Uj-Somogy, 1920. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1920-01-14 / 10. szám

2 Irány. Lényeges tájékoztatásul kell, hogy szolgáljon az a filozófiai irány, mely az ország felépítményének alapzatát kell, hogy képezze s itt két lényegileg eltérő vezérlő elv között kell választani. Az egyik, mely a nyugaton és az Egyesült Államokban hatja át a köz szelle­mét, amely piedestált emelt a szabadság, a demokratizmus szellemének; a hatalmas szabadság szobra New York kikötője előtt messziről üdvözli a bevándorló idegent, hirdetve az igét, jelzi azt a bölcsészeti alap­zatot, melyre a világ első birodalma támasz­kodik. A másik az, mely a „Rei publicae suprema lex“ elvén az autokratikus katonai szellemben keresi kulturális boldogulását és az ország, a tudomány minden mechanizmu­sát a kard szolgálata, az államfő ingerentiája alá rendeli. Erre a fundamentumra támasz­kodott akár csak Róma, a német birodalom. Ezen szellem kultiválása és irányítása mellett sikerült a németeknek — rövid idő alatt — majdnem az egész világot maguk ellen for­dítani, az egész világ gyűlöletét megszerezni. „Deutschland, Deutschland über Alles“ minden jogot megad, minden erőszakos­ságot úgy a békében, de különösen a háborúban megbocsájt. Az önhittség , a képességek túlbecsü­lése, így a párhuzam a két világfelfogás között­i jelenlegi következménye a válasz­tásra tehát adva van. A magyarság, mely századokon által úgyszólván elvérzett a kultúra és a szabad­ság védelmében, mely népnek az alkotmá­nyos érzékét az aranybulla dokumentálja és hirdeti, nem fogadhat el egy idegen nemzeti­ségi, egy merő idegen irányeszmét, mely sem a nemzet tradíciójával, sem a magyar nép jellemvonásával meg nem egyezik! Hasonlatosság tekintetében a közszabadság angol, a temperamentum lovagiassága a francia néphez vezet bennünket, mig tudományos képzettségünk a német alaposság hatása alatt fejlődött. Tartsuk tehát magunkat távol a német iránytól s csak tudományos alapos­ságát, munkaszorgalmát sajátítsuk el. A szél­sőségektől azonban óvakodjunk, mert a köz­szabadság mellett az erős és jól fegyelmezett hadsereg a jogrend őre. A középút arany­­hídja vezethet újból és kapcsolhat bennün­ket az elszakított országrészekkel össze. Jellem, temperamentum, tradíció, sza­badságszeretet, sőt a külső kényszer egye­nesen imperative jelöli ki azt a bölcs irányt, mely Magyarország elkövetkező második ezer évének alapzatát kell, hogy képezze­­ Réthi Andor.­­ Mérő Józsefné oki. tánctanárnő ez idei tanfolyamát a Turul-szálló nagytermé­ben január hó 15 én nyitja meg. Kezdő és haladó csoportok az összes modern táncok tanítása, úgymint: One Steep, Boston, Maxixe, Fox­trott, Rag­tina, Stro­strott, 1920-as Tangó. Vendégestély ezúttal vasárnap dél­után 5—8-ig, este 8—11 ig, ezentúl minden szerdán és szombaton ugyanez időben. Be­iratkozások a Turul szálló I., 18. sz. alatt. ÚJ-SOMOGY 1920. január 14. A halálmadár. Kicsiny házatokban nyugton aludjatok. Mily hosszú már ez az éj­s Tl, sze­gény Testvéreim, még egy pillanatra sem csuktátok le fáradt pilláitok. Ébren álmo­doztok, azaz ébren tépelődtök s ha egy pil­lanatra is ólomsulyok hideg kényszerére le­­hunyódna beesett szemetek, akkor is fel­ijesztene benneteket az a lomha szárnyú madár, mely ott ül házaitok mohozott cse­repén, kémények tövében. Ott ül már egy éve a nagy halálmadár. A vén, a tépett kuvik. A tatárjárás után IV. Béla kergette el s a török időkben nagy Hunyadi János. S ez a vén kuvik újra visszaszállt. A hangja dermesztő és úgy hat, mint egy gyászéie­­k megtépett taktusa. Kuvik, kuvik. Sötét barna szárnyai alatt nincs egy csepp melegség, mélyen bent ülő szemeiből nem árad fény, mert feketébb az siri éjszakánál. Repülését nem hallani, lomha szárnyai nem vernek szelet ködös levegőnkbe. Ha nem szólna, el is felejtenék. De valahányszor ránk akarja teríteni a kegyeletes Álom ve­lencei csipkékből összevarrt takaróját, (azt mondják, Velencében legszebb az álom bé­­külékeny nyarak éjszakáiban) olyankor ő kuvikkolni kez­d, s jaj, megremeg bele a szívünk, összebújunk félénken szegényes takarónk alatt, csitítgatjuk kicsinyeinket, át­öleljük asszonyainkat, s irtózva h­atjuk a fehérhajunk rekedt, akadozó beszédeit: — A halálmadár, jaj, a