Uj-Somogy, 1920. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-14 / 36. szám

II. évfolyam. Kaposvár, 1920. február 14. szombat. 36. (142.) szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVÁR, KOMTRÁSSY­ UTCAI 6. SZÁM. TELEFONSZÁM: 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOND. Előfizetési árak: Egész évre - - - - 140 K ! Negyed évre - - - 35 K Fél évre.....................70 K­­ Egy hóra.........................14 K Egyes szám ára 50 fillér. A tisztviselőkről. Többszöri megszólalásunk után hely­zetünkbe beleszólt az „Új Somogy“ 1. évi február hó 10 iki számában egy nem tiszt­viselő is. Kovács Gyula volt ez a férfiú, ki világosabban, mélyrehatóbban és a valóság­nak megfelelőbben festette le helyzetünket, mint mi magunk. Mi szégyenérzetünkben nem voltunk ennyire őszinték, mi rösteltünk kérni, ha fájt valamink, szánkat összeszorítva ma­gunkba fojtottuk a szót, tűrtünk, nélkülöz­tünk, mert a hallgatásra, mert a szenvedésre, mert a megalkuvásra, bánataink eltitkolására és a farizeuskodásra voltunk nevelve Aki közülünk eme rendszerhez alkal­mazkodni nem tudott, azt beírták az úgy­nevezett fekete könyvbe s hogy ez mit je­lentett, az nyílt titok. Én voltam a tisztviselők első bátor­­szavú szószólója s rámutattam saját hi­báinkra is, miért néhányaknak nem tetszet­tek cikkeim. Ezzel szemben azonban százá­val kaptam a szóbeli és írásbeli ovációkat. Most megint az előtt a dilemma előtt állok, hogy a régi nevelési rendszer szerint hallgassak-e, avagy ne? Tisztviselőtársaimtól nyert mandátumom folytán az utóbbi elhatározásra jutottam. Hát igenis, nem szégyellem többé ki­jelenteni, hogy az a tisztviselő, kinek nin­csen magánvagyona, vagy akinek nincsen mellékkeresete, az éhezik. A Tisztviselők Kamarája minden esz­közt felhasznált, hogy segítsen a közös ba­jokon, könyörgött, kért, követelt, de haszta­lan. Az emberek önzők és telhetetlenek, a tisztviselőkkel nem törődnek, fő törekvé­sük az, hogy ők gazdagodjanak s az a legki­sebb bánatik, hogy az érettük dolgozó tiszt­viselő éhezik. A hatóságok tehetetlenek és a kormány maga is oly nehéz anyagi részo ■yok közt van, hogy nem képes fizetésein­ket 50 szeresre felemelni, mert hiszen csakis ilyen arányú fizetésrendezéssel volnánk ott, ahol voltunk a háború előtt. Akartunk magunkon segíteni gazdálko­dással, de megint csak — tisztelet a kivéte­leknek — a magánosokon dö­lt meg szándé­kunk, mert kérő szavunkra egy talpalattnyi területet sem hajlandók átengedni. Pedig éppen ezek nem is maguk művelik vagy műveltetik földjeiket, hanem részvénytársasá­goknak adják bérbe. Jól értsük meg: „részvénytársaságok­nak” ... És kikből állanak ezek a részvé­nyesek ? Olyanokból, kiknek sok a felesle­ges, heverő pénzük, melyet befektethettek részvényekbe; olyanokból, kik amúgy is va­gyonosak s kik nem küzdenek a minden­napi kenyérért. Mágnásaink egy része eze­ken „segit“, hogy őket is mágnásokká tegye. Grif Hoyos Miksa minapi, párját rit­kító indítványának s hazafias cselekedeteinek méltatásához nem is tudok szavakat találni. Dicséretes han­g! Visszafojtott lélekzettel ▼árjuk a társadalom megmozditását. Remél­­ik az akció sikerét, reménykedlik úgy, mint azt a múltban is megtettük. A múltban azonban mindig csalódtunk, végtelen jóleső eremmel vennék, ha most már végre egy­szer sem csalódnánk. A szándékolt társadalmi akció azonban, ha sikerrel jár is, csak pillanatnyi sikert fog jelenteni és sorsunkon véglegesen nem segít mert könyöradományokból s a folytonos osz­tozkodásokkal jövőnket biztosítani nem lehet. Rajtunk végleg a kormány segítsen, még pedig azonnal! . .. Adjon a kormány nekünk uj státusrendezésen felül területeket, adjon kisajátítási jogot s adjon részlettör­lesztésre, kedvezményes áron a befektetések­hez szükséges élő és holt felszerelést, akkor nem lesz „tisztviselőnyomor.