Uj Nemzedék, 1936. június (18. évfolyam, 126-147. szám)

1936-06-03 / 126. szám

2 Meghalt a „magyar barokk atyja": Szmrecsányi Miklós A magyar szellemi élet előkelő egyénisége hunyta le a szemét örökre a budapesti Vörös Kereszt-kórház egyik külön szobájában. Nyolcvanhárom éves koréban meghalt „a magyar barokk atyja“: Szmrecsányi Miklós dr. ny. miniszteri tanácsos, Szmrecsányi Lajos egri érsek testvéröccse. A művészlelkű és nagytudományú kutató, európai hírű szakértője volt a barokk művészetnek és élete egyik küldetésének tekintette azt, hogy felkutassa a magyar barokk művészet rejtőzködő emlékeit és lefejtse róluk a maltert, amit a képzelet-szegénység és a művészietlen barbár romboló-szellem rájuk rakott. Különösem Eger ősi városa gondol reá nagy hálával, mert amikor elhagyta a vallás- és közoktatásügyi minisztérium művészeti osztályát és visszavonult bátyjának székvárosába, Egerbe, soha el nem múló érdemeket szerzett Eger műemlékeinek feltárásával. Az érseki székhely vagy művészi múltjának minden felejtett zugába bevilágított és a város régi barokk jellege, az ő buzgó agitációja folytán, az ő lelkes szakértelme segítségével érvényesült az újabb egri építkezésekben is. Ezért nevezték el ,,a magyar barokk atyjának". Eger városa nem ist feledkezett meg nagy jótevőjéről: öregsége évtizedeiben kivételes tisztelettel vette körül a kiváló művészettörténészt, a nemes szellemű kutatót, v. művészlelkű magyar urat . 1927-ben díszpolgárrá választotta. * Szmercsányi Miklós 1854-ben született Sárosdarócon. Hosszú ideig az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatója volt és meg is írta a társulat ötvenéves történetét. Közpályája legnagyobb részét a vallás- és közoktatásügyi minisztérum művészeti osztályában töltötte, amelynek veretője lett. Miként ifjabb éveiben budapesti otthona volt a művészek találkozóhelye agg lett, később múzeumnak is beillő egri háza az érseki székváros legműveltebb embereinek akadémiája. Halálát nemcsak az agg érsek és egyetlen nővére, id. Szinyei-Merse Józsefné B.Brecsányi Teréz gyászolja, de Eger városa és az egész magyar közélet. Szerdán, június 3 án délután öt órakor szenteli be tetemét a Kerepesi-úti temető halottasházában Kriston Endre fel Svenel püspök. A koporsót ezután Egerbe szállítják, ahol csütörtökön, június én délelőtt 10 órakor ravatalozzák fel a főszékesegyházban és temetik el a sírboltban. A MAGFÉLÉK PIACÁN az új termésű magvak iránt fokozódik az érdeklődés, sőt a bíborheremagban már elővásárlások is történtek, de ezek száma nem haladja meg az előző években ilyen időtájban már megtörtént elővételeket. Az új termésű Viktóriáéi exprées-borsó kínálata szintén élénkül. Ennek a két cikknek az árát azonban kedvezőtlenül befolyásolják a múlt évről visszamaradt készletek, amelyeknek értékesítését annak idején hiába szorgalmazták az érdekeltségek. A piacon a szokványminőségű fehérbabot 20 —21, a kisszemű tökmagot 27—28, a mákot 90—100, a muharmagot 27—28 pengővel jegyzik mázsánként. AZ ÁLLATVÁSÁRON vágómarhából csak kisebb mennyiséget hajtottak fel, a kereslet azonban jelentéktelen volt és így névleges árak sem alakultak ki. A sertésvásáron a felhajtás megélénkült. Az irányzat ingadozó volt, sőt a piacon számolnak azzal is, hogy a vásár folyamán az árak csökkenni fognak. A németországi zsír- és szalonnakivitel ezen a héten már megindul, természetesen, mint jelentettük, mérsékeltebb árak mellett, ami kedvezőtlen a piac áralakulása szempontjából. A Vásár elején az elsőrendű uradalmi nehézsertést 99—103, a közepessertést 95—98, a szedett középsertést 95—101, a