Uj-Somogy, 1920. november (2. évfolyam, 250-273. szám)

1920-11-21 / 266. szám

266. (372.) szám. H évfolyam. Kaposvár, 1920. november 21. vasárnap. POLITIKAI NAPILAP Sxerkeeitteét S# fdadnhlveisl3 - , ,0 EISHietisI iraki SS&PBS VáR, KOHT8ÄSSY-UTCA 6, SZAK, *•*»*»"---------wi­­n«syed évr* •••(OK­­r .. Dr. THURY ZSILyfiOND. ... - hók | Cfl,U...............hí TELEFONSZÁM: 128. ígye* Mire ár* 1 korona. "--- — —----- ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------~-----------------­ Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában ! Amen Munkadélnü­nek a felső kereskedelmi iskolában. A Munkadélután — mint a Tanitásterv meghatározza — „a felső kereskedelmi iskola elméleti oktatásába a gazdasági termelő munkát kapcsolja bele s ezzel a megisme­résen kivül az alkotásba is bevezeti a tanuló ifjúságot.* Pedagógiai értéke a Munkadél­ulánoknak abban van, hogy a tanulók a fizikai munka megkedvelése által kézügyes­ségre és ízlésre is tesznek szert, munka közben figyelmük és megfigyelőképességük fokozódik, a sikerrel elkészített munka, növeli önbizalmu­kat, függetlenségüket és az alkotás gyönyö­rűsége fokozza vállalkozási kedvüket; azon­kívül a munkával járó mozgás előnyösen befolyásolja egészségüket, a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi irányú foglalkozás e hivatásuk megbecsülésére és a munka de­mokratikus tiszteletére neveli őket. E gya­korlati foglalkozásuk közben lépten-nyomon értékesíthetik az elméleti érákon szerzett is­mereteiket s itt szemük láttára, kezük al­kotó munkája nyomán válnak reális valósá­gokká azok a közgazdasági fogalmak, ame­lyekről az elmélet keretében hallottak s amelyek demonstratív megértés nélkül egy­­­seknek esetleg örökre tartalom nélküli frázi­sok, holt betűk maradnának. A Munkadél­után tehát arra van hivatva, hogy élő való­sággá konkretizálja az elvont elméleti fogalma­kat, lehetőleg a közgazdasági tevékenységnek egész területén. A fizikai és közgazdasági munkára való nevelésnek természetes követ­­kezményeképen a tanulóifjúság mind sűrűb­ben fogja magát a produktív álkereskede­­lemnek szentelni, el fog tolódni a túlzsúfolt s anyagi boldogulást nem igen nyújtó szel­lemi pályákról s szerencsétlen hazánk gaz­dasági renaissanceára mindenesetre kedvező hatással lesz az ifjúság ily irányú pálya­­választása. A tanítás anyagát a Tanításterv igy foglalja össze: I. Mezőgazdasági munkák. II. Ipari munkák. III. Kereskedelmi munkák. IV. Laboratóriumi munkák, természet­­tani és áruismereti gyakorlatok. V. Üzemek látogatása. A mezőgazdasági munkálatoknak a közvetlen tapasztalatból való megismerése ha­zánk agrárjövője szempontjából rendkívül fon­tos. Szükséges volna e célra néhány hold terü­let bérbevétele s azon egy kis mintgazdaság berendezése, részint kertészeti, részint tisztán mezőgazdasági célokra. Itt a tanulók válta­kozó csoportokban mindenféle munkákban gyakorolnák magukat s rendszeres számadá­sok vezetésével megismerkedhetnének a me­zőgazdaság üzleti oldalával is. A tanulók munkakedvének fokozására az egyes csopor­toknak állandó területet lehetne kijelölni, hogy az i­detők tavasztól őszig dolgozva, gyönyörködhessenek termelő munkájuk ered­ményében. A szükséges földterület biztosítá­­sára megtettük a megfelelő lépéseket a fen­­tartó város hatóságánál s reméljük, hogy a Tanításterv követelményeinek e téren tehetünk legbiztosabban eleget. Hasonlóképen megva­lósíthatók az iskola jelenlegi felszerelésével a laboratóriumi munkák és az áruismereti gyakorlatok. Sokkal súlyosabb feladattal állunk szemben az ipari és kereskedelmi munkák beállításával. Az ipari foglalkozások anyagá­nak megállapításánál az iskola helységviszo­nyai, az anyag és szerszám beszerzésének lehetőségei jönnek figyelembe. A cél, hogy a tanuló a produktív munkát megkedvelje és a munka megtanulására fordított hosszú idő­ből a munka értékének megbecsülését vonja le. A kereskedelmi munkák célja a tanulók­kal gyakorlatilag megismertetni azokat a főbb munkákat, amelyekre az árukereskedelemmel foglalkozó kereskedőnek a mindennapi élet­ben szüksége van. Természetes, hogy ezek­nek a gyakorlati foglalkozásoknak a beállí­ásához jól felszerelt műhelyekre, gyakorló irodákra és szakavatott munkavezetőkre volna szüksége az iskolának. Az ipari és kereske­delmi foglalkozásoknak megszervezését azon­ban iskolánkban a helyiség-, az anyag- és szerszámhiány az időszerint majdnem teljesen illuzóriussá teszi, ezen a téren teljes tehetet­lenségre vagyunk kárhoztatva. Mivel a fenn­tartó város ezidőszerint képtelen a Munka­délutánok megszervezéséhez szükséges anyagi feltételeket rendelkezésünkre bocsátani, ezért addig