Uj Nemzedék, 1939. március (21. évfolyam, 49-65. szám)

1939-03-01 / 49. szám

2 gél gyógyítani, a halált csak az élet eleven erőivel lehet legyőzni, az igazságtalanságot nem lehet igazságtalansággal reparálni és nem az fogja megmenteni ezt a világot és emberiséget. Szerda, 1939 március 1. XITmtmzsdék A nemzet egyetemes érdekeinek magaslatára kell emelkedni Aki a gyűlölet vágtató paripá­ján jön, hanem az, aki újra meg­tanítja a világot és az emberiséget a szeretesre. Le kell vetnünk az elfogultság kötelékeit, fel kell emel­kednünk elvi magasságokra, a nem­zet egyetemes érdekeinek tiszta magaslatára. Nem hagyhatjuk magunkat be­folyásolni sem a jobboldal, sem a baloldali tábor tapsától­­vagy gáncsoskodásától és nem hagy­hatjuk magunkat, megejteni a népszerűség varázsától sem. — Nagyon könnyű volna felemel­kedni a népszerűség hullámaira, de nem a népszerűség a fontos, hanem az igazság. — Aki a népszerűséget keresi, az egész biztosan elveszíti az igazságot. De ha valaki az igazságot keresi, lehet, hogy a népszerűséget is meg fogja találni. Makray Lajos ezután áttért a ja­vaslat részletes bírálatára .­­— Tévedés — mondotta — az az ál­láspont, amelyik szemet huny az előtt a megdönthetetlen igazság előtt, hogy ennek a kérdésnek megoldat­lansága rendkívüli veszélyeket rejt magában. — Ezek azután részben izgalmak­ban, részben összeütközésekben, ki­robbanásokban jelentkeznek. — És végeredményben követke­zésképen a zsidóság fogja elszen­vedni.­­ Tévedés az, hogy ennek a kér­désnek minduntalan való vissza­­térése voltaképpen azért van, mert a keresztény társadalomban valami megfejthetetlen gonoszság, irigység dolgozik, vagy pedig azért van, mert a gazdasági harc­ban lemaradt keresztény társada­lom azért maradt le, mert tudat­lan vagy mert nem akar dolgozni és amikor látja, a másik oldalon felhalmozódni a javakat, vagyono­kat, akkor a pogrom eszközeivel akarja magát feldobni.­­ Ezek a felszíni jelenségek, fel­színes értékű ítéletek, az­ok sokkal mélyebben fekszik, abban az antitézisben, amelyik de facto megvan a zsidó szellem és a keresztény szellem, valamint a zsidó etikai érzék és felfogás és a keresztény etikai érzék és felfogás között. A zsidóság — nem általánosítok — ama része, amely elkülöníti magát, a maga izoláltságában, a keresztény társadalomban idegen test s erre vontkoznak generálisan a kérdés fel­vetődésének okai. A liberális korszak szecessziós po­litikája nyakló nélkül asszimilálta az ér­kező zsidóságot s tág lehetősége­ket biztosított a beözönlő galí­ciaiaknak. Az álliberalizmus és az áldemokrácia bűvöletében megnyitotta előttük a határt, megkezdődött egy új honfog­lalás. Ugyanakkor, amikor Fiumén és Hamburgon át a magyarság az újvilágba vándorolt ki, tömege­sen szivárgott be az új „hódító fajta’* a határokon. A történelmi zsidóság itt követte el a nagy hibát. Nemcsak asszisztált ennél az új honfoglalásnál, de a szolidaritás jegyében bele is kapcso­lódott. Ez az új zsidótömeg, amely Gali­cia felől jött, fékezhetetlen mohó­sággal, gátlások nélkül vetette magát reá a gazdasági életre és megszerzett pozícióihoz görcsösen ragaszkodik. ■.