könnyűsertést 86—93, a silánysertést80—85, az elsőrendű öreg nehézéértést 86—90, a másodrendű szedett öreg,sertést 78—85 fillérrel jegyeznéMBBtektrogramonként. TTT nemzedék Szerda, 1936 június 3. „tropitex“ SSS, 3* „., mérték szerint rendelhető P-ért pehelykönnyű, gyűrheietlen szöveteink esől remek szabással, elegáns és izlses kivitelben?. Kellemes viselet! Bujtakereskedelmi Vadirat, Ferenc-körut 39. I. emelet. Kétnapos ítéletidő: vihar, villám, jégeső országszerte Május az idén záporokkal, pusztító jégveréssel, gyilkos felhőszakadással bucsuzott ésjúnius hideg esővel, viharkatasztrófákkal köszöntött be. A hónapfordulóra eső pünkösdi ünnepek alatt Európaszerte ítéletidő tombolt, amelynek nyomában balesetek, szerencsétlenségek, árvizek, mezőgazdasági károk jártak. A jég, szél és zivatar pusztításaiból sajnos Magyarország is kivette a részét. A kettős ünnep időjárása igen változatos képet mutat, a csapadékeloszlás szeszélye volt. Vasárnap Makón mérték a legnagyobb csapadékmennyiséget, 49 millimétert, ezt megközelítette a béreltyóújfalusi zápor 48 millimétere. Mezőtúron 41, Csengeren és Szeghalmon 39 militer eső esett május utolsó napján, adedig ez az esőmennyiség máskor egy hónapra is elegendőnek bizonyult. Ezeken a helyeken, Tiszántúl déli része felett vonult el az egyik esőcentrum, míg a másik a Balaton környékének látogatóit áztatta fel: Zircen 31, Veszprémben 29 milliméteres esőt mértek. Pünkösd másodnapján az esőzések ha nem is olyan nagy mértékben, de folytatódtak. A legtöbb csapadékot hétfőn a főváros, 16 millimétert és ismét Mezőtúr ugyancsak 16 millimétert kapta. A kirándulóhelyeken, Kékesen 14, a Dobogókőn 12 millimétert mértek. Az esővel kapcsolatban majdnem mindenütt jégeső pusztított. A láncosok közé csapott a villám Orosháza, június 2. Az Orosházi környékén Pünkösdvasai nap este tomboló vihar majdnem súlyos szerencsétlenséget okozott. A villám sok helyütt lecsapott és az egyik villámcsapás a tűzoltómajális támhelyiségét érte. A deszkaépület nyitott oldalát dróthálóval fedték be, hogy a nem fizetők be ne szökhessenek. A villámcsapás végigfutott ezen a dróthálón és a földre sújtotta azokat a kiváncsiakat, akik a dróthálóba kapaszkodva, kiviliről nézték a táncotokat. Körülbelül kéttucat ember esett össze eszméletlennül Többek kezén és lábán tenyérnyi égési sebek keletkeztek. Debrecen környékén halált és súlyos sebesülést okozott a villámcsapás. Nádasát József tiszacsegei gazda kétlovas szekerével az országúton gyorsabb tempóban igyekezett a vihar elől menekülni, de az egyik villám kocsijába csapott és a gazdát agyonsújtotta. A megvadult lovak halott gazdájukat a faluba vitték és a gazda háza előtt a kocsit felborították. 250.000 pengősjégkár Debrecen, június 2. Hajdúszoboszló vajdazugi határrészén a három óra hosszat tartó jégvetés 1599 katasztrális hold, legyobbára elsőrendű búzavetését semmisítette meg. A kár több mint 259 ezer pengő, a vetéseket jégkár ellen nem biztosították. m Árvíz Székesfehérváron Székesfehérvár, június 2. A Dunántúlon dürlingő vihar és a négy nap óta szakadatlanul tartó esőzés következtében a Bakonyból és a Vértes hegységből lezúduló vízmenyenyiségek megduzzasztották a Gajapatakot, amely elöntötte a Székesfehérvár— Moha közötti völgyet, sőt behatolt a fehérvári Szent Gellértutca házaiba is. A víz elöntötte az Arak sportpályát. .A város műszaki hivatalából mérnökök és munkások mentek ki gátak emelésére, a tűzoltóság gőzfecskendővel vonult ki. A merítőmunkálatok állandóan folynak. Rövid ideig tartó javulás várható Az Új Nemzedék meteorológusa a már több