Uj-Somogy, 1920. augusztus (2. évfolyam, 174-198. szám)
1920-08-01 / 174. szám
Az elnök: önt majd később illeti meg a szó, addig a rendreutasítást függőben tartom. Bottlik József: Nem tudom feltételezni, hogy a rendőrség csak a bűncselekmények egy bizonyos csoportját ne tudná kideríteni. Más ok van, amelyet nem találgatok. Ha nem elég a rendőrség létszáma, szaporítani kell. Vizsgálat tárgyává kell tenni azt is, hogy a rendőrség rendelkezik-e joghatóságának teljes érvényességével és a rendőrség megkereséseit más hatóságok teljesítik-e ? A legsúlyosabb a pszichológiai ok. Izgalomban tartják az emberek lelkét, amely izgalom végre kirobbanásra vezet. Rendszeres izgatás folyik itt. Széthurcolják az országban a mérget és mosolyogva jósolgatnak, hogy hetek múlva alapjában fog megrendülni a társadalom. Látom, hogy valakinek, vagy valakiknek az az érdeke, hogy itt felforduljon a rend és hogy olyankor jön ilyesmi, mikor a kormány változik. (Felkiáltások: És mikor külföldi missziók vannak itt). Bottlik József: Ugyanolyan jelenségeket látok, mint a Károlyi forradalomban. Az államnak meg kell fékezni ezt minden erővel, mert különben anarchia és teljes züllés következik. Erélyes intézkedésekkel ki lehet nyomozni a bűncselekmény tetteseit. Véget kell vetni az izgatásnak. Tegnap délelőtt is egy sajtóorgánumban valóságos felhívást olvastam gyilkosságra. (Közbeszólás: Melyik volt az?!) Bottlik József: A »Virradat" ! Az összkormányhoz a következő interpellációt intézem: 1. Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy e hó 27 én a Lipót körúti Clubkávéházban véres verekedések voltak, amelyeknél 2 emberélet esett áldozatul ? 2. Van e tudomása a kormánynak arról, hogy az országban rendszeres izgatás folyik a társadalom ellen ? 3. Hajlandó e a kormány a legerélyesebb intézkedéseket tenni a bűncselekmények tetteseinek kinyomozására és megbüntetésére és hajlandó e olyan intézkedéseket tenni, életbe léptetni, amelyek hasonló bűncselekményeket megakadályoznak. (Zajos, lelkes taps és éljenzés.) Mután Szijj Bálint kimagyarázta előbbi szavait, Teleki Pál gróf miniszterelnök válaszol az interpellációra. Teleki Pál gróf miniszterelnök: Nem a szavak, hanem a tettek embere vagyok. Bizonyos anomáliákra jöttünk rá. Ennek tulajdonítandó, hogy az eset odáig fejlődött, ahol most van. Kijelentem, hogy mindent megtettem ezeknek az anomáliáknak megszüntetésére. Az eset felderítése közben olyan körülményekre jöttünk rá, amelyek nagyon súlyossá teszik azt. Tudom az ilyen esetnek következményeit is, tudom milyen nehézségeket okoztak az ilyen ügyek gazdasági és valutáris kérdésben folytatott tárgyalások során. Ezt az esetet nagyon súlyosan elítélem. Ez nemcsak bűncselekmény, hanem rendbontásra irányuló szándékot és kísérletet jelent. Közölhetem a tisztelt nemzetgyűléssel, hogy a rendőrség már nyomában van a tetteseknek, kiket a legszigorúbb büntetés fog sújtani. De nemcsak a tetteseket, hanem azokat is, kik velük összeköttetésben állottak. A nyomozás fel fogja fedni a machinációkat, amelyeket ezek a személyek űztek. — Tudatában vagyok annak, hogy egyes embereknek érdekükben áll az ország rendjének megbontása. Minden olyan cselekmény, amelyet a közrend ellen követnek el, hazaárulás számba megy. Ezzel az esettel kapcsolatban azt is meg kell mondani, hogy a rendőrség egész organizációját revideálni fogják. Kérem a nemzetgyűlést, hogy egyelőre vegye tudomásul válaszomat. A vizsgálat eredményét, ha lehetséges lesz, azonnal be fogom jelenteni a nemzetgyűlésnek. Két egészséges kisgazdaintézmény. Nem