Uj Nemzedék, 1933. február (15. évfolyam, 26-48. szám)
1933-02-01 / 26. szám
2 Mivel vádolja az ügyész február 20-án Littkéné? Az Új Nemzedék megírta, hogy a bűn♦etőtörvényszék Szemák tanácsa február 30-án tárgyalja Littka Kálmánná bűnügyét. A 14 oldalas vádirat szerint Littkéné és Ruttkay százados között nagy jelenet játszódott le, az asszony kiment a fürdőszobába azzal, hogy a zsebkendőjét megnedvesíti, onnan már revolverrel tért vissza, amelyet zsebkendőjébe rejtett és ezzel hajtotta végre közvetlen közelből a gyilkosságot, amelynek Ruttkay koronaövszázados az áldozata. Littkéné ártatlanságát hangoztatja, okiratokkal és levelekkel akarja igazolni, hogy nem ölte meg a századost. A nagycsarnok „sztár“- jön a drága tojás A csarnok egyik legdrágább áruja már hosszabb idő óta a tojás. IC 11 sőt 12 fillérért adják a tea-tojás darabját és amikor a háziasszonyok sopánkodnak a mintás ának miatt, az elakusítók ezzel vigasztalják őket: — Nagy hideg vám, nem tojnak a tyúkok. Majd ha melegebb lesz, olcsóbban adjuk! Minthogy pedig a tojás forntos közszükségleti cikk, nem lehet tavaszig várni vele, hanem kénytelenek a fogyasztók a magas árat megfizetni. Viszont csak annyit vesznek, amennyire éppen szükségük van. Ezért azután kevés fogy belőle. Ahogyan kereskedői nyelven mondják: ,,nem nagy az érdeklődés a fogyasztás részéről“. De egyéb panaszuk is van a kereskedőknek: Az elmúlt hideg napokban több szállítmány tojás megfagyott. — Nyolc fillérért vettük és legfeljebb 5—5 fillérért tudjuk adni, — mondják a tojáskereskedők — a fagyott tojást ugyanis legfeljebb ipari célokra lehet értékesíteni, háztartások számára nem. Több tojáskereskedőt ért igen jelentékeny károsodás a nagy hideg miatt. Némileg azonban kárpótolja őket a legutóbbi hetekben kissé jobban fellendült export. Különösen Ausztriába, Németországba és Csehországba szállítanak tojást. Az osztrák export során elég jó árat érnek el. Darabonként 15 garasért veszik az osztrákok a magyar tojást. Csehországba az államok közötti és az úgynevezett „Tátra-kompenzáció“ terhére húsz vajon tojást vittünk ki a legutóbbi hetekben. Egyelőre még Németországba is exportálunk, de hogy meddig, azt ma még nem tudni. Március 7-én ugyanis lejár a német-jugoszláv szerződés, ekkor felszabadul a tojásvám és életbe lép az autonóm vámtarifa, ami azt jelenti, hogy 30 márka vám terheli a tojás métermázsáját. Ezt pedig a magyar tojás nem bírja el! A gazdák már előre félnek ettől az állapottól. — A helyzet most tűrhetőbb, mint ezelőtt volt — mondják —, de még mindig nem rózsás. A tojásexport nem olyan arányú, mint ahogyan vártuk. Ha pedig a németek életbe léptetik az autonóm vámtarifát, a leglehetetlenebb helyzetbe kerülünk. " A melegebb idő beálltával a tojás olcsóbbodását várják és a tavaszra három-négy filléres termelői árral kalkulálnak a kereskedők, hát j grid. ff" Egyszerre öt darabot kell venni a hatfilléres ércszakaszjegyből A villamosvasút tarifareformjának végrehajtása során bevezetik az úgynevezett hatfilléres félszakaszjegyeket. A Besz kárt igazgatósága hétfői ülésén a félszakaszok bevezetéséhez már hozzájárult azzal, hogy ezt a rendszert egyelőre a 8-as, 6-os és a 16-os villamoson próbálják ki. Jegyek helyett a rövid szakaszokra érvényes ércérmeket vásárolhatja meg a közönség. Az érmekbenébta csak a gápss kocsik első po Met attoni, középartos valamifiacatg AVWb helyit kerülnek el a „hartflóris nfasejk" számára.. Egyenként sí érmék nem vásárolhatók, hanem egyszerre 6V darabot