Uj-Somogy, 1920. december (2. évfolyam, 274-298. szám)
1920-12-01 / 274. szám
II. évfolyam. !?ffi 3 TK 832$6.Sái3 S3 11HS D éfolte Sl i LAPOS v Ir, KOnTRáSSY UTCA 9. SZ&H, TELEFORSZÁL-1: 121.aa Kaposvár, 1920. december 1. szerda. 274. (380.) szén*. POLITIKA? NAPILAP P&cfös szíresz M: Or, T H n R Y ZSI 6 S 30 HD. Előfizetést Irak: Égési évre .... 240 K I negyed évre • • • 60 K évre...............120 K Egy hám.................20 K Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Jámen Sveizi morzsák. Dr. Koraveh Simon délszláv politikus levele az „Új-Somogy‘‘ olvasóihoz. Minden jog fenntartásával közli: Wagner József. Venizelosnak nemcsak Athénben, de Svejzban is van „Clubija. Krétai honfitársai a genfi kongresszusra érkező angol, olasz és francia kiküldöttek révén igyekeznek akadályokat gördíteni Konstantin királynak a görög trónra való visszatérése ellen. Az angol, francia és olasz lapokban kigyótbékát kiáltanak és azt, hogy Konstantin ráerőszakolja magát a hellén népre, holott köztársasági érzelműek. A francia előkelőségek középpontjában Venizelos hívei sürögnek forognak, mert a franciáktól egy erőszakos beavatkozás révén vélik, hogy vezérüket még egyszer nyeregbe ültethetik. A frontot változtatott csőcselék az utcára elkésve érkezett, ha megjelent is , későn. Az úri csőcselék is kellett volna, mint minden ilyen esetben, ám csodálatos módon távol tartotta magát, pedig az utca csinálja meg az „államtekintélyt“. „Hellének — írják ők — tudjátok-e, hogy vétkeztek magatok és hazátok ellen, amikor a germán érzelmű Konstantint, aki hazátokat veszélybe sodorta, visszatérni engeditek és száműzitek azt, aki hazátokat naggyá, gazdaggá és erőssé tette, megbocsájtjátok öröklött bűneit annak, mit ellenetek tudatosan vétett. Vagy nem tudjátok, hogy Bulgária, Románia trónján germán ivadék foglal helyet ? Magyarország, a reakciónak ez az ősi fészke szintén visszatér a koronához. Ugrásra készen vár. Konstantin visszatérése csak újabb háborús bonyodalmak csíráját hozza a görög nép szövetségeseivel szemben.“ A körülállók egyike a kétségbeesett krétaiakat így nyugtatja meg : „Uraim ! Ebben csak az a tragikomédia, hogy a görög királynak nem Venizelos, hanem az állítólagos „majom“ marása ártott is — Venizeles élve megszökhessen, büntetlenül. „Volt szerencsém“, mondja a bámulattól és meglepetéstől faképnél hagyott krétaiaknak J. Q. államtitkár. Hja! Ma így van, tegnap meg nem úgy volt . . . Talán az angoloknál több szerencsével? Ha ott sem, hát legjobb lesz, ha várnak. Venizelos biztonságban van, de a szegény hellének, azok? Gróf Sforza olasz külügyminiszter ép úgy, mint Giolitti, nagy engedményekre kész a jugókkal szemben. Gróf Sforza Fiumét önállósítani akarja, és ha így a jugók kötélnek állanának, katonai engedményekben rekompenzálná igen messzemenőig. Az olaszoknak is megvannak a Lenin és Trockij bőrbe bujtatott Ercolle Gucci és Francesko Baranici alakjai. A francia gárda mintájára megalakult olasz gárda, ha Ercole és Baranici így fölforgatják a munkásság békéjét és nyugalmát, most gépfegyverekkel az eszme cserélése, nem ő a gárda, megadja magát. A vörös őrületnek tagadhatatlan hálás talaja van a franciák háborúban fölfedezett olasz nővérénél. Na, majd meglátjuk, a kommun házassághoz gratulálnak e a franciák. A franciák diadalmásort ülnek apapíron. Próbálják meg a fekete franciákat Párisból kivonni és a harmadik Internacionále kelte, vagy annak alapján áll-e a francia munkásság ? Ahogy én informálva vagyok, ha a fekete franciák kivonulnak, amelyből a csehek is kértek, a Dantonok újfajta alakjai azonnal kilépnek. A diktátor francia nem tudja ? Wranger krimi veresége még ma is izgalomban tartja a francia politikai köröket. Miért? Mert a franciák és szövetségesei jól tudják, hogy a Nyugat sorsa Keleten dől el, és a Kelet támadásra megerősödése a poroszt és a többi legyőzötteket esetleg más belátásra bírja velük szemben — magával rántja. A keleti szellem átültetéséért palántákért nem kell Trockij és Lenin kertészetéhez fordulniok! Az angol és francia egyetértés elképzelhetetlenül benső. A valóságban nem. Ha jól tudom, az angol kiporolta már egyszer a franciákat és hogy még egyszer megteszi, esküszöm Csak várjunk. Az írek Amerikától várnak — ha nem is segítséget, de erélyes és látható közbe-lépést — hiába. Meghalt Wilson — oda az ánlanti Amerika nélkül, a jelek szerint. Az állítólagos bérmozgalom miatt kitör angol bányász- és kikötőmunkás sztrájk sem vitte előbbre az írek ügyét. Luganó, Baden és Genf utcái színesek a sok idegentől. Hja! itt