Uj Nemzedék, 1936. október (18. évfolyam, 224-250. szám)

1936-10-01 / 224. szám

2 torok kezében és a föltámadásért még sokáig kell epekednie ennek a hosszú nagypéntekre ítélt szegény magyar­ságnak. De biztasson bennünket az, hogy a hajnali kakasszó sohasem té­ved, mert „Nem a kakas szavára kezd virradót, de a kakas kiált, mert hogy virrad“ ... A virradat messze még. De a kakasszó már hirdeti, hogy közeledik. /VVVVVV»fl.M­VVVVVVVVVVVVVV Téli időjárás Jugoszláviában Belgrád, szeptember 30. Majdnem egész Jugoszláviában két nap óta télire fordult az időjárás. A hőmér­séklet a fagypont körül mozog. Saraje­­■vóban kedden egész nap havazott, estra felé öt centiméter magas hótakaró lepte el a várost. A Belgrád és Raguza között közlekedő repülőgép Sarajevo közelében­­hóviharba került és Mostarban kényszer­leszállást végezett. Erős havazást jelente­nek még Zágráb és a szerb Loznica vidé­kéről. Halol a taxiban Egy bécsi ügyvéd taxiba ült és titokzatos körül­mények között meghalt Féltizenegy órakor a Nagykörúton egy jólöltözött szürkeruhás úr ma­gához vitet egy arra haladó szürke­taxit. Németül utasította a soffőrt: — Vigyen a Lipót­ körút 22. számú ház elé. A BI—931. rendszámú szürketaxi soffőrje az utasításhoz híven a Lipót­­körút felé robogott. Megállt a 22. számu ház előtt, kiugrott az ülésből, udvariasan kitárta a kocsi ajtaját. Megdöbbenéssel látta, hogy utasa előrehajolva, mozdulatlanul fekszik a kocsiban. Azonnal visszaült a volánhoz s a mentőkhöz robogott, akik azonban már csak azt tudták megállapítani, hogy a taxi utasa halott. A kiszállt rendőri bizottság a szür­keruhás úriember zsebében talált út­levélből megállapította, hogy Friedrich Mandel dr.-nak hívják, osztrák állampolgár, bécsi ügyvéd. Lakását s a titokza­tos halálának körülményeit nem tud­ták megállapítani. KÖZÉPKORI HAJÓRONCSOT emeltek ki a Mura hullámaiból. Mu­­rakeresztúr közelében, a Mura part­ján Felm­ayer Vilmos, a néprajzi mú­zeum geológusa, ásatásokat végez. Nemrég a murai halászok hálójába egy hatalmas fatörzs akadt. Hozzá­kezdtek a fatörzs kiásásához, amikor nagy meglepetéssel látták, hogy az óriási fatörzs valójában egy „bodon­­hajó". Az ilyen „bodon­hajókat“ még a XII. században használták a mu­rai vízimalmok tartására. Hossza mintegy 10 méter, még most is rend­kívül erős és muzeális értéke igen nagy. A régi okiratok alapján meg­állapították, hogy a régi időkben mintegy 10—12 ilyen bodon-hajós vízimalom állt a Mura partján. A leletről értesíették a Nemzeti Mú­­zumot is, amely azonban az értékes leletet átengedte a nagykanizsai mú­zeum részére. Az ásatásokat most tovább folytatják, míg a bodon-hajót beszállítják a nagykanizsai mú­zeumba. TTIMEMZEBrtSC Csütörtöse, 1936 október 1. MM­­. UKi 36 P ««Sr»« (Folytatás az első oldalról) tény nemzeti közvélemény ellen s ezeken gyűjtöttek a spanyol vörösök javára. Hogy mennyire megfelel a bal­oldalnak a belügyminiszter rendelete, az kitűnik abból is, hogy a Népszava vasárnapi számában ilyen intézkedést kért s annak a reményének adott kifeje­zést, hogy a képviselői beszámolókat kiveszik a tervezett gyűléstilalom alól. A jobboldalon most érthető el­keseredést kelt, hogy a kormány rendeletével a