­ A kereszténypárt nem most hirdeti, hogy a kérdést meg kell oldani A kereszténypárt nem most hir­deti, hogy a zsidókérdést meg kell oldani.. Harcba indult a zsidóság ha­talmi térfoglalása ellen akkor, ami­kor ez a zsidóság hatalmas volt. Most­­ nem volna magyar és lovaglás cselekedet vádbeszédet mondani a nők­ért,­ de természetes, hogy az a kereszténypárt, amely a zsidótérfog­­lalás éllen évtizedek óta harcol, elv­ben egyetért a törvényjavaslattal. Meg kell azonban mondani őszintén, hogy a konstrukció hibás. Téves alapon indulnak ki. Ha hon pol­gári alapon történnék a kiindulás és nem komplikálnák fajisággal és ke­­resztséggel, sokkal érthetőbb és célra­vezetőbb­ lenne. Következetlenségek és abszurdumok hinárjába nem került volna ez a javaslat, hogyha a mi ál­talunk helyesnek gondolt alapot fo­gadja el. — Lehetetlenség, hogy az egymás­nak ellentmondó feltételek szerint valaki vallási alapon legyen zsidó, aki származására nem az. Viszont ha a leszármazást tekintjük a törvény­javaslat szerint, olyanok, akik már hosszú, idő óta feloldódtak a nemzeti közösség gondolatában, keresztény­nek vallják magukat és akkér is élnek, akik valóban asszimilálódtak, most újra — zsidók legyenek! — Évszázadok óta itt élő zsidókat sújt a törvényjavaslat, de ha valaki 1936-ban idevándorolt, megkeresztelkedett, feleségül vett keresztény leányt, a leszármazott­ja már a törvényjavaslat szerint nem zsidó. Ha­­nem­ volna komplikálva ez a javaslat a keresztségi és a fajiság kérdésével, úgy ■ V* ‘ d­.Vvi”. .. t* t politikai szempontból is meg kel­lene vizsgálnunk, hogy melyik megoldás a célravezető. Természetesen foglalkoznunk kell vele gazdasági szempontból is. Vitéz Makray Lajos ezután a kereszténység és a fajiság kér­déséről beszélt. Az Egyház álláspontja sze­rint a férfi és nő együttélése csa­k akkor megengedett, hogyha ez a há­zasság az Egyház által meghatáro­zott formák szerint köttetett. Ez ellen a tétel ellen frontális támadás nincs a törvényben. A javaslat nem vitatja azt, hogy aki meg van keresztelen, az az Egyházhoz tartozik. Ellenben a javaslat disztingvál keresztség és keresztény között. — Egyik esetben elfogadja, a má­sikban nent. A dédszülőknél elfogadja a nagy­szülőknél nem. Bizonyos mértékben határt szab a keresztség hatásának. Itt az a hiba, hogy emberi mértékkel méri azt a kérdést, amit csak egyházi tör­vénnyel lehet szabályozni. (Helyeslés) Igenis, vannak fajok! Ezután a fajiság és a nemzet kér­désével foglalkozott. — Ma a fajiság kérdése a legszen­vedélyesebb harcok első vonalában áll — mondotta Makray. — Igenis vannak fajok. — Isten bölcs gondolata, hogy faji tagoltság van a­ földön. De tagadom, hogy a­ fajokat úgy osztályozzák, hogy vannak magasabbrendü és van­nak alacsonyabbrendü fajok. Nincse­nek uralkodásra hivatott és szolga­ságra kárhoztatott fajok. Az emberi­séget egynek teremtette az Isten. Minden népfaj Isten egy nagy csa­ládjához tartozik. — Nem látok a fajban egy pusztán biológiai egységet. Tagadom, hogy a faj fő alkotó­ereje a vér. Tagadom a vér misztériumát, amely új pogányságra, faji elzárkózásra és faji gőgre vezet.­­ Az embereket egymástól szel­lemi mivoltuk, a lelkük különbözteti meg. A nemzetet az akarat teremti meg, amely minden egyednél arra irányul, hogy a nemzetnek tagja akar lenni. A nemzet és a faj nagy összefogó ereje a lélek. (Nagy taps a középen.) Mi tartotta fenn a magyart ? .. A magyar nemzetet nem a szerencséje, nem a gazdagsága tar­totta fenn ezer éven át, hanem egyedül a lelke, amely beleivódott a föld minden rögébe. Felvetődik a kérdés, hogy ennek a­ magyar nem­zeti léleknek mi az alkotó eleme, konstruktív tényezői, formálói. Leg­­elsősorban ez az áldott magyar föld, amely kevés beszédre, de el­mélyedésre nevelte a magyart. Egész gondolkozásunkn­ak, szoká­sainknak, hagyományainknak ez a magyar föld az alapja.