Uj-Somogy, 1919. november (1. évfolyam, 59-83. szám)

1919-11-19 / 73. szám

­ Statárium. A kaposvári törvényszék elnöke So­­­­mogymegye területére is elrendelte a statá­riumot, amelyet az alábbi falragaszon tudat a lakossággal: Hirdetmény a rögtönbiráskodás (statárium) elrendeléséről. A magyar igazságügyminiszter a mi­nisztériumnak az 1912. évi LXIII. tc. 12. §-ának 4. pontja alapján kiadott rendelete értelmében a belügyminiszterrel és a had­ügyminiszterrel egyetértve a törvényszék te­rületére a rögtönbíráskodás (statárium) ki­hirdetését rendelte el e hirdetmény közzé­tétele után elkövetett következő bűncselek­ményekre : 1. a hűtlenségre, 2. a lázadásra, 3. a gyilkosságra, 4. a szándékos emberölésre, 5. a közegészség ellen halál okozásá­val elkövetett bűntettre, 6. a rablásra, 7. a gyújtogatásra, 8. a vízáradás okozásának bűntettére, 9. a vaspályákon, távírdákon (táv­beszélőkön, vagy hajókon elkövetett közve­szély- cselekmények bűntetteire nézve. Felhívom a lakosságot, hogy minden rendzavarástól óvakodjék, mert aki a fen­tebb megjelölt bűncselekmények valamelyi­­­­két elköveti, rögtönitélő eljárás alá kerül és­­ halállal bűnhődik. Kaposvár, 1919. november 17. ---- A törvényszék elnöke,­ l­ dotta , hogy szembeszálljunk az antanttal. Teljesítenünk kell a békekonferencia kíván­ságait !“ A koncentrációban látja a belső béke legnagyobb biztosítékát. Végül a keresztény pártok képviselői­­ ismét felszólaltak és kijelentették, hogy ha­­ személyi kérdés a megegyezés akadálya,­­ ezt az áldozatot is meg kell hozni! Magyarország meghívása a békekonferenciára, Bécs, nov. 18. Az antant itteni diplo­máciai képviselőinek köréből értesülünk, hogy a magyar kormányt az ötös tanács e hó 25-éig felszólítja, hogy békedelegátusait küldje Párisba. Eddigi diszpozíciók szerint a magyar delegátusoknak minden ünnepélyes aktus nélkül fogják a békefeltételeket átnyúj­tani. A béke aláírására a végső terminus december 8-ika lesz. Erélyesen követeljük Kun Béla kiadását Bécs, nov. 18. Egy bécsi keresztény­szocialista kőnyomatos értesülése szerint a magyar Nemzeti Hadseregnek Budapestre való bevonulása után a magyar kormány újból követelni fogja Kun Bélának kiszol­gáltatását. Katonai körökben úgy kívánják, hogy ennek a követelésének, Magyarország — ha szükséges lenne — egyúttal katonai nyomatékot is adjon. UJ - S O M O G Y Kiáltvány a Magyar Nemeshez! A nemzet jobbjainak, a haza sorsát szívén viselő hazafiaknak óhajából pattant ki az a hatalmas nemzetmentő gondolat, hogy a rég óhajtott béke mielőbbi megala­pozása céljából egy nagyszabású magyar nemzeti békekölcsön felvételét lehetővé te­gyük, mely nagy gondolat a keresztény és nemzeti irányban dicsőségesen működő kormányunk legmelegebb szimpátiájával ta­lálkozott. A fenséges cél megvalósítása érdeké­ben a magyar nemzet sokszor tapasztalt áldozatkészségéhez fordulunk! Aki ezt a gondolatot lelkesen felkarolja, nemcsak sze­retett hazánknak, hanem maga magának is használ. Arról van szó, hogy a letűnt rémura­lom rablógarázdálkodása alatt az államkincs­tárt kirabolták; a dohány- és sólövedék teljes megszűnése, bányáink és erdőink az idegen hadseregektől való megszállása miatt s a legveszedelmesebb : a belső ellenségünk mesterkedése, az erkölcsös keresztény nem­­zeti társadalmi élet lejtőre való juttatása s­­ az adózók kötelességének elmulasztása miatt , az államháztartás teljesen a tönk szélére­­ jutott. Ezeken a létünket végveszéllyel fenye­­­­gető bajokon csak a nemzet fiainak áldozat­­i készségével segíthetünk. A Nemzeti Hadsereg szervezése és el­­­ látása, a vasút, posta s egyéb közforgalmi­­ eszközeink