Új Ózdi Vasas - Ózdi Maholnap, 1992. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-03 / 1. szám
2 Utazás a létminimum körül (II.) Munkanélküliek és pályakezdők (Folyt, az 1. oldalról) iskola után próbálnak pénzkeresésre fogni. Nem addig van az! Oda akarod adni a gyereket fodrászinasnak? Fizess havi 6 ezret a mesternek, akkor kitanulhatja a szakmát. Meglepő, hogy még rosszabb az elhelyezkedési lehetősége az egyetemi végzettségűeknek. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdaságtudományi karának 107 diplomása az idén 12 állásra pályázhatott, a debreceni DATE mezőgazdaságtudományi karán 72 végzősnek 5 állást ajánlottak, a Budapesti Kertészeti Egyetem kertészeti illetve élelmiszeripari karán végzett összesen 193 diáknak a háromnegyed része a nyár végén még állás nélkül volt, s az Állatorvostudományi Egyetem 85 diplomása közül is csak 13 tudott elhelyezkedni. Mindenesetre a munkanélküliek 27 százalékát 25 éven aluli fiatalok teszik ki, a pályakezdők aránya pedig a regisztrált munkanélküliek között 54 százalék. Ez a szám meghaladja a húsz éven aluli fekete amerikaiak közmondásosan magas munkanélküli rátáját...! És nemcsak az új állások tekintetében hárul rájuk fokozott teher. Ők azok ugyanis, akik többnyire nemcsak nem dolgoznak, nem is laknak. Hol is laknának, hogyan is alapítanának családot, amikor az országban az év első felében mindössze 10 ezer lakás épült, s ebből összesen 500 bérlakás. A létminimum alatt élők színes sokasága egyre kevésbé számíthat az állam segítségére. A létminimum hivatalos összegének 7 ezerről 8 ezer forintra emelése valójában senkit sem kötelez. A kormánynak a bürokrácia költségcsökkentésére vonatkozó erőfeszítései nem meggyőzőek. Az igazán sok pénzt faló nagyvállalatok felszámolása részben éppen a munkanélküliség túlságosan rohamos növekedésének elkerülése végett nagyon vontatott. E nem túl kedvező tendenciák közepette a munkanélkülinek a segély folyósítására szolgáló úgynevezett szolidaritási alap relatív csökkenésével kell számolnia. 1991-ben körülbelül 17,5 milliárdot fizettek ki munkanélküli segélyre Magyarországon, s az illetékes munkaügyi államtitkár, Schamschula György nem ígéri, hogy ez az alap a segélyezendők számával arányosan nőhet, hiszen már az tavalyi is kevesebb volt a tervezett 22,4 milliárdnál. Ha az alap 7 milliárddal bővül, s a munkanélküliek száma a hivatalos becslés szerinti 480 ezer lesz, akkor az érintettek ebből az alapból 1992-ben 4253 forint segélyt kaphatnak. Ennyi pénzből már éhenhalni is lehet... Természetesen vannak társadalmi jelenségek, s ilyen a szegénység is, amelyek körülírásakor a számokkal nem sokra megyünk. Egész bizonyos, hogy Magyarországon az idén is nagyon kevesen fognak éhenhalni. Az egyházi és polgári családsegítő és jótékonysági szervezetek lassan működésbe lépnek, a szülők eltartják pályakezdő gyermekeiket, a nyugdíjasok eladják parányi telkeiket, kicsiny lakásaikat még kisebbre cserélik, a többgyerekes apák és anyák megpróbálnak még többet dolgozni, a magánszektor fokozatosan felszívja a szakképzetteket vagy az életrevalókat. A politikusoknak azonban számolniuk kell azzal, hogy a gazdasági rendszerváltást súlyos társadalmi feszültségek kísérik majd, s azok mindaddig velünk lesznek, amíg a foszlányokra tépett szociális védőhálót újra nem fonják. Jókai