Uj Nemzedék, 1940. szeptember (22. évfolyam, 199-223. szám)

1940-09-02 / 199. szám

IDŐJÁRÁS 1940 SZEPTEMBER 3-ÁN, KEDDEN: A ^ ÉSZAKNYUGATI SZÉL, NÉHÁNY HELYEN MÉG KISEBB ESŐ, NÉHOL ZIVATAR­A HŐMÉRSÉKLET ALIG VÁLTOZIK. BUDAPEST, 1940 szeptember 2 -'/ XXII. ÉVFOLYAM,„­W* szám Nagyváradon magyar-román vegyesbizottság tárgyalja a területátadással kapcsolatos részletkérdéseket Ma az osztálysorsjáték listája VASÁRNAP NÉGY LÉGITÁMADÁS ÉRTE LONDONT LONDON, SZEPTEMBER 2. (NST.) Az angol főváros vasárnap délután négy óráig négy légiriadót élt át. Az első riasztás röviddel éjjel egy óra előtt történt és egészen reggel hat óráig tartott. A második háromnegyed tíztől negyed tizenegyig, a harmadik fél tizenkettőtől tizenkettőig és a negyedik egy órától két óráig tartott. Különösen heves volt a negyedik támadás, amely több szakaszban zajlott le. Angol részről nem is tagadják, hogy a német gépeknek sikerült Nagy-London területére behatolniok és bombákat dobniuk. Az előző támadásoknál is elérték Londont a német gépek, de a déli órákban volt a leghevesebb a támadás. Londoni körök jelentése szerint a német vadászgépek ugyanakkor támadást intéztek a ballonzár ellen. Dovernél több lég­gömböt föl­gyújtottak. A légitámadások miatt az angol információs minisztérium megtiltotta a Londonban tartózkodó külföldi tudósítóknak, hogy tudó­sításokat küldjenek. A táviratozási tilalmat csak a késő esti órákban oldották fel. Róma: Délk­eleteu­rópállami biztonság és­­ nyugalom következik! RÓMA, szeptember 2. (Az Új Nemzedék római munkatársának telefonjelentése.) A közvéle­mény nagy érdeklődéssel figyeli a Délkeleteurópából érkező híreket. A ma­gyar—román ügyben való döntés után most már mindenki meg van győ­ződve arról, hogy Magyarország és Románia között nemcsak tökéletes nyugalom áll be, hanem annak a reménynek is kifejezést adnak, hogy Magyarország, amelyet külső problémák akadályoztak eddig, szerencsés kéz­zel nyúlhat hozzá egy-két fontos belső problémájának megoldásához. Ilyen értelemben írnak a berlini tudósítások és a Voce d‘I­t­a­l­i­a is, amely különösen kiemeli, hogy Magyarország megkezdheti a földreform­végrehajtását. Ezek a cikkek is bizonyítják, hogy milyen nagy fontosságot tulajdoní­tanak az erős, nyugodt, magyar államnak. Le kell szögezni min­­denek előtt, hogy a tengelyhatalmak akarata most is a délkeleteurópai békére irányul. Hazugságnak kell minősíteni azokat a híreket, amelyek máris zavarokat szimatolnak dunai, délkeleteurópai,­ vagy balkáni szektorok­ban. Erre egyáltalában nincs ok és a leszerelések is bizonyítják, hogy a biztonság és nyugalom következik. . .drj Az olasz sajtó megállapítás­­a egyéves fordulóján A bécsi döntés nyomán, mint arról lapunk más helyén részle­tesen beszámolunk, tegnap dél­után már összeült Nagyváradon a magyar-román vegyesbizott­ság, hogy m­e­gvon­ja­­ pontosan az új határvonalat, megál­lapítsa a területáadás, illetve átvétel egyes szakaszait és meg­tárgyalja az uralomváltozással kapcsolatos egyéb kérdéseket. Manoilescu román külügymi­niszter szombaton rádióbeszédet intézett a román nemzethez. A Stefani-iroda ismertetése sze­rint Manoilescu kifejtette, hogy a bécsi döntőbírósági ítéletről a két érdekelt fél nem vitat­koz­­hatik és­­Románia az ítéletet lo­jálisan végre fogja hajtani. Az előállott helyzetről szólva utalt arra, hogy jelentős román ki­sebbség marad Magyarorszá­gon, de a tengelyhatalmak kül­ügyminiszterei biztosították, hogy ez a román kisebbség jó bánásmódban fog részesülni. Rendkívül fontos ténynek mon­dotta Olaszország és Németor­szág szavatosságát Románia te­rületi integritásának megvédé­sére. Ez a szavatosság rendkí­vüli, mert eddig —­a Németor­szággal határos kis szlovák ál­lamot nem számítva —,a ten­gelyhatalmak soha sem­ adtak ilyen kezességet. Kijelentette Manoilescu, a román kormány soha sem fogja ezt a kezességet arra felhasználni, hogy zavaró magatartást tanúsítson bár­mely szomszédja ellen, majd így folytatta: „Elterélően más kezességtől, amilyet a múltban kaptunk s amelynek értékéről meggyőződtünk, az olasz-német kezesség hatályos és közvetle­nül érvényesül. Ezt a kezessé­get két módfelett erős ország nyújtotta, amelyek közelünkben vannak s amelyeknek megvan a módjuk, hogy haladéktalanul éreztessék a kezesség erejét, ha Románia védelme kerül szóba.