Uj-Somogy, 1920. május (2. évfolyam, 100-122. szám)
1920-05-23 / 117. szám
2 Titrates telefonjelentések. Békedelegátusunk Párisba érkezett. Páris, május 22. Praznovszky Iván békekiküldött 20-án ideérkezett és magával hozta a választ, amelyet a magyar kormány adott az eléje terjesztett feltételekre. Emlékünnep Budavár visszavételére. Budapest, május 22. Budavár bevételének évfordulóján nagyszabású hazafias ünnepségek voltak tegnap Budapesten. A temető főútján feszes léptekkel vonult a Ludovika díszszázad, amely Görgey Arthur sírja előtt helyezkedett el. A magyar kormányt Pekár államtitkár képviselte, a nemzetgyűlés megbízásából Szmrecsányi György jelent meg. Rajfay püspök rövid ima után nagyhatású beszédet mondott a sírnál. „Hozzuk a komor idők viharában — mondotta — azt a tiszta hitet, hogy az Isten szent keze nem engedi elveszni a magyart. Elhoztuk sírodra az emlékezés díszes virágát, hozzák a hősnek, aki Budavárát visszavette . Ezután Szetár ezredes lépett a sírhoz és míg a díszszázad tisztelgésre emelt kézzel sorakozott, ráhelyezte a sírra a Ludovika század koszorúját. Innen a jelenlevők a Kossuth-mauzóleumhoz mentek, ahol Raffay tartott újabb beszédet Kossuth felett. Szmrecsányi György a nemzetgyűlés nevében hódolt Kossuth emlékének, majd pedig Pekár tartott beszédet. „A föld, amelyben Kossuth nyugszik — mondotta — erőt ad Magyarországnak, hogy Antheusként talpraálljon a nagy küzdelemre.“ Régi veterán honvédek is könnyes szemmel állták körül a sírt. Ezeknek nevében Hegedűs Pál 48 as honvéd köszöntötte Kossuthot, majd Újházi Ferenc szólt pár szót, aki résztvett Budavár ostromában. Miután a szarkofágra elhelyezték a kormány koszorúját, a Ludovika század meghajtotta zászlóját a sír előtt. Az ünnepséget a katonák díszmenete és az ütegek elvonulása fejezte be. A balatoni kormánybiztos. A földmivelésügyi miniszter a minisztertanács felhatalmazására a balatoni ügyek kormánybiztosi teendőinek ellátására Spar Istvánt nevezte ki kormánybiztossá. A kormánybiztosság székhelye Balatonfüred, vagy Balatonföldvár lesz, ahova a kormánybiztos a jövő hét folyamán utazik le. Az új párt a tiszántúli választásokon. Politikai körökben a nemzetgyűlés újabb összeüléséig nem várhatók számottevő események. A pünkösdi ünnepet a pártok részéről lefoglalják a tiszántúli választások, amelyen az új párt, az „Egyesült Nemzeti Keresztény Kisgazda- és Földmives Párt“ is állít jelölteket. A párt vezető tagjai jelöltjeik támogatására leutaznak és ekkor hangzanak el azok a programmszerű nyilatkozatok, amelyek a párt politikai irányát jelölik meg. Jugoszláviában terjed a bolsevizmus. Budapest, május 22. Belgrádban és Jugoszlávia nagyobb községeiben a polgárság tanácsokat alakít, amelyek a polgárokat fel fogják fegyverezni, hogy szükség esetén fegyverrel is biztosítani tudják a rendet a bolsevisták ellen, akik Jugoszláviában egyre szélesebb körökben pujtogatnak. Hét hónapi kultúrmunka. — Beszámoló a szinidirektor működéséről. — Bethlen Bruckner színigazgató a napokban bevégzi kaposvári pályafutását, szépen meg fogja köszönni a kamatozó kék és zöld ropogós pártfogást és a kultúra továbbterjesztése végett bár megfogyott, de