Géza Olvasói levél Olvasom mind a piros, mind a kék Vasast - kezdi levelét olvasónk. - A legutóbb megjelent számok a távfűtési díj emelésével foglalkoznak. Eddig csak mérgelődtem, de most már azt mondom: ELÉG! A távfűtési díj emeléséről mindenki beszél, mert ugyebár ez érinti a Béke-telepet. De Ózd nemcsak a Béke-telepből áll! Szerintem a szén árának 170 százalékos emelése sokkal több családot érint. Sajnos, mi még azt sem tehetjük meg, hogy várunk a fűtésszámla befizetésével - ugyanis ha nekem nincs pénzem, a Tüzép nem ad szenet, magyarul: meg is fagyhatok, mert Ózd külterületén vagy a városkörnyéken lakom. Tájékoztatásul leírom, mennyibe kerül a fűtés egy télen: 100 mázsa szén 48 800,- Ft 20 mázsa fa 6 000,- Ft Összesen 54 800,- Ft Nem is beszélek most arról, hogy a szénnek egyharmada kő és por, a szenet be is kell hordani, a fát fel kell vágni, kormolni kell, hamuzni, begyújtani. (Elképzelem lelki szemeim előtt a Béke-telepieket tűzrakás közben.) Mi van akkor, ha senki sincs otthon? Természetesen jéghideg. A fent említett összeghez még számoljuk hozzá a kényelmi szempontokat, és már le is vonhatjuk a tanulságot, hogy még mindig olcsóbb a távfűtés. Mi pedig elgondolkodhatunk, hogy a télen nem fűtünk sokat, vagy pedig nem eszünk sokat! Továbbá nekünk is van villanyszámla, vízdíj, minden. Azt hiszem, levelem gondolatébresztő. Nemcsak az enyém ez a probléma. Őszintén remélem,az ügynek lesz valami folytatása. Azt is remélem, hogy ezentúl többet foglalkozik lapjuk Ózd kiesőbb részeivel, mert azok is Ózdhoz tartoznak! (név nélkül) Mi is fűtünk télen! Kedves Olvasónk! Amit itt, az igaz: a széntüzelés nemcsak drága, hanem kémelmetlen is. Megértem, hogy rosszkedvű. Miért kell ennyire haragudni a Béke-telepiekre? Attól sajnos még nem lesz olcsóbb a szén... Nem tudom, hogy az ügynek milyen folytatását reméli azon túlmenőleg, hogy közreadjuk levelét. Gondoljon inkább arra, hogy a kertes háznak más területeken egész sor előnye van a panellal szemben. Mindenkinek nehéz mostanában, felesleges egymást bántani. MF Casco - kis szépséghibával Magyarországon jelenleg négy biztosítóintézetnél - Állami Biztosító, Colonia, Hungária, Providencia - köthetnek cascót az autótulajdonosok. Közülük a Hungária egy rövid ideig csak részleges, tehát töréskárra nem vonatkozó biztosítást kínál. Értesülésünk szerint a közeljövőben dobják piacra új cascójukat. Az ÁB után tehát a Hungária is felmondja az évekkel ezelőtt kötött havi néhány száz forintos teljes körű cascókat, s ezek helyett kínálja - közel hasonló áron - a lopás, valamint az elemi és tűzkár ellen fedezetet nyújtó új részleges cascót. A jövő autós jelmondata valószínűleg ez lesz: fizess alacsony biztosítási díjat, amely megvéd a kivédhetetlen károktól, de vezess még óvatosabban, hiszen az alapbiztosításod töréskárra nem fizet! Nem csekély vígaszdíj viszont, hogy önrészmentességet kap az autós, vagyis lopás esetén levonás nélkül térítik meg a kárt. A Hungária alapcascója öt díjkategóriába sorolja a Magyarországon előforduló típusokat. Az ötféle díj a következő: 2400,-; 4800,-; 7200,-; 10 800,-és 15 600 Ft. Az első csoportba tartoznak a KGST-autók, a Volga kivételével. Summa summárum: a jelentős áremelések miatt emelni kell a díjakat és a biztosító - élve a jog adta lehetőséggel - a kötés évfordulóján felmondja