Uj-Somogy, 1921. március (3. évfolyam, 49-73. szám)

1921-03-01 / 49. szám

I!!. évfolyam. Kaposvár, 1921. március 1., kedd. 49. 1452. szám. POLITIKAI NAPILAP "T^iiija/iiiwiBiinBiiii «irni*hu inn !L '.gSf.—muhiRM jmuwh i i i mtmrUKtMe #• MaMMraMi “ ____... F.189l*ft«$s| ara %«PQ8VlR, K9RTRftS5VaTCi R. SZ&S. «*» - - - .mi i im - - qok TP1 or THURf ZSIGH0N0. ..............uolla na TCterUrtStaWilZB. Egyes sídm ára 1 K 50 f., pollyandvarftkön 2 K. raw —— -- — .—l._j .*•------------------------ ■ - ■ 1,1 ........... ■ ........ Kaposvár fejlődési lehetőségei. Irta: Czanyó László, igazgató-főmérnök. I. Kaposvár városának az utolsó évtizedben több irányú fejlődése igen sok, fontos irányban mutatkozó szükséglet kielégítése nélkül történt meg. Eltekintve attól, hogy a háborús viszonyok bizonyos, közvetlenül a háború előtt már folyamatban lévő terveket kivitelükben megakadályoztak, kénytelen vagyok ezúttal rámutatni arra, hogy Kaposvárnak kiépítése déldunántúli kereskedelmi és ipari központtá, teljesen negligáltatott, illetve talán szóba sem került. Ezen lehetőségnek bizonyítására ez alkalommal nem térek ki, csak arra vonatkozólag szeretnék felvilágosítással szolgálni, hogy ezen kétségtelenül szükséges cél érdekében mi volna a legelső, elhalaszthatatlanul szükséges tennivaló. Minden különös hozzáértés nélkül is nyilvánvaló, hogy Kaposvár energiával, mely ipartelepek létesítését ide vonzaná, vagy a meglévők terjeszkedését biztosítaná, nincsen ellátva, mert egyedüli energiaforrása, a városi villanytelep, eltekintve egyenáramú rendszerének meg nem felelő voltától, teljesítő képessége, amely jelenleg már a maximumig ki van használva, a város lakosságának még harmadrészét sem látja el világítási energiával Pedig a város lakossága másik két- harmadának ily irányú szükséglete kétségte-len s ekkor még a város ipari üzemei, malmai is kell, hogy számításba kerüljenek, mert országos érdek az, hogy az elaprózott ■ szénüzemek egyesittessenek, a drága külföldi olajat fogyasztó olajüzemek pedig szintén ebbe vonassanak bele. Már az itt felsorolt energiaszükséglet is tekintélyes, melyhez még bizonyos százalékot a létesítendő ipartelepek részére fenn kell tartani, mert néhány pozitív esetből tudom, hogy ilyen szándék több irányból felmerült s hogy ilyen új ipartelepek Kaposváron eddig nem létesültek, annak egyedüli oka az, hogy a város megfelelő energiát biztosítani nem tud. Itt tehát egy olyan közérdekű szükséglettel állunk szemben, amelynek kielégítésére halaszthatatlanul gondolni kell és a városi villanytelepet okvetlenül át kell építeni, hogy ezen cél szolgálatába beállítható legyen. Ha azonban ilyképpen Kaposvár részére ezen szükséglet megállapítása helyes, akkor annál inkább, sőt nemzetgazdaságilag sokkal fontosabb és sürgősebb kielégítésre váró ugyanily szükséglet állapítható meg egész Somogy vármegye részére. Kétségtelen az, hogy mezőgazdasági termelésünk a külföldhöz képest intenzitásban és az alkalmasabb módszerek kihasználásában le van maradva s az ország talpraállítása érdekében szükség van arra, hogy a mezőgazdasági termelést fokozzuk, a mezőgazdasági ipart pedig minél szélesebb körben meghonosítsuk. Eltekintve attól, hogy minden villanytelep részére a nyári üzem megszerzése lényeges, ezen utóbb említett szükséglet kielégítése Kaposvár részéről lehetséges is, mert jelenlegi villanytelepe oly gazdasági tőkét jelent ma, hogy ezt felhasználva, ezen egész tervezet keresztülvihető. A mezőgazdasági többtermelés egyik fő feltétele az, hogy a gazdaságok részére energiát bocsássunk rendelkezésre oly módon, hogy az felhasználásában könnyen kezelhető legyen s aránylag kis befektetési tőkével és lehetőleg olcsón rendelkezésre álljon. Könynyebben megoldható kérdés az így rendelkezésre bocsátott energia kihasználási lehetőségeinek terjesztése, ami gazdáink intelligenciája, munkaszeretete mellett, kellő propaganda és szakismertetés esetén gyönyörű eredményeket fog felmutatni. Nem akarok ezen általános vonatkozású soraimban csak arra kitérni, hogy rámutassak az elektromotornak a mezőgazdaságban és mezőgazdasági iparban szinte konkurencia nélkül való használhatóságára, mert gazdaságok részére a szükséges energia felhasználását a legkényelmesebben és legolcsóbban ezek biztosítják. Külföldön már a háború előtti években a mezőgazdaságnak energia szükséglete az elektrifikálás felé tájékozódott s dacára az akkori relative olcsóbb olaj és benzináraknak, mindenütt nagy mértékben tért hódított. Ez a folyamat a háború alatt s a háború után bekövetkezett nagy olaj és benzinárak miatt harc nélkül a villamosítás egyedüli terjeszkedésére szorítkozhatott A Csonkamagyarországon újabban feltárt fiatal