kell venni a kalauznál. Mielőtt az érmék veretésére vonatkozóan intézkednének, megvárják a polgármester és a kereskedelmi miniszter jóváhagyását. - ttiNemzették Saerra, 1933 február 1. (Folytatás az első oldalról) rém, nagyon! Főleg az újságoktól félek! Akkor majd még többet fognak írni rólam és az „ügyről"! Uram, az önök kezében van az életem és a halálom! Azt tehetnek velem, amit akarnak. Kérem, legyenek könyörületesek irántam! — Tavaly — mondom — Zürichben ebédeltem az ön borházában néhányszor. — Ugye — szól hirtelen fölcsillanó szemekkel. — Ön látta, mit csináltam. Micsoda nagyszerű propaganda volt a zürichi borház a magyar boroknak! Mennyi pénzt öltem bele! Mindenemet odaadtam, az utolsó ingemet, önzetlenül! Soha többet nem látom az én gyönyörű vendéglőmet! — Megint sírva fakad. — Nem mehetek többé Svájcba, elszöktem onnan, köröznek, elfognak, börtönbe csuknak, nem, nem, nem! — Hát Budapesten, — kérdezem óvatosan, — nincsenek összeköttetései? — Most már nincs senkim az egész föld kerekségén. Persze, amíg jól ment a dolgom, csupa barátom volt. Most se barátok, se család, senki, csak ez az áldott jó öregasszony itt, a mostohaanyám! Tudja mit jelent az, ha az ember ebben a korban azt mondja, hogy nincs senkije, csak a mostohaanyja? — És azok, — puhatolódzom tovább — akikkel együtt dolgozott valamikor, nem segítenének magán? Három ember tudna segíteni rajtam... — Három ember tudna segíteni rajtam, — hebegi. — Bessenyei Zénó az egyik. Hogy hogyan, azt ő jobban tudja, mint én. Ha Pestre megy, menjen el hozzá és mondja el neki, hogy talált itt. Azután itt van László titkár, a Kereskedelmi és Iparkamarából. Ő volt leghűségesebb munkarársam. Ismeri ő is alaposan a dolgok állását. Ő is tudna egyet-mást mondani. És harmadszor üzenem Kallós Jánosnak, a Pesti Tőzsde szerkesztőjének is, hogy gondoljon rám, mert nagy bajban vagyok! — És még kikkel állt összeköttetésben? — Hát Gálffy Dénes képviselővel... Ránéztem. — Nem tudja, hogy Gálffy képviselő tegnapelőtt öngyilkosságot követett el? Laskai mereven, kidülledt szemekkel ült föl az ágyában. Látszott rajta, hogy a hir villámcsapásként éri. — Gálffy... öngyilkos lett... — hebegte. — Nem... ez lehetetlen... Evvel visszahanyatlott párnába és teljes mozdulatlanságba sülyedt. — Gehen Sie, — szólt rám a mostohaanya, aki az ágy mellett állt egész idő alatt. Egy szót sem tud magyarul és nem értette, mit beszélünk, csak azt látta, hogy Laskait nagyon fölizgattam. — Er ist ein sehr guter Mensch, nur Mut hat er nicht. Kituszkolt az ajtón, de előbb megígérte, hogy majd értesít, ha Laskai jobban lesz. — Warum haben Sie ihn so aufgeregt? — kérdezte szemrehányóan. Juhász Andor. Mit mond Bessenyey Zénó? Táskáinak a budapesti átszöküttetéseire vonatkozó kijelentése alapján kérdést intéztünk Bessenyey Zénó országgyűlési képviselőhöz, a képviselőház alelnökéhez és elhonyoztuk neki, hogy Lankai rá hivatkozó rá. — Én Lankait akkor ismertem meg, — válaszolta Bessenyey Zénó — Amikor két esztendővel ezelőtt Puky Endre vezetésével egy parlamenti csoporttal kirándulást rendeztünk Svájcba, Ő ennek az útnak a soránrendkívül előzékenynek mutatkozott és az egész idő alatt a körülbelül 30 magyar képviselővel szemben nagyon készségesen viselkedett. Mi képviselők egymás között sokat beszéltünk róla és az volt az impressziónk, hogy Laskai nagyon ügyes ember, akinek Svájcban mindenütt kitűnő összeköttetései vannak, a hiteles statisztikai adatok szerint kereskedelmi forgalmunkat Svájccal