Uj Nemzedék, 1942. október (24. évfolyam, 223-247. szám)

1942-10-01 / 223. szám

2 a románokat, a horvátokat és a szlovákokat és főképpen északon a finneket, továbbá a spanyolo­­kat és a többieket mind össze­vesszük, akkor valóban mondhat­juk: ez ma már Európa keresztes­­háborúja. Szólt Hitler a német tenger­alattjárók sikereiről, majd kije­lentette, hogy Németország nem­csak tovább építi a fegyvereket, hanem mindenekelőtt újjáépíti azokat. —­ Kétségtelenül van a máso­dik fronton kívül még egy esz­köz —■ folytatta Hitler —. Az az ember, aki az ártatlan polgári lakosság elleni bombaháborút ki­találta, kijelenti, hogy legköze­lebb ez a bombaháború még erő­sen fokozódni fog Németország ellen stb. Én csak egyet szeretnék kijelenteni: Churchill 1940. má­jusában küldte az első bombázó­kat a német polgári lakosság el­len. Én akkor figyelmeztettem őt, azonban közel négy hónapon át hiába figyelmeztettem. Akkor azután odaütöttünk és pedig olyan alaposan, hogy egyszerre csak kijelentette: ez barbárság és Anglia ezért bosszút áll. Az az ember, akinek lelkiismeretét mindez terheli — ha itt figyel­men kívül hagyom Rooseveltet, e háború legfőbb uszítóját, aki min­denben hibás — merészelte önma­gát ártatlannak feltüntetni, e­e most megint ilyen háborút visel­nek. Most is el fog jönni az óra, amikor mi válaszolunk. Ennek a háborúnak két főbűnüse és a mö­göttük álló zsidók azután ne nyö­szörögjenek és nyafogjanak, ha ennek vége Anglia számára bor­zasztóbb lesz, mint a kezdet. — A birodalmi gyűlés ülésén­­193. szeptember 1-én két dolgot jelentettem ki: 1. hogy miután már ránk kényszerítették ezt a háborút, bennünket semmi fegy­veres erőhatalom és az idő sem teríthet le soha és 2. hogy ha a zsidóság nemzetközi világháborút ezit fel netalán Európa árja né­peinek kiirtására, akkor nem az árja népeket fogják kiirtani, ha­nem a zsidóságot. A Fehér Ház téveszmés lakójának kuliszatolo­­gatói véghez tudták vinni, hogy tényleg egyik népet a másik után ie­elerántották ebbe a háborúba. Csakhogy ugyanilyen mértékben végighaladt népről-népre egy zsidóellenes hullám. Ez a hullám tovább fog terjedni. Egyik állam a másik után, amely belép ebbe a háborúba, egy napon antisze­mita állammá válik. Egykor a zsidók Németországban is nevet­tek jóslataink fölött. Nem tudom, várjon ma is nevetnek-e még, vagy pedig azóta már elment a kedvük a nevetéstől. Biztosítha­tom azonban őket, mindenütt el­múlik majd a kedvük a nevetés­től. Ezekkel a jóslatokkal is iga­zam lesz. A német katonáik hősiességéről szólt ezután Hitler. Emlékezte­tett arra, hogy a véderő-jelenté­sek rövid közlései mögött mennyi emberi hősiesség, de mennyi em­beri fájdalom és szenvedés is rejlik. És a háború megérleli a nagy bajtársiasságot a német tör­ések között és valóban népközös­­sé­ggé fűzi össze a németeket. Ebből a háborúból győztesként pedig csak az kerülhet ki, aki egységessé képes összekovácsolni népét. A hátországban lévők, munkások és földművesek, fér­fiak és asszonyok szintén óriási teljesítményt mutatnak fel és szintén hűségesen állnak az ál­lam s annak vezetősége, minde­nekelőtt pedig a katonaság mel­lett. A hátországbeliek is fel­ismerték — mondotta Hitler —, hogy mi ebben a háborúban egyetlen egymásnak esküdött kö­zösség vagyunk, amely pontosan tudja, hogy vagy győzelmesen­­túléljük mindnyájan ezt a hábo­rút, vagy pedig mindnyájunk közös sorsa, hogy kiirtanak. . . Ellenfeleink folytathatják lesz a háborút, ameddig csak bír­ják. Amit mi megtehetünk, hogy megverjük őket, azt meg is tesz­­szük. Hogy ők bennünket valaha is megverhessenek, az lehetetlen és kizárt dolog. A nemzeti szo­cialista Németország és a vele .Szövetkezett államok mind fiatal nemzetek, mint igazi népek és népi államok ebből a háborúból­­­dicsőséges győzelemmel fognak kikerülni. (MTI." — XXIV. évfolyam. ?3 S. wdlw.~ U­F memtipék Aki a virágot megeszi, szintén nem rossz ember?! Berlin, október 1. A Nemzetközi Sajtó Tudósító jelenti: A virágokat Európában általában szépségükért és illa­tukért kedvelik és senkinek sem jutna eszébe, hogy azokban élel­miszert lásson. Vannak azonban országok, ahol nem egy virág­ke­reset csemege és külön szakács­­könyvek vannak a virágból ké­szült ételek receptjeiből. Északindiában egy bizonyos cserje jóillatú virágjából közked­velt kalácsot készítenek. Ez a vi­­rágkalács úgy készül, hogy a ka­lácsformát félig megtöltik a virá­gokkal, azután vajat és cukrot tesznek hozzá. Amidőn a vaj meg­olvad, a szakács a keveréket hosszú fakanállal állandóan ke­­vergetve, annyi virágot tesz még hozzá, amíg a kalács megszilár­dul. Dél-Indiában különösen ked­velt csemege a lótuszvirágból ké­szült gelée. A fiatal lótuszvirágo­kat erősen cukrozott vízben addig főzik, amíg a gelée megkeménye­dik. Nepálban a szárított gerá­nium-virágot használják ételké­szítésre, amelynek porát malátá­val keverik. Ceylon szigetén az úgynevezett vajvirágból készíte­nek,igen ízletes levet, amelyet íz­lés szerint fahéjjal vagy hagymá­val fűszereznek. Kínában a liliomból készítenek főzeléket. Tejjel és vízzel keverve, némi sóval és borssal fűszerezve főzik a liliomlevelet. Legkedve­sebb csemegéjük azonban a kan­­dírozott jázminvirág. Marokkóban a gabonához min­dig bizonyos mennyiségű sóillatú virágot kevernek, mert a marok­kóiak csak azt a kenyeret tartják jónak, amely virággal van fűsze­rezve. Nyugatindiában a banána virágból csemegét készítenek. Egyiptomi ínyencek viszont a rózasz­omból készült dzsemet kedvelik. Európában csupán Délfrancia­­országban és a Balkánon, vala­mint a görög szigeteken kerül a virág ételként asztalra. Körmönfont ravaszsággal kevertek ékszerlopásba egy híres elmegyógyászt Madrid, október 1." (Saját tudósítónktól.) A szélhá­mosságnak olyan csúcsteljesít­ménye foglalkoztatja a madridi rendőrséget, amilyenről a legkép­­zeletdúsabb bűnügyi regényben sem olvashattunk. A belváros egyik nagy ékszerüzletébe beállt­on egy előkelően öltözött idő­sebb hölgy. Juanita H. asszony­ként mutatkozott be s a keres­kedő kérdésére megerősítette, hogy igen, a híres madridi ideg­gyógyász-professzor felesége. El­mondotta, hogy leányuk küszö­bönálló esküvője alkalmából, volna szükségük, valami szép ajándéktárgyra. A hölgy nagy szakértelemmel válogatott a legdrágább ékszerek között. Végül megállapodott egy­nél, az árát is megfelelőnek ta­lálta, mielőtt azonban kifizetné .