napja tartó zivataros esővel és a következő napok várható időjárásával kapcsolatosan a következőket mondotta: —Május végén és június elején más években sokszor 29—30 fok Celsius hőmérsékletű meleg és kánikula köszönt be. Az idén az Északi-tenger felől betörő levegőrétegek felborították a légkör normális egyensúlyát és, ez okozza a szűnni nem akaró esőzéseket. A következő napokra minden valószínűség szerint erős felmelegedés. sel járó javulás várható, majd június 8-ika körül újabb esőket hozó visszaesés. A hőmérséklet ma reggelre 12 fokra csökkent. A gabonapac értesülése szerint a zivatarok érzékeny kárt okoztak a vetésekben A gabonapiacon az ünnepek után vontatottan indult a forgalom, mert a kínálat feltűnően tartózkodó lett, amit azzal magyaráztak, hogy az ország különböző helyeiről aggasztó jelentések érkeztek a kétnapos zivatar és jégverés pusztításáról. Sok helyen, ahol jégeső járt, tönkre verte a vetéseket, más helyeken pedig az erős esőzés letiporta a vetéseket. A piac véleménye szerint az elmúlt hét nep igen súlyos károkat okozot a mezőgazdaságban, elsősorban pedig a vetésekben, ahol még az a veszély is fenyeget, hogy a sok esőzés miatt elterjedt a rozsda, amelynek nyomai egyes helyeken máris észrevehetők. A vetésekben mutatkozó jelentékeny károsodással kapcsolatosan a piac irányzata megszilárdult, de a megszilárdulásban nagy szerepet játszott az a hír is, hogy Svájcba újabb búzamennyiség kiviteléről folyik tárgyalás. A tőzsdeidő elején a tiszavidéki búzát 14.70—15.45, a felsőtiszai búzát 14.60—15.25, az egyéb származású búzát 14.25—14.95 pengővel jegyezték, fajsúly szerint métermázsánként. A piacon azonban valószínűnek tartják, hogy a tőzsdeidő folyamán, ha a zivatar és a jégeső pusztításáról pontosabb jelentések érkeznek, az irányzatban még jelentékenyebb lesz a javulás. A rozs üzletiben, de ennél a cikknél is jobb árakat jegyeztek. A rozs ára 12.10—12.25 pengő között mozog, mázsánként. A terménycikkek piacán a tengeri irányzata volt szilárd, tekintettel arra, hogy a külföldi tengeri behozatalát máris korlátozták. A sörömét 15.25—17.50, a takarmányárpát 11-75— 12.75, a zabot 14.50—15, a közraktári tengerit 11.40—11.60 pengővel jegyezték, métermázsánként. A liszt- és őrleménypiacon a malmok nem változtatták meg lisztáraikat. A búzakorpa ára 9.50—9.60 pengő. MMWAWWAMWMtMMMMIMMM A BORPIACON legutóbbi jelentésünk óta nem történt lényegesebb változás. A borkereskedelem részéről már élénkül a kereslet, ami azt jelenti, hogy a készletek kezdenek csökkenni és így utánpótlásra kényszerülnek. A termelők, különösen pedig az egyes nagyobb termelők, türelmetlenek és boraikat nagyobb mértékben kínálják eladásra, ami természetesen, az áralakulás szempontjából nem éppen a legkedvezőbb jelenség. Az árak az Alföldön az kistermelőknél 1.80—2, az uradalmi boroknál 2—2.40 pengő között váltakoznak hektóliterTokonkint az állomás minőség szerint. A TAKARMÁNYFÉLÉK PIACÁN a forgalom vontatott, az irányzat pedig lanyha. A piacon tartanak attól, hogy a sok esőzés csökkenti a már lekaszált takarmányféleségek minőségét, más oldalról azonban kedvezőnek tartják azt, hogy a rétek és a mesterséges takarmányok fejlődése elsőrendű. A másodrendű réliszénát 4.80—5.50, a harmadrendűt— 4.50, az új lucernaszénát 3.80—6 pengővel jegyzik mázsánként. A zsupszalma kévéje 30—35 fillér. Az előtakarmánypiacon az árpakorpát 11,75, a borsókorpát 12, a búza- és a rozskonkolyt 11—11,25, a konkolydarát 12, a napraforgópogácsát 13, a repcepogácsát 10,25, a tökmagpogácsát 11, a szárított répaszeletet 9 pengővel jegyzik mázsánként.