Uj-Somogy, 1920. augusztus (2. évfolyam, 174-198. szám)

1920-08-08 / 180. szám

!­. évfolyam. Kaposvár, 1920. augusztus 8. vasárnap. 180. (286.) szám. 318 frissalSaég a felóhivatali «3POSVÁR, KONTRÁSSY­ UTCA 6. SZEM. TELEP 0 K SZá­ma: 128. POLITIKA! NAPILAP Feí&Ifls sjerkKíJtö: Űr. THURY ZSi3töÜWC. Eiöflzatáxi árak: fgész évre .... ZSO K­I Negyed évre - - - 4A K Fél évre.....................90 K­­ Efly hóra.........................17 K Egyes szám­ára 1 korona. Az államfenntartó erők. Irta: Geiszler István. A társadalmi béke és kulturális haladás legfőbb biztosítékát képező erős állam épü­letének több szilárd oszlopon kell nyugodnia. Ezek az államfenntartó oszlopok részben morális, részben materiális jellegűek, mint­hogy különböző erkölcsi és anyagi termé­szetű erőtényezők alkotják azt az alapot, melyeken az államok felépülnek. Minél kez­detlegesebb szervezetű, vagy természetelle­nesebb jellegű egy államalakulat, annál in­kább a materiális, azaz erőhatalmi tényezők játsszák a főszerepet az állam fenntartásá­ban , és minél tökéletesebben kifejlődött, s a nemzetiségi és társadalmi igazságosság törvényei szerint épült fel egy állam szerve­zete, annál inkább az erkölcsi tényezők ve­szik át a főszerepet annak fenntartásában. Az államfenntartó szerepköröknek az erkölcsi és az erőhatalmi tényezők közötti minden­kori megoszlása egyik legbiztosabb jele az egyes államok politikai és kulturális fejlett­ségének, valamint létjogosultságának és jö­vőjének is. Teljesen kikapcsolni azonban az állam­alkotó tényezők közül egyiket sem lehet. A materiális és a morális erőknek az egészsé­ges államalakulatokban természetes egyen­súlyban kell egymást tartaniuk s ha ezen egyensúly bármely oknál fogva megbomlik, ez már annak a jele, hogy az állam szerve­zetébe valami betegség fészkelte be magát. Egyik legszebb és legfontosabb államférfim feladat tehát minden korban az államfenn­­tartó erkölcsi és hatalmi tényezők természe­tes egyensúlyának megőrzése volt. Kétségtelen, hogy a modern államok alapját képező társadalmak a politikai és kulturális fejlettség tekintetében messze fe­lette állanak az elmúlt korok társadalmi szervezeteinek s ezen körülmény logikus fo­lyománya, hogy a modern államok szerve­zetében is nagyobb tér jutott az erkölcsi tényezőknek, mint a letűnt korok államaiban. Azonban az emberiség fejlődése, különösen a nagy tömegek értelmi és erkölcsi színvo­nala még mindig annyira alacsony, hogy a modern államok is kénytelenek az egyéni és a társadalmi szabadság, az emberi jogok, valamint az igazság és a haladás életbevágó fontosságú érdekeinek védelmére kifejlett, szilárd hatalmi szervezeteket létesíteni és fentartani. Az emberi nem hosszú történeté­nek mai korszakában is a társadalmi béke és a kulturális haladás csak szilárd és meg­bízható erőhatalmi tényezők védelme alatt, azaz csak erős állam keretében lehetséges. A népek és államok politikai fejlődésé­nek tehát a közeljövőben is az erős államok jegyében kell történnie és ennek az erőnek, akár csak a múltban, a jövőben is érvénye­sülnie kell, egyaránt befelé és kifelé is. A külső hatalmi viszonyok, különösen az európai kontinensen még távolról sincsenek egyensúlyi helyzetben, sőt a világháborúnak az egyoldalú, erőszakos békével való befeje­zése nemcsak nem szüntette meg a régi súr­lódási felületeket, hanem