Uj Nemzedék, 1940. augusztus (22. évfolyam, 174-198. szám)

1940-08-01 / 174. szám

MURILLO „MAGYARORSZÁGI SZENT ERZSÉBETÉNEK" VÁNDORÚT­JA A VÉRES SPANYOL FÖLDÖN Madrid, augusztus 1. (Az Új Nemzedék külön tudó­sítójától.) Murillo egyik mester­­műve nemrégiben hosszas ván­dorlás után végre ismét vissza­került arra a helyre, ahová ere­detileg 267 évvel ezelőtt szánták. Magyarországi Szent Erzsébet táplálja a szegényeket — ez a címe a képnek és kalandos sorsa bennünket, magyarokat különö­sen is érdekel. A képet, amelyért kerettel együtt alig ezer dollárt fizettek és amelyet ma egymillió dollárra becsülnek, Bartolome Esteban Murillo hét másik kép­pel együtt — valamennyi irgal­­massági­­jelenetet ábrázol —1672- ben a sevillai Caridad-kórház ré­szére festette., Ott is függött a kép 1810-ig. Mikor aztán Napó­leon csapatai bevonultak Spa­nyolországba, spanyol királlyá megtett öccse, József Délspanyol­­országból sokszáz értékes fest­ményt szállíttatott Franciaor­szágba. Közöttük volt Murillo fenti nyolc képe is. Egy ideig Soult marsall magánképtárában őrizték őket, majd állami tulaj­donba mentek át. XVIII. Lajos alatt a francia-spanyol békekö­tés után az elrabolt spanyol mű­tárgyakat visszaadták eredeti tu­lajdonosaiknak. „Magyarországi Szent Erzsébet“ azonban egy­előre Madridban maradt, mert a Caridad-kórház állítólag nem tudta tulajdonjogát bebizonyí­tani. A képet előbb a San Fer­­nandoz múzeumban állították ki, majd a Prado-képtárba szállítot­ták át. Itt is maradt a legutóbbi időkig. A polgárháború idején aztán 1936-ban a vörösök a Pra­do kincseit is összecsomagolták, előbb Valenciába, majd Barcelo­nába, végül pedig Figuerasba vitték magukkal. A népfront ösz­­szeomlása után Franciaországba, onnan pedig Svájcba vitt­e mű­tárgyak útja. Ez volt .Magyar­­országi Szent Erzsébet a második nem tartott sokáig, mert csakha­mar egy különvonat visszaszállt­­ben egy különvonat visszaszállí­­totta a­ spanyol fővárosba a Pra­do festményeit és azokat ismét kifüggesztették régi helyükön. Az új spanyol kormány el­határozta, hogy „Magyarországi Szent Erzsébet“-et visszaadja Se­villának, és röviddel ezután a hivatalos lapban megjelent az erre vonatkozó rendelet, a képet újra elhelyezték a Caridad-kór­ház kápolnájában és ezzel ennek a csodálatos műremeknek ván­dorútra talán örökre befejező­dött. — RÓMÁBÓL TELEFONÁL­JA az Új Nemzedék ottani munkatársa, hogy hivatalos köz­lés szerint mára összehívták a szovjet legfelsőbb taná­­csot és az ülésen Molotov ismerteti a szovjet külpolitikai törekvéseit. — EMLÉKEZZÜNK!... 1917. augusztus 2-án nagy elszántság­gal és kimagasló hősiességgel tűnt ki a 34. gyaloghadosztály keletgaliciai támadó hadműve­letei alatt Vörös András, a 24. tábori vadászzászlóalj tiszthe­lyettese, mint géppuskásszakasz parancsnok. A Komarestie-Slo­­bodzia melletti ütközetben Vörös tiszthelyettes azt a­ feladatot kapta, hogy géppuskáival a zász­lóalj jobb szárnyát biztosítsa, és a zászlóalj előretörését lehetővé tegye. Vörös úgy oldotta meg a feladatot, hogy a géppuskákat fákra állította fel s így az orosz állásokat oldalozó tűz alatt tart­hatta. Az orosz tüzérség felfe­dezte, és nemsokára tüzcsövel borította f­el. Ennek ellenére sem csüggedt el, hanem a sikerben bízva rendületlenül kitartott és gyilkos tüzelésével letarolta az orosz géppuskák legénységét.