Uj-Somogy, 1921. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-13 / 9. szám
III. évfolyam. Kaposvár, 1921. január 13. csütörtök. 9. (413.) szám. ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------. ................................. ■' ■■ —— POLITIKAI NAPILAP rammiftru fiiiiirMiMjia^^^tgwwMBMaMKMMBiiHiMg ■ 'wa—mmMi Miau nn<aMp.n c 11 ■ un nj SWfkMifteitj is Madfthiuatal i Pb^iBi uarkasztti ElöllnUel Ara **—iSl'*tc> "■ 5l*" or. THURY ZSI8*0HD. «W?*- =; =»# I» . i: 88 TELEFORSZAti: 128. ____________________________________ ________________ Egyes szám ára 1 K 50 f., pályaudvarokon 2 K. A mai nap eseményei. — Távirati jelentések. — Minisztertanács. A kormány tagjai ma délelőtt fél 11 órakor a miniszterelnökségi palotában Teleki Pál miniszterelnök elnöklésével rendes heti minisztertanácsra gyűltek egybe, amelyen folyó ügyeket tárgyalnak A belügyminiszter az aktuális témákról. Ferdinándy Gyula belügyminiszter egy újságíró előtt ma a következőkben nyilatkozott a ma legfontosabb kérdéseiről: — A belügyminisztériumban a községi választások ügyében a főispánok bevonásával tegnap délután értekezletet tartottunk. Határozat természetszerűleg nem jött létre, mert a tanácskozás informati jellegű volt. A szabadkőmives páholyok autonómiájának visszaállítása dolgában velem mindeddig senki sem tárgyalt. Hogy Gömbös Gyula szabadkőmives mesterekkel tárgyalásokat folytatott volna, hivatalosan erről nincs tudomásom. — Pest vármegye tegnapi ismeretes határozata tárgyában a ma délelőtt összeülő minisztertanácson állást foglalunk. Ami a szociáldemokrata szakszervezetek működésének helyreállítását illeti, arra vonatkozóan a belügyminisztériumban folyamatban vannak az előkészítő munkálatok. Tagadhatatlan tény, hogy ebben a kérdésben már jó ideje tárgyalásokat folytatunk. Mindenesetre, történni fog valami. Egyelőre nem bocsátják ki az új bankjegyeket. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter tegnap folytatta tanácskozásait Spitzmüller báróval Bécsben A tanácskozások eredményeképen megállapodás jött létre az Osztrák-Magyar Bank és a magyar kormány között, mely szerint a bank az eddigi módon folytatja Magyarország számára a bankjegyek ügyeinek intézését. Megállapodás jött létre a bankkal egy időre, amelynek terjedelmét még nem állapították meg, de legalább 3 hónapra a magyar jegybank ügyvitelét tovább folytatja a bank. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy a legközelebbi időben még szüksége lesz a bank támogatására, de a magyar bankügyek kibocsátása lényegesen később lesz, mint Ausztriában. Magyarországon ugyanis az adóbevételek rendkívül kedvezőek, úgyhogy aránylag csak kis mennyiségű bankügyre lesz szükség a hiányzó összegek pótlására. A pénzügyminiszter ezzel Spitzmüllerrel elutatott tárgyalásait be is fejezte és holnap, csütörtökön az Osztrák-Magyar Bank felszámolása ügyében lesz tanácskozás, amelyen Ausztria, Jugoszlávia és Csehország, valamint azántant képviselői is részt vesznek. Magyarországot ezeken a tanácskozásokon Márffy miniszteri tanácsos fogja képviselni. Keresztényszocialisták a drágaság ellen. A keresztényszocialista szakszervezetek központja mozgalmat indított a drágaság leküzdésére és felszólította a vidéki szervezetet, hogy nyilvános népgyűlés keretében tárgyalják a drágasági és szociálpolitikai kérdéseket. A vidéki szervezetek csaknem valamennyien megmozdultak és a közeti hetekben — sokhelyütt valószínűen már január 16-án — az ország csaknem minden vidéki városába népgyűlést fognak tartani. Pestvármegye határozata: a régi virilisták harca. * Zalamegye megsemmisített határozata után Pestvármegye tegnapi haatározata vert élénk hullámokat politikai körökben. A „Magyar Hírlap“ munkatársa a kormánypárt minden oldalról érdeklődött és a következő információkat kapta: — A vármegyék idegeskedése a készülőben levő vármegyei, városi és községi képviselőtestületi választásokról szóló törvényjavaslat körüli nézeteltérések következménye. A régi virilista uralomra épített vármegye harca ez, amelynek az állam rendjébe ütköző harcmodorát természetesen meg fogja szüntetni a kormány erélye, amely viszont a kérdésben a kisgazdák és keresztényszocialisták ezúttal egységes és feltétlen biztos nagy többségére támaszkodva fogja megoldani a nagyjelentőségű kérdést. Rablóbanda Zala megyében, Zalaegerszegről jelentik : Egész Zala megyét izgalomban tartja egy 8—10 főből álló rablóbanda garázdálkodása. A banda Révfülöpön és környékén rabol és a rablások egész sorozatát követte el. A fegyveres rablóbanda egyik este behatolt Ballagi ezredes révfülöpi kastélyába és az ott egyedül