“ Nem sokból áll az egész, csak egy kis jóakarat kell hozzá ! Hortobágyi Ágost: Távirat és telefon jelentések. Az államfő személye. Budapest, febr. 13. A nemzetgyűlés összeülésének közeledtére mind erősebben foglalkoztatja a pártokat az államfő szemé­lyének kérdése. A legutolsó napokig Horthy fővezért emlegették csak komolyan, a teg­napi nap folyamán azonban komoly kom­binációként merült fel gróf Apponyi Albert megválasztásának kérdése. Fővárosi körök véleménye szerint, Apponyi gróf jelöltsége, bár nevéhez kiváló érdemek fűződnek , rövid életű lesz, tudniillik az egész kisgazda­­párt s a keresztény nemzeti egyesülés párt­jának túlnyomó része hallgatólagos hatá­rozattal Horthy Miklós kormányzósága mellett foglalt állást Azok, akik Apponyi jelöltségét emlegetik, azt állítják, hogy a külpolitikára nem volna kedvező befolyással a fővezér kormányzósága, az antant uraságai ideges rémültségükben agresszív szándékot látnának ebben, noha erről szó sem lehet. Akiknek Horthy jelöltségében ily irányú kifogásolni valójuk akad, elfelejtik, hogy a harmadik jelölt, József főherceg kormányzó­sága milyen kibogozhatatlan politikai bo­nyodalmakat idézhetne elő. A Horthy ellenes kombinációk hívei azt hajtogatják, hogy a katonai hatalom térjen vissza a legális időkben elfoglalt helyére s hatalmi korlátai közé.­­ Horthy kormányzósága esetén lé­nyeges változások állanak be a fővezérség keretében, ugyanis Horthy nem mint katona foglalja el az államfői széket. Magyarbarát rutének, Budapest, február 13 A Magyar Táv­irati Iroda jelenti. Jelentés érkezett a magyar kisebbségek minisztériumához arról, hogy az ugocsa és bereg megyei rutének és a cseh katonaság között a hét elején véres összeütközés történt, melynek több súlyos sebesültje volt. A csehek ugyanis nagyban agitálnak, hogy a megszállott területen tör­ténendő esetleges népszavazás alkalmával a Csehországhoz való csatlakozásra bírják a népet. A hangulat azonban annyira magyar­barát, hogy a rutén regruta­ katonaság egy­más között kizárólag magyarul beszél s ez­zel dokumantálja azt, hogy Magyarországhoz kíván csatlakozni, már az élelmezési köny­­nyebbségük miatt is. Román gazság. Szomorú jelentések érkeznek hozzánk a románok napról napra fokozódó gazságai­ról. Temesváron és környékén ártatlan em­bereket fognak el és zárnak be azon ürügy alatt, hogy ellenük izgatnak. Szabolcska Mihály költőt is elfogták s már hosszabb idő óta tartják letartóztatásban. A tegnapi nap folyamán 39 kulturális és társadalmi egyesület képviselői dr Tatár György veze­tésével felkeresték Graziani tábornokot s egy memorandumot nyújtottak át neki, mely kö­rülbelül a következőket tartalmazza: „En­gedje meg kegyelmes uram, hogy az emberi civilizáció és kultúra nevében előterjesztést tegyünk a megszállott magyar területek ártat­lan polgárai érdekében s kérjük kegyelmes­­ségedet, továbbítsa a román királyig. Ro­mánia azt tünteti fel, hogy Magyarország Románia ellen fegyverkezik és támadásra készül, noha ebből semmi nem igaz, s en­nek még a gondolata is távol áll tőlünk“. Graziani tábornok megígérte a kulturális és társadalmi egyesületek képviselőinek, hogy legmesszebbmenő támogatásban részesíti kérelmüket. — Államadósságok címleteinek be­váltása. A pénzügyminisztérium január 1 én kelt rendelete értelmében az államkincstár az államadósságok folyó évi január 1-től kez­dődőig esedékessé váló szelvényeinek be­váltását bizonyos korlátok között megkez­dette. A rendelet szerint azok, akik az ese­dékes szelvények beváltását kívánják, nyilat­kozatot tartoznak kiállítani, hogy magyar állampolgárok és hogy a címletek 1918. október 31-e óta tulajdonukat képezik, végül, hogy a címletek Magyarországnak magyar közigazgatás alatt álló területén belül őriz­­tetnek. A lakóhelyet és állampolgárságot az illetékes községi elöljáróságnak (Budapesten az illetékes kerületi elöljáróságnak) záradék­kal igazolnia kell; azt a körülményt pedig, hogy a címletek legalább 1918. október 31-e óta vannak a benyújtó tulajdonában, a be­váltó helyeknél letéti ívvel, jegyzési elismer­­vénnyel, vagy más hitelt érdemlő módon kell igazolni. A pénzintézetek ezúton figyel­meztetik a náluk őrzött címletek tulajdono­sait, hogy a beváltáshoz szükséges lépéseket, nevezetesen a nyilatkozatok kiállítását és azok igazolását a pénzintézeteknek nem áll módjukban megtenni és azt minden félnek magának kell kezdeményeznie, illetőleg a követelt okiratokat beszolgáltatnia. A nyilat­kozati űrlapok az intézeteknél a felek ren­delkezésére állanak. — A német béke revíziójáért. A „Westminster Gazette“ jelenti . A füg­getlen szabadelvű párt indítványt terjesztett az alsóház elé, mely programmba veszi a német békeszerződés revízióját s a területi kérdések kedvesebb megoldását is követeli. — Az evang. nőegylet közgyűlése. A kaposvári evang. nőegylet folyó hó 15-én gyűlést tart a templomban. Tárgy: 1. Múlt évi számadás előterjesztése. 2. Lelkész úr fontos indítványa. 3. Egyéb ügyek meg­beszélése. — A nőegylet összes tagjait szeretettel meghívja az elnökség.

Next