hatalmasan emelte. Emellett azonban az volt a benyomásunk, hogy üzletember, aki a dolgokon keres. Miután őt nem tartottuk, nem is tarthattuk állami tisztviselőnek, tehát ha keresett, az az állam rovására vagy hátrányára nem történt, nem láttunk ebben olyan körülményt, ami megakadályozta volna a vele való szívélyes érintkezést. — Innen származik a további ismrt.,így fkaival. Egyszer Pesten járt a svájci igazságügyminiszter. Lasmia ezönét rendezett a tiszteletére és engem is meghívott. — A beszélgetés során elmondotta nekem terveit, beszélt a búzakivitel a kivitel akadályairól. Szívesen meghallgattam, mint ahogy az országszanálási ter'■ -Ugatok, hátha akad kö- ’ ■ , és összeköttetésem nem volt vele. Sok hiúság, fontoskodás volt az emberben. Természetesen arról a körülményről, hogy az állam milyen összeköttetésben volt vele, hogy bízta meg a dolgokkal, azután hogy ő mit csinált, nekem közvetlenül semmiféle tudomásom nincsen és a hivatalbeli urak tudják megmondani, mik voltak a hibák, amiket ő elkövetett. Laskay múltja A svájci borházak botrányának hőse gyermekkorában még nem tett tanúságot üzleti érzékérel Egy paplancsiparosnak volt a fia, Laskay Mózesnek, aki egész nap dolgozott kolozsvári műhelyében. A kis Laskei görbehátú, pattanásos arcú gyerek volt, a középszerű tanulók közé tartozott, nyoma sem volt nála annak a biztos fellépésnek, amellyel később amagyar állam kasszájából a százezer frankokat átemelte, ellenben volt egy kiváló tulajdonsága, amellyel kitűnt iskolatársai közül: nagyon szép szoprán hangja volt, ami fiuknál a legnagyobb ritkaság és a kegyes tanítórend templomában gyakran énekelt. Aki nem tudta, hogy Laskai Jánes énekel, biztosra vette, hogy női hangot hall a kórusról. Osztálytársainak kijelentése szerint Laskai nem sok vizet zavart és semmi sem árulta el benne a jövő nagy pénzügyi vezért''. A gabonapiacon vontatott a forgalom A gabonapiacon az irányzat ingadozó volt és mesterséges eszközökkel újtól megpróbálták a búza árát leszorítani. Bármennyire is igyekszik azonban a spekuláció a búza árak letörésére, ez csak ideig-óráig sikerülhet, mert a piacon tisztában vannak azzal, hogy olyan áru, melyből kevés van s amely iránt a kereslet csak fokozódhatik, nem olcsóbbodhatni nagyobb mértékben, illetően ez az olcsóbbodás nem lehet hosszú /dóig tartó. A piacon a felszavidéki búzát 14.35—15.50, a felsőtiszai és a jászsági búzát 13.70—14.55, a fehérmegyei búzát 13 50—14.35, az egyéb dunántúli búzát 13.45—14.30, a pest vidéki és a bácskai búzát 13.50—14.35 pengővel jegyezték. A rozspiacom a forgalom jelentéktelen, mert a kínálat továbbra is tartózkodó. A rozsot 6.30—6.40 pengővel jegyzik. — A liszt- és őrlemény piacon a malmok nem változtatták meg lisztáraikat. A takarmánycikkek piacán az árpaüzlet pang. Az irányzat azonban tartott. Hírek szerint a svájci export újabb kontingense rövidesen esedékessé válik. A zab iránt csekély a kereslet, ezzel szemben a tengeri iránt fokozódik az érdeklődés. A takarmányárpát 8.90— 9.40, a zabot 8.90—9.25, a tengerit 6.70— 6.85 pengővel jegyzik. A takarmánycikkek piacán a szálastakarmányok ára részint a felhozatal csökkenése, részint a készletek megcsappanása miatt emelkedik. Arak: rétiszéna másodrendű 4.40—4.80, harmadrendű 3—1.30, sarjuszéna 4.30—4.75, juharszéna 4—5, lucernaszéna 7, ólomszalma másodrendű 3—3.30 pengő má ■zsánkint. — Az erőtakarmánypiacon élénkülő a forgalom. A buzakorpát 6—6.10, a buza takarmánylisztet 9—9.20, a rozskorpát 7.25—7.75, a