizációjának tárgyalása előtt az intézetek egész sem önként felajánlott tíz-tizenöt százalékáig terjedő valorizációt és azután felső nyo­másra visszavonták ezt az ajánlatot és keresztülvitték az ötszázalékos valori­zációt. Négyszázezer per a biztosíték ellen Andaházi Kasnya Béla: Körülbelül négyszázezer per van Magyarországon a biztosításokból kifolyóan és illő volna. Elkészült az új termésértékesítő terv A bolétát végleg kiküszöbölik — Az Új Nemzedék tudósítójától — A földmivelésügyi minisztériumban há­­rom hetes, szinte éjjel-nappal tartó munka, tanácskozás és értekezlet után elkészült az új termésértékesítési ter­vezet. Az új tervezetet hét lakat alatt őrzik a minisztériumban és a benne foglalt in­tézkedéseknek a terveit a minisztérium­ban magában is a legnagyobb diszkréció­val kezelik, mert a kormánynak az a­z álláspontja, hogy ezeknek idő előtti­­ ki­pattanása, bizonyos üzleti érdekeket jog­talan előnyökhöz juttatna. A tervezet ügyében pénteken döntő fon­tosságú értekezlet lesz a földmivelésügyi minisztériumban. Az értekezleten Purgly Emil földmivelésügyi miiszter ismerteti az új termésértékesítés rendjét. Az érte­kezleten az Országos Mezőgazdasági Kamara válságbizottsága, az OMGE vál­ságbizottsága, továbbá Somssich László gróf, az OMGE elnöke, Hoyos Miksa gróf a kamara elnöke. Mayer János volt mi­niszter és a gazdaszövetség két tagja, továbbá az egységes párt által leküldött tíztagú termésértékesítő bizottság vesz részt. Megjelenik Ivády Béla volt földművelés­ügyi miniszter is, mint az agrárblokk új elnöke, az agrárblokk delegátusainak az élén. A tervezetben foglalt intézkedése­ket, mint mondottuk, a legnagyobb titok­ban tartják, csupán annyit sikerült meg­állapítani, hogy a balettának teljes kiküszöbölése mellett a kormány olyan természetű segítséget kíván nyújtani a termelőknek, amely nemcsak a szemtermelő gazdákat, hanem az egész mezőgazdaságot is érinti. Az angol kormány a jóvátételi moratórium meghosszabbítását fogja indítványozni Lausanneban Az Új Nemzedék tudósítójától — London, március 31. A Daily Herald szenzációs formában közli a hírt, hogy Neville Chamberlain angol kincstári kancellár a lausannei jóvátételi konferencián azt akarja indítvá­nyozni, hogy ne foglalkozzanak a reparációs probléma végleges megoldásával, csupán a most érvényben levő moratóriumot hat hónappal hosszabbítsák meg. Anglia ugyanis a kérdés végleges eldöntése előtt meg akarja várni az amerikai elnökválasztás eredményét. Kétszáz aláírással kérik a kőbányaiak Szász rendőr szabadonbocsátását — Az Új Nemzedék tudósítójától — Ma reggel boncolták fel Halász Lajos, a kő­bányai családi dráma áldozatának holttestét Kenyeres Balázs és Minich Károly egyetemi tanárok Bubics Jenő vizsgálóbíró jelenlétében. Traeger László dr. királyi ügyész az iratokat most küldte át Enyedy Róbert vizsgálóbíróhoz. Erős felindulásban elkövetett szándékos em­berölés bűntettével vádolja az ügyész Szász Ferenc rendőrtörzsőrmestert, a­ki dulakodás közben megölte Halász Lajost. Az ügyész azzal indokolja a statáriális eljárás mellőzését, hogy az ügy tisztázatlan és csak hosszabb vizsgálat­tal lehetséges eldönteni, vájjon jogos önvédelemből használta-e fegy­verét Szász Ferenc, ti­li, a fegyver véletlenül ölte-e meg Halász Lajost. A vizsgálóbíróhoz ma kétszáz aláírással kérvény érkezett Kőbányáról. A társad­alom­ minden osztályából tömegesen írták alá ezt a kérvényt. Feltűnően sok a munkás aláíró. A kőbányaiak arra kérik a vizsgálóbírót, hogy helyezze szabadlábra Szász Ferencet, akit megbízható egyenes jellemű, szolgálatát kiválóan végző, közszeretetben álló rendőrnek jellemeznek. Enyedi Róbert vizsgálóbíró, aki a boncolási jegyzőkönyvet a déli órákban fogja meg­kapni, délben maga elé vezetteti Szász Ferencet és akkor dönt fogvatartása vagy azahatnák­ át­helyezése tárgyában.

Next