rendbehozatala, közhivatalnokaink­­ szomorú anyagi helyzetén való gyökeres­­ orvoslás, a munkáskérdés helyes megoldása, a munkanélküliek közmunkákhoz való jutta­­­­tása, a négy és féléves szörnyű világháború áldozatairól, úgymint: hadirokkantak­, özve­gyek­ és árvákról való gondoskodás, a nép­­egészségügy, a vagyon és közbiztonság biztosítása stb. stb. egy nagyszabású állam­kölcsön felvétele nélkül megoldhatatlan. Ne forduljunk meghajolva, könyörögve, alázatosan idegen alamizsnáért, annál­­ kevésbé holmi saját vérünk kiszipolyozásá­­­­ból eredt vörös színű, a kibékülés reményé-­­ ben már-már magát kinálgató nagytőkére, s hanem vasakarattal, erős összetartással saját­­ magunknak kell összefogni s szeretett kor­mányunk támogatására egy nagyszabású államkölcsönt előteremteni. Ezzel az áldozat­­készséggel : 1. Valutánkat javítjuk oly formán, hogy s a rémuralom kormánya által kibocsátott bankjegyhamisítványok azonnali bevonásával­­ a pénzünk értéke jóval magasabbra, a Ká­­­­rolyi korszak előtti értékére szökik. 2. A békekötés alkalmával nem leszünk­­ kiszolgáltatva az entente hatalmaknak, mert­­ ha mi, mint erős, élni akaró, önmagáról gondoskodni tudó, magát meg nem alázó büszke nemzet léphetünk fel, már­is nyer ügyünk lesz. 3. Kölcsön nélkül állami életünket nem hozhatjuk rendbe s előnyösebb, ha a ka­matokat magunknak biztosítjuk ahelyett, hogy azzal idegen tőkések zsebjét tömjük. Ha a négy és féléves világháború fo­lyamán tudtunk 9 esetben inkább idegen érdekekért milliárdokat jegyezni, akkor most akarnunk és tudnunk kell saját nemzetünk megmentéséért, saját nemzeti államunk megalapozásáért a legmesszebbmenő áldo­zatokat meghozni. Mert ha ezt most elmulasztanánk cse­lekedni, nem volnánk méltók arra, hogy a többi önérzetes nemzetek sorában méltó helyet foglaljunk. Talpra magyar, ki a haza. Itt az idő, most vagy soha! Aki gyorsan ad, az kétszer ad! Nem lehet egy magyar sem, aki erejéhez meg­felelően részt nem vesz e honmentő mun­­kánkban. Isten áldása legyen megkezdett mun­kánkon ! A nemzeti békekölcsön k­özponti intézősége Keszthely, 1919. november 19. SZÍNHÁZ. * A Névtelen asszony. Alexander Bisson nagyhatású színművét láttuk tegnap ismét a színházban. A darab bővelkedik drámai erejű és megható jelenetekben, s a szereplők tehetségükhöz képest igyekeztek a darab szépségeit kidomborítani és a közön­séggel megértetni. Serfőzi Ilona alakítása plasztikusan mutatta be a megtévedt, azután kitaszított és lezüllött, de lelkileg jó és ne­mes asszony tragikus sorsát, mely az egész darab alapgondolatát képezi. Sugár Lajos értékes színészi képességei kitűnően érvé­nyesültek Fleuriot ügyész szerepében. Most is, mint mindig, igen jól játszott Rozsnyai Ilonka aki a legkisebb szerep keretei között is pompásan tudja bájos és közvetlen egyé­niségét érvényesíteni. Az ő művészi képes­ségeihez nagyobb és jelentékenyebb szere­pek adhatnák meg az igazi érvényesülés lehetőségét. Jók voltak még Gyárfás, Szalóki, Sós és Máthé. — Kár, hogy a fel­vonásközök túlságos hosszúra nyúlnak s a közönség türelmét gyakran erős próbára teszik. Az igazgatóság feladata lenne gon­doskodni arról, hogy a rendezés technikai munkája gyorsan legyen elvégezhető, mert az igazán nem szükséges, hogy két óra alatt lejátszható darabok előadása három óránál tovább tartson. — A közönség — sajnos — még mindig elég gyakran tanú jelét adja annak a szomorú ténynek, hogy a komoly és értékes darabokat sem meg­érteni, sem kellőképen méltányolni nem tudja. 6. Heti műsor. Kedd: Csárdáskirálynő. Szerda: Cigánybáró. Csütörtök: Cigánybáró. Péntek: Francia négyes. Szombat: Francia négyes.

Next