— mondotta —, szeretné megmu­tatni férjének is. Kérte, hogy a cég egyik megbízható al­kalmazottja kísérje őt haza­­ az ékszerrel a férjéhez, így is történt. A hölgy és kísérője hamar megérkezett a palotaszerű bér­­házhoz, amelyben H. professzor lakik és rendelőjét tartja. Az inasnak, aki ajtót nyitott, a hölgy otthonosan kiáltott oda: —z Itthon van a professzor? Szóljon neki, hogy megjöttem és nagyon sietek! Kisvártatva az asszony elkérte a segédtől az ékszert azzal, hogy férje alighanem nagyon el van foglalva, ő azonban bemegy hoz­zá s ha az ékszer a professzor­nak is tetszik, mindjárt ki is állíttatja vele a csekket. Az asz­szony azon az ajtón keresztül tá­vozott, amely a rendelőbe nyílt. I­I . Egyik negyedóra a másik után múlt el. A segéd mind türelmet­lenebb lett, majd fogta magát és benyitott a rendelőbe. Csak a tanárt találta ott — Megnézte már professzor úr az ékszert? — kérdezte tőle. — Igen... igen, majd holnap be­szélünk róla! — hangzott a vá­lasz. A segéd azonban nem elégedett meg ezzel, leérte a tanárt, adja Második kiadás! Most jelent meg! LUZSÉNSZKY ALFONZ: A zsidó nép bűnei Hiteles történeti adatok gyűjtemé­nye a zsidó nép tetteiről. Ez a könyv részletesen elbeszéli a magyarországi vörös rémuralom 530 áldozatának kivégzését, tárgyalja a vérmiszté­riumot, felsorol a történelemből mintegy 150 rituális gyilkosságot, előadja továbbá Zsidóország pusztu­lásának rövid történetét, azután a zsidó nép viselt dolgait a Római Birodalomban és a szétszóratásban, mindenütt rámutatva a zsidóüldö­­zések okaira. Tömören összefoglalja a zsidókérdés okait, majd zsidó írók művei alapján ismerteti a zsidó nép ősfoglalkozását, a pénzüzérkedést, valamint a zsidó nép faji sajátsá­gait Leirja végül a Talmud hatását a zsidó mentalitásra. Ara: S. P. Kapható: STADIUM könyvkiadónál bélyeg ellenében is, (Budapest, VI., Rózsa­ utca 111.1 és minden könyv­­kereskedésben. VÖRÖSMARTY híres drámai köl­teményét, a Csongor és Tündét mi­nap mutatta be Ném­eth Antal ren­dezésében és Klein-Kautheim­ for­dításában a berlini JSchiller-színház. A bemutatóról igen nagy elismerés­sel és érdekesen számol be Max Geisenheyner a Frankfurter Zei­tungban. A kritikus kísérletképpen magával vitte egy fronton levő ka­tona feleségét, egy egészen egyszerű asszonyt s ennek az arcát is figyelte ■az előadás alatt, majd a szünetek­ben megtudakolta véleményét. A gyönyörű díszletek és a csillogó mesejáték — írja Geisenheyner valósággal elragadtatásba ejtették az asszonyt. Nem is csoda — fűzi hozzá a kritikus —m­ert hiszen ezer és ezer mérföld messzeségbe vitte őt ez a darab a mindennapi gondoktól. Tetszett a hős a német közönségnek, Csongor, aki annyira emberbaráti, de annyira mélabús is, annyira me­sék világából való, hogy ádáz el­szántsággal védelmezi az álmokat az otromba valósággal szemben, önfe­ledten nevettek a nézők a három ördögfióka tréfáin és a herceg jól­táplált, tekintélyes pocaku, méltó­ságteljesen mozgó szolgáján. „A füg­göny legördült, a tapsvihar elné­mult. Hazatérőben a fiatal­asszony arról beszélt, hogy mi mindent fog mesélni a gyermekeinek. Meg fogja írni férjének a frontra is, hadd