Uj Nemzedék, 1944. június (26. évfolyam, 122-145. szám)

1944-06-05 / 125. szám

2 gélig nem érkezett válasz, illeté­kes berlini körökben megállapít­ják, hogy most már lényegében éve az angolszászoktól függ, vaj- Jíy Rómát nyílt városként keze­lik-e?, vagy pedig bevonják a har­cokba. Német részről újból szükséges­nek tartják leszögezni, hogy Ró­mát hónapok óta nyílt városként kezelték és nem tartottak ott ka­tonaságot, nehogy a szövetsége­seknek okuk legyen terrortáma­dásokra az Örökváros ellen. Az olaszországi német hadviselés kezdettől fogva arra irányult, hogy lehetőség szerint kerülje értékes kultúrjavak pusztulását. Róma kiürítése — mint Berlinben mondják — észszerű következ­ménye volt ennek a német had­viselési módszernek. Német részről azzal sem törődtek, hogy ezzel a hadviselési módszerrel bi­zonyos presztízsveszteséget is vállalni kell. Róma kiürítésének katonai je­lentősége a szövetségesek szem­pontjából-egészen csekély, sőt a szövetségesek szállítási eszközeit tetemes megterhelésnek teszi ki s Az a körülmény, hogy most már nekik kell ellátniuk élelmiszerek­kel a főváros milliós lakosságát. Hadműveletileg az amerikaiak támadása már most is kudarcnak minősíthető, miután nem sikerült döntő harcra kényszeríteniök a széles Campagna-i síkságon a né­met kötelékeket. Illetékes német helyen nyomatékkal hangsúlyoz­zák, hogy az amerikai páncélos­­kötelékek csak elkeseredett har­cok és súlyos veszteségek után tudtak behatolni Róma külváro­saiba, miután a német erők a vasárnap folyamán északnyugatra tértek ki. A Times érvelése London, június 5. A Nemzetközi Sajtó Tudósító jelenti: Elsőnek a Times hétfő reggeli száma tartalmaz utalást arra, hogy a szövetségesek visszauta­sítják Kesselring javaslatát, mely Róma nyíltváros jellegének elis­merésére irányult. A lap diplomá­ciai tudósítója sejtetni engedi, hogy a szövetségesek teljes mér­tékben kihasználják majd Rómát, mint fontos katonai közlekedési központot. A lap a következőket írja: „Miután a németek nem tud­ták­ tartani a várost, most nyilván arra törekszenek, hogy határt szabjanak a város ellenséges részről történő felhasználásának. Alexander tábornok csapatai két­ségkívül kihasználhatják győzel­müket.“ Óriási veszteségek árán sikerült csak­ az 5. hadseregnek előrenyomulnia Berlin, június 5. A Nemzetközi Sajtó Tudósító jelenti: Ludwig Sertorius, az Europapress katonai szakértője írta vasárnap: " A középolaszországi csata változatlan hevességgel folytató­dik. Az angol—amerikai offenzíva súlypontja még mindig a nyu­gati szakaszon van, ahol Clark tábornok most az Albani-hegye­­kért folyó harcban csaknem az egész 5. hadsereget összpontosí­totta, kivéve csupán a Sacco felső völgyében harcba vetett francia benszülött csapatokat. Mialatt az 5­ hadsereg balszárnyát képező angol hadosztály a tenger és az Alscani hegyek között továbbra sem ért el sikert, és azok az amerikai kötelékek is újabb véres vereséget szenvedtek pénteken, amelyek már napok óta hiába igyekeznek a Campoleone-Lanu­­vio-vonal birtokába jutni, az 5. amerikai hadsereg egy másik tá­madó ékének sikerült óriási vesz­teségek árán Velletrin és a Monte Artemision­­át előrenyomulnia,­­amíg a támadást a hősiesen küzdő német csapatok megállították. Egy másik még erősebb és fő­leg páncélos alakulatokból álló amerikai rohamcsapat Valmon­­tonén át, a Via Casilina mentén behatolt az Albani és a Sabini hegyek között levő síkság keleti részébe. A német csapatoknak kemény harcokban sikerült az ellenséges betörést Rocca di Pá­pától keletre és Palestrinától dél­re elreteszelni. Mivel­ az ellenség nyomása továbbra is igen nagy, a súlyos küzdelem folytatódásával, sőt talán fokozódásával lehet szá­molni. A német nyugati szárny szívós ellenállása május 24-e és június 3-a között mindenesetre