az immár meglehetősen olcsóvá vált casco szerződéseket. A dolognak azonban van egy szépséghibája! A Hungária a lejárat előtt bő két hónappal kiküldi a majdani felmondásról értesítő levelet, amelyben egyúttal ajánlja az alapcascót a díj befizetésére szolgáló csekkel együtt. Ennek hátoldalán azonban szerényen meghúzódik egy megjegyzés: a befizetéssel az ügyfél hozzájárul a gépkocsijára jelenleg fennálló szerződés megszüntetéséhez. Ezzel viszont máris megfosztotta magát a teljes körű cascótól a még hátralévő időszakra, így, ha a biztosítás évfordulójáig netán jó alaposan összetörné az autóját, akkor erre már nem fizet a biztosító. -óz- ÚJ ÓZDI VASAS MÁV: február 1-jétől áremelés? Tavaly nehéz helyzetben volt a Magyar Államvasutak, s a helyzet az idén sem lesz rózsásabb - tudtuk meg a MÁV vezérigazgatójától, Csárádi Jánostól. Múlt év elején 80 millió tonna áru fuvarozására készültek fel, ezzel szemben mindössze 65,7 tonna szállítását rendelték meg tölük. Ezért az idén már csak 65 millió tonna szállítását tervezik, természetesen készpénzért, mivel a belföldi nem fizető szállítók 10,3 milliárd forintnyi adósságot halmoztak föl. Ezzel szemben a vasút ma 7,5 milliárddal tartozik a társadalombiztosításnak, de az adósság törlesztéséről már megállapodtak. Mint megtudtuk, 1992. február 1-jétől 25 százalékos tarifaemelést tervez a MÁV, ám erről még nem sületett végleges döntés. 1992. JANUÁR 3. Kenyérkereső Hírek, információk munkanélkülieknek Az utóbbi időben gyakran tapasztaljuk, hogy a külföldi munkavállalások szervezésére újabb és újabb vállalkozások alakulnak. Tapasztalataink szerint többször előfordult, hogy ezek a társaságok a külföldi munkavállalási szerződések kötésekor több olyan feltételt nem teremtenek meg, melyek a fogadó ország előírásaiban szerepelnek. Ennek következtében több munkavállaló szabálytalanul veszi fel a munkát (nincs munkavállalási engedélye) és az illetékes külföldi szervek (gazdasági rendőrség) a szabálytalanul munkát vállalókat különféle szankciókkal büntetik (kiutasítás, bebörtönzés stb.). Ezek a szervezők kecsegtető ajánlatukat megtéve nem tájékoztatják a munkavállalót, hogy a fogadó ország előírásait ismerve és azt betartva szervezik-e a külföldi munkavállalásokat. Ebből adódóan a munkavállaló jóhiszeműen köt szerződést, melytől reméli, hogy a külföldön végzett munkája ellenében biztos megélhetést teremt saját maga és családja részére. Tudomásunk szerint 1992-től várhatóan csak olyan szervezetek vagy jogi személyek foglalkozhatnak külföldi munkavállalási közvetítéssel, melyek a hazai cégbíróságokhoz is hivatalosan be vannak jegyezve. Ez azt jelenti, hogy csak olyan cégeket jegyeznek be, amelyek a külföldi munkavállalási előírásokat ismerik és azt be is tartják. Addig is felhívjuk a figyelmet, hogy külföldi munkavállalásuk előtt kérjenek tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a munkavállalási engedéllyel rendelkezik-e a közvetítő. ÁLLÁSAJÁNLATAINK: Keresünk: költségvetési szerv munkaügyi ismeretekkel rendelkező eligazítót keres, részmunkaidős foglalkoztatás keretén belül, - szövetkezet keres szakképzett szakácsot, - kft. széntüzelésű kazánhoz kazánfűtőt, - társaság betanított munkára női munkaerőt, - állami vállalathoz sütőipari szakmunkást, - környéken lévő szénbányához vájárokat. Tájékoztatás és