Uj-Somogy, 1920. augusztus (2. évfolyam, 174-198. szám)
1920-08-08 / 180. szám
!. évfolyam. Kaposvár, 1920. augusztus 8. vasárnap. 180. (286.) szám. 318 frissalSaég a felóhivatali «3POSVÁR, KONTRÁSSY UTCA 6. SZEM. TELEP 0 K SZáma: 128. POLITIKA! NAPILAP Feí&Ifls sjerkKíJtö: Űr. THURY ZSi3töÜWC. Eiöflzatáxi árak: fgész évre .... ZSO KI Negyed évre - - - 4A K Fél évre.....................90 K Efly hóra.........................17 K Egyes számára 1 korona. Az államfenntartó erők. Irta: Geiszler István. A társadalmi béke és kulturális haladás legfőbb biztosítékát képező erős állam épületének több szilárd oszlopon kell nyugodnia. Ezek az államfenntartó oszlopok részben morális, részben materiális jellegűek, minthogy különböző erkölcsi és anyagi természetű erőtényezők alkotják azt az alapot, melyeken az államok felépülnek. Minél kezdetlegesebb szervezetű, vagy természetellenesebb jellegű egy államalakulat, annál inkább a materiális, azaz erőhatalmi tényezők játsszák a főszerepet az állam fenntartásában , és minél tökéletesebben kifejlődött, s a nemzetiségi és társadalmi igazságosság törvényei szerint épült fel egy állam szervezete, annál inkább az erkölcsi tényezők veszik át a főszerepet annak fenntartásában. Az államfenntartó szerepköröknek az erkölcsi és az erőhatalmi tényezők közötti mindenkori megoszlása egyik legbiztosabb jele az egyes államok politikai és kulturális fejlettségének, valamint létjogosultságának és jövőjének is. Teljesen kikapcsolni azonban az államalkotó tényezők közül egyiket sem lehet. A materiális és a morális erőknek az egészséges államalakulatokban természetes egyensúlyban kell egymást tartaniuk s ha ezen egyensúly bármely oknál fogva megbomlik, ez már annak a jele, hogy az állam szervezetébe valami betegség fészkelte be magát. Egyik legszebb és legfontosabb államférfim feladat tehát minden korban az államfenntartó erkölcsi és hatalmi tényezők természetes egyensúlyának megőrzése volt. Kétségtelen, hogy a modern államok alapját képező társadalmak a politikai és kulturális fejlettség tekintetében messze felette állanak az elmúlt korok társadalmi szervezeteinek s ezen körülmény logikus folyománya, hogy a modern államok szervezetében is nagyobb tér jutott az erkölcsi tényezőknek, mint a letűnt korok államaiban. Azonban az emberiség fejlődése, különösen a nagy tömegek értelmi és erkölcsi színvonala még mindig annyira alacsony, hogy a modern államok is kénytelenek az egyéni és a társadalmi szabadság, az emberi jogok, valamint az igazság és a haladás életbevágó fontosságú érdekeinek védelmére kifejlett, szilárd hatalmi szervezeteket létesíteni és fentartani. Az emberi nem hosszú történetének mai korszakában is a társadalmi béke és a kulturális haladás csak szilárd és megbízható erőhatalmi tényezők védelme alatt, azaz csak erős állam keretében lehetséges. A népek és államok politikai fejlődésének tehát a közeljövőben is az erős államok jegyében kell történnie és ennek az erőnek, akár csak a múltban, a jövőben is érvényesülnie kell, egyaránt befelé és kifelé is. A külső hatalmi viszonyok, különösen az európai kontinensen még távolról sincsenek egyensúlyi helyzetben, sőt a világháborúnak az egyoldalú, erőszakos békével való befejezése nemcsak nem szüntette meg a régi súrlódási felületeket, hanem a népek és államok között olyan új ütközőpontokat és olyan éles ellentéteket teremtett, melyeknek békés kiegyenlíthetésére igen kevés kilátás van. Európa népeinek egy jelentékeny része, a világháború vesztesei nagyon jól tudják, hogy a mai helyzet csak provizórium, melynek alapos revíziója előbb utóbb be fog következni, valamint azt is tudják, hogy ez a revízió aligha fog simán megtörténni. Ebből a vigasztaló tudatból kizökkenni, s a mai helyzet véglegességébe belenyugodni ezen népek számára lemondást jelentene az élethez való jogról, mert az elvakult győzők által diktált békepontok ezen népeket szinte összes gazdasági és kulturális fejlődési lehetőségeiktől fosztják meg. Ilyen körülmények között tehát Európa népeinek élete a közeljövőben egy kifelé irányuló, rejtett vagy nyílt militáris készülődés jegyében fog lefolyni. Azonban nemcsak kifelé, hanem befelé is erőseknek kell lenniök korunk államainak ! Az emberiség lelki életének egy páratlanul válságos korszakát éljük napjainkban. Talán a régi római köztársaság utolsó időszakának szociális forrongásokkal s belháborúkkal teljes időszaka hasonlít leginkább napjaink eseményeihez. Az emberiség egy része igen türelmetlenné vált a társadalmi renddel szemben, s máról holnapra szeretne olyan átalakulásokat megvalósítani, melyeket csak évszázados nyugodt fejlődés és generációk szorgos munkája végezhet el. A népek tengerének mélységeiben az erkölcsi tényezők ereje megbénult, a modern állam tehát kénytelen az ennek következtében felszabadult romboló energiákat hatalmi eszközökkel tartani féken. A közeljövő tehát valószínűleg nemcsak erős nacionalista, hanem