Uj Nemzedék, 1936. június (18. évfolyam, 126-147. szám)

1936-06-03 / 126. szám

2 Meghalt a „magyar barokk atyja": Szmrecsányi Miklós A magyar szellemi élet előkelő egyénisége hunyta le a szemét örökre a budapesti Vörös­ Kereszt-kórház egyik külön szobájában. Nyolcvan­három éves koréban meghalt „a ma­gyar barokk atyja“: Szmrecsányi Miklós dr. ny. miniszteri tanácsos, Szmrecsányi La­jos egri érsek test­­véröccse. A művészlelkű és nagytu­­dományú kutató, európai hírű szak­értője volt a barokk művészetnek és élete egyik küldetésének tekintette azt, hogy felkutassa a magyar ba­rokk­ művészet­ rejtőzködő emlékeit és lefejtse róluk a maltert, amit a képzelet-szegénység és a művésziet­­­len barbár romboló-szellem rájuk rakott. Különösem Eger ősi városa gondol reá nagy hálával, mert ami­kor elhagyta a vallás- és közoktatás­­ügyi minisztérium művészeti osztá­lyát és visszavonult bátyjának szék­városába, Egerbe, soha el nem múló érdemeket szerzett Eger műemlékei­nek feltárásával. Az érseki székhely vagy művészi múltjának minden fe­lejtett zugába bevilágított és a vá­ros régi barokk­ jellege, az ő buzgó agitáció­ja­ folytán, az ő lelkes szak­értelme segítségével érvényesült az újabb egri építkezésekben is. Ezért nevezték el ,,a magyar barokk aty­jának". Eger városa nem ist feledke­­zett m­eg nagy jótevőjéről: öregsége évtizedeiben kivételes tisztelettel vette körül a kiváló művészettörté­nészt, a nemes szellemű kutatót, v. művészlelkű magyar urat . 1927-ben díszpolgárrá választotta. * Szmercsányi Miklós 1854-ben született Sárosdarócon. Hosszú ideig az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igaz­gatója­ volt és meg is írta a társulat öt­venéves történetét. Közpályája legnagyobb részét a vallás- és közoktatásügyi mi­­n­is­ztér­um művészeti osztályában töl­tötte, amelynek veretője lett. Miként if­jabb éveiben budapesti otthona volt a művészek találkozóhelye agg lett, ké­sőbb múzeumnak is beillő egri háza az érseki székváros legműveltebb emberei­n­ek akadémiája. Halálát nemcsak az agg érsek és egyetlen nővére, id. Szinyei-Merse József­né B.Brecsányi Teréz gyászolja, de Eger városa és az egés­z magyar közélet. Szer­dán, június 3 án délután öt órakor szen­teli be tetemét a Kerepesi-úti temető ha­lottasházában Kriston Endre fel Sven­­­el­­ püspök. A koporsót ezután Egerbe szál­lítják, ahol csütörtökön, június­­ én dél­előtt 10 órakor ravatalozzák fel a főszé­kesegyházban és temetik el a sírboltban. A MAGFÉLÉK PIACÁN az új termésű magvak iránt fokozódik az érdeklődés, sőt a bíborheremagban már elővásárlások is történtek, de ezek száma nem haladja meg az előző évek­ben ilyen időtájban már megtörtént elővételeket. Az új termésű Viktóriá­éi exprées-borsó kínálata szintén élén­kül. Ennek a két cikknek az árát azon­ban kedvezőtlenül befolyásolják a múlt évről visszamaradt készletek, amelyek­nek értékesítését­ annak idején hiába szorgalmazták az érdekeltségek. A pia­con a szokványminőségű­ fehérbabot 20 —21, a kisszemű tökmagot 27—28, a má­kot 90—100, a muharmagot 27—28 pen­gővel jegyzik mázsánként. AZ ÁLLATVÁSÁRON vágómarhából csak kisebb mennyiséget hajtottak fel, a kereslet azonban jelen­téktelen volt és így névleges árak sem alakultak ki. A sertésvásáron a felhajtás megélénkült. Az irányzat in­gadozó volt, sőt a piacon számolnak azzal is, hogy a vásár folyamán az árak csökkenni fognak. A németországi zsír- és szalonnakivitel ezen a héten már megindul, természetesen, mint jelentet­tük, mérsékeltebb árak mellett, ami kedvezőtlen a piac áralakulása szem­pontjából. A Vásár elején az elsőrendű uradalmi nehézsertést 99—103, a köze­pessertést 95—98, a szedett középsertést 