kisgazda olvasóink meg fogják bocsátani, ha oly sok földettáró olvasónk okulására az őket érdeklő alábbi közlemény- í nyel vesszük igénybe lapunk hasábjait. Két jól megalapozott új intézmény tömöríti két év óta a kisgazda társadalmat. Ezek egyike a „Kisbirtokosok Biztosítási In- tézete“, másika pedig a „ Magyarországi Kisgazdák Beszerző és Értékesítő Szövetkezete14. Mindkettő életrehívása 1918 tavaszán történt , valódi működését azonban csak az átkos kommun bukása után fejthette ki. Vagyonát a kommun alatt sikerült Szegeden biztonságba helyezni. Egyik elfogulatlan szaklap magasztaló elismeréssel emeli ki a „Kisbirtokosok Biztosító Intézetének jó eredményt mutató mérlegét, mely szerint már az 1919. csonka üzleti évben is 58.485 K nyereséget produkált s amellett tartaléktőkéit is jelentékenyen erősítette. Úgy, hogy a társaság vagyona az év végén 2.760.003 K volt. E nagyjövőjű intézetnek vezetése és fejlődtetése tehát oly kitűnő kezekben van elhelyezve, hogy az első áttekintésre is látjuk azt, miszerint nemcsak a részvényesek, de a biztosító felek érdekeinek megóvása és eredményei is a legtökéletesebbek és megvédettebbek. A két intézet ez év június hó 29 én, Péter és Pál napján tartotta Tankovits János nemzetgyűlési képviselő elnökletével első évi rendes közgyűlését, melyre az ország minden részéből tömegesen utaztak fel a részvénytulajdonos kisgazdák. Az elnök magas szárnyalása és magvas beszéde után alig tudtak elcsitulni a lelkes éljenek. A Biztosító Intézet igazgatósági jelentéséből idézzük a következőket: „Alig négy hónapos működés üzleteredményét tárjuk fel a t. Közgyűlés előtt. A nagyatádi Szabó István elnöklete alatt álló Kisbirtokosok Szövetsége országos kongresszusának hívó szavára kelt életre a kisgazda társadalombiztosító társasága. Szervezkedését 1919. év elején megkezdte, tekintélyes szervezési költségeit kiadásba tette, mikor a vörös rémuralom pusztító öklével reásújtott és intézetünk látszólagosan halálos dermedtségben, alkotó munka nélkül pangott 1919. év augusztus 15-ig. S alig hogy derengett egy rendezett állami élet hajnala, erősen lüktető munkával 1919. év végéig dolgoztunk és teremtettünk annyit, amennyit még fel nem mutathatott a magyar biztosítási ügy történetében egyetlen intézet sem első üzleti éveiben. A két ágazat (életbiztosítási és elemi) csonka évi tiszta nyereségének, 58.475 K 30 fő nek hovafordítására nézve javasoljuk, hogy az alapszabályok rendelkezéseitől eltérőleg rendelkezzék a közgyűlés akként, hogy a nyereségből 10.000 K 1 a „Kisbirtokos Szövetség“ jótékonysági alapja javára ajánl fel, a fennmaradó 48.475 , 300. pedig teljes összegében a jövő évi nyereségszámlára vitessék át. A kisgazda társadalomnak további legerélyesebb támogatását kérjük a kisgazdáknak ezen első, szilárd alapokra épített, izmosodó, a legszebb jövőnek induló gazdasági szervéhez. Az igazgatóság.“ A Szövetkezet jelentése szerint: „A Magyarországi Kisbirtokos Szövetségnek 1918. május 12 én nagyatádi Szabó István elnöklete alatt lefolyt országos nagygyűlésének egyhangú lelkesedéssel hozott határozata keltette életre szövetkezetünket. A sok konjunktúra, alkalmi és hamis kisgazda szövetkezetek üzleti tülekedésében nem vettünk részt. Mi ár drágító, láncoló üzletektől irtóztunk. A mi üzleti programmunk az igazi altruizmus, a nép gazdasági érdekeinek legerélyesebb védelme és egy igazi kisgazda szövetkezeti életnek a megteremtése. Szerény mérlegünket előterjesztjük jogosan büszke érzéssel: háromezer kis-gazda és kisbirtokos szövetség száz-száz