Uj Nemzedék, 1935. június (17. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-01 / 124. szám

Szombat, 1935 júmius 1. 0­T nemzedék Az A. C. propagandistái mentették meg Spanyolországot! Bécs, május 31. (Az Új Nemzedék bécsi tudósítójá­nak telefonjelentése.) Az osztrák fő­városban ülésező nemzetközi rendi kongresszus egyik legérdekesebb ven­dége, Angel Herrera Y Oria a spa­nyol Junta Central de Acción Catta- Uca elnöke. Neve fogalom Spanyol­­országban, mert ő volt megalapítója a nagynevű El Debate lapnak. Mun­kásságának köszönhető, hogy a spa­nyol katolikusság negyven nagy vi­déki sajtóorgánum felett rendelkezik, amelyekkel elérték, hogy Spanyolor­szágban megbukott a marxizmus. Az Új Nemzedék bécsi munkatár­sának alkalma volt beszélni a spa­nyol Actio Catholica elnökével. — Spanyolországot az ifjúság hű­sége és hite mentette meg. A forra­­dalmi eszmék főleg az intelligencia körében hódítottak tért. Most már sikerült a tömegeket kiábrándítanunk a szocialista tanokból. A marxista lázadás óta Spanyolország még sok­kal katolikusabb lett, mint azelőtt volt. — Minek lehet tulajdonítani ezt a sikert? — kérdeztük. — Megmondom: a propandisták­­nak! Ők ma a tömegek, igazi végétől nálunk. Nekünk az Actio Chatolicá­­ban háromszáz propagandistánk van, 1931-ben, amikor a forradalom kitört, huszonnégy órával később m­ár meg­indult az ellenforradalom, amelynek eredményeképpen ma a 35 éves Gil Robles a hadügyminiszter, a 33 éves Salmon a munkaügyi, a 34 éves Lucia pedig a népjóléti miniszter. Spanyolországnak­, tehát jelenleg há­rom ilyen fiatal minisztere van, akik nemcsak hogy katolikusak, de propa­gandisták is. Következetesen dolgo­zunk, hogy az alkotmányt megvál­toztathassuk.­­— Mikor kerülhet erre sor? — kér­deztük. Határozott hangon adja a választ! — Két éven belül. Először a sajtó­kérdést, a munkanélküliek ügyét, majd a községek autonómiáját refor­máljuk meg, azután sor kerül az al­kotmány reformálására is. An­gel Herr­era Y­aria különben szerény csendes ember. Amikor Gil . Rablásról és­ társairól beszél, felra­gyog a szeme. Büszke munkatársai­ra, akik a spanyol Tenaissanceot képviselik. Kis. Kánya ma indul haza Ilusztriából Bécs, május 31. (Az Új Nemzedék bécsi tudósítóidő­zól.) ■ Kánya Kálmán külügyminisz­ter, aki az utóbbi napokat St. An­ton an Arlbergben töltötte, tegnap Innsbruckba érkezett, ahonnan ma, pénteken fog Budapestre utazni. ._____________________K­s.. Hozzá lehet-e nyúlni az egyházi vagyonhoz? Esztergom, május 31. Áldozócsütörtökön délelőtt 11 órakor az Actio Catholca nagyszabású férfi­­­gyűlést rendezett Esztergo­mban. Etter­­József megnyitó beszéde után Kovács Sándor az Actio Catholica országos tit­kára tartott nagyszabású előad­ást, ame­lyet ismételten megszakított a közönség lelkes tetszésnyilvánítása. — Az ígéreteik idejét éljük — mon­dotta — és rövidesen Magyarország nyu­godtan nevezhető az ígéreteik földjének. A tömések ínségének enyihításére fele­lőtlen elemek olyan magántulajdonokat­ is ígértek, amelyeknél az­­ Egyház és a katolikus hivősereg keréből van érde­kelve. Semmi kétség affélét, hogy illemé­, két helyen meg van a józan és kincs mérséklet ezen a téren is, de némely koponyák látási zavarának megszünteté­séire Itt a primási városban a magyar fiton­ormán kell idézni Tisza Istvánt, aki a pápai vagyonról 1911. május 30-án a váradi püspök beiktatásán a követ­kezőket mondotta: „A püspökség főúri rang, nemcsak méltóságban, de vagyon­ban is, így volt a múltban, igy van a jelenben és igy lesz a jövőben. A papi­­­ vagyon ez az elidegenithetetlenül katoli­­kus vagyon, nemzeti célokat szolgált mindig. Az Egyház vagyona nem jelenti az állam kizsákmányolását, de kifeje­zésre juttatja azt, hogy a magyar állam előtt Isten szolgálata nem volt közöm­bös soha. Nem igazán vallásos ember, aki nem, áldozatkész hazafi és nem sze­reti hazáját igazán, aki az Egyházat munkája kitöltésében gátolja, vagy hazaszorítja.