emellett kiélesedett szociális küzdelmek jelgyében fog áttarti, s hogy ezek el ne fajulhassanak és a társadalmi rendet teljesen fel ne fordíthassák, nagy szükség lesz mindenhol erős és szilárd belső szervezetű hadseregekre, melyek az állami rendnek minden korszakban a legbiztosabb támaszai voltak. Amely államok vezetői a mostani időknek ezt az intő szavát nem akaják, vagy nem tudják megérteni, azok az államok létüket kockáztatják az eljövendő küzdelmek hatalmas forgatagában. A magyar nemzetnek, mely a jövő európai eseményeknek előreláthatólag egyik fontos tényezője lesz, létérdeke, hogy állama az erkölcsi és anyagi erőtényezők mindegyikével jól fel legyen szerelve, hogy igazán erős állam lehessen, melynek nemcsak az igaza és a joga, hanem a hadserege is erős!• A Szent István nap országos megünneplése. Az Országos Menekültügyi Hivatal Szent István napján, augusztus 20. án, a Margitszigeten, nagyszabású hazafias tárgyú, jótékonycélú előadást rendez. Az ünnepet országossá akarván tenni az ország összes kirendeltségeit felszólította a Szent István napi ünnepségek rendezésére. Az ünnepség védnökei Horthy kormányzót, József kir. főherceg, Csernoch hercegprímás, Teleki Pál gróf miniszterelnök, Apponyi Albert gróf, Bethlen István gróf, Auguszta főhercegasszony és Horhy kormányzóné. A helybeli kirendeltség is összefogva az itteni társadalmi szervezetekkel, mindent meg fog tenni a nemzeti ünnepség érdekében. — A hadirokkantak védelme. A lengyeltótii nemzeti hadirokkanszövetségi fiók intézőbzottsága értesíti tagjait, hogy ezentúl ingyenes jogvédelemben fognak részesülni. A jogi képviseletet dr. Oszter Péter lengyeltótii ügyvéd, kir. ügyészi megbízott látja el, tehát a jövőben a hadirokkantak, özvegyek és árvák úgy a kir. ügyészségi bíróságok, mint pedig más hatóságok elé tartozó s jogi tanácsot, képviseletet vagy jogi védelmet igénylő pereikben és ügyeikben teljes bizalommal forduljanak hozzá. A Ház pénteki ülése. — Gaal Gaszton védi a termésrendeletet. — A nemzetgyűlés mai ülését 10 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Az elnök bemutatja a MOVE átiratát, melyben a MOVE arra kéri a nemzetgyűlést, hogy a nemzeti hadseregben sem tiszt, sem hivatalnok, zsidó vallású egyén ne lehessn. A napirenden Huszár Elemérnek a közellátás tárgyában beterjesztett indítványa szerepel, melyhez elsőnek Kerekes Mihály szólalt fel. Azok ellen a szervezetek ellen beszél, amelyek a termelők és fogyasztók között közvetítő szerepet visznek. Miért kell Magyarország szegényein akár a Haditerménynek, akár a Hangyának, akár az Áruforgalminak keresnie? Magyarország oly szegény, hogy nem biztosíthat milliós hasznot sem zsidó, sem keresztény szervezeteknek. Olcsó liszt és ellátás kell. A termelő és fogyasztó igényeit ki kell elégíteni. Henczer a gazdák rossz anyagi helyzetére mutat rá. " Temesváry Imre az őrlési díjakra hívja fel a kormány figyelmét. Gaál Gaszton: Reflektál Szabó József minapi beszédére és kifogásolja, hogy a gazdákat megvádolta, mintha ezek nem hoznának elég áldozatot az ország érdekében. Egy fiatal túloldali képviselő azt mondotta, hogy kényszeríteni fogjuk a gazdákat, hogy vessenek. Ilyen mondáshoz igazán nagy fiatalság kell. Ha a gazdaközönség ellen tovább eljárnak, arra a következményre fog vezetni, hogy egyszer majd beszüntetik a termelést és a gazda csak annyit vet, amennyire neki van szüksége. Súlyos hiba volna, ha a kormány olyan gyengeséget mutatna, hogy immár kibocsájtott rendeletet egyszerűen felborítanák. Ha a rendeletén mégis változtatás történik, az összes politikai konzekvenciákat levonja. Felkiáltások a baloldalról: Hála Istennek! Gaál Gaszton ezután rátért a begyűjtés költségeinek kiszámítására. Elmondta, hogy az áruforgalmi Iroda költsége 240 korona, tehát a gazda egy métermázsa búzáért nem számíthat kevesebbet, mint 500 koronát. Ha olyan szerv venné át a begyűjtést, amely 100 koronáért elvégezné a munkálatokat métermázsánként, akkor 25 százalékkal olcsóbban lehetne adni úgy a kenyérlisztet, mint a főzőlisztet. Meg vagyok győződve arról, hogy a budapesti bankok verekednének egymás között azon, hogy ezt a száz koronás begyűjtést megkaphassák. Most pedig a kormányhoz is van egy kérésem. Legyen segítségére a mezőgazdasági termelésnek és törölje el a behozatali engedélyek rendszerét. Keresztényszocialista képviselőtársaimat pedig arra kérem, hogy hangzatos jelszavakért ne reszkírozzák a társadalmi békét. Kuna P. András azt hangoztatja, hogy a kisgazdák eddig is meghoztak minden áldozatot a társadalmi béke kedvéért. Őrgróf Pallavicini György: A gabonarendelettel szemben jogos a kritika és azt a legilletékesebb faktorok is hibásnak tartják. A Haditermény népszerűtlen volt. Új rendszert alkottak és ez a rendszer nehézkesebb, drágább, mint a régi és célját nem éri el. Rámutat a részleges szabadforgalom veszélyeire. Végül indítványt nyújt be, hogy a nemzetgyűlés küldjön ki egy kilenctagú