Uj Nemzedék, 1937. június (19. évfolyam, 121-145. szám)
1937-06-01 / 121. szám
Kedd, 1937 június 1. Tjflfi Hifllth Bethlen István Nagykanizsán éles bírálatot mondott a levitézlett reformpolitikáról Darányi miniszterelnök vezetése mellett polgári összefogást javasolt Nagykanizsa, május 31. Valamennyi jobboldali polgári párt képviselői résztvettek vasárnap gróf Bethlen István beszámológyűlésén, amelyen többezer ember jelent meg. A gyűlést Páter Cirfusz Adorján plébános nyitotta meg, utána a közönség zajos éljenzése közepette Bethlen István gróf állott fel szólásra, hogy beszámoljon a politikai eseményekről. — Amikor két évvel ezelőtt programbeszédet mondtam — kezdte beszédét Bethlen gróf — kemény és éles szavakkal fordultam az akkori kormány ellen. Ezt tudatosan tettem vezetve azoktól a mélységes aggodalmaktól, hogy a nagy hűhóval hirdetett reformpolitika mögött tulajdonképpen a parancsuralom meghonosításáról van szó. Sajnos, a bekövetkezett események sem cáfolták meg akkori aggodalmamat. Ma, hála Istennek, azt mondhatjuk, hogy ez a veszedelmes kor elmúlt. A választások után csak egy évig volt az akkori miniszterelnök szellemi és testi épségének teljes birtokában .Az ellenzék lábhoz tett fegyverrel figyelte az eseményeket, de tartózkodott az élesebb támadásoktól és a súlyosabb bírálattól, nehogy ezzel a beteg miniszterelnök állapotát megnehezítse.nek, amelyek régi emberek szervezkedésében jelentkeznek, társadalmi szervezetek köpenyében időről-időre éles antiszemita izgatásban bukkannak fel és szélsőséges gazdasági és szociális jelszavakkal dobálóznak. A kormány mögött ülő pártban van még egy láthatatlan front, amely időről-időre láthatóvá válik. Meggyőződésem, hogy ez utolsó szárnypróbálgatása egy rég letűnt mozgalomnak. És ha a miniszterelnök úr a maga akaratét követi, úgy nincs okunk ezeket tragikusan venni. Megállapította Bethlen István gróf még ezután, hogy a kormány cselekedeteit szociális érzés hatja át és az új politikai rendszer szociális megalapozása akarja a demokratikus fejlődést szolgálni. — Politikai téren tiszta helyzetet kell teremteni és szét kell válniok azoknak, akik alkotmányos nemzeti alapon demokratikus fejlődést hirdetnek, azoktól, akik diktatúra mellett foglalnak állást. Szét kell válni a mérsékelt keresztény és nemzeti irány képviselőinek azoktól, akik egy szélsőséges antiszemitizmus követelményeit akarják megvalósítani. A magyar politikai élet egy keskeny földnyelven halad előre, amelyet egyik oldaláról a vörös tenger, másik oldaláról egy barna tenger hullámai csapdosnak. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy a polgári pártok egymással farkasszemet nézzenek és szembenálljanak egymással, ezeknek a pártoknak kezet kell fogniuk, együtt kell vállalniuk a vezetést, mégpedig a jelenlegi kormány vezetése mellett, mert különben bekövetkezhetik, hogy ennek a nemzetnek tömegei délibábos álmok után szaladnak, beleszédülnek vagy az egyik, vagy a másik szélsőségbe. Az égbolt kárpitjai nem szakadtak meg ... Bethlen István gróf részletesen foglalkozott a Gömbös-kormány törvényjavaslataival és megállapította, hogy felesleges volt a régi kereskedelmi minisztérium kettéválasztása, nem volt kielégítő a gazdatartozások rendezése és a tűzrendészeti javaslat ahelyett, hogy a tűzrendészet célját szolgálta volna, csupán arra volt jó, hogy alkalmat adjon néhány közéleti férfiúnak a könnyű elhelyezkedésre. A hitbizományi és telepítési törvényjavaslat is elégtelennek bizonyult abból a célból, hogy a birtokviszonyokat gyökeresen rendezze. Ha végigtekintünk ezeken a törvényeken, akkor megállapíthatjuk, hogy ezek nem lépik túl egy normális kormány tevékenységi körét. Van bennük jó és rossz, de messze vannak attól, hogy a közönség körében világrengető, hatalmas reformkor-szak benyomását keltsék. Az égbolt kárpitjai nem szakadtak meg és fénylő üstökösök sem jelentek meg az égen, amelyek egy megváltó korszak beköszöntését jelezték volna. A reformkorszak