“ Kijelentette ezután Kovács Sándor, meg kell már egyszer mondani, hogy az egyházi vagyon nem e­gy-két ember jó­létét szolgálja, hanem intézményeket, is­kolákat, szemináriumokat, kulturális tö­rekvéseket fentartó célvagyon, a katoldkus közösség tulajdona s aki ehhez a kato­likus vagyonhoz erőszakosan és egyol­dalú brutalitással hozzányúl, az az egész magyar katolikusság első számú közel­­­­lensége. A továbbiak során arról beszélt Kovács Sándor, hogy alig látjuk a köz­­öp­életben a bátor kiállású katolikusokat. A katolikusok­ nagyon sokszor olyanok, mint a háborúból jól iismert „döglött grá­nátok“,­­ amelyek a használatban felmond­­ak a sapferaltafé. . Véres sértékenységi dráma a dunaharaszti állomáson Szerdán este féltizenegy órakor in­dulásra készen állt a dunaharaszti állomás épülete előtt az utolsó helyi­érdekű vonat. A vonatvezető már éppen jelt akart adni az indulásra, amikor­­ hangos kiáltást hallott az állomási iroda felől. Leugrott a vonat­ lépcsőjéről és az iroda felé szaladt, az ajtóban azonban megtor­pant és kiabálni kezdett: — Segítsenek emberek! ■ Az utasok közül többen odafutot­tak., Elsőnek De Sorgo.Miklós dr. öt­vös ért az irodába. A szoba közepén nagy vértócsában, mozdulatlanul hevert egy egyenruhás férfi, Gál László, a Hév­ dunaharaszti elöljárója és az iroda ajtaján ki akart ugrani egy másik férfi, akinek a kezében még ott volt a véres kés. A kalauz és az orvos rávetették magukat a merénylőre, akit rövid dulakodás után ártalmatlanná is tet­tek. Csendőrök kerültek­­ elő, akik m­egállapították, hogy a merénylő Kurtán Miklós Beszkárt-szabó, aki Dunaharasztin lakik. A merénylet oka évekre vissza­nyúló féltékenység vált. Gál László első felesége meghalt, második felesé­gétől elvált és azon túl magányosan éldegélt. Az elöljáró mind gyakrab­ban megfordult Kurtánéknál. A szabó rossz szemmel nézte gyakori látogatásait és azt is, hogy azok nem annyira neki, mint inkább a feleségének szólnak. A házaspár között e miatt napiren­den voltak­ a civódások, míg végre Kurtán­né, hogy véget vessen az ál­datlan viszonynak, elköltözött férjé­től. A férfi ettől kezdve szinte eszelősen viselkedett. Állandóan üzeneteket küldött fele­ségének, hogy térjen vissza­­ hozzá, de az asszony nem akart , többé hal­lani róla. A szabó házassága felbomlásáért Gál Lászlót okolta és tegnap elhatá­rozta, hogy­­ leszámol vele. Lesbe állt az állomás épülete elől, hog­y megvárja, amíg az utolsó vo­nat elindul és a hazafelé induló elöl­járóval végezzen. Mikor meglátta, hogy­ Gál László kilép az irodából és be akarja zárni annak ajtaját, nem tudott tovább uralkodni magán, odarohant és markolatig a mel­lébe döfte a ruhája alatt rejte­getett kést. Az elöljáró hátratántorodott a szú­rástól, vissza az irodába. Kurtán utána ment és még hétszer belödöfte kését a szerencsétlen emberbe. Gál Lászlót eszméletlen állapotban vitték a kórházba- Kur­tán­t a csend­őrök letartóztatták. Dagad az újpesti adóbotrány A® újpesti ad­óbotrány nagy kavaro­dást okozott a várospolitikában is. A bűn­vádi eljárással egyidősen a városházán most folyik a fe­gyelmi vizsgálat Kozma Béla adótiszt és Gracza Pál h. végre­hajtó ellen, akit aatatán felfüggesztettek állásától. Az adópénztár forgalma erőse­n megnő vakér­delet a botrány kipattanása óta. Egyedül Deutsch Oszkár, az izraelita hit­község alelnöke, aki szintén sze­repel az ügyben, 391M pengőt fizetett be a botrány kipattaná­sa óta adóhátralék és annak kamatai címén. Még három adózó dolgait kutatják. Érdekes statisztikát készítettek a® új­pesti városházán azokról a tisztviselőkről, akik az utóbbi öt év alatt kötvénysik­­kasztási, adóeltulajdonítási, vagy más hasonló ügyekben szerepet vittek. A sta­tisztika szerint eddig minden esetben protekciós tisztviselők követték el a visszaéléseket, nagyobbára olyanok, ofeire nem­ is mypee-­ 7 64-ik Hagy. Kír. államsorsjáték Húzása már junius 12-én. Főnyeremény O pengő. 