lignites széntelepek ily célra való felhasználása volna gazdaságos, mert ezen szénfajták más ipari felhasználásra nem igen alkalmasak. Kétségtelen tehát, hogy Kaposvár városa és Somogy vármegye energiaszükségle- tének kielégítését egybekapcsoljuk és a megépítendő villanytelepet ennek megfelelően tervezzük. Ami ezen tervnek létesítésére vonatkozik, azt röviden a következőkben vázolom : Egy kaposvári úgynevezett Überlandzentrale tápkövében Somogy megyének egy körülbelül 35 kilométeres sugarú körben fekvő területe volna minden nehézség nélkül belevonható. Amennyire eddig a helyzetet megismernem sikerült, az egy ilyen tervek keresztülvitelére nézve igen kedvező. Ugyanis Somogy megyének alig van faluja, melyben nagyobb uradalom ne volna, alig van járása, sőt nincs is, ahol nagyobb kiterjedésű gazdaság ne volna, s mindezek pénzügyileg oly erősek, hogy érezve ily irányú szükségletüket, azt helyi elektromos telepek útján igyekeznek kivinni. A megyének nagyobb falvai, főleg járási székhelyei már egy-egy elektromos telep létesítésének előmunkálatainál tartanak, másutt pedig már létesültek is, természetesen mindenütt csekély gazdasági kihasználással és aránytalan befektetési költségekkel. (Folyt. köv.) «RRSSKnaSZMitt varam? a v^narr Nyomdász sztrájk a fővárosban. A budapesti nyomdai munkások bérkövetelésével szemben elfoglalt főnöktestületi álláspont miatt általános sztrájk állott be, mely miatt a lapok nem jelennek meg. A mai tőzsde. A valutapiacon a következő árak alakultak ki: Napóleon 1570, dollár 508—506, márka 812—810, rubel 215, lei 633, szokol 635, lengyel márka 56. — Zürichi nyitás Budapest 117 és fél, osztrák bélyegzett , 90. A Ház mai ülése. A nemzetgyűlés hétfői ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Gratz Gusztáv külügyminiszter személyes kérdésben szólalt fel. Hegedűs Györgyöt is megemlítette szombati felszólalásában, hogy ő is szabadkőműves volt. Ő 1906 ban több barátja unszolására tényleg belépett egyik szabadkőműves páholyba, de minthogy ennek működése neki kezdettől fogva visszatetsző volt, hamarosan ki is lépett onnan. Giesswein Sándor is a Hegedűs-féle beszédre reflektálóan szólalt fel. Elmondja, hogy Hegedűs csodálkozó megdöbbenéssel beszélt arról a felfogásról, melyet ő katholikus pap létére nyilvánít a zsidókérdésben s hogy még nagyobb legyen a Hegedűsámulata, kijelenti, hogy a Giesswein féle felfogást nem kisebb ember mondta nemrég magáénak, mint Csernoch János hercegprímás a Pester Lloydban. A zsidó kérdésnek faji alapon való megoldása nem keresztény felfogáshoz illő gondolat. Egyébként helyesli a szabadkőmivesek feloszlatását és kívánja, hogy hasonlóképpen minden más titkos társaság működése is akadályoztassák meg. Tiltakozik az ellen, hogy őt a liberális blokkhoz való csatlakozása miatt olyan támadások is érjék, amelyeket a katholikus pap nem érdemel meg. Szerinte a liberális blokk a magyar alkotmányságot védi, ez pedig mindenkinek hazafias kötelessége. Hegedűs György kijelenti, hogy semmi oka nincs arra, hogy amit Giessweinről mondott, visszavonja. Szerinte nincs még egy katholikus pap Magyarországon, aki ugyanazt vallaná, amit Giesswein. 25 év előtt még Giesswein sem úgy beszélt, azóta azonban elfajzott, ami nem is csoda, mert a Galilei Körnek éveken át előadója volt. Giesswein Sándor replikájában kijelenti, hogy a Galilei Körnek sohasem tartott előadást, csupán csak a Társadalomtudományi Társaság felkérésére olvasott fel párszor. Ezután áttértek a napirenden szereplő pénzügyminiszteri javaslat tárgyalására. Erődi Harrach Béla előadó ismertette az állami italmérési jövedékekről szóló törvényjavaslatot, melynek elfogadását kérte a nemzetgyűléstől. Elsőnek Kerekes Mihály szólt hozzá. Apróbb kifogásokat emelt a javaslat ellen, melyet azonban az általános tárgyalás alapjául elfogad. Precizíroztatni kívánja a törvényben a korcsmáknak az iskoláktól, templomoktól és temetőktől való minimális távolságát. Ellene van annak, hogy az egyházak a búcsúk alkalmával szélmérési jogot kapjanak. Bródi Ernő hozzájárul ahhoz, hogy a galíciaiaknak ne adjanak italmérési jogot, mert aki ebben az országban él, annak leg-alább annyi a kötelessége, hogy magyar állampolgár legyen. A javaslatot elfogadja, mert a pénzügyminisztert már személyi garanciát látja-Szterényi József báró személyes megtámadtatás címén szólal fel. A leghatározottabban visszautasítja Hegedűs Györgynek azt a kijelentését, hogy bűnvádi eljárást indítsanak meg azok ellen, akik valaha szabadkőműves páholyok tagjai voltak. 21 éve lépett ki abból a szabadkőműves páholyból, amelynek tagja volt. Hazafias szempontból semmi kifogást nem talált a tagok működése ellen, amíg közéjük tartozott.