a népek és államok között olyan új ütközőpontokat és olyan éles ellentéteket teremtett, melyeknek békés ki­egyenlíthetésére igen kevés kilátás van. Európa népeinek egy jelentékeny része, a világháború vesztesei nagyon jól tudják, hogy a mai helyzet csak provizórium, mely­nek alapos revíziója előbb utóbb be fog következni, valamint azt is tudják, hogy ez a revízió aligha fog simán megtörténni. Ebből a vigasztaló tudatból kizökkenni, s a mai helyzet véglegességébe belenyugodni ezen népek számára lemondást jelentene az élethez való jogról, mert az elvakult győzők­­ által diktált békepontok ezen népeket szinte összes gazdasági és kulturális fejlődési lehe­tőségeiktől fosztják meg. Ilyen körülmények között tehát Európa népeinek élete a közel­jövőben egy kifelé irányuló, rejtett vagy nyílt militáris készülődés jegyében fog lefolyni. Azonban nemcsak kifelé, hanem be­felé is erőseknek kell lenniök korunk álla­mainak ! Az emberiség lelki életének egy páratlanul válságos korszakát éljük napjaink­ban. Talán a régi római köztársaság utolsó időszakának szociális forrongásokkal s bel­­háborúkkal teljes időszaka hasonlít legin­­­­kább napjaink eseményeihez. Az emberiség egy része igen türelmetlenné vált a társa­dalmi renddel szemben, s máról holnapra szeretne olyan átalakulásokat megvalósítani, melyeket csak évszázados nyugodt fejlődés és generációk szorgos munkája végezhet el. A népek tengerének mélységeiben az erköl­csi tényezők ereje megbénult, a modern ál­lam tehát kénytelen az ennek következtében felszabadult romboló energiákat hatalmi esz­közökkel tartani féken. A közeljövő tehát való­­­színűleg nemcsak erős nacionalista, hanem­­ emellett kiélesedett szociális küzdelmek je­­l­gyében fog áttarti, s hogy ezek el n­e fajul­hassanak és a társadalmi rendet teljesen fel ne fordíthassák, nagy szükség lesz minden­hol erős és szilárd belső szervezetű hadse­regekre, melyek az állami rendnek minden korszakban a legbiztosabb támaszai voltak. Amely államok vezetői a mostani időknek ezt az intő szavát nem akaják, vagy nem tudják megérteni, azok az államok létüket kockáztatják az eljövendő küzdelmek hatal­mas forgatagában. A magyar nemzetnek, mely a jövő európai eseményeknek előreláthatólag egyik fontos tényezője lesz, létérdeke, hogy állama az erkölcsi és anyagi erőtényezők mind­egyikével jól fel legyen szerelve, hogy igazán erős állam lehessen, melynek nemcsak az igaza és a joga, hanem a hadserege is erős!­­• A Szent István nap országos megünneplése. Az Országos Menekültügyi Hivatal Szent­ István napján, augusztus 20. án, a Margitszigeten, nagyszabású hazafias tárgyú, jótékonycélú előadást rendez. Az ünnepet or­szágossá akarván tenni az ország összes ki­­rendeltségeit felszólította a Szent István napi ünnepségek rendezésére. Az ünnepség véd­nökei Horthy kormányzót, József kir. főher­ceg, Csernoch hercegprímás, Teleki Pál gróf miniszterelnök, Apponyi Albert gróf, Bethlen István gróf, Auguszta főhercegasszony és Horhy kormányzóné. A helybeli kirendeltség is összefogva az itteni társadalmi szerveze­tekkel, mindent meg fog tenni a nemzeti ün­nepség érdekében. — A hadirokkantak védelme. A lengyeltótii nemzeti hadirokka­nszövetségi fiók intézőbzottsága értesíti tagjait, hogy ezentúl ingyenes jogvédelemben fognak részesülni. A jogi képviseletet dr. Oszter