Uj Nemzedék, 1937. július (19. évfolyam, 146-172. szám)

1937-07-01 / 146. szám

2 Mozgalmas nap a Házban Politikai eseményekben mozgalmat kéz a mai nap. A képviselőházban már fél t­ízkor összeült a pénzügyi bi­zottság, amely a pénzügyminiszter­nek az ásványolaj és a földgázkuta­tásokról szóló jelentését tárgyalta. Tíz órakor folytatta a képviselőház a munkaviszony rendezéséről szóló törvényjavaslat vitáját Tahy László alelnök nyitotta meg az illést. Pintér László szólalt fel a javaslat mellett Kéthly Anna ellene beszélt. Utánuk Várady Lászó, Meizler Károly, Em­­ber Sándor, Andaházi-Kásnya Béla, Csik József és Shvoy Kálmán irat­koztak még fel. Dél felé kerül sor Bornemisza Géza iparügyi és keres­kedelmi miniszter vitazáró beszédére. Délután egy órakor áttérnek az interpellációk elmondására- Nyolc interpellációt jegyeztek be. Féltizenegy órakor a képviselőház közjogi bizottsága tárgyalja a kor­mányzói jogkör kiterjesztéséről szóló javaslatot. A bizottság több tagja kijelentette az ülés előtt az Új Nem­zedék munkatársának, hogy részlete­sen hozzá kíván szólni a javaslat­hoz és megteszi észrevételeit Az előjelekből ítélve a közjogi bi­zottságban hosszabb vita fejlődik majd ki a javaslat körül. Darányi Kálmán miniszterelnök és Lázár Andor igazságügyminiszter vála­szolnak majd a felszólalásokra és nem kétséges, hogy a javaslatot a bizottság általánosságban és rész­leteiben is megszavazza. A mai nap érdekes eseményei közé tartozik még a független kis­gazdapárt évzáró értekezlete, ame­lyet délután négy órai kezdettel tartanak. Délután öt órakor a 33-as bizottság tart ülést. Napirenden egy sereg fontos pénzügyi jelentés, köz­tük a magánalkalmazottak külön­adójáról és a tűzi­faárak szabályozá­sáról szóló jelentés szerepel. Meghalt a Bezerédj-család utolsó férfitagja Szekszárd, június 30. Bezerédj István szerresi nagybir­tokos, a híres Bezerédj-család utolsó férfitagja tegnap délután a szek­szárdi Horthy Miklós-kórházban tü­­szős mandulagyulladásból eredő ál­talános vérmérgezésben meghalt. Csütörtökön temetik a szerresi csa­ládi sírboltba. A vádlott: Böhm Vilmos, Kéri Pál és Fényes László A budapesti ügyészség a nemzet gyalá­zat­ba­n emelt vádat Böhm Vilmos volt hadügyi népbiztos, továbbá Kéri Pál és Fényes László ellen, akik az ügyészség vádirata szerint a Pozsonyban megjelenő V­ilápozsán című lapban gyalázkodó hangon írták a magyar viszonyokról. A bűnügyet ma tárgyalta a büntető tör­vényszék Méhes-tanácsa. Az inkriminált cikkek ismertetése után az ügyész tar­totta meg vád­beszédét és kérte a b­írósá­got in contumatiam állapítsa meg a három vádlott bűnösségét. Kéri Pál hivatalból kirendelt védője ki­jelentette ezután, hogy tudomása szerint Kéri Pál Bécsben meghalt s kérte, hogy éppen ezért szüntessék meg vel szemben az eljárást. Rövid tanácskozás után a törvényszék meghozta ítéletét, amelyben bűnösnek mondotta ki Böhm Vilmost nemzetgyalázás bűntettében, de a vádlott távolléte miatt a törvény értelmében nem szabott­­ büntetést. Fényes Lászlóval szemben megszüntették elévülés címén az eljárást s végül úgy határozott a tör­vényszék, hogy a Kéri Pál halálára vo­natkozó bejelentéssel kapcsolatban meg­keresi a budapesti főkapitányságot. TIF memzselték: U»w—y KWR­, T^anKTOn^CT^rj.TgT.r.rg'Csütörtök, 1937 Julius 1. Hmalajsraswg« Évekre visszamenő vizsgálat a földmivelésügyi minisztériumban Tíz éves és még annál is öregebb aktacsomókat visznek a földmive­­lésügyi minisztérium altisztjei a fegyelmi vizsgálatot végző bizottsá­gok elé. öreg, poros akták élednek újra, hogy világosságot derítsenek régi idők gazdálkodására. A földmivelésügyi minisztérium­ban változatlan