meg nem tört társulatával Nagykanizsára távozik. Isten vele direktor úr, sok szerencsét az új stáción. Hét hónapi sziniszezon után ismét üresen fog állni gyönyörű palotánk, a városi színház. Hét hónap nagy idő. Lássuk, mit hozott ez nekünk ? Bethlen-Bruckner a kultúra és kereszténység eszméinek sűrű hangoztatásával kezdte meg itteni működését. Reklám, hirdetés, öndicséret és ígéret volt bőven. Ígért, ígért és mindvégig ígért. Betartott valamit ? Semmit. Megkezdődött az őrült gondolatokban egymással versengő, nemzeti érzéstől távolálló, ízléstelen és buta operettek versenysorozata, tőlünk idegen táncaival és kínban fogant strófáival. De mit törődött ezzel az igazgató ? Telt házak voltak és az egymás után özönlő kasszadarabok fényesen jövedelmeztek. Amidőn a kultúra zománcába burkolt sz üzelmeket tovább nézni nem tudtuk, amidőn az erkölcsrontó és nemzetellenes torszülöttek ellen a helybeli sajtó egyöntetűen tiltakozott és a Heje-huja báró és társai műsorról levételét hangosan követeltük, mézes madzag gyanánt, esetleg egyszer egy hónapban, komoly és ismeretterjesztő magyar darab is szinrekerült. Amidőn már a direktor úr is megunta a nógatást, előadatta a „Betyár kendőjé“-t, amikor már mindenki öklelt, rúgott és kapálódzott, szinrekerült a „Bánkbán“ és amikor már mindenki követelt, megjelent a „Sasfiók“ a színpadon (igaz, hogy csak felerészben). Elmondhatjuk, hogy 6—8. szóra érdemes, nívós, komoly tárgyú és hazafias darabon kívül hét hónapig a legsilányabb termékekkel, tartalomnélküli butaságokkal és ízléstelen, művészi érték nélküli limonádékkal tömték a közönséget. Tiltakoztunk elsősorban a színháznál, szót emeltünk a MOVE nál, teljes erőnkből küzdöttünk a kultúra és irodalom Bethlen- Bruckner-féle értelmezése ellen, nem használt. Ettől kezdve a magunk részéről végeztünk a színházzal. Arról nem is szólunk most, hogy fényes palotánkhoz egyáltalán nem voltak méltók a kopott díszletek és az ócska felszerelés Viszont nem hagyhatjuk szó nélkül és ez főleg az utolsó hónapokra áll, hogy az a kis igyekezet, amelyet még Bruckneréktől láttunk, csak a premiereken nyilvánult meg, de elfelejtették azt, hogy a folytatólagos előadások közönsége ugyanakkora belépő díjat fizet, mint a bemutató nézői és még a délutáni publikum sem cirkuszi attrakciókra kiváncsi, mert azt másutt is megtalálja, hanem műélvezet miatt jön színházba. A mindent igérés és semmit be nem tartás lovagja, Bethlen Bruckner önmagát múlta felül a 16 iki népünnepélyen, amely betetőzte kaposvári fényes szereplését. Plakátjain és rikító reklámain az Ígéret földjét varázsolta elénk, a közönség zsebét pompásan megvágta és a befolyt horribilis összegért semmit sem nyújtott. A közönség csalódott, elégedetlenül távozott, Bethlen Bruckner pedig még az ezután következő ilynemű akciók hitelét is komolyan kockára tette. Bruckner úr a maga céljaira mindent ügyesen kihasznált, de hogy a közönség jó indulatát és türelmét viszonozza is, erre ő nem is gondolt. Neki, a nagy ígérőnek elég dolgot adott a bevételek elkönyvelése. Az ígéretbeli vendégművészekről, pesti vendégszereplőkről szó sem volt, erre csak nem telhetett abból a rongyos 600 ezer