máris meghozta eredményét, mert ez­alatt a tíz nap alatt a középső né­met harccsoport elszakadási moz­dulatát olyan vonalig folytathat­ta, ahol az elvágás vagy a bekerí­­tés veszélye minimumra csökkent. Ezt a mozdulatot északnyugati és északi irányban az ebben az irányban vezető utakon hajtották végre. E mozdulat folytatásához a Via Casilina birtoka most már­ nélkülözhető. Az időközben erősen kiöblösö­­dött és ezáltal meghosszabbodott arcvonal ismét kiegyenesedett és megrövidült,­­ami mindig előny, akár merev, akár rugalmas véde­kezésről van szó. Az ezelőtt egy héttel még meglehetősen laza összeköttetés a nyugati szárny és a középső csoport között lényege­sen szilárdabbá vált, bár jelenleg az Albani és a Sabini hegyek közötti lapályon ismét erős teher­­próbának van kitéve. Mindent összevetve, a helyzet most már olyan, hogy ha a német hadvezetőség a rugalmas véde­kezés keretében időszerűnek tar­taná, a nyugati szárnyat és a középső csoportot közösen von­hatná hátrább, anélkül, hogy az utóbbi túlságosan fenyegetett helyzetbe kerülne. Bezárják a vendéglátóüzemet, ha fényűző módon szolgáltat ki ételeket, vagy italokat A legutóbbi miniszter­tan­ácson szóba került, hogy egyes kávé­há­zakban és vendéglőkben fény­űzésnek számító módon szolgál­tatnak ki ételeket és italokat. A vasárnapi hivatalos lap már közli a kormány rendeletét «egyes fényűző vendéglátó ipari üzemek­­működésének korlátozása tárgyá­ban». Ez a rendelet szó szerint a következőket mondja: «Az általánosan kötelező taka­rékosságot az ételeknek és ita­lokban éttermekben, kávéházak­­ban, bárokban és kocsmákban fogyasztásánál is érvényesíteni k U 7' re a takarékodónak az é" ií '­..'re az üzem tulaj­donosa, illetőleg felelős vezetője szigorúan ügyelni köteles. Ha az üzem­ tulajdonosa, illetőleg fele­lős vezetője a kötelező takaré­kosság érvényesítését az említett vendéglátó ipari üzemekben nem biztosít­ja, a kereskedelmi és köz­lekedésügyi miniszter a kérdéses étteremben, kávéházban, bárban és kocsmában határozott vagy határozatlan időre az ételek és italok kiszolgáltatását megtilt­hatja és a kérdéses üzlethelyi­ségnek bezárását elrendelheti. TELEFONHASSA A magyar mezőgazdaság jelszava: termelni, termelni és termelni — mondotta Mocsáry Kálmán földművelésügyi államtitkár Komárom, június 5. A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara a vármegyeháza tanács­termében igen nagy érdeklődés­től kísért tavaszi rendes köz­gyűlést tartott, amelyen beszé­det mondott Mocsáry Kálmán földmívelésügyi­­ államtitkár. Rozgha Károly felsőházi tag ka­marai elnök üdvözlő szavai után a kamara tagjai rövid vita kere­tében megbeszélték az időszerű mezőgazdasági kérdéseket, sző­nyegre hozva mindazokat a pro­blémákat, amelyek gyors meg­oldása nemcsak a Kisalföld, de az egyetemes magyar mező­­gazdaság érdekében is kívánatos. A vita végén általános figye­lem közepette Mocsáry Kálmán földművelésügyi­­államtitkár emelkedett szólásra­. A mezőgazdasági társadalom széttagoltsága Ez az állapot sem társadalmi, sem érdekképviseleti vonalon fenn nem tartható. Az ilyen túl­­szervezettség vagy inkább szét­­szervezet­tség a mezőgazdasági társadalom széttagolását és az erők szétforgácsolódását, vagyis a legsúlyosabb szervezetlenséget idézte elő. Egység nélkül azon­ban nincs erő és az a felfogá­som, hogy amiként egységesek e társadalom érdekei és céljai, ak­ként egységesnek kell lennie an­nak a szervezetnek is, amely ezeknek az érdekeknek a képvi­seletét ellátni hivatott.