tartózkodó ezredest kényszerítette, hogy összes pénzét — mintegy 8 ezer koronát — adja át. Zánkay állomásfőnök néhány nappal ezelőtt nyomtalanul eltűnt. Azt hiszik, hogy a banda kifosztotta, azután meggyilkolta és holttestét a Balatonba dobta. Wrangel csapatai fellázadtak. Londonból jelentik: Wrangel tábornok csapatai között általános lázadás tört ki. Az angol, francia és orosz tiszteket a lázadók lemészárolták. A demoralizált sereg bekalandozza a környéket és egy része Konstantinápoly felé vonul előre, mintegy 2000 főnyi lázadó pedig Rodostó felé vette útját. A helyzet súlyos, mert a Konstantinápoly közelében elhelyezett Wrangel féle csapatok is csatlakoztak a felkelőkhöz. Tőzsdei jelentés. A magánforgalomban ma szilárd irányzat mutatkozott, a valuták is szilárdak voltak a dollár kivételével, amely lanyha volt. Az előfordult árfolyamok: Dollár 557, márka 824, szokol 660. Zürichi nyitáskor a magyar korona 110, osztrák bélyegzett l’GO c. «EU — Az uj magyar pénz. A békeszerződés értelmében kötelező pénzkicserélés szükségessé tette, hogy Magyarország önálló államjegyeket bocsásson ki. Az uj pénz már el is készült s az Osztrák-Magyar Bank budapesti pénzintézetében most folyik a címletek átszámítása. A 120, 500, 1000 és 5000 koronásokat Svájcban nyomatták olasz mintára. A pénzjegyek halványzöld, rózsaszín, halványlila és barnaszínűek. Az 5000 koronás címleten Hungária, az 1000 koronáson Szent István, az 500 koronáson Árpád, a 100 koronáson Mátyás király képe látható, míg a címletek hátsó oldalának ornamentális díszítésében a nemzetiségek nyelvén a címlet értéke van. A pénz szövege arról szól, hogy az államjegyet kibocsátó intézet a címletet kívánatra törvényes ércpénzre váltja be. Hiszek egy istenben, Hiszek egy Hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában ! Amen A keleti marhavész. Veszély volt a háború és annak minden következménye. Megszenvedtük és azt hittük, hogy a veszély már elérte tetőfokát, ezután már csak a javulás, a megújhodás következik. És most újabb rettenetes, méreteiben szinte kiszámíthatatlan veszély fenyeget bennünket. Nem újabb háborúról van szó, nem kell a véres kardot körülhordozni, mégis reánk nézve élet és létkérdés. Mindenkinek a figyelmét fel kell hívni erre, ismerni kell a veszélyt és szembe nézni vele, hogy ellene kellőképpen védekezhessünk. A mostani nehéz és megbízhatatlan hírszolgálatok után is tudjuk, hogy a keleti marhavész rohamosan terjed, pusztít rémesen és veszedelmesen közeledik csonka országunk határai felé. Már a megszállott területen, Erdélyben terjeszkedik a vész, Galicia felől pedig eljutott már a Kárpátok északi lejtőihez. Magyarország eminenter földmivelő és állattenyésztő állam lévén, valósággal katasztrófát jelent, ha e veszedelmes állatbetegség az országban fellép — és amitől Isten óvjon — elterjedne. Szarvasmarhaállományunk 95 százaléka elpusztulna. Rettenetes még gondolni is ennek következményeire. A földmivelés és állattenyésztés képezi ennek az országnak alapját. Ha egy háznak alapzata kidől, ott csak romhalmaz marad. Gazdaságilag nemcsak a gazdaközönség menne tönkre, hanem mindnyájan él az egész ország. Nem lenne mivel művelni a földet, nem lenne termés és hiányoznék az emberek két legfőbb és legfontosabb táplálószere : a hús és a tej. A tatárjárás és a mohácsi vész után életre kelt és talpra állt a nemzet, de egy ily rettentő gazdasági csapás után várhatnánk-e feltámadást az egyébként is már megkínzott, sokat szenvedett, elgyötört szegény hazánkban ? Nem akarok rémképeket festeni, de igenis mindenkit figyelmeztetni a védekezésre. A földmivelésügyi miniszter már megtette a kellő óvóintézkedéseket. Somogy vármegye közigazgatási bizottsága tanujelét adta már annak, hogy felismervén a veszélyt, a legerélyesebb eszközökkel akar ellene védekezni. A vármegye fáradhatatlan és vasakaratú alispánjának intézkedései megnyugvást kelthetnek. Még csak egyet akarunk. Hiábavaló minden hatósági intézkedés, ha azt a gazdaközönség nem támogatja. Most az egyszer ne lásson ezekben az állategészségügyi intézkedésekben senki zaklatást. Az állatcsempészést minden áron és minden lehető eszközzel le kell törni, el kell fojtani. Mindenki legyen éber, figyeljen, halljon és lásson, tartsa erkölcsi kötelességének, hogy az e körül tapasztalt visszaéléseket és kihágásokat a hatóság tudomására hozza, mert hitvány és hazaáruló az, ki durva önzés, anyagi érdek és haszonlesésből veszélyt hoz az országra. Legyen elég a hadimilliókból! Érvényesüljön már a Salus publica suprema lex* elve. A haza jóléte a legfőbb törvény. Ambrus Mihály, m. kir. állategészségügyi felügyel*)