koronájából gyűjtött üzletrész tőkénket eredményesen kamatoztattuk. A szövetkezet ügyvitelének teljesen jelentéktelen, kis költségei tették lehetővé, hogy az üzletrésztőke 20 százalékos jövedelmezősége állhatott elő. Az egyes üzletrészek után 5 százalékos osztalék kifizetése 1920 júliusével kezdődjék meg az intézet pénztáránál. A közgyűlés után az üzletrészeket kiadjuk és Magyarország kisgazdái elé állunk azzal a kéréssel, hogy a kisgazda népréteg gazdasági és kereskedelmi érdekeinek védelmében kifejtendő nagy törekvésünket támogassák. Oldalunk mellett álljon minden olyan kisgazda, aki nem akarja többé akár a "rejtett, akár a nyíltan mutatkozó nagytőkések , akár látszólagosan a nép szolgálatára alkalmilag alakult hamis kisgazdaalakulatok ragadozó karmai közé prédának odadobni a kisgazdák minden gazdasági javát, e téren való érvényesülését és boldogabb jövőjét. Istenbe vetett hittel indulunk nehéz munkánkra Az igazgatóság“. Egész természetes, hogy a közgyűlés a legnagyobb bizalmat szavazta meg a vezetőségnek s elhatározta, hogy felemeli a Biztosító és a Szövetkezet részvény- és részjegy-tőkéjét. És pedig a Biztosítóét 2 millióról 4-re, a Szövetkezetét pedig korlátlanul azért, hogy az kiaknázhatva roppant összeköttetéseit, melyet a vezetőség egy nagyobb olasz pénzügyi csoporttal kötött az áruk ki- és behozatalával, már a közeljövőben megfelelhessen a hozzáfűzött gazdasági sikerekben teljes várakozásoknak. És amint értesültünk megbízható helyekről, a részjegyzés oly nagy érdeklődéssel és oly nagy mértékben indult meg, hogy a vezetőség nagy túljegyzésekre számít a Biztosítónál is . Az említett közgyűlésen végül az intézetek választmányát, igazgatóságát, felügyelőbizottságát választották meg, melyet később fogunk olvasóinkkal közölni. E két egészséges kisgazda intézmény pártfogását olvasóink szíves figyelmébe ajánljuk. x Gazdasági nyomtatványok kaphatók Szabó Lipót könyvkereskedőnél, Kaposvár. Telefon 101. x Elveszett a Lonka-hegyen a kápolnától a Béla király utca közti uton vasárnap délelőtt 10—12 óra között egy ezüst veretű bot M. B. monogrammal. Megtalálója szolgáltassa át a rendőrségen, amiért 500 korona jutalomban részesül. Aki a bot nyomára vezet, 250 korona jutalmat kap. ÚJ -SOMOGY 1920. augusztus 1. Aug HÍREK. Emlékeztető. 1291. Schwytz, Uri és Unter■ walden svájci kantonok erős szövetséget kötnek függetlenségük közös biztosítására. 1664. Montecuccoli császári tábornok Szent- Gotthárdnál Ahmed Köprili török nagyvezér felett győzelmet arat. 1914. James francia szocialista vezért meggyilkolják. 1919. A Magyarországot tönkretevő kommunista uralom bukása. 2 1813. Diószeghy Sámuel ref. ■ lelkész, a „Magyar Füvészkönyv” szerzőjének halála. Aug 1901. Szilágyi Dezső halála. Holnap lesz egy éve, hogy a bomlott politikai kaladorok eszeveszett iramban elhagyták az országot, miután tömeggyilkosságaikkal és felketten üzelmeikkel romlásba és a teljes felfordulás ölébe vonszolták az országot. Egy éve már, hogy a nemzet még megmaradt józansága, a magyar nép ellenálló akaratereje megmentett bennünket a tanácsköztársaságnak nevezett tömegoligarchiától. Szinte furcsa, ha elgondoljuk, hogy mi történhetett volna a magyarsággal, ha a józanabb elem tovább vonszolja a nyakába akasztott igát, ha nem ébred fel önérzete, ha nem duzzad ökölbe a keze és nem emeli ütésre két elzsibbadt karját. A dologok menete azonban igazolta a magyarságot. A megtépázott turulmadár először szembe nézett önmagával, kidobta magából a salakot, hogy aztán eltűrje támadóinak minden kegyetlenkedését.