­­ Nyomatékosan hangsúlyo­zom: a mezőgazdasági társada­lom megszervezésénél minden olyan tünetet, de­­még annak a látszatát is ki kell küszöbölni, amely az osztályaló­apon való szer­vezkedés eléggé el nem ítélhető csíráit hordja magában. A ma­gyar mezőgazdaság és a mező­­gazdasági népesség egyetemének egyetlen igazi és komoly érdek­­képviseleti szerve a Mezőgazda­­sági Kamara. Egyedül a kamarák által jut arányos képviselethez ennek a népességnek minden rétege, a gazdasági cselédtől a nagybirto­kosig. A kamarák két évtizedes munkásságuk során beigazolták, hogy átérzik feladatukat és azok­nak meg is akarnak felelni. Mi­vel pedig a jól és korszerűen mű­ködő érdekképviseleti szervezetre sokkal több és nagyobb feladatok várnak egy munkaállamban, mint a negatív érdekvédelem ellátása, világos, hogy ma a termelési és igazgatási problémák hirtelen megnövekedése folytán a felada­tok tekintélyes részét erre az ér­dekképviseleti szervre kell áthá­rítani. Mocsáry Kálmán államtitkár beszéde további részében hangoz­tatta, hogy a ruházati akció a mezőgazdasági munkásság szá­mára jelenleg is folyamatban van. Először azoknak az igényeit elégítik ki, akiknek csak egy ru­hájuk van. — Tudom — mondta az állam­titkár­­—, hogy a magyar föld népe megérti az idők szavát, át­­érzi a felelősség súlyát és végső­kig helyt áll a maga posztján. Tisztában van ez a nép azzal, hogy sokkal többet kell dolgoznia, mint máskor, mert a jelszó: ter­melni, termelni és termelni, amennyit csak lehet, még akkor is, ha a többtermelés előfeltételei nem állanak teljes egészükben rendelkezésünkre. Óriási felada­tok várnak ránk, mert nagyon sok esetben igen sok év mulasztá­sát kell szinte hónapok alatt helyrehozni. A mezőgazdasági kamarákra minden eddigi­nél nagyobb feladatot bíznak .­­A ránk váró nagy feladatok végrehajtásánál a mezőgazdasági kamarákra minden eddiginél na­gyobb feladatot kívánunk bízni. A földművelésügyi kormányzat eredményes munkát csak akkor végezhet, ha működését a mező­­gazdasági népesség odaadó támo­gatása kíséri.­­ Ahhoz azonban hogy ez a társadalom az állam erőfeszítései­ben komoly segítőtársként vehes­sen részt, megfelelően meg kell szervezni és mai szervezeteit ezeknek a feladatoknak az ellátá­sára alkalmasakká kell tenni. Szervezés nélkül semmiféle mun­kaágban, így a mezőgazdaságban sem lehet eredményt elérni. Az elmúlt korszakok kellően át nem gondolt intézkedései, nem ritkán bűnös mulasztásai következtében, a magyar mezőgazdasági népesség körében szervezettségről nem le­het beszélni. A különféle érdek­­csoportok által életrehívott több mint 50 mezőgazdasági egyesület és szövetség, valamint az ezreket kitevő helyi vonatkozású mező­­gazdasági egyesületek és gazda­körök sem egymással, sem senki mással együtt nem működnek, elszigetelten, magukrahagy­ottan állanak. Szólott az államtitkár a mező­­gazdasági munkásság körében érezhető babakelengyehiányról is. Az új nemzedék felnövekedése érdekében minden körülmények között biztosítani fogják a min­den higiéniát kielégítő babakelen­gyét. (MTI) MIT IRMÁK -MIT OLVASUNK „Nemzet és család" címmel Írja K. Török Miklós a Nemzeti Újság vasárnapi számában: „Most májusban ötven esztendeje an­nak, hogy eldőlt a kötelező pol­gári házasságról szóló törvényja­vaslat sorsa a Sándor­ utcai régi képviselőházban. A nagy vita he­vében Szilágyi Dezső igazságügy­­miniszter a maga dolgában biztos ember fölényével vetette oda közbeszólását Ugron Gábor be­széde alatt: — Meglátjuk, a történelem ki­nek ad igazat. Ma már minden okunk és jo­gunk megvan a történelem ítéle­téről beszélni. A történelem pál­cát tört az egyházpolitikai javas­latok fölött, amelyek törvénnyé váltak, de sem a hozzájuk fűzött reményeket nem váltották be, sem azokat a következményeket nem akadályozták meg, amelye­ket az ál-liberális szabadkőműves sajtó propagandája nyomán fel­korbácsolt „közhangulattal“ szem­ben álló ellenzéki vezérek megjó­soltak. Több dunántúli vármegye állásfoglalása a kötelező polgári házasság intézménye ellen kézzel­fogható bizonyítéka annak, hogy a történelem