koronából, amelyet a sziniidény jövedelmezett! Az egyetlen vendégjátékos talán Nyáray lehetett, ő is már elvirágzásakor került hozzánk. Igazgató úr, Ön lehet jó dirigens és művész, ittlétével azonban csak egy tulajdonságát mutatta be, hogy ért a színház üzleti ágához és elsőrangú finánczseni. Hét havi itt időzése alatt alig láttunk egyebet, jól jövedelmező kasszadaraboknál. A Hejehuja bárók, a Lilibárónők (heti ciklusban egymásután 8 napon át) és a Gróf Rinaldók mindezt bizonyítják. Igazgató úr, nekünk nincs módunkban, hogy az ön társulatának derék és egyébként tiszteletreméltó tagjait hibáztassuk a tartalmatlan színházi szezonért. Mi a legjobb akarattal sem lehetünk Önnel szemben anynyira előzékenyek, hogy e minden nemében csúfos évad ódiumát tiszteletreméltó tagjaira hárítsuk. Nem. Ennyire mégsem hunyhatunk szemet. Az ön színészei talán komolyabb darabok előadását is szívesen ambicionálták volna, mert nem tételezzük fel róluk, hogy ennek ellenkezőjére akár tehetségük hiánya, akár nemtörődömségük késztette volna őket. A mulasztás tehát a legtöbb tekintetben az Ön részéről történt igazgató úr, sőt minden tekintetben az Ön részéről, ön számtalan esetben hangoztatta a színház kulturális hivatását s közben nem is gondolt arra, hogy frázisokba fuladt jelszavai testet öltsenek. A színház kultúrintézmény, kényes dolog kritika tárgyává tenni, mert azonnal rosszakaratot magyaráznak a bírálat sorai közé. Minket nem is pusztán a bírálatért való jogcím és elsőség vezetett a kritikára, hanem a színházzal, mint kultúrintézménnyel szemben táplált követelésünk és kötelességünk. Szerintünk ugyanis, ha a színház kultúrintézmény, akkor megköveteljük, hogy kulturális szempontok szerint vezettessék. Komoly, magasabb nívójú, lélekemelőbb szempontokat követelünk egy olyan intézmény vezetőitől, melynek már puszta fogalma is nemes, magasztos, kulturális. Épen ezért már most felhívjuk a szinüügyi bizottság figyelmét e szempontokra s a magunk nevében erélyesen és visszavonhatatlanul tiltakozunk Kaposvár magasabb és nemesebb kulturális igényeinek érdekében az ellen, hogy a színház igazgatása továbbra is a mostani kezekben maradjon. Annál is inkább, mert e tekintetben javulásra sem az idei szezon olcsó hatást kereső darabjaiban, sem Bethlen-Bruckner László személyében nem találunk kellő garanciát! UJ -SOMOGY 1920. május 23. Telefon 101. x Gazdasági nyomtatványok kaphatók Szabó Lipót könyvkereskedőnél, Kaposvár. x Az „Erzsébet“ gőzfürdő naponta nyitva van. x Biró Pál bank és váltóüzlet, Kaposvár, Fő u. 24. Értékpapírok, Külföldi pénzek, Osztálysorsjegyek, Átutalások, Tőzsdei megbízások. Telefonszám 460. x Vendéglősök figyelmébe! Rácz Sándor borpincéje Kaposvár, Vár utca 2. sz. alatt van. Állandóan jó borok kaphatók. x Barta Sándor úriszabó Kaposvár, Erzsébet-út, Városház palota, értesíti mélyen tisztelt vevőit, hogy bevásárlási útjáról visszatérve, raktáron levő valódi angol szöveteiből készít elegáns úri öltönyöket és felöltőket. x Varga Péter fogász fogad reggel 9—12-ig, délután 3—5-ig. Telefon 318. - A „FÁCÁNOS“ VENDÉGLŐ ÚJRA MEGNYÍLOTT. TÉLI RUHÁK NYÁRI MEGŐRZÉSÉT VÁLLALJA KAPOSVÁRI SZÜCSÁRUHÁZ z Irda utcai