­­ Kiváló tűzvezetésének köszön­hető, hogy a zászlóalj aránylag kis veszteségekkel az oroszokat a megerősített állásukból kivet­hette. Amikor az oroszok vissza­fordultak, Vörös tiszthelyettes szakasza volt az első az üldözés­ben. Arany vitézségi éremmel tüntették ki. —­ Halálozás. Greszler Jenő ny. vallás- és közoktatásügyi miniszteri osztályfőnök, a kecskeméti Faragó Béla Tanítói Árvaház főfelügyelője 64 éves korában július 30-án meg­halt. Augusztus 1-én délután 4 óra­kor temetik a Kerepesi-temető halot­­tasházából.­­ A Kelet Népe új száma most je­lent meg, gazdag tartalommal. Mó­ricz Zsigmond, a lap főszerkesztője „Országjárás“ címen úti jegyzeteit közli. Kassák Lajos és Pogány II. Gábor egy-egy írói arcképet rajzol­nak Márai Sándorról. MEGYERI LÓVERSENYEK A több érdekes attrakciót igérő változatos program nyolc futamára jelöltjeink a következők: T, Fráter—Babika II. II. Sanbloc—Uasclienoir—Hajrá III. Desperado—Pattogó—Fecsegő IV. Pfcndler lov.—Gretclien— Jó reggelt! V. Tramontana—Facér—Virtus II. VT. Little swallow—Buksi—Lérin­te VII. Padisáh—Fruska—Bellicoso VIII. Csicsónó II.—Hárfa—Ceremoni. Ha üveget átlátszatlanná akarunk tenni, kenjük be ne­gyed kiló konyhasónak negyed liter vízben való oldatával. Az oldat bármikor tiszta vízzel le­mosható az üvegről és így az ismét átlátszó lesz. ­ A ROMÁN KORMÁNY ra­vasz módszerhez folyamodott, hogy a külföldi vásárlóktól még magasabb összegeket kapjon a petróleumért, anélkül,hogy árát emelné. A petróleum kivi­teli díját a petróleum árának 13 százalékáról húsz százalékára emelte fel és az erre vonatkozó rendelet kimondja, hogy ezt a többletet akkor is a vásárlónak kell megfizetnie, ha a vételi szer­ződésben kikötötték, hogy a ki­viteli díj felemelésének esetle­ges terheit a szállító fedezi. Ez másrészt a petróleumvállalato­kat is sújtja, mert amúgy is ne­hezen adják már el a kőolajat, az állam viszont nagyobb jöve­delmet húz, mert a kiviteli díjat az államvasutak szedik. (NST) — Zagorov bulgár kereskede­lemügyi miniszter a sajtónak nyilatkozatot adott, amelyben kijelentette, hogy a háború® vi­szonyok szükségessé tették Bul­gária számára a Németország­gal és Magyarországgal való gazdasági kapcsolatok szabályo­zását. A miniszter rámutatott arra, hogy a Németországgal kö­tött egyezmény megszabadította Bulgáriát mezőgazdasági ter­mény fölöslege el­helyezésének gondjaitól. Hangsúlyozta, hog­y az egyezmény eredményeképpen fokozódott a Németországból Bulgáriába irányuló épületvas­­behozatal, úgyhogy az ezen a téren hozott takarékossági intéz­kedésekre nincs többé szükség. Bulgária viszont jó áron szállít­hatja ki Németországba gyü­mölcsféleségét. (NST) Rádióműsorral 20 fillér a KÉPES KRÓNIKA — 600 MILLIÓ KÁRT OKOZ­TAK A BÖGÖLYÖK. A román gazdasági minisztérium évi 600 m­illió lejre becsüli azt a kárt, amit