Uj Nemzedék, 1938. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1938-01-01 / 1. szám

Szombat, 1938 január 1. Jf­­FMEMZIK­IK ­A magyar püspöki kar kő levele Szent Istvánról: Meggondolatlan kísérletek és felelőtlenül tola­kodó törpe vezérek csak bizonytalanságot okozhatnak. A magyar katolikus püspöki kar a Szent István jubileumi­ évet meghir­dető közös pásztorlevelet adott ki, amelyet az ország valameny­­nyi templomában a Szilveszter-esti évvégi ájtatosság keretében olvasnak fel a híveknek. A közös püspökkari pásztornévá­ bevezetésében hódolni hívja a nem­zetet a szent király emléke és orszá­gos körútra induló szent jobbja elé, mert mindaz, ami nemzeti életünk maradandó értéke, az ő nagy lelke virága s az ő rendületlen hitének su­gallata. A hit volt ereje sugallta intézkedéseit, diktálta törvényeit, ed­zette karját, mikor a kardot forgatta, hittel építette országát és egyházát egyaránt. Ez a kishitűséget nem ismerő hit magyarázza Szent István nagyságát egyéni életében. Ő megértette, hogy a keresztény férfi eszménye: szentnek lenni a trónon­ ép úgy, mint a legki­sebb kunyhóban, a magánéletben a lelki tökéletesség törvényeit, épúgy megvalósítani, mint a nyilvánosság előtt azt hirdetni, magán- és közerkölcs között kü­lönbséget nem tenni, mert ha az egyéni példa nem fedi a nyilvá­nos vallomást, akkor az utóbbi is hitelét veszti. Szent István sorsdöntő történelmi sikerének az a magyarázata, hogy szent életével tanított. Hit és buzgalma — fejtegeti to­vább a közös pásztorlevél — ott tün­­döklött elsősorban, ahol a földi bol­dogság bölcsője ring­ a családi kör­ben. Az életszentség Szent István házában családi vonás. Olyan keresztény otthon, mely­ben az apa, az anya, a fiú és a nevelő is a szentek glóriájával ékeskedik, az uralkodóházak tör­ténetében példa nélkül áll. — A szétzilált és békéjét vesztett modern család jól tenné, ha e ma­gyar szent család falai közé több­ször zarándokolna okulni és ihletet meríteni- Ott megtanulná mindenki, hogy a lélek egyedül a csodaszer, mely az annyiszor mostoha és irgal­matlan élet nehézségei közt fentart és eligazít . . . Ha belépnének Szent Gellért cellájába, ráeszmélnének, hogy az otthon békéje, a család öröme, szülők reménye s gyermekei boldogsága nem földi adottságokban rejlik, hanem a világosságban és erőben, melyet Isten kegyelme áraszt s melyet ha otthon és iskola szent céltu­datossággal és egyetértők­!l szol­gál, akkor remélhető a megszen­telt családon keresztül a ma­gyar sors jobbra fordulása, az osztályellentéteket csakis lé­lekkel és a keresztény hit sugal­latai szerint lehet kiegyenlíteni. Áldást osztó jobb­kété­nek az­­t kellett fennmaradnia, hogy mindenki ráeszméljen: hol rejlik bármely kor társadalmi válságának orvossága. Mert fontos a célszerű gazdasági rend, üdvös az átgondolt törvényes intézkedés, szükséges a hatósági be­avatkozás, de mindenekfölött az ir­galmas szamaritánus lelkére van szükség, aki nem köti magát a holt paragrafus formáihoz. — Ha ez a szentistváni szellem fogja ihletni szociális törvényhozásunkat, — mondja a körlevél, — ha az ő pél­dájából fogják megtanulni a hatal­masok és gazdagok, mint kell nehéz helyzetben lemondást gyakorolni és bajokkal küzködő embertársainak se­gítségére sietni, s ha e vigasztaló látvány meggyőzi majd a szenvedő­ket is, hogy nem hagyják őket cser­ben, mert a keresztény szeretet tüze ma is lángol, akkor bízhatunk, de csakis akkor, hogy az a szörnyű vál­ság, mely fenyegeti hazánk, de az egész világ rendjét és boldogságát is, a megértést teremtő keresztény lelkiség áldásos befolyása alatt el­simul s a XX. század újból megbé­kélt szent testvériségben egybeforrt nemzetet fog a Duna-Tisza táján találni. Majd a szent királynak a szent­szék követelményeit az államkormányzás terén alkalmazó munkásságával foglalko­zik a püspökkari közös pásztorlevél. Ő az életbe ültette át Szent­ Ágoston­nak a keresztény uralkodóról rajzolt eszményi képét. A felszínes gondol­kodó talán úgy látja, hogy Szent Ist­ván egész államférfial bölcsesége templomok építésében, püspökségek alapításában és a kötelező vallás­­gyakorlat elrendelésében merül ki. O­i­zlány ellentétek kiegyenlítése k k­áriéval következő részében a Szent királynak a legkisebbek felé is ragyogtatott jóságával foglalko­zik. A róla ezen a téren a krónikák­ban feljegyzett bájos egyszerűségű esetek intelmet nyújtanak arra, hogy Szent István megőrzött mindent ami a magyar vérben és fajban érték . Pedig ha bármely kormányzat­nak sikerülne a népet újból Istenhez