“ Végül hangsúlyozta a miniszter, hogy mostantól kezdve a román politika nem ismer többé más irányt, mint a tengelyét. Ebbe veti Románia a maga nagy re­ményeit, valamint tulajdon ere­jébe is. Ezt a hivatalos felfogást szó­laltatják meg immár a román propagandaszervek is. A buka­resti rádió közleményt olvasott fel, amelyet azután a lapok is nyilvánosságra hoztak. Kiemeli ez a közlemény, hogy amikor annyi ország eltűnt, Romániát nem érte katasztrófa. A Romá­nia által hozott áldozat ellen­értékéül Németország és Olasz­ország garantálja Románia új határait. Bármennyire is fáj­,­dalmas volt az áldozat, meg kellett azt hozni, mert csak így maradhatott fenn a román ál­lam. Miután Románia csatlako­zott a tengelyhatalmakhoz, vál­lalnia kellett az ezzel járó ösz­­szes következményeket. Vala­mennyi lehetőség között — ál­lapítja meg a közlemény — ez az eljárás volt a legelőnyösebb Románia számára. Manoilescu szombati rádió­beszédében bejelentette azt is, hogy a bécsi döntés nyomán­ megkezdik a román hadsereg általános leszerelését. NST-köz­lemény szerint Bukarestben tegnap már igen sok autóbuszt kivontak a forgalomból, s azt mondják, hogy ezeket a jármű­veket a leszerelt katonák haza­szállítására használják fel. Azokból a tanácskozásokból, amelyeket Károly román király péntektől kezdve folytat­­román politikusokkal, arra következ­tetnek, hogy küszöbön áll a kormány átalakítása. Beszélnek Maniu és Bratianu ■ bevonásáról a kormányba, s valószínűnek tartják, hogy Manoilescu kül­ügyminiszter már nem lesz tag­ja az új kabinetnek. Bárdossy László bukaresti magyar követ aki—mint isme­retes— részt vett a bécsi tár­gyalásokon, a miniszterelnökkel és külügyminiszterrel folytatott megbeszélések után vasárnapra virradó éjszaka visszautazott a román fővárosba. Az ismét ma­gyar uralom alá kerülő terüle­tek magyar lakossága érthető lelkesedéssel fogadta a bécsi íté­letet s örvendezve készül­ az előtte álló nagy napokra. Mint RÓMA, SZEPTEMBER 2. (Az Új Nemzedék római munkatársának tele­fon jelenté­se.) Egy évvel ezelőtt kez­dődött a háború és az olasz sajtó is megemlékezik erről a dátumról. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy az újságcikkeken kívül a közönség nem is venne tudomást erről a forduló­ról, mert hiszen a háború Olaszország belső életében nem okozott nagy változást. A cikkek rámutatnak arra, hogy a háború oka legelsősorban az angolok és franciák elzárkózása volt az európai békés revízió elől, másodsorban pedig a lengyeleknek adott angol garancia. De különösen kiemelik a cikkek, elsősorban G­a­y­d a cikke, a világ­nézeti okokat, amelyek két részre osztották a világot, a gazdag és a kisemmizett nemze­tek csoportjára. Olaszország, ahol a háború egyáltalában nem okozott zavarokat, nyugod­tan készül az elkövetkező időkre. Annál is inkább megteheti ezt Olaszország, mert sikert sikerre könyvelhet el az afrikai fronton. A tegnap kiadott hivatalos je­lentés bejelenti Buna elfoglalását, ami azzal egyenlő, hogy Olaszország mélyen benyomult Szudánba és erősen előretör Nairovi-ig. Az olasz akció valamennyi angol gyarmatkomplexum ellen irányult amelynek ere a Szuezi-csatorna. Az Anglia elleni nagy légitámadások és az afrikai harcok szoros összefüggésben vannak egymással, mert bármelyik részen történik va­lami, mindig kihat Anglia helyzetére, Olaszország rövid részvétele a háborúban és előzetes potenciális részvétele kezdi már meghozni gyümölcsét. Az egyéves fordulón itt is az a jelszó maradt: még nagyobb erővel előre az egyetlen ellenség, Nagybritan­­nia ellen.

Next