a marhaállományban a marhabögölyök okoznak. A mi­nisztérium elrendelte, hogy köte­lezzék a marhatulajdonosokat a bögölyök csípése következtében megbetegedett a fataik orvosi kezeltetésére. Az ilyen állatokat nem szabad a közlegelőkre vagy kiállításokra és vásárokra bo­csátani ,sőt levágni sem szabad. (NST.). nemzedék XXII. évfolyam, 174. szám. Maharadzsa: Kívánjon bár­­mit kisasszony, mindenem az öné! Hölgy: Nekem csak a színű kell, had pukkadjanak a barát­nőim. A hadnagy úr Honfoglalás előtti fejedel­meink tulajdonképpen csak ve­zérek voltak, akik politikával egyáltalán nem foglalkoztak, ha­nem a nemzetnek kizárólag ka­tonai vezetőjeként szerepeltek. Nem az volt a helyzetük, mint egy nemzet uralkodójának, ha­nem mint — mondjuk — a mai hadseregfőparancsnokoknak. Az­­ Árpád-családban a fővezérség öröklése csak az Etelközben va­lósult meg, lehetséges azonban, sőt valószínű is, hogy az egyes törzsek vezér­sége már apáról fiúra szállott. Nemcsak a tör­zseknek volt vezére, hanem az egyes nemzetségeknek is és való­színűnek látszik, hogy családon­ként is alakultak kisebb hadászati egységek. Erre vall az ősrégi „tiznagy“ és „száznagy“ elneve­zés. A „Magyar Szójegyzék“ c­ímű könyvben még a következő katonai megkülönböztetéseket találjuk: „négynagy, hétnagy“. Az őrnagy szó eredetét is meg­találjuk; az „eornag“ formájá­ban már egy 1357. évi oklevél­ben is előfordul. Ősrégi a „had­nagy“ szó elnevezés is, melynek eredetét Bárczay Oszkár törté­netírónk a következőképpen ma­gyarázza: „A hadnagy olyanféle elnevezés volt, mint ma a gene­rális és valamint ma annyiféle generális van, ahányféle maga­sabb egység, úgy eleinknél is annyiféle hadnagy volt, ahány­féle had, vagyis magasabb egy­se. Ma van hadosztály tábornok, dandártábornok stb., s eleinknek voltak törzshadnagyaik, nemzet­séghadnagyaik stb.; a törzs ez nemzetség jelzőt azonban a had­nagy szó előtt nem használták. Az őrnagy valószínűleg a bizto­sító csapatok parancsnoka volt.“­­ A román főváros hússal való ellátása nagy gondokat okoz. Bukarestnek évente ötven­millió kg húsra van szüksége a baromfi-, hal- és vadhús-fogyasz­táson kívül. Jelenleg nagyon gyenge minőségű hús érkezik a városba, mert Romániában nincs szervezett állatkereskedelem és a mészárosok kénytelenek a parasz­toktól összevásárolni a vágni való marhát, akik sokszor száz kilométernyi távolságból hajtják be állataikat a városba. Most ez a kereskedelem is megcsappant és a hústalan napok bevezetése sem segített sokat a város hús­ellátásán. (NST) — 73 rádióleadóállomás­ műkö­dik Németországban. A Nagy­német Birodalomban — mint Berlinből jelentik — a cseh— morva protektorátus és a len­gyel főkormányzóság beszámítá­sával összesen 73 rádióleadó ál­lomás működik. A német lapok felsorolják az összes német rá­dióállomásokat és egyben hozzá fűzik, hogy azok az állomások, amelyek ebben a jegyzékben nem szerepelnek, külföldi rádió­­leadók és azok hallgatása tilos. A „Ferenc József“ keserű­víz régóta kitűnően­ bevált háziszer meg­rögzött székrekedésnél és annak min­denféle káros következményeinél ; biztos, enyhe és gyorsan ható termé­szetes hashajtó, mely számos beteg­ségnél az emésztést javítja és az étvágyat fokozza. Kérdezze meg orvosát! Ősbudavára az Angol­ Parkban. Marmoreknek hívták azt a bécsi vállalkozót,, aki a kilencvenes évek elején Bécsben megcsinálta a híres Venedigm­ Wien­t, a Már­­kus-templommal, a Rialtóval, a Sóhajok hídjával és mind­azzal, ami az Adria gyöngyét jellem­zi. Az élelmes vállalkozó elol­vasta a Károlyi Árpád könyvét Buda visszafoglalásáról és a millenium esztendejében elibénk varázsolta Úsbudavárát olyan­formán, amilyen a török uralom alatt lehetett. A mai apák, sőt a nagyapák akkor még gyerme­kek voltak és igy csak halavány emlékük van erről a boldog kor­szakról. Ezt idézi vissza alkalmi darab keretében augusztus 24-én az Újságírónap az Angol­ Park­ban, a régi Úsbudavára volt te­rületén. A darabot Kőváry Gyula írta és Hegedűs Tibor rendezi. Negyedszer nyitotta meg a „Grosse Deutsche Kunstausstellung“ a mün­cheni Német Művészet Házaiban a kapuit. A nagyszabású műkiállítás keretében 781 művész 1462 alkotását mutatják be. Ezek a számok arra vallanak, hogy a háború alatt sem a művészek alkotókedve, sem a közön­ség érdeklődése nem csökkent. A ki­állítás egyik érdekessége, hogy a Rómában élő 75 esztendős nagy né­met festő, Stahl professzor képeit erre az alkalomra Európa számos országából hozatták Münchenbe, Togare királytigriseivel a lángok között. Togaret, a dzsungel hercegét, aki esténként hét királytigrissel pro­dukálta magát, úgy megszerette a budapesti közönség, hogy Fényes György igazgató egy hónappal m­eg­hosszabbította szerződését. Pedig egy nagy anyagi terheket ró a Tir-a­kuszra, mert az augusztusi műsor már egy másik ugyancsak fejedelmi gázsit igénylő világszámául a 3 Turul trapézakrobatákat szerződtették. A dzsungel hercege ennélfogva úgy érezte, hogy rendkívüli népszerűsé­géért kötelessége az eddiginél is nagyszerűbbet nyújtani a közönség­nek. Félelmetes hatású és a világon még soha sem látott új számot tanult be tigriseivel. Ez a mutatvány a legvakmerőbb, amelyet valaha is idomító vadállatokkal végzett. Mirza a legvadabb, leghatalmasabb király­­tigris az elsötétített arénában hatal­mas lángokkal égő karikán ugrik át. Félelmetes kettős bravúr ez, mert a sötétség egymagában is elég ahhoz, hogy felébressze a tigris ősi vad in­dulatait. Csütörtökön lesz a premier, mier. Az Operaház közlést adott ki az egyik napilapban megjelent cikkel kapcsolatban, amely azzal a kérdéssel foglalkozott, hogyan hajtották végre a zsidótörvényt az Operaházban. A közlésből megtudjuk, hogy az Operaház­ban most már csak 2 magánéne­kes, 9 énekkari és 6 zenekari tag van, akik a zsidótörvény rendel­kezései alá esnek. Az Operaház személyzetének létszáma 370, eb­ből 1939 júniusa óta 49 zsidónak minősülő személyt bocsátottak el és váltottak fel. ERDÉLYI MIHÁLY az idén is nyélbeütötte nyári sikerét. Saját színházában, az Erzsébetvárosi Színházban saját zenéjű­, saját szö­vegű, saját rendezésű operettje fut „A sárgarigófészek“. 