bővebb felvilágosítás a Munkaügyi Központ kirendeltségén (Ózd, Vasvár út 56.). Újévi beszélgetés (Folyt, az I. oldalról) Oflbirgh Csabával - Milyen időközökben ülésezik a bizottság? - Kötelezően havonta egyszer kellene ülést tartanunk, de jelenleg egyöntetűen szükségét érezzük annak, hogy minden kedden összeüljünk, így is csak nehezen tudjuk átrágni magunkat a problémák kásahegyén. - Mondana néhányat közülük? - Mivel magam is pedagógus vagyok és a város egyik legnehezebb területén, a sajóvárkonyi általános iskolában tanítok, szívemhez legközelebb az iskolák és a pedagógusok gondjai állanak. De nem szeretném, ha szakmai elfogultsággal vádolnának, és túlságosan szakmai részletekkel sem akarom terhelni, kezdjük találomra a városi televízió helyzetével. Ezt a témát már nagyon sokan lerágott csontnak tartják, de keresnünk kell a végleges, mindenki számára elfogadható megoldást. Ez adja a legtöbb feladatot , igényli a legtöbb időt és energiát. A vezetői állásra meghirdetett pályázat eredménytelen volt, ezért újból ki kellett írnunk a pályázatot. Annak idején átmenetileg Gazsikné Kovacsics Erzsébet kapott megbízást a vezetésre, kérésünkre vállalta, hogy mindaddig ellátja ezt a feladatot, amíg végleges döntés nem születik. Vagy itt van egy másik súlyos gondunk, az Olvasó helyzete. A kohászat válsága miatt az eddigi fenntartók képtelenné váltak a további működtetésre. Ülésről ülésre visszatérő téma ez, a város nehéz pénzügyi feltételei között kellene megtalálnunk azt a megoldást, amellyel nem kellene felvállalnunk az Olvasó - akár csak átmeneti - bezárásának a következményeit, de amely mégis beilleszthető a költségvetés meglehetősen szűkös keretei közé. Ezek a keretek tényleg szűkösek, hiszen a város még a felsőfokú oktatási intézményeinek működtetését sem tudta vállalni. Néhányat át kellett adnunk a megye hatáskörébe. Melyek ezek pontosan? - Fájó pontra tapintott. Az önkormányzat valóban nem tudott felelősséget vállalni a 102. Számú Szakmunkásképző Intézet, a Bródy Imre Ipari Szakközépiskola és az Ady Endre Kollégium fenntartásáért, ezért ezek az intézmények ettől a tanévtől kezdve a megye fenntartásába kerültek. Megszabtunk azonban két szigorú feltételt: az oktatás színvonala és az ellátottság nem romolhat ezekben az intézményekben, másrészt vagyonuk nem vihető át még a városon belül sem. - Annak idején szó volt arról, hogy esetleg a gimnázium és a közgazdasági szakközépiskola is hasonló sorsra jut. - Volt róla szó, de végül ezt az önkormányzat nem engedte, mert nem engedhette meg. Ez a két tanintézet mindig meghatározója volt Ózdnak, s talán nem is csak oktatási szempontból. - Essék azért szó az általános iskolákról, óvodákról is. Ezeknél mi a helyzet? - Nehéz erről röviden beszélni, mert felemás a kép. Ezek az intézmények önálló bérgazdálkodók. A művelődési Gamesz csökkentett létszámmal ugyan fennmaradt, de sok minden átkerült az iskolákhoz, óvodákhoz. Ezek az intézmények változatlan szinten működtethetők, ám tudnunk kell, hogy a változatlanság, a megállás visszaesést, lemaradást jelent azokhoz képest, akik haladhatnak. Az óvodai ellátottság színvonala megfelelő és tartani lehet. Az általános iskolák állaga, tárgyi feltételrendszere jó közepes, Sajóvárkony kivételével. Ez azonban már húsz éve húzódó probléma, amit Várkony rovására mindig