halálmadár... Mert ő átlát a tetőzeten. Átlát a szo­bánk nagysűrü sötétjén s ha azt hiszi, hogy mégis alszunk, az ablakpárkányra száll, le­veri lomha szárnyával kis cserépvirágainkat az ablak elé. S másnap a muskátlik ott he­vernek holtan. Óh, meddig tart még ez az éjszaka ? Már nem sokáig. Kicsiny házatokban nyugton aludja­tok ! Apponyi elment. Elindult a nagy éj­szakába. S habár kegyetlen madarunk há­romszor kuvikkolt azon az éjszakán, mikor a vonatot betolták, hogy másnap indulhas­sanak, arra Nyugat felé egy csipetnyire megrepedt egy felhő s a hajnali csillag Jé­­zusszen­d fénye megragyogott a his sínpá­rokon 6 nappal fog visszajönni. Én any­­nyira hiszem, hogy napfényt hoz magával, mert van még tán szív arra messze is, mely mely megesik virrasztásaink nagy szomorú­ságán. Igen, ő visszajön egy meleg dél­­előttön, midőn meleg lesz a jég és felszá­rad az utca. Az a vén madár még mindig ott kuvikol majd, a házaitokon. De remél­jétek, hogy elkergeti. El kell, hogy kergesse mindörökre. Addig is, ha kuvikkol, imád­kozzatok, hogy a gróf urat Isten segítse meg. Kicsiny házatokban nyugton aludjatok. Marcell. — Téves hir. A Magyar Távirati Irodához cáfolatot küldtek arra a hirre vonatkozólag, mely szerint a románok Csongrádot és Dorozsmát kiürítették. Dorozs­­mán ugyanis nem is voltak románok, Csongrádot pedig már régebben kiürítették. A Duna-Tisza közén december eleje óta egyetlen ro­mán katona sincs. HÍREK. Emlékeztető. Un­iA 1301. III. Endre, az utolsó Juli. **. Árpád házi király halála. 1568. Meghalt Oláh Miklós hercegprímás 77 éves korában. 1826. Született Gyulai Pál, a magyar kritika mestere, költő és népköltészeti gyűjtő, egyetemi tanár. 1858. Orsini Félix gróf egy kézi bombájával a párisi Operaház előtt 140 embert­­ sebesített meg, mikor III. Napóleon császárt el akarta pusztítani. • 1871. Versaillesben a győzelmes német álla­mok birodalmi gyűlése kikiáltja az egységes császárságot és a koronát fel­ajánlja a Hohenzollern családnak. (Sajátságos véletlen (?), hogy a mostani világháborúban legyőzött német nép a mai napon lép ellenségeivel béke­állapotba !) 1809. Meghalt Rosdesztvenszki orosz admirális, aki az orosz-japán háborúban hatalmas hadiflottájával a japánoktól Togo alatt óriási vereséget szenvedett. (38 páncé­los csatahajó közül csak 3 tudott meg­menekülni, 23 elsülyedt, 12 pedig 8 japánok zsákmánya lett.) — Nyilatkozat. A „Somogyi Újság” szerkesztőségének dec. 31-ike óta nem va­gyok tagja s mert a lap ennek dacára az én nevemmel jelenik meg, tiltakozásoma ellene illetékes helyen bejelentettem s jog érdekeim megvédésére is megtettem a szük­­­séges lépéseket. Kaposvár, 1920. január 12 Ligethy Béla, a „Pannónia“ főszerkesztője — A MOVE-dalárda megalakult Dacára annak, hogy az első összejöveteln kitűzött napon a közönség nagyrésze Erek­ képviselőjelölt fogadásánál volt elfoglalva mégis 30 kiváló hangú hölgy és úr jelent­­­kezett belépésre. A kandidáló bizottság , a dalárda vezetésére következőket jelölte ! Elnök: Scheidl alezredes, társelnök: Láza Jenőné, alelnökök: Gaál Györgyné és dr Goll Aladár, titkár: Pápa főhadnagy, ház­nagy: Dobor tiszthelyettes, választmány tagok: Patzelt Oszkárné, Zlotzky Györgyné Gruber Adrienne, Kring Olga, Roder Pál, Mo­hay tiszthelyettes, Gauser Rezső, Sípos György dr. Molnár István és dr. Ittzés Zsigmond. A vég­leges tagfelvételek fölött a választmány dön! Jelentkezni lehet személyesen hétfőn és csü­törtökön délután 5 órakor a megyeház föld­szinti kistermében, vagy írásban az egyesü­let titkáránál. Első próbáját a dalárda f. h 12-én délután 5 órakor tartotta a megyehá kistermében, mely alkalommal az első pro­grammszámok is megállapíttattak és a ve­zetőség megválasztása eszközöltetett. A da­lárda művezetőjéül sikerült Kecskés taná urat megnyerni s így a művészi vezető biztosítottnak látszik. A dalárda remélhetőle már rövid néhány hét múlva abban a hely­zetben lesz, hogy Kaposvár közönségét mű­élvezetben részesítse. Az eddigi jelentkezése teljes sikert garantálnak. — Meghívó. A Somogymegyei Tiszt­viselők Kamarája 1920 január hó 15 én . u. 4 órakor a vármegyei árvaszék tanács­­­termében tanácsülést tart. Kérem a tanács­­­tagok pontos megjelenését. Hortobágy­i Ágoston ügyvezető elnök.

Next