Uj Nemzedék, 1933. július (15. évfolyam, 146-171. szám)

1933-07-01 / 146. szám

2 Ha úgy érzed magad, Hogy nehéz az élet, fél pohár 3 S kedved újra éledj A gabonapiacon megcsappant a forgalom A gabonapiacon a tengerentúli terménytőzsdékről érkezett jelenté­sekkel kapcsolatosan, a spekuláció tartózkodott a vásárlástól. A tenge­rentúli terménypiacokon, elsősor­ban Csikágóban az irányzat ellany­hult. A forgalom vontatottságát a külföldi terménypiacok kedvezőtlen jelentésein kivül különöse­n az idézte elő, hogy ma van a tavalyi búzakészletek bejelentésének a ha­tárnapja s igy tulajdonképpen szál­lításra kerülő áru nem is volt a pia­con. A határidőpiac búzájána­k ár­alakulása ingadozó. A piacon ugyanis tartanak attól, hogy a ked­vezőtlen időjárás, amely már eddig is legalább 10 nappal visszavetette az aratást, a búza mennyiségére és minőségére is rendkívül káros ha­tással lehet. Éppen ezért a határidő­piacon a spekuláció véleménye a vá­sárlásba bocsátkozott s a vásárlás nyomán az irányzat meg is szilár­dult. A tőzsdeidő elején a tiszavi­­déki búzát 12.55—14.05, a felső tiszai és jászsági búzát 11.55—12.50, az egyéb származású búzát 1950—12.50 •pengővel jegyezték névlegesen, faj­­súly szerint. A rozspiacon szintén javult a helyzet, a forgalom azon­ban továbbra is vontatott maradt. A rozs ára 5.50—5.60 pengő között mo­zog. A takarmánycikkek piacán a kenyérmagvaknak az utóbbi napok­ban történt árjavulása szintén szi­­lárdulást idézett elő, azonban ár­emelkedés csak a tengerinél és zab­nál volt tapasztalható, míg a takar­mányárpa, amely iránt alig van ér­deklődés, változatlan maradt. A ta­karmányárpát 7.90—8.30, a tengerit 7.70—7.80, a zabot 8—8.25 pengővel jegyzik métermázsánkint. A liszt­­is ízleménypiacon a malmok Ja­lias­­­én állapítják ntjegi az uj halott* alap­ján búza lisz­tÁraillat, el­lenben a rozsliszt áránál már kijelölték a Juliina Reneptam­­berro szólé irányárakat. Eszerin­t a nullás rozslisztet 27, a nullás egyes rozslisztet 24.75, a egyes rozslisztet 21.75, a la rozs­lisztet 15.50, a Tin. rozslisztet 10.25, a rozs­­takarmánym­eztet 8a, rozsíkorpát 6.50 pen­gővel jegyzik métermázsánként. A takarmánycikkek piacán a forgalom egyelőre vontatott, az irányzat azonban ja­vul, amit azzal magyaráznak, hogy a ked­vezőtlen időjárás a szájlasta­karmá­nyfélék minőségét erősen rontja. Az előtakarmány­­piacon az árpakorpát 5.50, a borsókorpát, a búza- és rozék­om­koly 5.50, a darált köles­­héjat 4, a lemimatrpogácsá­t 10.50, a napra­­forgópogncsát 10.50, a repce pogácsát 8.50, a tök ma­gpog­ácsát 12, a malátacsk­át és a me­loszt­­5, a bükkönyt 9 pengővel jegyzik má­zsán­kint.. A különféle termények piacán a forgal­­om teljesem összezsugorodott, mert már a Viktória-borsó és a lencse jegyzését is be­szüntették. A fehérbab és a rmiharmag ára emelkedett. A fehérbabot 10.25—11 pengővel jegyzik. A bungonyafélék piacán a forga­lom szintén jelentéktelen és csak kisebb té­teleiket lehet eladni. Az árak változatlanok. Az illatvásáron a® irányzat javuló. A ser­tésvásárra valamivel nagyobb mennyiségű sertést hajtottak fel, miint rendesem, tekin­tettel arra, hogy csütörtökön Péter Pál­­jaapja miatt nem volt vásár. Az uradalmi nehézsertést 52—83, a közepest 78—80, a ere­deti közép­sertést 70—84, a könnyűsertést 78 —80, a silányisertést 71—78, az elsőrendű öreg nehézsertést 74—76, a másodrendű öreg nehézsertést 70—75, az angol sonkásfüldöt 80—08, a zsír nagyban 123—128 fillérrel je­gyezték. GITÁRT, MANDOLINT, BENZSÓT IZSÓ MESTERNÉL TANULJON VIII. NÉPSZÍNHÁZ-UTCA 42. II. 5 MÉRSÉKELT TANDÍJAK. IV mm&JUU *+/*&* (Folytatás az első oldalról) a szénsavgáz. Ez feltétlenül gyilkol. A szivattyúk állandóan dolgoz­nak. Ezek magasabb helyen van­nak, a földalatti áradás nem tett kárt bennük. Ez menti meg a bá­nyát. Ha az iszaplavina elérte volna a szivattyúkat is, minden el­pusztult volna. Csütörtökön délben sikerült áttörni az első torlaszt. A hátralévő munka azonban még