örüljön az vele együtt, amiért végre valami szépet is látott“. DAMASZKUSZBAN új moha­medán egyetem nyílt, amely mö­gött az angolok állnak. Céljuk állítólag az, hogy megtörjék a kairói egyetem monopóliumát. PÁRISBAN országos bizottság alakult, amely „A Németország­ban dolgozó francia munkások barátainak köre“ nevet viseli. A bizottság elnökségét Benoisi­ Me­­d­an vállalta. AZ OLASZ kormány tíz albán várost tüntetett ki az olasz há­borús érdemkereszttel, mert pél­dás magatartást tanúsítottak a Görögországgal vívott háború idején. A kitüntetett városok 8 sorában találjuk Tiranát, Duraz­­zót, Valonát és Koricát. A BULGÁR rádió október 14-én kezdi meg először a rend­szeres német nyelvoktatást. He­tenként 3 órát fordít erre a rádió. FINN hivatalos helyről közlik, hogy eddig 216.000 személy köl­tözött vissza az 1939—40. évi téli háború után kiürített Karéliába. Még mindig 180.000 karéliai él azonban Finnország egyéb ré­szein. A SVÉD kormány azonnali ha­tállyal rendeletileg kimondotta hogy az éttermek, kávéházak, penziók és más vendégforgalmi helyek csak külön engedéllyel emelhetik jelenleg érvényben levő áraikat. Minden áremelés az ár­vizsgáló hatóság engedélyétől függ, amely egyenként vizsgálja meg az ilyen irányú kéréseket. Ár szempontjából nem esnek azonban korlátozás alá a szesz­­tartalmú italok. vissza az ékszert, mert neki most már vissza kell mennie az üz­letbe. Szóváltás támadt, amely mind hevesebb lett. Minél jobban felindult a segéd, annál nyugod­­tabban viselkedett az orvos, aki végül is megnyomta a csengőt. Négy markos férfi jelent meg fehér köpenyben, le­gyűrték a kétségbeesetten védekező segédet, kény­szer zubbonyt húztak rá s bevitték H. professzor magán­klinikájának egyik zárkájába. A segédet csak órák múlva sza­badította ki a főnöke, aki nem tudta mire vélni annak a hosszas elmaradását és maga jött érdek­lődni a rendelőbe. Ekkor derült ki a turpisság, amelynek H. pro­fesszor is akaratán kívül áldoza­tul esett. Az a hölgy, aki az orvostanár feleségének adta ki magát, előző nap felkereste a professzort, bá­rónőként mutatkozott be és zo­kogva elmondta, hogy unoka­öccse, akinek ékszerüzlete van, egy idő óta igen furcsán viselke­dik. Nyilván üldözési mániában szenved, mert folyton attól tart, hogy kirabolják. Legutóbb már rohamai is voltak. A hölgy kérte a professzort, hogy vegye gondo­zásába a natalembert. Egy hónapra előre ki is fi­zette­­a magánklinikai ápolás költségeit. Másnap, amikor benyitott a pro­fesszorhoz, szomorú arccal kö­zölte, hogy a beteg ott­ várakozik a várószobában. Nehogy azonban végig kelljen néznie a szeren­csétlen rokon ápolásbavéte­lét, kérte a professzort, hogy egy másik ajtón keresztül hagyhassa el a rendelőt. Az orvos megér­tette ezt az indo­kolást és szívesen teljesítette a kérést. Mint ilyenkor történni szokott, a professzor szándékosan hagyta, hogy a beteg huzamosabb ideig várakozzék, mert az így támadó idegfeszültség nyomán pontosabb képet alkothat a megfigyelő a beteg állapotáról. Amikor azután a fiatalember berontott a ren­delőbe, ékszerről beszélt, majd, dixhöngeni kezdett, a profeszor­­nak sémi kétsége sem volt afelől, hogy valóban elmeháborodott be­teggel áll szemben. Holnap, október 2-án kezdődik a 30. Katolikus Nagygyűlés, amelynek három nyilvános ülésén minél többen vegyetek részt. A nyilvános ülések jegyei tagsági jegy ellenében az Actio Catho­­licánál (Ferenciek­ tere 7.) 