17.000 különb­öző nyeremény Sorsjegy ára: Egész ar. P 3.— Fél ar. P 1.5« PpoéíUyon nepentsíí.­ Kis befektetés nagy lehetőség! A sorsjegyek kaphatók minden bankban, sorsjátéküzletben, főárusítóknál, dohány­tőzsdékben és a Székesfővárosi M. kir. Pénzügyigazgatóságnál.­­ . .«■EOHHUBOHHOnI tiek voltak, hanem idegenből protezsálták őket az újpesti városházára. Azokat, akik rajtuk kívül részesei voltak valamelyik visszaélésnek, egytől-egyig a baloldal embereiként ismerték Újpesten. Várady Zsigmond adóügyi tanácsnok, aki a mostani adóbotrányt kipattantotta, erősen ellenezte például annak idején, hogy Gracza Pált végrehajtói teendőkkel bízzák meg. A baloldal most mégis a pol­gármestert és az adóügyi tanácsnokot akarja felelőssé tenni a botrányért. Kozma Béla adótiszt sem újpesti ember. Az újpesti városházán most felelevení­tik azokat a harcokat, amelyek az adóke­rületek vezetőinek kicserélésénél zajlottak le. Akkor is a baloldal támadta Várady ta­nácsnokot, hogy feleslegesen megbolygatja az adóadminisz­trációt az áthelyezésekkel, viszont a tanácsnok kijelentette, hogy az ellenőrzés érdekében ragaszkodik ahhoz, hogy időnként az osztályok vezetőit le­váltsák. Szakadatlanul folynak a kihallgatások A rendőrségen Miklós Dezső rendőr­­kapitány és Kovács János fogalmazó tegnap késő estig hallgatták ki Kozma Bélát, Gracza Pált és Deutsch Oszkárt. Miután a kihallgatásokat ma reggel Tóth rendőrfőtanácsos vezetésével korán foly­tatták, Kozma Bélát és Gracza Pált ...........a rendőrségen tartották, hogy a kora reggeli kihallgatásnál rög­tön késnél legyenek. Deutsch Oszkárt tegnap arra kérték, hogy ne utazzék el Újpestről, ma pedig azt a kérést intéz­ték hozzá, hogy állandóan tartózkodjék a rend­őrség épületében a folytatólagos kihallgatás érdekében. A további rendőri intézkedésekről a koradélutáni órákban döntenek. Megszurkálták a „puszták fogorvosát" Kiskunhalas, május 31. Súlyos sérüléssel számították a napok­ban a mentők Szánkról Kiskunh­alasira Római István napszámost. Rómainak jobb keze fején átvágták az inakat és már akkor látszott, hogy ujjai bénák marad­nak. Római elbeszélése szerint szóvál­tásba keveredett Nemcsók Dávid halasii földművessel és ez a vita hevében meg­szűrte. Római nem is tett fel jel­entést Nemcsók ellen. Most kiderült, hogy Római sérülésének igen érdekes története van és korántsem oly egyszerű annak háttere, mint ahogy azt előadta. Római István napszámos a halasi ha­tárhoz tartozó Bodoglár pusztán lakik. Legendás hite van egész Bodogláron és Szánkon: ő a puszták fogorvosa. Nem­csak a szegény embereik, hanem a módosabb gazdák is fogsorokat csináltat­nak nála, mert Római a házhoz jár és nagyon olcsón dolgozik. A puszta népe meg van elégedve munkájával. Hantos Lajosnak is csinált 9 „aranyfogat“ 36 pengőért pipakupakból. Hantos a fogsor árának felét kifizette, de mert fogaival nem bírta tartani a pipát, visszaadta a fogsort azzal, hogy jó lesz az másnak, aki nem pipázik... Most legutóbb Nemcsók Dávid ment Rómaihoz és 40 pengőért fogakat csinál­tatott magának. A fogsor azonban nem sikerült és ezért Nemcsók visszakövetelte a pénzét, amit Római nem akart vissza­adni. Nemcsók Dávid megleste a „fogor­vost­, amikor az Szánkra igyekezett és megszurkálta. A különös hátterű vereke­­dési ügy iratai, mert a kalocsai ügyészéé­hen vágják őt.

Next