eréllyel folyik a fegyelmi vizsgálat Torday László ellen és ugyancsak megindult a fegyelmit megelőző vizsgálat Torday egykori felet­tesei: C­zvetkovics Ferenc minisz­teri tanácsos és Jósa Béla minisz­teri osztálytanácsos ellen, akik maguk kérték a vizsgálatot. Mindkét tisztviselőt szabadságolta Marschall Ferenc földmivelésügyi államtitkár arra az időre, amíg a vizsgálat befejeződik. Ugyancsak fe­gyelmit megelőző vizsgálatot indí­tottak a számvevőség három tisztviselője ellen, akik Torday utalványait vol­tak hivatva ellenőrizni. A számvevő­ség tisztviselőit azonban Marschall államtitkár nem szabadságolta, ők továbbra is ellátják munkakörüket. Meglepetés a vetőmag­­akció körül Miután Surgoth Jenő gazdasági főfelügyelőről eddig még semmi hír nem érkezett, felvetődött a gondolat, hogy Surgoth eltűnése nincsen-e kapcsolatban a Torday Üggyel? A vizsgálat megállapította, hogy Surgothnak — az eddigi adatok szerint — Tor­day sikkasztási ügyével semmiféle kapcsolata nem volt, a minisztérium azonban ezzel nem elégedett meg. Vizsgálat alá vették Surgoth korábbi hivatali működésé­nek egyes részleteit, különösen az 1928—29.évi debreceni vetőmag akció­val kapcsolatos aktákat. Ezek a ré­­gép irattárban heverő akták váratlan meglepetést hoztak. Az Új Nemzedék értesülése szerint a vetőmag akcióval kapcsola­tos ügyek nincsenek rendben, vagy legalább 1s nincsenek olyan rendben, mint ahogy pedáns ügyvitel mellett lenniök kellene. Sőt, az akták tekintélyes része hiány­zik, úgy hogy a legnagyobb nehézségbe ütközik a vetőmag-akció lefolyásáról pontos és tiszta képet szerezni. Sur­goth Jenő debreceni működésével kapcsolatban eddig állítólag 25— 30.000 pengős hiányt állapítottak meg. Ez a hír azonban még nem nyert megerősítést, a földmivelésügyi mi­nisztérium számszerűleg megállapí­­tott hiányokról még nem tud, de tudják azt, hogy az ügyek zava­rosak és nincsenek rendben. Hangoztatják a földmivelésügyi minisztériumban, hogy egyelőre még nincsen pontos képük az egész ügy­ről­, különösen arról, hogy Surgoth elkövetett-e sikkasztást vagy bármi­féle szabálytalanságot. A földműve­lésügyi minisztériumban nem tartják kizártnak, hogy Stwr­goth már nincs az élők sorában és így még nehezebb lesz fényt dreki­­terni az ügyekre. Az egész vonalon.. Tekintettel arra, hogy a debre­ceni vetőmagakció során már eddig is több olyan momentum merült fel, amelyből arra lehet következ­tetni, hogy szabálytalanságok tör­téntek, Darányi Kálmán miniszter­elnök és Marschall államtitkár el­rendelték az egész vonalon a vetőmag ak­ció felülvizsgálását. A vizsgálat ezzel kapcsolatban már meg is indult. A Torday és Surgoth üggyel kap­csolatban hírek terjedtek el arról, hogy a földmivelésügyi miniszté­rium tisztviselői a vizsgálat befeje­zéséig nem mehetnek szabadságra és a kinevezések is elmaradnak. Az Új Nemzedék munkatárssat fel­tétlenül megbízható forrásból úgy értesült,­­hogy ezek a hírek nem felelnek meg a valóa­nnak. A tisztviselők a szokásos benetek között mennek szabadságra és a ki­nevezések is megtörténnek. Darányi Kálmán miniszterelnöknek és Mar­sch­all államtitkárnak az a felfogása hogy egy-két ember megtévedése miatt nem lenne méltányos a fim­­mivelésügyi minisztérium egészéknt* viselői karát ~~ amely, elismerés«! méltó rendben és odaadással röges munkáját -v hátrányt)* Drámai beszélgetés Gyöngyösett a letartóztatott Torday tanácsos feleségével Gyöngyös, június 3­1. A Mátyás király­ út 7. számú úri­­ház kapuján belépve, magas, fekete­­hajú, feketeszemű­, feltűnően sápadt hölggyel találkozunk. Fekete-fehér csikós, könnyű vászonruhát visel a haját középen kétfelé fésülte, arcán púdernek semmi nyoma. Éjfakete