nem a szükségtele­nül keresztülerőszakolt javasla­tok szerzőinek adott igazat. Talán csak az állami anyakönyvvezetés XXVI. évfolyam, 125 szám. volt az egyetlen olyan­ reform, amely­­­ legalább államigazga­tási szempontból bevált, anélkül, hogy a keresztény egyházak és belekezdők anyakönyvvezetésé­nek régi rendszerét abszolút fö­lénnyel károsnak, vagy idejét­múltnak bizonyíthatta volna. A házassági jogról, a gyermekek vallásáról, a válásokról, a zsidó recepcióról, a felekezetnél­küli­­ségről szóló intézkedésre azonban rácáfolt az idő s azt a tényt, hogy megrendítette a társadalom alapját, a családot, már nem ta­gadhatja senki sem. * „Németh Antal marad a Nem­zeti Színház igazgatója“ címmel írja a Magyarság vasárnapi szá­ma a következőket: „Megbízható helyről szerzett értesülésünk szerint továbbra is Németh Antal marad a Nemzeti Színház igazgatója. Az egyik déli lap annak idején már mint befe­jezett tényt közölte Németh dr. távozását az állami színház éléről, ez a hír azonban úgy látszik ,­ nemcsak korainak bizonyult.. * Szakkörök szerint Németh Antal­nak hosszú és súlyos szerződése van az állammal, amelyet nem könnyű felbontani, illetve a szer­ződés felbontása rendkívül súlyos anyagi áldozattal járna. A Németh Antal körül kerekedett viharok tehát a jelenlegi nemzetiszínházi igazgató „győzelmével“ végződtek.“ * „Megszűnt budapesti zsidó ká­véházak“ címmel közli az össze­tartás. A mai napon a zsidó tu­lajdonban lévő kávéházak közül többek között végleg becsukott az Ostende, a Szabadság, a Luxor, Magyar Színház, Liget és ezenkí­vül vagy huszonnégy kisebb-na­­gyobb zsidó kávéház. Zsidó tulaj­donban volt, de a nagyszámú ke­resztény alkalmazottakra való te­kintettel nem zárták be, ellenben keresztény hivatalos üzemvezetőt kapott a Belvárosi, Centrál, Köz­ponti kávéház, Hangli-kioszk és a Dunapark-kávéház. aml ........................ * A városházára megérkezett.A budapesti kir. ügyészség jelentése — írja a Hétfői Hírlap — a fel­ügyelete alatt álló büntetőtör­vényszéki fogház elmúlt havi ál­lapotáról. A rendkívüli érdekes jelentésből kitűnik, hogy Buda­pesten sokkal több a női, mint a férfi bűnöző, ami az illetékesek véleménye szerint a háborús hely­zetre vezethető vissza. Ugyanis a férfiaknál azok a korosztályok, amelyekből a békeidőkben a leg­több bűnöző került ki, jelenteg katonai szolgálatot teljesítenek, katonai fegyelem alatt állanak s a tapasztalat szerint a kemény szolgálat a legtöbb bűnözőt meg­javítja jó útra tereli. A jelentés­ből kiderül, hogy áprilisban a tör­vényszéki fogházban a jogerősen elítélt női foglyok száma 138, míg a férfi foglyok száma 55 volt.. Ezenkívül több, mint ezer a szá­ma azoknak a foglyoknak, akik fellebbezés alatt állanak és még nincsenek elítélve, közülük a férfi foglyok száma már jóval megha­ladja a nőékét. A foglyok nem töltik tétlenül fogságukat, a fog­házban dolgoztatják őket, munká­juk után a múlt hónapban közel 3000 pengő folyt be. Felelős: Győry Aladár igazgató. Kiadótulajdonos: KÖZPONTI SAJTÓVÁLLALAT BARANYAI LAJOS a K. N. V. vezérigazgatója. A kiadásért felelős: HARSOVSZKYIVOft A szerkesztésért felelős: PELLES KÁROLY. Előfizetés 1 hóra 4.50, ’/1 évre 13 P. Megjelenik vasárnap kivételével minden nap. Szerkesztőség: Budapest, V., Honvéd, utca 10. Tel: 119-600. Kiadóhivatal- Honvéd-utca 10. és Báthory-utca 8 Telefon: 119-660. Fiókkiadóhivatalok: Budapesti és környéki előfizetések és reklamációk részére: Honvéd-u. 4. Telefon: 113-006. Előfizetési pénztár: Báthory-utca 5. Telefon: 116-935. Belvárosi kiadóhivatal: T. 189-533. Christophoros utazási Iroda: Telefon: 187-502. Szinházjegyiroda a Christo­­phorosban. IV., Kossuth L-utca 5. _________Telefon: 189-533 _______ Nyomatott a Pallas Irodalmi és Nyomdai r.-t. körforgógészein_______

Next