50 fillértől 1­2 pengőig válthatók meg. Német Dél- és Kelet- Anglia felett London, október 1. A Nemzetközi Sajtó Tudósita jelenti: Német harci kötelékek csütörtökre virradó éjszaka kato­nai célpontokat támadtak Dél- és Kelet-Anglia felett. Bombatalála­tok következtében anyagi károk keletkeztek. Néhány ember életét vesztette. MEGTÁMADTA az OTI-főorvost -15 napi fogházra ítélték Kurucz István, 48 éves új­pesti timársegéd hatóság tagja elleni erőszak bűntettével vámol­tan került a pestvidéki tör­vényszék Csiromárc-tanácsa elé. A vád szerint a munkás, aki idegbajával járt kezelésre az OTI újpesti rendelőjébe, rátá­madt a főorvosra és tettleg bán­talmazta. . A bíróság hatóság tagja el­leni erőszak vétségéért jogerő­sen 15 napi fogházra ítélte Kurucz Istvánt. Szombathely 1. a színészekért Szombathely, október 1. Két héttel ezelőtt kezdte meg vendégszereplését a Városban a Szalay-társulat, amelynek bemu­tatkozása sikerült. A 70 tagból álló együttes kifogástalan műsor­ral és jó előadásokkal kezdte meg a sziniévadot, a közönség közö­nyét azonbban még sem tudta megnyerni. A nehéz helyzetbe került színészek segítségére maga Mészáros Hugo polgármester sie­tett, aki felhívással fordult Szombathely polgáraihoz. — Magyar értékek, magyar te­hetségek megbecsüléséről van szó. Milyen felemelő, biztató és erőt­­adó lenne, ha a város közönsége megértő szívvel kinyújtaná test­véri kezét a küzdelmes harcot vivő színtársulat felé. Ezért tisz­telettel k­érem Szombathely társa­dalmát, fordítsa figyelmét az együttes nehéz helyzetére és a színház látogatásával siessen se­gítségére a magyar színművészei­nek, amely becsülettel küzd, hogy a szellemi élet szolgálatát egye­temes nemzeti érdekből méltó­képpen tölthesse be. Remélik, hogy a felhívás vissz­hangra talál a közönségben, an­nál is inkább, mert maga a város mutatott jó példát, amikor 500 pengő segélyt szavazott még a Szalay-színtársulat részére. A Vöröskereszt mindenhol teljesíti kötelességét. A harc­tereken, a tökéletesen felsze­relt kórházvonatain, a legmo­dernebben berendezett hadikór­házaiban ápolja sebesült hon­védeteket. Gondoljunk szeret­teinkre és az októberi gyűjtő­ napokon adakozzunk a Vörös* kereszt javára. — AZ 1942. ÉVSE — mint a hivatalos lap mai száma közli —» hatálytalan minden olyan szerző­dési kikötés, amely szerint szarvasbőgés ideje alatt fának ki­termelését és fuvarozását a va­dászterületen szüneteltetni kell. A vadászati jog gyakorlója­­ miatt kártérítést nem kö­vetelhet*. — HÁzassÁG. Ragács Katalin, néhai Ragács Nándor és Szőllősy Kornélia leánya és dr. Papácsy Er­vin, Papácsy Elemér és szecsei Át­­vay Janka fia, f, évi október 3-án este fél 6 órakor tartják esküvőjü­ket a kőbányai Szent László róna. kát, templomban. F ELGÁZOLTA a 6-os villamos ma reggel a Teréz­ körút és Szondy­­utca sarkán Berényi Miksa 96 éves nyugdíjast. Agyrázkódással szállítot­ták a mentők a Rókus-kórházba.

Next