ezután is napokig eltarthat. Akik lent maradtak A szerencsét­lenül járt bányászok név­sorait Kerék János bán­ya­tiszt­visel­ő, a bányásaspartk­lub elnöke adja át. Bzemé­­lyen­ ismert­ valamennyit. Albrecht Vencel 47 éves, öt gyermek apja, Batta Ottó 26 éves, nős, Bézendorfer Ferenc 24 évves, három gyermeke és fiatal felesé­ge van. Nemré­g jött haza Fran­ciaországból. Cserni Ignác 50 éves, két gy­rmeke van. Drevenka Pál, 32 éves, nős, Maraczi István 51 éves, nős, Mar­nok István 30 érces, nős, Richolm János 26 éves, nős, felesége áldott állapotban mostanában várja első gyermekét, Szőcs János, 30 éves, nős. És két nőt­len fiatalmber: a 21 éves Szlávik Mi­hály és a 20 éves Trizna Gáspár, aki kedden érkezett haza apja halálos ágyától. A pécsi bányaiskolába készült, hogy aknász lehessen. . . • Meghalok én is, vagy megmentem az öcsémet... Pilisszentivánról megyünk föl a bánya felé. Délután 2 óra. Az után egy csapat bányász ballag lefelé. Barna ruhájuk csupa iszap, fáradt kezükben még ég a bányászlámpa. — Onnan jövünk — int a bánya felé Herbacsek János vájár. — Még mindig nincs semmi. Maráczi és Szlávik, a fékesfiú, ha el nem vesz­tették az eszméletüket az első pilla­natokban, akkor bizonyos, hogy még élnek, ők voltak a legjobb helyen. De akiket elkapott a nyo­más, az mind oda. A megtermett férfi kék gyerek­szemében könny csillan meg: — Nagyon szerettem őket. Ha megmenthetnék mindnyájukat . . Egy másik vájár Trizna Gáspár­ról beszél. — Guszti a bátyja tegnap óta lent van. Szájig érő iszapban dolgozik Mikor le akarták váltani, azt mondta, hogy vagy meghal ő is, vagy napvilágra hozza az öccsét. Addig ő se akar följönni. Bélik Ádám Bézendorfer barátja volt. Együtt járt vele kint Francia­­országban. — A legjobb futball játéka volt... — ennyit tud csak mondani, de a hangja remegésén érezni lehet mindazt, amit egyszerű szavaival nem tud kifejezni. A Bézendorfer balfája Három ám. Csillék érkeznek szü­net nélkül az aknákból. Iszap, tör­melék, gerendák — ez a kis vasko­csik tartalma. Aztán ismét embere­ket hoz fel a lift. Bélus József bá­­nyaimester lép ki elsőnek a felvonó­ból. Vállán fűrész, kezében lámpa és az övére akasztva — két fejsze. Egyik a sajátja. A másik . . . Mutatja a fejszét. 1131-es szám van a vasba belevésve. A kemény fából készült nyél forgácsokra hasogatva. — A Fen­é volt — mondja csen­desen, hogy a távolabb állók meg ne hallják. Ne tudja meg még az al­any. Hiszen a fejsze nem jelent semmit. Hátha eldobta Bozendorfer, mikor látta, h­ogy menekülni kell. Vagy nem is volt talán a kezében. Mellette hevert a földön, mikor az ár elragadta. ' *'»-nel -2« látvány ez a meghaso­£•előtt :• '«nyél... a ni­a, aki a baltát meg­­véleményen van. • A­­ dorguz lebontásánál kerüli ’' a fejsze. Ha Ferinek a kezében volna, ott találtuk volna őt is ,hi ette. A bányász a halálban sem en­­di el a szerszámot, amit éppen a kezében tart, így hát biztosan még idejében elmenekült . Tá­­labb állnak a feleségek és a gyermekek. Egyre többen és többen jönnek fel a faluból. Bézendorfer fi,ital felesége a kis bányászkápolna előtt áll. — Itt imádkozott az uram minden leszállás előtt — mondja kisírt sze­mekkel.— Alig voltunk még együtt. Csak három évig... és már vége... nem, nem bírom elhinni .. . Zsebkendőjébe temeti arcát, rázza a zokogás. Maráczi felesége áll mellette. Már nem sír. Halálos szo­morúsággal áll, nem is tudja, nem is látja, mi történik körülötte. Vér­telen ajka csak egy szót ismételget: — Isten . . . Isten . . . A többiek némán állnak és vár­nak. Minden szem az aknatorony irányába néz. Jönnek-mennek a lif­tek. A kimerült munkásokat este megint pihent erők váltják. És lent a 260 méteres mélységben, szájig érő iszapban,­­ erejének végső megfeszítésével, még min­dig dolgozik Trizna Gusztáv és hős társai. Lassan leszáll az éjszaka. A­­má­­sodik . .. azóta . . . Simor Miklós. VÁD ROMÁN SAJTÓTÁMADÁS SIXTUS PÁRMAI HERCEG ELLEN Bukarest, június 30. A bukaresti