szociál­demokrata párt álláspontja győ­zött és az országszerte nagy érdeklődés­sel várt jobboldali demonstráció meg­tartása elé gördítenek akadályokat­ C­silléry a belügyminiszteri rendeletről A csütörtöki gyűlést előreláthatóan mégis megtartják. A kereszténypárt képviselőtagjai ma reggel a rendelet megjelenése után érintkezésbe léptek egymással és úgy határoztak, hogy ha másképpen nem megy, mint képviselői beszámoló-gyűlést ren­dezik meg a csütörtöki vigadói demonstrációt. Lehetetlennek tartják, hogy ennek bármilyen akadálya is legyen, mert amennyi szabadságot élvez a szociál­demokrata párt, annyit határozottan és joggal követelnek maguknak is. Csilléry András, a Keresztény Községi Párt elnöke, a belügyminiszter rendeletéről a követ­kezőket mondta az Új Nemzedék munkatársának: — Helytelenítem a belügyminisz­ter úr intézkedését. Lehetetlenség­nek tartom, hogy csak a baloldal nyilatkozhassék szabadon és a jobb­oldali keresztény társadalomra mindenáron szájkosarat akarjanak tenni, úgy látom, hogy az igazi tanácsadó itt a Népszava volt, amely vasárnapi számában előre megírta, hogy milyen intézke­dés lesz. A csütörtöki gyűlés sorsa előre­láthatóan szóba kerül azon a megbeszélésen, amely ma délben lesz a belügyminiszté­riumban, amelyre a főpolgármester, a pol­gármester, a kereszténypárt és a fővárosi Nép elnökei kaptak meg­hívást. A kereszténypárt — mint ismeretes — még a múlt héten rendkívüli közgyűlés összehívá­sát kérte. A rendkívüli közgyűlés anya­gát előreláthatóan szintén szóváte­­szik a mai belügyminiszteri érte­kezleten, amelynek eredménye elé érthető nagy érdeklődéssel tekint a jobboldali közvélemény. ­­ifyty Gt­ zCni! Inda­licen­ Egy elmebeteg kuruzsló becsapta az elme­­gy­ógyászt és egész sereg beteget Bécs, szeptember 30. Nem mindennapi kuruzslási bűn­­per tárgyalását kezdte meg a bécsi tartományi törvényszék. A vádlott egy Attensam Károly nevű munka­­nélküli kereskedősegéd és egy jónevű bécsi orvos, akik a hiszékeny embe­rek egész seregét szedték rá az „indo-tibeti varázslat“ gyógyhatásá­­ról terjesztett fantasztikus híreszte­lésekkel. A tárgyalás során épületes részle­tek derültek ki a szokatlan ügyről. Megállapították, hogy Attensam, a „csodadoktor“ a­­ tébolydában is­merkedett meg az orvossal, akit a hindu fakkrok varázstudományáról elmondott megfigyeléseivel annyira megtévesztett, hogy az orvos saját rendelőjét bocsátotta az elmegyógy­intézetből szabadult kuruzsló rendel­kezésére. Ott azután Attensam nap mint nap tucatszámra ,k kezelte­ a mit sem sejtő betegeket. Állítása szerint sikerült néhány be­teget meggyógyítania. Ezt a kijelen­tést azonban maguk a tárgyalásra seregestől felvonult betegek cáfolták meg, akik elkeseredetten panaszolták, hogy a kuruzsló lépre csalta őket. Végül az is kiderült, hogy Attensam, aki hónapokon keresztül sorozatos előadásokat tartott az indiai okkul­tizmusról, többszörösen büntetett elő­életű, aki eddig tizennyolcszor állott a bíróság előtt kábítószerekkel foly­tatott különböző üzelmek miatt. A bécsi törvényszék egyelőre nem döntött afelől, hogy milyen mértékben bűnös az orvos is, s ezért a legkiválóbb bécsi orvosi szakértők véleményét hallgatja meg a furcsa