95—101, a könnyűsertést 86—93, a si­lánysertést­­80—85, az elsőrendű öreg nehézéért­és­t 86—90, a másodrendű sze­dett öreg,sertést 78—85 fillérrel jegyez­­n­éMBBte­ktrogramonként. TTT nemzedék Szerda, 1936 június 3. „tropitex“ SSS, 3* „., mérték szerint rendelhető P-ért pehelykönnyű, gyű­rheietlen szöveteink esől remek szabás­sal, elegáns és izl­ses kivitelben?. Kellemes viselet! Bujtakereskedelmi Vad­irat, Ferenc-körut 39. I. emelet. K­étnapos ítéletidő: vihar, villám, jégeső országszerte Május az idén záporokkal, pusz­tító jégveréssel, gyilkos felhőszaka­dással bucsu­zott és­­június hideg eső­vel, viharkatasztrófákkal köszön­tött be. A hónapfordu­lóra eső pünkösdi ünnepek alatt Európaszerte íté­letidő tombolt, amelynek nyomában balesetek, sze­rencsétlenségek, árvizek, mezőgazda­­sági károk jártak. A jég, szél és zivatar pusztításaiból sajnos Ma­gyarország is kivette a részét. A kettős ünnep időjárása igen vál­tozatos képet mutat, a csapadékel­­oszlás szeszélye volt. Vasárnap Makón mérték a leg­nagyobb csapadék­menny­iséget, 49 millimétert, ezt megközelítette a béreltyóújfalusi zápor 48 millimétere. Mezőtúron 41, Csengeren és Szeghalmon 39 mili­­ter eső esett május utolsó napján, adedig ez az esőmennyiség máskor egy hónapra is elegendőnek bizo­nyult. Ezeken a helyeken, Tiszán­­túl déli része felett vonult el az egyik esőcentrum, m­íg a másik a Balaton környékének látogatóit áz­tatta­ fel: Zircen 3­1, Veszprémben 29 m­illi­­méteres esőt mértek. Pünkösd másodnapján az esőzések ha nem is olyan nagy mértékben, de folytatódtak. A legtöbb csapadékot hétfőn a főváros, 16 millimétert és ismét Mezőtúr ugyancsak 16 millimé­tert kapta. A kirándulóhelyeken, Kékesen 14, a Dobogókőn 12 millimétert mértek. Az esővel kapcsolatban majdnem mindenütt­ jégeső pusztított. A láncosok közé csapott a villám­ Orosháza, június 2. Az Orosházi­ környékén Pünkösd­­vasai nap este tomboló vihar majd­nem súlyos szerencsétlenséget oko­zott. A villám sok helyütt lecsapott és az egyik villámcsapás a tűzoltóm­ajális támh­elyiségét érte. A deszkaépület nyitott oldalát dróthálóval fedték be, hogy a nem fizetők be ne szökhessenek. A vil­lámcsapás végigfutott ezen a drót­hálón és a földre sújtotta azokat a kiváncsiakat, akik a dróthálóba ka­paszkodva, ki­viliről nézték a tánco­tokat. Körülbelül kéttucat ember esett össze eszmél­etlennül Többek kezén és lábán tenyérnyi égési sebek keletkeztek. Debrecen környékén halált és sú­lyos sebesülést okozott a villámcsa­pás. Nádasát József tiszacsegei gazda kétlovas szekerével az ország­úton gyorsabb tempóban igyekezett a vihar elől menekülni, de az egyik villám kocsijába csa­­pott és a gazdát agyonsújtotta. A megvadult lovak halott gazdáju­kat a faluba vitték és a gazda háza előtt a kocsit felborították. 250.000 pengősjégkár Debrecen, június 2. Hajdúszoboszló vajdazugi határ­­részén a három óra hosszat tartó jégvetés 1599 katasztrális hold, legyobbára elsőrendű búzaveté­sét semmisítette meg. A kár több mint 259 ezer pengő, a vetéseket jégkár ellen nem biz­tosították. m Árvíz Székesfehérváron Székesfehérvár, június 2. A Dunántúlon dürlingő vihar és a négy nap óta szakadatlanul tartó eső­zés következtében a Bakonyból és a Vértes hegységből lezúduló vízmeny­­enyiségek megduzzasztották a Gaja­­patakot, amely elöntötte a Székesfehérvár— Moha közötti völgyet, sőt beha­tolt a fehérvári Szent Gellért­­utca házaiba is. A víz elöntötte az Arak sportpá­lyát. .A város műszaki hivatalából mérnökök és munkások mentek ki gátak emelésére, a tűzoltóság gőz­fecskendővel vonult ki. A merítő­­munkálatok állandóan folynak. Rövid ideig tartó javulás várható Az Új Nemzedék meteorológusa