50-szer kerül immár színre, ami jelentős eredmény és — ismervén a mű-é­vet — eléggé rendkívüli. A si­kert legfeljebb az magyarázza, hogy Honthy Hanna, Csortos Gyula és a két Latabár játssza a főszerepeket. MŰSOROK SZÍNHÁZ Márkuspark: Ez lett a Pestünk (9). Állatkért: Svéd Sándor kívánság­­hangversenye (8). Erzsébetvárosi: Sárgarigófészek (8). Angolpark Szín­ház: Mágneses vonal (9). Magyar Mifszinkör: Tokaji aszú (háromn. 5). Fényes Cirkusz: Togare, a dzsungel hercege a királytigrisekkel (4, 8). MOZI ADMIRAL. (T.: 353—7­17). Császárva­­dász. — Híradók. .— (Előadások 11­ ’41 V26, V28, v.­--10). ALKOTÁS. (T.: 365—374). Bors István. — Híradók. (H. V.4, Vi6. ViS, VUO, v. Vs2-kor is). ANDRASSY. Titkos megbízás. — Hír­adók. (H. 5. V18. ló, v. 2, 4, 6, 8, 10). ASTRA. (T.: 15) 422). Évforduló. — Híradó.­­ (H.­­Ul. Vt6. V28. VvlO. V. Vi2-kor is). ATRIUM. (T.: 153—034 és 154—024). - Oz. a csodák csodája. — Híradók. — (H. Váj. V28. VUO, sz., v. és v. ' ni-kor is). BELVÁROSI. (T.: 384-553). Mégis szép a világ. — Híradó. (H. 4. 6, 8, 10, v. és n­. jobbt. 4, 6, 8, 10, balt. 5, 7, 9). BODOGRÁF. (T.: 140—543). Strogoff Mihály. — Világhíradó. (H. 3/15, 7, VUO, v. v«2, V«4, V26, V18, V210). BROAD MAY. (T.: 144-212). Elsodort asszony. — Híradók. (H. V«4, */«0, V28, V­ 10, sz.. v. és v. Vs2-kor is). — Első előadás mindennap mérsékelt. . BUDAI APOLLO. (T.: 351-500).­­ Allah kertje. — Híradó. (H. Vs5, •/• 7, 9, v. és n­. V.4. V.6, V.8, VUO). CASINO. (T.: 383—102). Nagykeringő.­­Magyar és olasz híradó. (H. V26. V18. V2I0, sz., v. és ii. Vi4-kor is). CITY. (T.: 111—140). Moszkvai éjsza­kák. — Világhíradó. (H. 3/.0. V.8, VUO, az., v. és v. V.4, */.(V, 3/*8. VUO). CORVIN. (T.: 138—988 és 139—584). - Halhatatlan keringő. — Híradók. (11. VH, V26. Vu8, Való, sz., v. és v. Vil2-kor is). — Első előadáson mindennap 1000 hely 40—90 fillérig. FÓRUM. (T.: 189—543 és 189—707). -Nyári szünet. GLÓRIA. (T.: 144—800). A két fogoly. — Világhiradók. (H. VIS, I/1 7, 9, v. és v. tól. V-0, V.8, VUO). HÍRADÓ FILMSZÍNHÁZ. (T.: 223—499) Magyar-, Fox-, Metro-, Ufa-, Luce- és rajzos híradók. — Hitler beszél a biro­dalmi gyűlésen. — Lepkeország. — A vajszívű Bodri. (Előadások d. e. 10 órá­tól. v. és u. 9-től 24 óráig). — Hűtött nézőtér. HOMEROS. (T.: 925—178). Az üldözött. — Kulturfilm. — Híradók. (H. 5, V18, V2IO, v.­­ -­4-től folyt.) IPOLY. (T.: 292—026). Vihar Ázsia fe­­lett. — Felvidéki levél. — Híradó. — ill.­­5, V.8, V2IO, v. 3, V46, V28, VUO). JÓZSEFVÁROSI. (Tel: 134-644).­­Nyári szünet. KAMARA. (T.: 144—027). Nyugati vil­­lámháború. (Mindennap 11, 2, 4, 6, 8, 10). Az első három előadás mérsékelt. LLOYD. (T.: 111—984). A két tökfej (Stan és Pan). — Híradók. (H. V.5, Vs8, l/sl0, sz. és v. V.4-kor is). — Első elő­adás mérsékelt helyárakkal. OLYMPIA. (T.: 421—588). Leányvágyak — Híradó. (H. 11, 2, 4, 6, 8, 10, v. 2, 4, 6, 8, 10). OTTHON. (T.: 146—447). Áll a bál. — Falu végén kurta kocsma. — Híradó. (H. VIS, */.?, 9. sz., V. és v. V.4, V.6, V.8. VUO). PALACE. CT.: 221—222). Párbaj sem­miért. — A munka akrobatái. — Hír­adók. (Mindennap 11, 2, 4, 6, 8, 10). — Első három előadás mérsékelt. PHÖNIX. (T.: 144-454). Amanda két élete. — Kísérő mű­sor. — Híradók. — (H. folyt előadások 11. 