visszavezetni s minden lélekben el­ültetni a tudatot, hogy elsőrendű polgári kötelesség a szent hit parancsait megtartani,­­ akkor nem volna szükség bünte­tésre, rendőrségre és börtönökre, mert az Isten utján járó nép az állam rendjének is leghűbb őre volna. És azért Szent István kormányzati lángésznek is bizonyult, amikor az evangéliumot a polgári élet alap­törvényévé is emelte — mondja a közös főpásztori szózat, azután pedig igy folytatja: — Ma világszerte hajsza folyik csodaszerek után, amelyekkel népe­ket megmenteni és fenyegető vesze­delmet elhárítani lehet, s nem egyszer kárhozatos kísér­letek a legszentebb hagyo­mányok­at is kockáztatják. Az ököljognak épúgy jelentkez­nek szószólói, mint a lealkonyult pogányságnak bohóckodó szel­lemidézői, a levitézlett á­l-s­z­o­c­i­a- l­i­z­m­u­s harsonásai és oly han­gosak, mint a faj- és véri­m­adás megszállottjai. De melyikük szüntetett meg bajt, békített meg népeket s forrasztott össze lelkeket? A felelet vajmi siralmas! Meg­gondolatlan kísérletek, fe­lelőtlenül tolakodó törpe vezéregyéniségek követe­­lőzései és fenyegetőzései aggasztó bizonytalanságot okozhattak, de gyógyulást nem hoztak. Az emésztő gondok között felüdülés hazai történelmünk legnagyobb egyéniségének iskolájá­ba visszavezetni a nemeztet s rám eszméltetni, hogy Szent István megőrzött mindent, ami a magyar vérben és fajban érték és erő, de nem hívta ki vele a végzetet, hanem megszentelve az isteni kinyilatkoztatás és kegye­lem kincseivel, a szüntelen emelke­dés útjára vezette az országot. Minden pogány­­kodás dacára... Befejezésül a körlevél arra mutat reá, hogy a szent királynál nagyobb ma­gyar nem volt. Kétségtelen, hogy a magyar nem­zeti lét és nagyság alap­föltétele a szentistváni szellem, alkotmány és kormányzati irány, mely a hit és polgári élet szövetségét, egyház és állam barátságát, jobb és keresztény erkölcs összefonódását a szent ko­rona misztikumában, nemzeti hagyo­mányainkban és népszokásainkban egyaránt juttatja kifejezésre. — S ha majd idezarándokolnak hozzánk az összes nemzetek — írja a főpásztori szózat — hódolni a szent­ségi Üdvözítőnek, azért hogy nekünk Szent Istvánt adta, tárjuk a világ szeme elé azt a csodálatos tényt, hogy minden pogánykodás dacára és közepette, az ég és föld ezeréves A“ Boldog újévet és kellemes rádiózást kíván tisztelt vevőinek Morvai rádió — FELMENTÉS A SZILVESZ­TER-NAPI BÖJT ALÓL. Az eszter­gomi hercegprim­ási iroda közli, hogy dr. Serédi Jusztinián bíbo­­ros-hercegprimás az egész esz­tergomi főegyházmegyében, tehát a fővárosban is és a fennhatósága alá tartozó kassai és rozsnyói apostoli adminisztra­­túrákban az idén péntekre eső Szil­veszter napján a húsételek fo­gyasztását megengedte. Ha­sonlóan intézkedett még több egy­házmegye főpásztora is. Ahol ilyen rendelkezés nem történt, ott a hívek az illetékes plébá­nostól kérhetnek felmen­tést a pénteki böjt alól. — ŐZEK A VÁROSBAN. A szokat­lanul hideg időjárás és a nagy hó miatt a délpest megyei és a felsőbács­­kai uradalmak erdőiben az őzek nem találnak eleséget maguknak. Csü­törtökön reggel a kiskunhalasi város­háza előtt posztoló rendőrnek külö­nös látványban volt része: a Hősök­­emlékműve körüli városi park bok­rairól és díszcserjéiről három őz esze­gette a száraz leveleket. Amikor a rendőrt meglátták, riadt futással me­nekültek el a félénk állatok, amelye­ket az éhség kergetett be éjszaka a csöndes és kihalt város utcáira. 3 ralups RADI OV­A­L Rádióvásárlás — bizalom kérdése Sternberg SSÜSü Hagy. kir. és udv. hangszer gyár %3S Will., Rákóczi-ut 60. Az ország legnagyobb és legszebb r­dióterme szövetsége Magyarországon ma­­ is fennáll s értessük meg az egész emberiség­gel, hogy amíg nekünk az örvény szé­lén ez volt menedékünk, a fenyege­tett világrendnek is csak e szellem útján int a szabadulás reménye. Az Első Magyar |||| Részvény-Serfőződő patfi­essus sor­h­alábi helyeken tarifák állandóan frissen csapolva: |/ji­ Kis Piszkos Söröző, Lastyu­k András sorháza, | | Bilácsy József, IV., Curla utcta 1. X., Külső Jászberén­yi­ ut 7. Kis Rabló Söröző, Lukács Antal éttermei, Icüts Lajos, XL, Senta utca S. VBL, Bárócai-út 36. Kőműves Istvánná vendéglő]». Mátyás Pince, VI., Teréa-körút 17. Borostyánkői Mátyás, IV., Eskü-tér 8. Folytatólagos közlemény. A nagy levélték!­ barna Mélysír — amit a készlet tart — la’acVoklm lefejtve is kaphat?­, ki vékásakban, veni­églökirtsa, lőszer- és csemegeüzletekben­. Vidéken összes raktárosainknál, útiadért jobb étteremben, kávé­h­ázban és csemegeüzletben.

Next