megszületésének híresztelése nem volt más, mint magyar narkózis a közönséggel szemben, a főszolgabírói és zsandári hatalom tevékenységének feledtetésére, aminek segítségével lehetett csak elérni, hogy a hitetlen Saulusokból rendre Paulusok váltak. Egyenesen megdöbbentő volt az a kormányzati szellem, amely a cselekedeteiből kiindult. Az országgyűlést annak idején azzal az indokolással oszlatták fel, hogy a kormánypártban furfangos székely góbék és öreg csáklyások ülnek, akik a reformokat megfúrják. Ezek után azt várta volna a közönség, hogy a nagy választási csata után a titkos választójogra vonatkozó ígéreteket beváltják. Ehelyett megdöbbenéssel azt láttuk, hogy a választás alatt és előtt a titkos választójog iránt vallott lángoló szerelem lelohadt és elhalasztották azzal a csatakiáltással, hogy nem jog, hanem kenyér kell a népnek. A választások a terror jegyében folytak le, erről száz százalékig bizonyíték fekszik a közigazgatási bíróság ítéleteiben. Amint, a Ház összeült, az ellenzéket mindinkább a viharsarok igyekezett leterrorizálni és megindult az országban az élharcosok rajzása, bevonva a pártszervezésbe a közigazgatást és annak vezetőit abból a célból, hogy ezek se tudjanak függetlenül mozogni. Elkövetkezett az a szomorú korszak is, hogy a pártnak és a pártot irányító főtitkárnak titkos rendőrsége az ellenzéki vezéreket és politikusokat ellenőrzés és felügyelet alá akarták helyezni. Bekövetkezett a sajtó gúzsbakötése és a nagy anyagi eszközökkel táplált dömpingsajtó megteremtése, amely a kormány hivatalos világnézetét úgyszólván ingyen árusította. Darányi megtagadott minden közösséget a diktatúrával Ősszel, amikor Darányi vezetésével új kormány alakult, — folytatta • Bethlen — bekövetkezett a rendszerváltozás. Darányi korrekt kijelentéseivel új helyzetet teremtett a politikában és nagy tapintattal enyhítette és levezette az ellentéteket, amelyek a magyar politikai életet forrportig bevitették. Nyiltan megtagadott minden közösséget a diktatúrával és hitet tett nyiltan, őszintén az alkotmányosság mellett. (Taps és éljen!) Ennek bizonyítéként személyi változtatásokat is eszközölt a kabinetben. Helyreállította a saját pártjának alkotmányát, megszüntette a dömpingsajtót és megszüntette azt a rendszert,, hogy a képviselők ,,habtaeht-ban“ álljanak a párttitkár és pártelnök előtt. Megszüntette a miniszterelnök a kifogásolt pártszervezést és a Házban nem mint Isten kegyelméből való beszélt, hanem mint a nemzet és közügyek alázatos szolgája mutatkozott be.Mégis azt mondom, hogy a múlt nincs teljes mértékben likvidálva, még itt vannak bizonyos csökevé 3 0J|J 'Smr'JaQk Qenx Qr VEZETŐ a ZENE VILÁGÁBAN Minden zenei előképzettség nélkül megérti e könyvből Szonáta Szvit-Szimfónia Oratorium-Kantate-Passio és minden zenei műfaj fogalmát P 2.50, a könyvnap után P 3.20. DftNTE Több jogot kell adni a vidéknek Bethlen ezután így folytatta: — Mindnyájan egyetértünk abban, hogy állami adminisztrációt a titkos választójoggal összefüggő demokratikus korszakban egészen más alapokra kell állítani. Decentralizálni kell a vízfejeket és több jogot kell adni a vidéknek, valamint az ellenőrzést gyakorló autonómiának. Az alsófokú adminisztrációnál, amely a néppel érintkezik, az államnak úgyszólván csak a hatalmi szervei vannak kiépítve. A nép az államot inkább ellenségének tekinti. Tisztában vagyunk azzal, hogy a nemzet vállaira rakott terhet nem birja és egy általános adóreform halaszthatatlanul szükséges. Bethlen István gróf beszéde végén külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Elismeréssel szólott Kánya Kálmán külügyminiszter parlamenti beszédéről és sürgette a katonai egyenjogúságot. — Nem azért követeljük ezt hogy megtámadjuk valamennyi szomszédunkat, hanem azért, hogy végre tizennyolc esztendő után nyugalommal hajthassa le fejét párnájára a nemzet. Bethlen István gróf nagyhatású beszédét viharos lelkesedéssel fogadta a közönség. Utána Sulyok Dezső és Berty Ágoston szólalt még fel.