5, V.8, V2IO, sz., v. és ii. 11. 3. 5­­.'.8. VUO). RADIUS. (T.: 122—098 és 120—564).­­ Falu rossza. — Híradók. — (Mindennap Vifi, V.8, VUO). REX. (T.: 130—416). Az üldözött. — Világhiradó. (H. V., V.7. 9, ss. Vt4,­­.lit. V.8. VilO, v. és Ii. Ví2-kor is).­­» Első előadás mérsékelt. . . ROYAL APOLLO. (T.: 222—002). — S­ik hétre prol.­ A chicagói szobalány. — Amikor a lábadozót kezelik. — Ma­gyar táncok és népszokások. — Magyar híradó. (Előadások H. V16, S. 3/10, sz., v. és ü. 4, 6. 8. 10). SCALA. (T.: 114—411). A francia őszö­szeomlás. (A nyugati villámháború 11. rész). — Kisérő műsor. — Híradók. — (H. V16, V28, V.10, sz. V. és ü. 3-kor is). Nyitott tető! SIMPLON. (T.: 268—999). Halhatatlan keringő. — Híradók. (H. 5, V18, Vsl0, v. és ni. 3, V.6, V28, V.10). STUDIO. (T.: 140-840). ötmillió ke­resi az örököst. — Híradók. (Előadá­sok H. 4. 6, 8. 10, v. és ii. 2-kor is). — Első előadás mindennap mérsékelt h­elyárakkal! TURÁN. (T.: 120—003). Leány­vágyak. — Híradó. (H. 4. 6, 8. 10, v. 2-kor is). URANIA. (T.: 146-046). A francia ösz­szeomlás. (A nyugati villámháború II. része). (H. VI5, 7, VUIO, sz., v. és v. 2-kor is). RÁDIÓ Állandó műsorszámok­: 6.40: Torna. 7: Hírek. Hanglemezek. 10: Hírek. 1i.10: Vízállásjelentés. 12: Harangszó. Himnusz. Időjárás. 12.40: Hírek. 13.20: Időjelzés. Időjárás. 14.30: Hírek. 15: Piaci árak. 16.45: Időjelzés. Hírek. 19.15: Hírek. 21.40: Hírek. Időjárás. 0.5: Hírek. Augusztus 1. Csütörtök délután. 13.30: Oláh F. magyar nótákat énekel cigányzenekísérettel. 16.15: Ruszin hallgatóinknak. Előadás és hanglemezek. 17.15: Molnár A. hárfá­­zik. 17.35: Szalay K.: Az ókori népek táncai. 18: Mozart: G-dúr zongora­­verseny (17. sz.) hanglemezről. 18.30: Amiről ma mindenki beszél. 19: Ke­­ringők. 19.25: Cigányzene. 19.55: Ló­­versenyeredmények. 20.05: Fellegi T. énekel. 20.25: Külügyi negyedóra. 20.40: Márkus E.: Egy m­­vészélet emlékei. 21.15: Albert F. hegedül, zon­gorak­isérettek. 22.10: Csajkovszkij: V. szimfónia (e-moll) hanglemezről. 23.25: Cigányzene. BUDAPEST II. 16.15: Filmdalok hanglemezről. 19.30: Radocsay D. dr.: A szolnoki művész­telep. 20: Hírek, lóversenyeredmé­­nyek. 20.25: Vojlok L.: Pázmány Pé­ter nemzetiségi politikája. 20.50: Ci­gányzene. 21.40: Időjárás. Augusztus 2. Péntere. 10.20: Monos­­tory M.: Gyöngyszemek Suomi költé­szetéből. 10.45: Földes L. dr.: A ház­masság előtti kötelező orvosi vizsgá­lat. 12.10: Balalajka zenekar. 13.30: Szalonzenekar. 16.15: Siklóssy L. dr.: A magyar evezőssport úttörői. 17: Hanglemezek. Közben 17.45: Sport­­közlemények. 18.15: Erdélyi kérdé­sek. Elekes L. dr.: Moldva magyar múltja. 18.45: Faragó I. zongorázik. „Természeti tünemények“. 19.25: Ki­lián Z.: Gyümölcskosár. (Hangképek.) 20.55: Balatoni képeslap I. rész. (Tán­coló Balaton.) 22.10: II. rész: Mo­solygó Balaton. 23.20: Cigányzene és ének Siófokról. BUDAPEST II. 20: Hírek. 20.25: Ulbrich H. gordonká­­zik. 20.50: Szili L.: Firenze a virágok városa. 21.15: Hanglemezek. 22: Idő­járás.

Next