rozstakarmánylisztet 10.25—10.50, az árpakorpát 7.40, a borsókorpát 7, a búza- és a rozskonkolyt 7.25, a konkolydarát 8.25, a lenmagpogácsát 15.50, a napraforgópogácsát 12, a repcepogácsát 9.50, a tökmagpogácsát 17, a szárítottt répaszeletet 8.25—8.75 pengővel jegyzik. A magfélék piacán a hideg időjárás miatt a tavaszi vetőmagkereslet megcsappant.Az exportüzlet még mindig jelentéktelen. Egyes olajosmagvak ára emelkedik. Arak lenmag nagyszemü 29.50—30.50, kisszemü 26.50—27.50, napraforgómag fehér 17—1g, tarka 12.75—18, tökmag elsőrendű 20—20.50, másodrendű 19— 19.50, kékmák 126—128, lucernamag 98—106, lóheremag 75—80, tavaszi bükköny 13.50— 14.50, Viktóna-borsó 13.50—15, zöldborsó expressz 17—22, lencse kiszemű 26—30, nagyszemü 34—10, fehérbab 10—10.25, fürjbab gömbölyű 18—19, hosszúkás 16—17, barnabab is—12 pengő mázsánként. A vagyonváltság búza árát a pénzügyminiszter a földmivelésügyi miniszterrel egyetértően februárra métermázsánként 13 pengőben állapította meg. Az állatvásáron a forgalom vontatott. A certésvásáron a fehéráru iránt csökken a kereslet, amit azzal magyaráznak, hogy Csehország felé kivitelünk nem éri el a kontingensben biztosított mennyiséget sem. Arak: uradalmi nehézsertés elsőrendű 83— 83. közepes 82—84. szedett közép 82—87. könnyű 80—83, silány 73—80. üreg nehézsertés elsőrendű 80—53. szedett közép másodrendű 78—80, angol sonkasüldő 80—110, zsír nagyban 120—125 fillér kilogramonkint. — A borjúvásáron az irányzat élénk. Tájékoztató árak: szopósborjú elsőrendű 75—85, másodrendű 66—72, harmadrendű 45—65 fillér élősuly-kilogramonkint. A nyersbőrpiacon a marhabőr ára újból csökkent, mert a feldolgozók nem vásárolnak, vagy csak erősen nyomott árak mellett hajlandók átvenni az árut. Az árak a következők: marhabőr magyar 45—18, tarka 50—54, borjúbőr rövidlábbal 95—100 fillér kilogramonként. — Az Az állati termékek piacán a marhafaggyuért 50—64, a juhbélért 30, a marhabélért 400—500 fillért fizetnek kilogramonként. Friss saláta és ujburgonya — ezek a csarnok újdonságai. Természetesen csak kevés van belőle. Az apró, harmatgyenge salátacsokrok — mert félnek a legjobb fukarat mellett sem mondhatók — 12—24 fillérbe kerülnek, a diónyi új burgonyák kilójáért pedig 50 fillért kérnek. Az élelmmisorpiac árai a csarnokokban és a nyilt piacokon lényegesen nem változtak ma sem. Az élőborjúhús ára tegnap kissé esett, ezen Lina már 92 filérért is adtatt pörköltnek való borjúhúst, a comb ára azonban maradt 2—2.20, a lapocka 1.00, a vésés 1.40. A seréehúsból a comb, lapocka ésarja 1.28—1.36, a karaj 1.60, zsírszalonka 1.28— 1.32, a báj és a zssir 1.40—1.48. Aránylag kevés baromfit hozunk a piacra. Igaz, hogy a hónap végén vagyunk és ilyenkor a fogyasztás is gyenge. A csirke darabját 1—2.50 pengőért, a libáét és a kacsáét 1.40 — 10 pengőért adják, a tbc/nton csirke kg.-ja 1.30—2.20, a libáé én kacsáé 1.50—1.60. A tej- és tejtermékek piacán a tejfel 1—1.60, a tea vaj 2.40—9.80, a tehéntúró 40—60 fillér. Egyre több olasz karfiol kerül a piaci*, ára vtztosniyanul 70.00 fillér Az Iái lahvagdjirtót 9—ít fi felár!, a riylfri fiztabnrihwiyat ti fillérért, az őszit 12 fillérért adják. A spenót 60—100. répa 12—18, kápty.zi v f—9 a kiitewibd 10—13, 0 f «fit hegy«» • ki. u Hun-kfi! In -vrci k' .1-', . .....k. ..If. a rihönkáposzta 10-14 filér. Az t.lm. 45— 120, a körte 100—369, narancs 48—120, mandarin 70—130, a gesztenye 44—80 fillér. Van még naspolya is, 40 fillérért adják. Az árusok panaszkodtnk,, hogyföltűnően gyeragsa