Uj-Somogy, 1919. december (1. évfolyam, 84-106. szám)

1919-12-03 / 85. szám

1919. december 3 UJ SOMOGY 3 Fájdalom marad és lesz mindaddig, amig ezeken a bérces ormokon a történelmi igazságszolgáltatás ki nem tűzi a hármas színben pompázó nemzeti lobogót, mert több, mint egy évezrednek eseményekben gazdag múltja kapcsolta Erdélyt Hazánkhoz. Párduc-kacagányos honfoglaló magyarjaink apró lovaikon a 9-ik század végén szágul­dottak először Erdély mezőin, bérces he­gyein, míg a teljes letelepedés csak több évtizeden át, lassú tempóban fejeződött be... Az első töredékes megszállás Szent István alatt kezdődött meg, nagyobb lendü­lettel folytatta Szent László, de a rendszeres betelepítés érdeme II. Gézáé, kinek munká­ját folytatták tovább II. Endre s a többi Árpádházi királyok, így erősbödött meg fo­kozatos egymásutánban a magyarság Er­délyben, miközben az oláhok lassú átszivár­gása is megkezdődött a Balkánról. A népvándorlás viharában elenyészett népek, a dákok, gótok, hunok, gepidák, avarok után tehát a magyarok voltak az elsők, akik reáléptek Erdély földjére s az oláhok beköltözése, amikor megkezdődött a Szamos, Maros, Aranyos menti sikon, a két Kükfü­lő tölgyében már magyar telepesek küzdenek az önfenntartás nehézségeivel... Az elfogulatlan történelmi kutatás napnál fényesebben igazolja, hogy Erdély meg­szállói, honfoglalói a magyarok voltak; az oláhok a magyar letelepülés után és közben csak lassan és észrevétlen lopóztak be Er­dély hegyeibe és ékelték be magukat a ma­gyar és szláv lakók közé . . . Az erdélyi magyarok térfoglalása, népessége ezután egyre erősbbödött, s az anyaország magyarjaival győzelmesen verték vissza a belső és külső ellenség ezernyi támadását. De Erdély történelmi nagy szerepe mégis Martinuzzival kezdődik, aki független, önálló országgá emelte Erdélyt s az 1542. tordai országgyűlés megveti alapját az egy­séges, alkotmányos erdélyi államnak. Erdély, mint önálló fejedelemség, ekkor lépett a nagy történelmi események központjába. Az erdélyi fejedelmek: Báthory, Bocskay, Bethlen, Rákóczy, Thököly udvara, másfél századon át a nemzeti szellem és fejlődés, a magyar alkotmány és vallásszabadság véd­­bástyája volt. Ha Erdély akár német eltipró, akár a török hódító törekvéseknek áldozatul esik, Magyarország soha nem emelkedett volna európai színvonalra, vagy talán el is bukott volna örökr. Magyarország védvára, fénye, kultúrája, ipara, szépsége, múltja, jövője tehát Erdély volt, fentmaradása vagy bukása, élete vagy halála Erdély sorsában volt és van meg­pecsételve. Magyarországnak Erdély nélkül nincs élete, évezredes múltjának minden szála Erdélyt fonja körül . . . Erdélyt... ezt a mi drága gyöngyünket, szépségének, fénylő aranyának, értékelhetetlen drága kincseinek mesebeli gazdagságával, végleg elrabolni nem lehet! Ezt dobogja a mi szívünk is, ezt kiáltja a történelem itélőszéke is, ezt jajgatják az erdélyi menekülteknek sok ezrei, kik kiverve otthonukból, könnyet fakasztó elhagyottságban járják a szenvedések máso­dik kálváriáját. Ezeknek a száműzött, ,de meg nem törött, megfogyott, de magyarságát meg nem tagadott hontalan testvéreinknek a nevében kiáltok föl a hazáját sirató költővel: „Te lásd meg, a sors, szenvedő hazámat, Vérkönnyel ázva nyög feléd! Mert kánya, kígyó, féreg egyre támad, És marja, rágja kebelét... A méreg ég és ömlik mély sebére, S ő védtelen küzd egyedül, Hatalmas, —­ó légy gyámja, légy vezére, Vagy itt az óra s végveszélybe hal ...“ Réthy László. HÍREK. — Személyi hírek. Gaál Gaszton kormánybiztos és Tallián Andor alispán, kik pár napig hivatalos ügyben távol vol­tak, tegnap este visszatértek Kaposvárra. — Képviselőjelölést előkészítetek A Keresztény Nemzeti Párt december 1-én választmányi ülést tartott, amelyen a Ke­resztény Szociális Gazdasági Párt kikül­döttjei is megjelentek s elhatározta, hogy a küszöbön álló képviselőválasztásokon közös jelölteket állítanak az egyes választókerüle­­tekben. Ezen egyesülés céljából folyó hó 4-én délután 5 órakor a városház nagyter­mében közös taggyűlés fog tartatni, miértig kéri a pártvezetőség úgy a Keresztény Nem­zeti Párt, mint a Keresztény Szociális Gaz­dasági Párt férfi és női tagjait, hogy ezen az ülésen minél nagyobb számban jelenje­nek meg. — Felhívás ! Felhívom Kaposvár vá­ros közönségét, hogy mindazok, akik gabo­nát, illetőleg lisztet, bevásárlási és őrlési tanúsítvány nélkül szereztek be, s liszt­­jegyük érvénytelenítve nincs, 8 napon belül