készül a világ legnagyobb vásárja és ami csak elképzelhető, minden áru kirakva, vagy raktáron készen áll. H. C., ai sinfeinek Badenben időző vezéralakjával a napokban beszéltem. Nyilat-kozata majdnem szóról-szóra ez volna: „Nézze ,.uram, a mi sorsunk közös még ma is. Önök is a függetlenségükért harcoltak és mi is azért harcolunk. De mi nem oly szabadságot akarunk, ahol a győrizők a haza testéből részeket szakítanak le, mi egy egységes, erős, független irhazáért vérzünk. Angol elnyomónk, zsarnokunk bármennyire a nyakunkra lép, mint láthatja, nem engedünk. Inkább pusztuljunk, veszszünk és ezt a Bunkingham palotáiban legalább is nem akarják végre is megérteni, a kongresszus a jóllakottak bankettja. Tengerek szabadsága, önrendelkezési jog és igazságos béke üres cégérek. Oly társaság, akikből csak XIV. Károly francia király hiányzik. Az is csak a hóhérjai között érezte jól magát. " Mi magunk ássuk meg temetőnket, de nem tűrjük, hogy mások ássák meg. Lesz Írország, de nem lesz nép. Mi magukkal érztünk, higgyék meg, tudjuk, hogy a rragyar szabadságszerető nép, mi olvastuk Kossuthot, Petőfit stb.“ Ahogy az arcába néztem, szemeiből a poklok kapuit láttam kinyírni és benne minden ördögét. „Tudjuk uraim, — szól búcsúzóul — s ha saját erőnkből nem tudjuk kivívni, amelyért odaát oly sokan pusztulnak, másra nem szá-míthatunk, de nem is számítunk. Saját erőnk- ből most is, azelőtt és ez után is“. A „műveit“ nyugat úgy kapkod a lejegő után, mint a műveletlen keret. Ha leveleim odaérkeznek, használja fel és alkalomadtán írok újakat. Baden, 1920. november hó 1- én. A mai nemzetgyűlés. . A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 - kor nyitotta meg Rakovszky elnök. Az előterjesztések során bemutatja a belügyminiszter átiratát, amelyben a kivándorlásról szóló rendelethez képest bejelenti, hogy a Cunard hajózási társaságnak engedélyt adott kivándorlók szállítására. Ezután bemutatja Borsodvármegye feliratát Bocskay erdélyi fejedelem koronájának a bécsi kincstártól való visszakövetelése iránt. Napirenden a pénzintézetek központosításáról szóló javaslat szerepel. Iklódy Szabó János ismerteti a javaslatot. Egyelőre csak a 40 milliónál nem nagyobb tőkéjű pénzintézeteket vonják revízió alá. A törvényjavaslat a pénzintézeti központ alaptőkéjét az eddigi 100 millió koronán felül további 100 millió korona névértékű üzletrész kibocsátásával erősíti meg. Elfogadásra ajánlja a javaslatot. Az első felszólaló Szterényi József báró. Visszapillantást vett a Pénzintézeti Központ keletkezésére és a pénzintézetek működésére. Ez a központ mentett meg a kommunizmus idején sok milliárdnyi értékpapírt és az ellenforradalom legerősebb vára volt. Kevésnek tartja a 100 millió állami hozzájárulást. Friedrich István: Vegyék el az autókat, majd jut erre való ! Szterényi József dr. szól az automobilok számának csökkentéséről ; 6- ra redukálták az autók számát. Örömmel üdvözli a javaslatot. Szól a háborúból visszatérő kisiparosok felsegélyezéséről. Midőn miniszter volt, száz millió hitelt kapott erre a célra, az októberi forradalom azonban meghiúsította a kérdés elintézését. Ernszt Sándor kérdi, hogy a háború alatt alakult központok jövedelmét hová fordították. Kéri a kereskedelmi minisztert, hogy terjessze már egyszer a nemzetgyűlés elé expozéját. Iklódi Szabó hozzászólása után Korányi Frigyes pénzügyminiszter beterjeszti a földgáz feltárásáról Londonban kötött egyezményt. Elnök bejelenti, hogy Ferdinándy Gyula belügyminiszter holnap fog válaszolni Tassler Bélának a zempléni kormánybiztos visszaélései tárgyában legutóbb előterjesztett interpellációjára. Korányi Frigyes ismételt felszólalása után a javaslatot általánosságban a részletes vita alapjául a Ház elfogadta és áttértek a részletes vitára. Rövid távirati hírek. A kormány és a király kérdéseA politikái állandóan izgató kérdésekben a királyság problémájára világosságot derített Teleki Pál gr. miniszterelnök tegnapi felszólalása. A kormányzópárt tagjai ugyan megegyeztek abban, hogy a királykérdést kikapcsolják az aktuális politikai kérdések sorából, Rassay Károly mégis szó vétette ezt a nemzetgyűlésen és erre provokálták ki a miniszterelnöknek a tegnapi ülésen tett nyilatkozatát és ennek hatásaképen Drozdy Győző és Kerekes Mihály bejelentették kilépésüket az egységes kormányzópártból. A kormánynak az az állásfoglalása, hogy a népszámlálás adatainak feldolgozásáig az alkotmányjogi kérdések előkészületeihez sem foghatnak Politikai körökben úgy tartják, hogy a napokban új események történnek a