ha­jában ősz szálak csillognak. —­­Az izgalomtól őszültem meg — mondja halkan. — Nem bírom a bi­zonytalanságot és a gyötrelmet. Le­hetetlen, hogy az én uram sikkasztó volna! Torday László gazdasági tanácsos feleségével állunk szemben, akiről a gyöngyösiek napokig nem is sejtet­ték, hogy a városba érkezett. Egész nap annak az úri családnak a házá­ban tartózkodik, amely vendégül látja. Ide menekült a kiváncsi sze­mek elől Gyöngyösre, bezárkózott a Mátyás király-úti nagy ház vendég­szobájába és csak este megy ki fiacskájával sétálni a városba. Újsá­got nem olvas, mert elrejtik előle. Még nem tudja, hogy férjének letar­tóztatása jogerős és arról sem ért­e­sült, hogy a földmivelési miniszté­riumban már 150­ 000 pengő hiányról beszélnek... — Akármit mondanak róla, — foly­tatja éles, szinte sikoltó hangon — és nem hiszem, nem hiszem . . . Megcsöndesedik, most már halkabb hangon folytatja: — Azt a 3000 pengőt visszafizette. Mit akarnak még tőle? Rendes, csa­ládját szerető férj. Hogy ivott? Igaz, de nem volt más szenvedélye- Mi na­gyon szerény háztartást vezettünk, kispolgári életet éltünk. Az a 300 pengős fizetés, amit az uram kapott és a szakértői díjak, amiket keresett, elegendők voltak nekünk. Az uram ismert gazdasági szakértő vett és a hivatalon kívül is akadt elfoglalt­sága. De az utóbbi időben nem vol­tak rendben az idegei. A télen súlyos beteg lett, szanatóriumban is kezel­ték . •­­ Idegbaja annyira súlyosbo­dott, hogy őrködni kellett mellette, mert öngyilkossági gondolatok jár­tak a fejében. J­or­day­né folytonos könnyek kö­zött mondja el, hogy özvegyasszony volt. Első férje után, aki mint állami tisztviselő halt meg, végkielégítést kapott. Ebből vették az öröklakást. — Már csak azért sem lehet, hogy sikkasztott volna a férjem, mert debreceni háza tehermentes, a rokon­sága gazdag, tudott volna pénzt sze­rezni, ha szüksége volt rá. Fehértrikós kisfiú jön be a szo­bába: a 7 éves Torday Gábor. Mély fekete a szeme, mint az édesanyjáé. — Anyukám... Miért sírsz? És miért nem jött el az apuka... Hi­szen ünnep van. Tordayné nem felel a fiának, már magához öleli és a könnyei kottá­nak rá. A házigazda, mikor késen ér, így szól hozzánk: - Mi sem hisszük, hogy Tordast sikkasztott volna. Utoljára az őszön volt itt nálunk, mikor a gazdasági iskola főzőtanfolyamot rendezett. A múlt nyáron itt nyaraltak a Mátrá­ban és ő már akkor is súlyos beteg volt., De azért nálunk is mindig erős borokat ivott. Szegény beteg ember Torday, de nem sikkasztó... A felesége ide menekült hozzánk, — a feleségem unokatestvére! — de most már ideges, mert fölfedezték tartózkodási helyét. Megy vissza Budapestre, azután esetleg Debre­cenbe... R. F. Merénylet a szegedi vonat ellen ? Tegnap este kilenc óra négy perc­kor robogott át a kőbányai pálya­udvaron a szegedi gyorsvonat, mely zsúfolásig tele volt utasokkal. Az utolsó III. osztályú kocsinak még a peronján is álltak. Pár pillanattal azután, hogy a vonat elhagyta az állomást, az utolsó kocsi utasai az ablakon két hatalmas koppanást hallottak. A következő pillanatban az összetört ablak szilánkjai röpköd­tek szét a fülkében. Ebben a kocsiban utazott Szabó József MÁV-ellenőr és fia, Szabó Jó­zsef joghallgató. Mindketten megsé­rültek az üvegszilánkoktól. Súlyo­sabb sérül­és érte Vargha Imre igaz­­gatótanítót is, akinek arcát és nya­kát vágták össze az üvegcserepek. Beszéltünk a MÁV igazgatóságával, ahol a következőket mondották: — A vizsgálat megállapította, hogy kővel követték el a merényletet. Ezen a vidéken kődobáló gyerekhad ga­rázdálkodik. Már többször fordul­tunk panasszal a rendőrséghez. Most újból megtesszük ezt a lépést.

Next