ellátási könyvecskéjük bemutatása mellett, készletüket a közélelmezési hivatal lisztosz­tályánál (Városház, II. emeleti karzat) jelent­sék be. Ezen rendelkezés azért vált szüksé­gessé, hogy megállapítható legyen, vájjon hány ellátatlan van Kaposvárott, mert míg ezen körülmény megállapítást nem nyer, a város lisztellátásban nem részesülhet. Meg­nyugtatás végett jelzem, hogy a bejelentők — szabálytalan eljárásukért — ez alkalom­mal büntetés alá nem esnek, csupán liszt­jegyük lesz érvénytelenítve. Ha azonban fenti határidő alatt a bejelentés elmulaszta­­­tik , akár feljelentés, akár az eladó bejelen­­ése, vagy a helyszínen való házkutatás al­kalmával készlet fedeztetik fel, úgy a kész­let elkobzása mellett a bejelentést elmulasz­tók legszigorúbb büntetés alá esnek. Kapos­vár, 1919 évi december hó 1-én. Dr. Kovács, polgármester h. — A második ötven megyei virilis : Kremzli Mór 5462.71, Kacskovics Zoltán 5319.39, Nitzky László 5257 60, Ring Samu 5031 91, Gaál János 5026.06, Dr. Berger Samu 5019 80, Matolay Béla József 5006.59, Menz Kristóf 4702.12, Biró Sándor 4629.04, Vasdinger Imre dr. 4611.94, Véssey Ferenc 4482.75, Márffy Béla 4432.48, ifj. Somssich Andor 4414.72, Gaál István 4298.82, Tallián Andor 4248.80, Márffy Emil 3885.34, Gyé­m­ánt József 3828.02, Szabó Kálmán 3780 80 Zsadonyi Imre 3756.04, Halmos Imre 3678.43, gróf Hoyos Miksa 3565.30, Bárány Jakab 3565.30, gróf Forgách Károly 3526.60, Hirsch Ödön 3426 80, Breier Adolf 3379.04, Polatsek Béla 3278.43, Maár Gyula dr. 3191.76, Löwenstein Emil 3177.78, gróf Somssich Béla 3146.17, Lázár Dezső 3110.88, Nagy György 3076.49, Bendeko­­vics József 3063.29, Zánkay Jenő dr. 3053.42, Bereck Sándor 2975.40, gróf Soms­sich Géza 2949.28, Strasser Henrik 2868.80, gróf Erdődy Rudolf, Spitzer Jenő 2853.28, Mauthner Gusztáv 2823.06, Fischer Jakab 2769.83, ifj. Krázsovits József 2758.11, Bo­­gyay Ferenc 2716 68, Gross László 2706.20, Kraff János 2659 94, Hirschfeld Jakab 2628 11, Po­ntsik Géza 2596.20, báró Kru­­china Károly dr. 2589.70, Hanny Aladár 2585.—, gróf Festetich Samu 2501.90 korona adóalapján. (Folyt. köv.) — Hack Jánost is kihallgatják a Tisza-gyilkosság ügyében. Az állam­­­ügyészség azt indítványozta a vizsgálóbíró előtt, hogy a Tisza-gyilkosság ügyében hallgassák ki Hock Jánost is tanúképpen. Hack volt ugyanis az elsők egyike, aki úgy nyilatkozott, hogy Tisza gyilkosa Pogány József. Hack tudvalevőleg Pozsonyban tar­tózkodik. Kihallgatására két rendőrtisztviselő utazik Pozsonyba, akik kihallgatása után vallomására rögtön meg is esketik. — Megnyílik az egyetem. Az egye­temeken és főiskolákon megkezdődnek a bel­atások és az eddigi tervek szerint már meg is tartják az előadásokat. — A kaposvári postásdalárda ve­zetősége ezúton kéri fel összes tagjait, hogy f. hó 3 án délután, fél hatkor a postafőnöki irodában sürgős és fontos megbeszélésre megjelenni szíveskedjenek. — Közegészségi ügy a köztiszta­ság. A háború előtti időkben az elhasznált szappanmennyiség volt a kultúra fokmérője. A világháború óta a zsiradékok nagy becse folytán kevesebb szappan gyártódik, úgy, hogy ma inkább a mosakodásra és fürdésre elhasznált víz mennyisége tölti be a szappan előbbi szerepét. Boldogok azok a kaposvári lakosok, akik kényelmes úri lakásaikban fürdőszobával rendelkeznek és dúsan meg­rakott fáskamráikból tetszés szerinti időben vehetnek fát fürdővíz készítéséhez. De jaj azoknak a szegény kisembereknek, — akik pedig a város lakóinak többségét teszik, — akik ezt az úri kényelmet nem mondhatják magukénak. Ők valamennyien a város egyet­len közfürdőjének használatára vannak utalva, amely a tulajdonos legnagyobb igyekezete dacára is csak héke korban tud a közönség rendelkezésére állani. Kívánatos lenne, hogy ez a közegészségügyet szolgáló köztisztasági intézmény ilyen nehéz viszonyok között is el lenne látva a lakosság érdekében tüzelő­­anyaggal, mert bizonyításra sem szorul, hogy a közfürdő üzemének zavartalan fenn­tartása van olyan fontos, mint a színház fűtése. — úgy tudjuk, hogy a város több nagyon koksszal rendelkezik. — Ha figyelembe vesszük, hogy a megszállott Pécs és bányavidéke egy hét múlva már bizonyosan a birtokunkban lesz, mi aka­dálya sem lehet annak, hogy a város a szénhiánnyal küzdő fürdővállalatot zavarából bizonyos me­nyiségű koksz átengedésével kisegítse Nyolc tíz nap múlva már a fürdő által most fizetendő vételárért a város ol­csóbban kaphat jobb tüzelőanyagot: pécsi szenet.

Next