elodáztak. Most aztán itt vagyunk ebben a pénztelen időben. Annyi a javulás, hogy közös kezelésbe került az iskola és a Művelődési Ház, most mint Általános Művelődési Központ működünk. Ezzel azonban az épületek állaga semmivel nem lett jobb, maga a Művelődési Ház is felújításra szorulna. Itt most négy osztályunk kap helyet. Jellemzőbbet nem is mondhatok, mint hogy az előcsarnokban is oktatás folyik. Mindemellett, szólni kell a fejlődés, a haladás irányairól is. A Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolában például már az I. osztályban is bevezetik az idegennyelvű gép- és gyorsírás oktatását. Az Árpád vezér úti Általános Iskolában a IV. osztálytól a tanulókat már alternatív tanterv szerint oktatják. A Táblai Általános Iskolában a 14-16 év közöttieknek, akik valamilyen oknál fogva nem folytatják tanulmányaikat, szakmai képzés folyik. Egyházi és iskolai vezetőkkel megbeszéltük az iskolai hitoktatás tapasztalatait. A József Attila Gimnázium beterjesztette tervezetét a hatosztályos gimnáziumi oktatás bevezetésére. Ezt a tervet bizottságunk megvitatta és jóváhagyta, mert úgy találtuk, hogy mindenképpen a továbblépést szolgálja. - Folynak az új oktatási törvény előkészítő munkái. Milyen feladatok hárulnak ezzel kapcsolatban a bizottságra? - A mi bizottságunk nem az a fórum, amely a törvény előkészítésével foglalkozik. Ez más testületek feladata. Sokat vállalt ezen a téren a Brassói úti Általános Művelődési Központ, személy szerint Demeter Sándor igazgató. Magas színvonalú előadásokat szervezett és rendezett az új oktatási törvényről, az ózdi pedagógustársadalom igen élénk érdeklődésére. - Terveik? - Rengeteg tervünk van, a felsorolásra sem vállalkozom. Városi tanulmányi és sportversenyeket szervezünk. Segíteni akarjuk cserkészcsapatok szervezését, az idős cserkészekkel jó kapcsolataink vannak. Pedagógusokat keresünk, akik vállalják ezeknek a csapatoknak a vezetését. Természetesen önként és ellenszolgáltatás nélkül. Kihelyezett ülésre készülünk a város egyik speciális oktatási intézményében, a Zeneiskolában, ahol most igazgatóváltás is van. Ki akarunk alakítani egy Hasznosidő Központot, ahol munkanélkülieket lehetne foglalkoztatni valamilyen szervezett formában. Figyeljük a kazincbarcikai tapasztalatokat, ahol Lukács Barnabás vezetésével már vannak biztató eredmények. Bizottságunk rendelkezik egy albizottsággal, amely a sportügyekkel foglalkozik. Ezt Agyagási Sándor képviselőtársam vezeti. Rájuk is kemény munka vár, mert a már említett kohászati válság miatt a város sportéletét is teljesen új alapokra kell helyezni. Bőven el vagyunk hát látva munkával és feladattal. - Hogy érzi magát ma a pedagógus Ózdon? - Azt hiszem, nem jobban és nem rosszabbul, mint bárhol máshol az országban. A pedagógus is várja az anyagi megbecsülést, hiszen ő is a piacról él, de - én úgy látom - ugyanígy vissza kell állítani az erkölcsi alapokat, a szakma tiszteletét és megbecsülését. A pedagógus, a falusi tanító is, meghatározó személyiség volt a közösség életében. El kell jutnunk oda, hogy a pedagógus ne robotnak érezze a munkáját, hanem a közösség érdekében végzett, mással nem pótolható tevékenységnek. És ha majd a közösség, a társadalom is így látja és értékeli, akkor - hitem szerint - megelégedett pedagógusok lesznek az országban, Ózdon is. Szakács Albert