­­ A másik alkotó tényezője a magyar nemzeti vagy faji léleknek a kereszténység. A történelem vihara sodorta ezt a magyar lelket Krisztus kereszt­jéhez. Átitatta minden vonatkozásban. A nemzeti életnek legnagyobb kincse, értéke és ereje. — A mi erkölcsi életünk, hitünk, reménységünk, bizalmunk, köteles­ségtudásunk, jog és alkotmányérzé­­sünk, minden ami érték, magasság, erő és fenntartó, a magyar államiság kezdetétől a magyar királyság gyás­zérverésétől, a magyar kultúra elin­­dulása, a magyar fajiság megmarad­­ása, megerősödése, a magyar füg­getlenség megőrzése mind a keresz­­tény gondolat méhéből emelkedett és fejlődött ki. Mit mondott Prohászka? A kereszténység: szakramentum re­­generáció. A zsidóságból áttért pol­­gártársainkat az állam és az egyház az utóbbi évtizedek alatt invitálta. Az állam a polgári házassággal és a reverzálissal, az egyház pedig átvette őket a zsidó közösségből a keresztény közösségbe. Sokan hivatkoznak itt Prohászkára. Prohászka három pontban szabta meg a köteleségeket. Az első, hogy meg kell akdályozni a keresz­tény társadalom, letörését. A máso­dik pont,, megakadályozni Magyar­­ország elzsidósodását. A harmadik pedig a­ keresztény közösségbe segí­teni a jóakaratú és nemzeti érzelmű zsidóságot. — Mi negyven év óta hirdetjük ezeket az elveket. A kereszténypárt egyedül jogosult ezeket a­ keresztény­ elveket hirdetni, de ugyanakkor er­kölcsi kötelességünk kiállni azokért, akik már nem tartoznak a zsidó kö­zösségbe, vagy pedig ennek a tör­vényjavaslatnak az értelmében nem tartozhatnak a keresztény közösségbe sem. Az ülést tart. Nagy érdeklődés Angliában a német-angol gazda­sági tárgyalások iránt London, február 28- i Daily Telegrap & Morning Post.JJ Hudson angol kereskedelmi állam­titkár Birminghamban tartott beszé­dé­ben az angol—német gazdasági tár­gyalásokról szólva kijelentette, hogy az angol nagyipari vállalatoknak a legszorosabb együttműködést kell megteremteni a kivitelben, mert így könnyebben ellent tudnak állni a külföldi versenyen. Az angol politikai körökben nagy érdeklődéssel tekinte­nek a küszöbön álló német—s angol gazdasági tárgyalá­sok elé. Az angol delegáció már­­cius második felében indul Berlinbe. Kiemelik Londonban, hogy az angol delegátusok mindent el fognak kö­vetni abban az irányban, hogy meg­értessék a német közgazdaság veze­tőivel, hogy Anglia szívesen megegyeznék Németország­gal, ha a német nagyipar megvált­oztatná módszereit, amelyekkel lehetetlenné teszi a világ­kereskedelem zavartalanságát. AZ ÁLLATVÁSÁRON sertésből féltízig felhajtottak 136 darabot, az előző vásári napról a zárt vásári maradvánnyal együtt 466 sertés várt eladásra. A vásár von­tatottan indult, de a jobb exportle­hetőségekkel kapcsolatosan a for­galom megélénkülésére van kilátás. A vásár elején a névleges árak a következőképpen alakultak: la uradalmi nehézsertés 92—95, la sze­dett sertés 90—93, közepessertés 86—89, silánysertés 74—82, angol tőkesertés 92—96, süldő 78—85 fillér élősúly kilogramonként. — A borjú­­vásárra féltizig felhajtottak 335 borjút, de kisebb szállítmányok még útban vannak a vásárra. A vá­sár elején a borjú névleges ára mi­nőség szerint 62,92 fillér volt élő­súly kilogramonként. — A Nemzeti összetartás Társaskörében (VIII., Baross­ utca 10.) március 2-án, csü­törtökön délután 6 órakor Ajtay József ny. közigazgatási bíró „A rutén föld és az ukrán kérdés“ címmel előadást tart. Utána, társas vacsora.

Next