kérdésre, amelyre ráillik a közmon­dás, hogy egy bolond százat csinál... Négy sajtóper a Rajniss-levél ügyében Ez év májusában az emlékezetes Rajniss-levél ügy politikai hullámai­nak kapcsán több cikk jelent meg a fővárosi sajtóban, amelyek élénken foglalkoztak Rajniss Ferenc ország­gyűlési képviselővel. Rajniss Ferenc ezzel kapcsolatban több hírlapíró ellen sajtó útján elkövetett rágalmazás címén feljelentést tett. Többek kö­zött: Kecskeméti Győző, Berecz La­jos, Szokoll Endre és Lendvai István hírlapírók ellen indult meg az eljá­rás. A büntetőtörvényszék Méhest­a­nácsa ma délelőtt kezdte meg a nagy érdeklődéssel kísért sajtóperek tár­gyalását. Elsőnek Kecskeméti Győző ügyét vették elő, védője azonban be­jelentette, hogy a vádlott hírlapíró orvosi bizonyítvány szerint lázasan fekszik lakásán s ezért nem jelenhetett meg. A bíró­ság ezt az ügyet ezért el is napolta. Berecz Lajos hírl­apíró volt a kö­vetkező vádlott. A főmagánvádló feljelentése szerint Berecz az egyik reggeli napilap május 9-iki számá­ban a következő címek alatt foglal­kozott a Rajniss-levél parlamenti tárgyalásával: „Györki a Ház aszta­lára tette az Új Magyarság két munkatársának német vonatkozású lapalapítási indítványát". „Rajniss Ferenc és Barasits Tivadar ajánla­tot tettek egy hirdetési iroda léte­sítésére, amelynek jövedelméből —a memorandum szerint — közgazdasá­gi vonatkozású lapot akartak indí­tani és más propagandát is kifej­teni.*4 A főmagánvádló országgyűlési képviselő szerint a két címben fog­lalt kitételek rágalmazók s alkalma­sak arra, hogy valóságuk esetén őt közmegvetésnek tegyék ki. Mielőtt az érdemleges főtárgyalást Méhes tanácselnök megnyitotta vol­na, Szász Zoltán dr. ügyvéd, Rajniss jogi képviselője a főtárgyalás félbe­szakítását kérte, mert a vádlott elég­tételt adó nyilatkozatot hajlandó ten­ni. Méhes tanácselnök a tárgyalást öt percre felfüggesztette. Hogyan nevelik az angol trón várományosát? London, szeptember 30. VIII. Edward király elnökletével csa­ládi tanács volt a balmorali kastélyban, amelyben a trón várományosának, a yorfoi herceg legidősebb leánykájának, a 10 éves Erzsébet hercegnőnek neveltetésé­ről volt szó. A tanács úgy határozott, hogy a kis hercegnő magánúton végzi tanulmányait, miután megfelelő iskola és tanulótársnő megválasztása súlyos félté­kenységekhez vezethetne és a kis herceg­nőnek, akit talán Anglia trónjára is ke­rülhet, nagyon sokoldalú kiképzésre van szüksége. A tanulmányokat jelenleg nevelőnője, Miss Crafford vezeti, egy francia nyelv­­tanárnő és egy zen tanárnő segítségével. Később két egyetemi tanár latin nyelvre­­klasszikus irodalomra és történelemre tanítja a hercegnőt, amihez alkotmány­történelem, alkotmányjogi és közgazda­­sági tanulmányok járulnak. Néhány év múlva a hercegnő beutazza a birodalmat, hogy a hagyományos szokásnak megfe­lelően megismerkedjék annak népeivel. A kis hercegnő élénkeszű és tanulékony leányka, nagyon érdeklődik a háztartás iránt is. A nyáron Birkhallban, szülei kastélyában a délelőttöset mindig a konyhában töltötte, buzgón segédkezett a főszakácsnőnek és különösen büszke arra, hogy egyedül tud már süteményt sütni. I Független Szókimondó Pártatlan • NEMZETU ÚJSÁG

Next