Péter lengyel­­tótii ügyvéd, kir. ügyészi megbízott látja el, tehát a jövőben a hadirokkantak, özvegyek és árvák úgy a kir. ügyészségi bíróságok, mint pedig más hatóságok elé tartozó s jogi tanácsot, képviseletet vagy jogi védelmet igénylő pereikben és ügyeikben teljes biza­lommal forduljanak hozzá. A Ház pénteki ülése. — Gaal Gaszton védi a termésrendeletet. — A nemzetgyűlés mai ülését 10 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Az elnök bemutatja a MOVE átiratát, melyben a MOVE arra kéri a nemzetgyűlést, hogy a nemzeti hadseregben sem tiszt, sem hiva­talnok, zsidó vallású egyén ne lehessn. A napirenden Huszár Elemérnek a közellátás tárgyában beterjesztett indítványa szerepel, melyhez elsőnek Kerekes Mihály szólalt fel. Azok ellen a szervezetek ellen beszél, amelyek a termelők és fogyasztók között közvetítő szerepet visznek. Miért kell Magyar­­ország szegényein akár a Haditerménynek, akár a Hangyának, akár az Áruforgalminak keresnie? Magyarország oly szegény, hogy nem biztosíthat milliós hasznot sem zsidó, sem keresztény szervezeteknek. Olcsó liszt és ellátás kell. A termelő és fogyasztó igé­nyeit ki kell­ elégíteni. Henczer a gazdák rossz anyagi hely­zetére mutat rá. " Temesváry Imre az őrlési díjakra hívja fel a kormány figyelmét. Gaál Gaszton: Reflektál Szabó József minapi beszédére és kifogásolja, hogy a gaz­dákat megvádolta, mintha ezek nem hozná­nak elég áldozatot az ország érdekében. Egy fiatal túloldali képviselő azt mondotta, hogy kényszeríteni fogjuk a gazdákat, hogy vesse­nek. Ilyen mondáshoz igazán nagy fiatalság kell. Ha a gazdaközönség ellen tovább el­járnak, arra a következményre fog vezetni, hogy egyszer majd beszüntetik a termelést és a gazda csak annyit vet, amennyire neki van szüksége. Súlyos hiba volna, ha a kor­mány olyan gyengeséget mutatna, hogy immár kibocsájtott rendeletet egyszerűen fel­borítanák. Ha a rendeletén mégis változtatás történik, az összes politikai konzekvenciákat levonja. Felkiáltások a baloldalról: Hála Istennek! Gaál Gaszton ezután rátért a begyűj­tés költségeinek kiszámítására. Elmondta, hogy az áruforgalmi Iroda költsége 240 korona, tehát a gazda egy métermázsa bú­záért nem számíthat kevesebbet, mint 500 koronát. Ha olyan szerv venné át a be­gyűjtést, amely 100 koronáért elvégezné a munkálatokat métermázsánként, akkor 25 százalékkal olcsóbban lehetne adni úgy a kenyérlisztet, mint a főzőlisztet. Meg vagyok győződve arról, hogy a budapesti bankok verekednének egymás között azon, hogy ezt a száz koronás begyűjtést megkaphassák. Most pedig a kormányhoz is van egy kéré­sem. Legyen segítségére a mezőgazdasági termelésnek és törölje el a behozatali enge­délyek rendszerét. Keresztényszocialista kép­viselőtársaimat pedig arra kérem, hogy hangzatos jelszavakért ne reszkírozzák a társadalmi békét. Kuna P. András azt hangoztatja, hogy a kisgazdák eddig is meghoztak minden ál­dozatot a társadalmi béke kedvéért. Őrgróf Pallavicini György: A gabona­rendelettel szemben jogos a kritika és azt a legilletékesebb faktorok is hibásnak tartják. A Haditermény népszerűtlen volt. Új rend­szert alkottak és ez a rendszer nehézkesebb, drágább, mint a régi és célját nem éri el. Rámutat a részleges szabadforgalom veszélyeire. Végül indítványt nyújt be, hogy a nemzetgyűlés küldjön ki egy kilenctagú

Next