lapok nagy része szenvedélyes támadásokat intéz a román fővárosban tartózkodó Six­tus bourbon-pármai herceg ellen. Az Adeverul csütörtöki számában lázstó cikket közölt a herceg ellen s azt követelte, hogy haladéktala­nul utasítsák ki Romániából a fő­úri vendégei, akit azért nem lát­nak szívesen, mert állítólag olyan pénzügyi tranzakciók lebonyolítása céljából érkezett Romániába, amely káros lenne az államra. A kor­mány egyelőre nem foglalt állást a kínos sajtótámadással kapcsolat­ban, mindössze szűkszavú cáfolatot adott ki, amely szerint Sixtus her­ceg nem, jelent meg magánkihall­gatáson Károly királynál. Szombat, 1933 julim» 1 Meghalt Pauler Ákos Az akadémia épületén komoran lengő fekete lobogó hirdeti, hogy a magyar tudománynak gyásza van. Pauler Ákos dr. a Pázmány Péter tudományegyetem rendes tanára és az Akadémia rendes tagja tegnap este 57 éves korában meghalt. A kiváló tudóst pár héttel ezelőtt súlyos szívbántalmak miatt az Uj Szent János-kórház Manninger kli­nikájára vitték. Az utóbbi napokban súlyosbodott állapota és tegnap este egy hirtelen szívroham kioltotta a ki­váló filozófus életét. Pauler Ákos 1876- ban született. Nevét Európaszerte is­merték és megbecsülték. Több munkája német nyelven is megjelent. Pauler a filozófia területén teljesen új utakon járt. Halála pótolhatatlan vesztesége a magyar tudományos világnak. A gyász­­hít városszerte mély megdöbbenést kel­tett. Pauler Ákost holnap délután 4 órakor ünnepi gyászpompával temetik a Magyar Tudományos Akadémia elő­csarnokából. vwvwvwvwvwvwvwvwvwvwvwvww«« Kállay miniszter a tej­­probléma megoldásáról beszélt a szarvasmarha­tenyésztők nagygyűlésén A szarvasmarhatenyésztők egyesülete csütörtökön délelőtt tartotta az OMGE nagytermében nagygyűlését, amelyet József főherceg nyitott meg. Megnyitó beszédében utalt a szarvasmarhatenyész­tés céltudatos felkarolására. Az egyesü­letek ellenőrző munkája nyomán a tehe­neknek tejhozama 1740 kilogramos teje­­lési átlagról, 3470 kilogramra emelke­dett. Ezután Kállay Miklós földmivelés­­ügyi miniszter fejtette ki, hogy miért volt szükség a tejrendeletre. Eddig 29—30 ezer liter tej jöhetett ha hivatalosam a fővárosba, nem hivatalo­sam pedig még egy­ezer amnyi és körül­belül 30—35 ezer liter tejet nem tudtak a környékbeli falvak Budapesten el­adni. A miniszter utalt arra, hogy le­szállította a vétel és az eladási ár kö­zött mutatkozó különbözetet és ha ezt megint kisebbíteni lehet, úgy a külön­bözetet tovább csökkenti. Megkezdődött az ü­gyvédparlament Pécs, június 30. Az Országos Ügyvédszövetség évi kongresszusa tegnap kezdődött meg Pécsett. A nagygyűlésre az ország minden tájáról igen sok ügyvéd érkezett Pécsre. A tegnapi meg­nyitó ülés után ma délelőtt az albi­zottságok üléseztek az egyetem kü­lönböző előadótermeiben, 12 órakor pedig az aulában teljes ülés lesz, amelyen Dingier János dr. egye­temi tanár a törvénykezés élet­célja és az igazság érvényesülésé­nek előfeltételei címen tart elő­adást. nwwwiwwAiivwvywvwiwvwi Panaszkodtak az erdő­­birtokosok és a balatoni szőlőtulajdonosok Lillafüreden a Tisza-jobbparti erdő­birtokosok és erdészeti alkalmazottak, Tapolcám 2000 szőlőbirtokos jött össze panaszos nagygyűlésre. Lillafüredem Waldbott Kelemen felsőházi tag az er­dőgazdaságok közelgő katasztrófáját hangoztatta, majd Onczay László igaz­gató javaslatára 7 pontból álló hatá­rozatba foglalták össze a panaszukat. Tapolcán Esterházy Móric gróf meg­nyitó beszéde után és Darányi Kálmán miniszterelnökségi államtitkár üdvözlő szavai után Lázár Miklós országgyű­lési képviselő, a Magyar Szőlőbirtoko­sok Országos Szövetségeinek elnöke fel­tárta a magyar Szőlősgazdák minden baját. Erőteljesen követelte az Ausz­triával való barátságot. Gyömörey György, Polgár Lajos, Reismann Zol­tán, Kádas Lajos szólalt fel a népgyű­­lésen, amely kimondotta a csatlakozást a Magyar Szőlő Birtokosok Szövetségé­hez. A közelédem Handléry Béla üdvö­zölte a megjelenteket

Next