Uj-Somogy, 1920. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-01 / 26. szám

II. évfolyam. Kaposvár, 1920. február 1. vasárnap. 26. (132.) szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVÁR, KONTRÁSSY­ UTCA 6. SZÁM. TELEFONSZÁM: 128. POLTIK­KAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOND. Előfizetési árak: Égési évre • • - - 140 K | Negyed évre - Fél évre ----- 70 K | Egy hóra - - - Egyes szám ára 50 fillér. • 35 K - 14 K Horthy fővezér nyilatkozata Budapest, jan. 31. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A fővezérség, hogy állásfoglalását úgy az alárendelt csapatok, mint a közönség előtt leszögezze, a következő parancsot adja ki: „A koncentrá­ciós kormány megalakítását annak idejében, mint a nemzeti hadsereg fővezére közvetítettem az antant megbízottjával és írásban vállaltam a felelősséget a jogrend fenntartásáért, azon határozott kikötéssel, hogy ezen koncentrációs kormány vezesse az ország ügyeit a tiszta választások lezajlása után össze­ülő nemzetgyűlés megalakulásáig. Ezt a megállapodást csak úgy értelmezhetem, hogy a nemzet a nem­zetgyűlés megalakulása után egy ideiglenes államfőt választ, ennek kezébe adja át a koncentrációs kor­mány mandátumát és ezen ideiglenes államfőtől nyeri azután megbízatását az új miniszterelnök. Szüksé­gesnek tartom a fővezérség ezen álláspontját a parancsnokságoknak és csapatoknak kihirdetni és a kö­zönségnek is tudomására hozni, mert feltett szándékom ezen álláspontomnak minden, bárhonnan jövő, az eredeti megállapodással ellenkező törekvéssel szemben érvényt szerezni. Az ország érdekében állónak tar­tom ugyanis, hogy a koncentrációs kabinet csak a törvényes formák betartása mellett adja át helyét az újon­nan megalakítandó minisztériumnak, hogy így minden, az ország külpolitikai helyzetét és gazdasági életét veszélyeztető rázkódtatás elkerülhető legyen. A nemzeti hadsereg és a karhatalmak fegyelme és haza­szeretete biztosítékul szolgál nekem arra, hogy feltett szándékomat minden körülmények között keresz­tülviszem.“ HORTHY s. k. A drágaságról. A fix fizetésű embert a történelem már­tírként fogja feljegyezni; az utódok áhítat­tal fognak róla olvasni, mennyit szenve­dett, mennyit nélkülözött 1914 — 1920-ig a a szegény magyar köztisztviselő ; különösen az a közalkalmazott, akinek magánvagyon­kája nem volt. A legtöbbet, természetesen, a menekült, illetve kiutasított közalkalma­zottak szenvedtek, mert családjaiktól elsza­­kíttattak , a menekült, illetve kiutasított csa­ládfő a meg nem szállott Magyarországon, családja pedig az ellenséges, megszállt te­­rületen volt kénytelen tengődni, hogy éhen ne haljon. A magyar köztisztviselők lelki vi­lága nem azonos a többi társadalmi osztá­lyok lelkivilágával. A magyar köztisztviselő már hat éve éhezik, fűtetlen szobában, vagy vasúti kocsiban lakik, teljesen lerongyoló­dott, a többi társadalmi osztályok, amelyek a háború alatt és utána árdrágítással és anélkül is meggazdagodtak, nem köze­ledtek a magyar nemzet legnagyobb nyo­­­­morban élő fiaihoz, a magyar köztisztvise­­­­lőkhöz a mai napig sem, noha jól tudják,­­ hogy a magyar állam nem tud alkalmazott­­­tain segíteni, így érthető, hogy a köztisztvi­selők psychéje miért olyan, amilyen. A háború alatt nemcsak zsidók, hanem keresztények is jelentékeny vagyonra tettek szert, sőt a háború után a keresztények e téren túlsúlyba kerültek, azért nem akadt kezdeményező, aki országos akciót indított volna a köztisztviselők érdekében. Ha egy önkéntes mozgalom nem hozta volna meg a remélt eredményt, úgy kényszeradakozás, illetve adó, köztisztviselői pótadó kivetésé­vel lehetett volna a nyomorgó tisztviselőkön segíteni. Szomorú jelensége korunknak az, hogy azok a szegény közalkalmazottak, akik a ki­mondhatatlan nyomort tovább elviselni nem bírják, kilépnek a köz szolgálatából és be­állnak árdrágítóknak. Miért ? Mert úgy lát­szik, az árdrágítás ma a legjövedelmezőbb a foglalkozás”. Legjövedelmezőbb üzlet, mert ha rajta kapják is, de az ritkán fordul elő, csekély büntetéssel sújtják az illetőt. Onnan van, hogy az árdrágítás 6 év alatt a legfényesebb karriert tudta csinálni. A­­ háború kitörése után kiadtak egy rendeletet,­­ mely a közszükségleti cikkekre vonatkozott é s az volt a célja, hogy a közszükségleti­­ cikkek rendes áron kerüljenek közfogyasz­tásra. A bíráskodás a közigazgatási hatósá­gok hatáskörébe utaltatott. A későbbi ár­drágítás elleni rendeletek is mind a köz­­igazgatási hatóságok hatáskörébe lettek utalva, ezért tudott az árdrágítás Magyarországon annyira lábra kapni. Tény, hogy a drágaságot csak úgy szoríthatjuk le, ha a termelést megfelelő arányban fokozzuk, mindazonáltal szigorú rendszabályokkal elérnék azt, hogy a mos­tani árak megállanának. Súlyos szabadság­vesztés büntetéssel, esetleg testi fenyítékkel elrettentő példát kell statuálni, mert hiszen rendkívüli helyzet rendkívüli eszközöket követel. Most összeül a nemzetgyűlés, az új honatyák alkossanak törvényt az árdrágítás ellen, szigorú törvényt és adják ki az állam­­rendőrségnek szigorú végrehajtás végett. Büntetés neme: szigorított börtönbüntetés, visszaesés esetén, szigorú testi fenyíték legyen. Csak így állíthatjuk meg a rémet, a szörnyeteget további haladásában. Az új parlament azonban alkosson egy másik törvényt is, mely hivatva lesz a köz­­tisztviselők helyzetét tűrhetőbbé tenni, mint ezt már fentebb említettük, a háború alatt és utána szemmel láthatólag megvagyonos.-

Next