a már több napja tartó zivataros esővel és­ a következő napok várható időjárásával kapcsolatosan a követ­kezőket mondotta: —­­Május végén és június elején más években sokszor 29—30 fok Celsius hőmérsékletű meleg és kánikula köszönt be. Az idén az Észak­i-tenger felől betörő levegő­­rétegek felborították a légkör nor­mális egyensúlyát és, ez okozza a szűnni nem akaró esőzéseket. A következő napokra minden való­­színűség szerint erős felmelegedés. sel járó javulás várható, majd jú­­nius 8-ika körül újabb esőket hozó visszaesés. A hőmérséklet ma reg­gelre 12 fokra csökkent. A gabonap­ac értesülése szerint a zivatarok érzékeny kárt okoztak a vetésekben A gabonapiacon az ünnepek után vontatottan indult a forgalom, mert a kínálat feltűnően tartózkodó lett, amit azzal magyaráztak, hogy az or­szág különböző helyeiről aggasztó jelentések érkeztek a kétnapos zivatar és jégverés pusztításáról. Sok helyen, ahol jégeső járt, tönkre verte a vetéseket, más helyeken pedig az erős esőzés letiporta a vetéseket. A piac véleménye szerint az elmúlt hét ne­p igen súlyos károkat okozot a mezőgazdaságban, elsősorban pe­dig a vetésekben, ahol még az a ve­szély is fenyeget, hogy a sok esőzés miatt elterjedt a rozsda, amelynek nyomai egyes helyeken máris észrevehetők. A vetésekben mutatkozó jelentékeny károsodással kapcsolatosan a piac irányzata meg­szilárdult, de a megszilárdulásban nagy szerepet játszott az a hír is, hogy Svájcba újabb búzamennyiség kiviteléről folyik tárgyalás. A tőzsdeidő elején a tiszavidéki bú­zát 14.70—15.45, a felsőtiszai búzát 14.60—15.25, az egyéb származású bú­zát 14.25—14.95 pengővel jegyezték, fajsúly szerint métermázsánként. A piacon azonban valószínűnek tart­ják, hogy a tőzsdeidő folyamán, ha a zivatar és a jégeső pusztításáról pontosabb jelentések érkeznek, az irányzatban még jelentéke­­­nyebb lesz a javulás. A rozs üzletiben, de ennél a cikk­nél is jobb árakat jegyeztek. A rozs ára 12.10—12.25 pengő között mozog, mázsánként. A terménycikkek piacán a tengeri irányzata volt szilárd, tekintettel arra, hogy a külföldi tengeri behoza­talát máris korlátozták. A sörömét 15.25—17.50, a takarmányárpát 11-75— 12.75, a zabot 14.50—15, a közraktári tengerit­ 11.40—11.60 pengővel jegyez­ték, métermázsánként. A liszt- és őrleménypiacon a malmok nem vál­toztatták meg lisztáraikat. A búza­­korpa ára 9.50—9.60 pengő. MMWAWWAMWMtMMMMIMMM A BORPIACON legutóbbi jelentésünk óta nem­ történt lényegesebb változás. A borkereskedelem részéről már élénkül a kereslet, ami azt jelenti, hogy a készletek kezdenek csökkenni és így utánpótlásra kénysze­rülnek. A termelők, különösen pedig az egyes nagyobb termelők, türelmetlenek és boraikat nagyobb mértékben kínál­ják­ eladásra, ami természetesen, az­ ár­alakulás szempontjából nem éppen a legkedvezőbb jelenség. Az árak az Al­földön az kistermelőknél 1.80—2, az ura­dalmi boroknál 2—2.40 pengő között vál­takoznak hektóliterTokonkint az állo­más­ minőség szerint. A TAKARMÁNYFÉLÉK PIACÁN a forgalom vontatott, az irányzat pedig lanyha. A piacon tartana­k attól, hogy a sok esőzés csökkenti a már lekaszált takarmányféleségek minőségét, más ol­dalról azonban kedvezőnek tartják azt, hogy a rétek és a mesterséges takarmá­nyok fejlődése elsőrendű. A másodrendű réliszénát 4.80—5.50,­ a harmadrendűt­­— 4.50, az új lucernaszénát 3.80—6 pengővel jegyzik mázsánként. A zsupszalma kévé­je 30—35 fillér. Az előtakarmánypiacon az árpakorpát 11,75, a borsókorpát 12, a búza- és a rozskonkolyt­ 11—11,25, a kon­­kolydarát 12, a napraforgópogácsát 13, a repcepogácsát 10,25, a tökmagpogácsát 11, a szárított répaszeletet 9 pengővel jegy­zik mázsánként.

Next