is, míg a súlyos anyagi helyzet eny­hül, a helybeli gazdasági tényezők támoga­tásának biztosításával óhajtjuk megvalósítani azt, ami megvalósítható. Kérésemre a hely­beli Ipartestület és a Kereskedők Egyesületé­nek elnökei egy szakszerű megbeszélés ke­retében szívesek voltak készségüket kifejezni e támogatás biztosítása iránt olyképen, hogy saját hatáskörükben népszerűsítik a Tanítás­terv életrevaló és nagy koncepciójú gondola­tát. Hisz Kaposvár város iparos és keres­kedő világának elsőrendű érdeke, hogy a város közgazdasági életének jövendő irá­nyítói, a magyar gazdasági boldogulás re­ményének letéteményesei, elméleti ismere­teikel és gyakorlati tudással egyformán fel­szerelve lépjenek jövő hivatásuk porondjára. A fent említett igen tisztelt urak szíves közre­működésétől s Kaposvár iparos és kereskedő társadalmának áldozatkészségétől és támoga­tásától reméljük, hogy iskolánk a legelemibb produktív munkák elvégzéséhez szükséges egyszeri műszerek és szerszámok birtokába juthat és a tanuló ifjúságnak alkalma nyílik a nagyobb cégek és üzemek tulajdonosainak szíves jóvoltából a kereskedelmi élet gyakor­lati mozzanatainak (csomagolás, üzleti tár­gyak karbantartása stb.) közvetlen tapaszta­latból és szemléletből való megismerésére. A jól megszervezett és helyesen vezetett Munkadélutánok igei értékes pedagógiai és gyakorlati haszonnal járnak, valóra váltják azt a régóta hangsúlyozott gondolatot, hogy az iskola­elméletnek és a való élet gyakor­latának harmonikus egységgé kell összeforrni, mert nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Bársony János,­­­ fü­sökertsk. lak. igazgató, Osztrák törvényjavaslat Nyugatmagyarországról. Az „Új­ Nemzedék" szerint az osztrák köztársaság törvényjavaslatot készíttet a nyu­gatmagyarországi vármegyék dolgában. A tőlünk elszakítandó rész önálló tartománynak van tervezve Sopron székhellyel. Rövidesen ki akarják írni a választásokat. Egyelőre a magyar törvények maradnak érvényben a kis tartományban. A mai nap eseményei. — Távirati jelentések. — A kormányzópárt újjászervezése.­­ A fővárosi sajtó napilapjai ma sokat foglalkoznak a kormány rekonstrukciójával és a kormányzópárt újjászervezésével. A ma reggel megjelent „Új Nemzedék“ hangoztatja annak a liberális pártfrakciónak a leszerelé­sét, amely Poppert és Bettu­k képviselők körül csoportosult. A lap szerint a pártvezé­rek és a miniszterek ezirányban megbeszélé­seket folytatnak, úgy hogy már a legköze­lebbi ülésre várják az egységes kormányzó­­párt megteremtését és azt, hogy Bottlik­ék és Ruppert­ék kivonulnak onnan. Akciók az új párt meg­alakítására. Az egységes kormányzópártban még mindig nem hallgattak el azok a törekvések, melyek a kormány rekonstrukcióját és a pártnak a szélsőséges elemektől való meg­tisztítását követelik. A pártnak nagy része szükségesnek tartja, hogy a kormány re­konstruálásakor azoknak a minisztereknek a helyére, akik az eddig lefolyt időben nem tudtak feladatuk magaslatára emelkedni, erőskezű szakértő politikusokat állítsanak, akik előmozdítják az ország érdekét. A kabi­net átalakítását hirdető képviselők tábora egyre növekszik és a miniszterelnök aligha zárkózhatik el a kívánságok teljesítése elől. A kormánypárton belüli másik mozgalom a pártnak olyan átalakulását célozza, amely egyrészt az ugyanazon érzelmű, világnézetű és politikai véleményű képviselőket hozza egy táborba. Az erre irányuló tárgyalásokat a pártvezérek és miniszterek egymás között folytatják, hogy a nemzetgyűlés szünete után a párt rekonstrukciója megtörténhessék. A párt ezzel rekonstruálni akarja munkaképes­ségét arra az időre, amikor az ipari munkás­­ügyi és alkotmányjogi javaslatok napirendre kerülnek, hogy a kormányzópárt jobb és baloldali szélsőséges elveket valló képviselői a pártból addigra kirekesztessenek. A kormány munkaterve. A Teleki-kabinet tagjai a mostani par­lamenti szünet alatt is megbeszéléseket folytatnak a nemzetgyűlés további mun­karendjéről. Új programmról nincsen szó. Új kérdések, új törvényjavas­latok nem kerülnek hamarosan elő. Mindössze alkotmányjogi javaslatok, továbbá a választójogi reform és a főrendiházra vo­natkozó javaslat kerülnek legközelebb be­nyújtásra és tárgyalásra. A népszövetségi tanács gyűlése. A if. T. I. jelenti Genfből. A népszö­vetség mai ülésének eredménye Barnes be­széde volt, aki ti ángel munkásokat képvi­seli. Barnes igen erélyesen követelte, hogy a népszövetségbe nemcsak Németországot kell felvenni, hanem az összes legyőzött államo­kat. Az a tapsvihar, amely ezt a kijelentést követte, arra mutat, hogy a népszövetségi konferenciának tekintélyes része ugyanezen a véleményen van.

Next