Uj-Somogy, 1921. szeptember (3. évfolyam, 198-222. szám)
1921-09-01 / 198. szám
th ^folyam Kaposvár, iS21. szeptember 1., csütörtök fcarítsrflség és kiadóhivatal: iöfOSMtR, «OlSTSÄSSV-UTCB 8. SZÄ* TELEFOftSZÁM: 128. POLITIKAI NBPflJIP ?^s8!8s szorxotna Dr, THURY ZS16*a6,HD. A mai szám ára 2 korona 198. (599.) szám. ElSflzstesl ára Kacsa évr* - ■ - - 360 E | Negyed évre * * • 90 R Fél évre ----- 180 K | Egyidera.....................31 R Egyes számára 1 K 60 f., pályaudvarokon 2 K. Egy déli „végváriban. Zrínyi Miklós hősi kirohanása helyén. — A szigeti vár egykor és m?. — Nagy ünnepre készül a felszabadult Szigetvár. — Szeptember* 7-én ülik meg Zrínyi és a végvár elestének 355-ik évfordulóját. — Képek a megszállás alatti Szigetvár helyzetéből. Kiküldött tudósítónktól. A 8 etb iga nyomását örvendezve lerázó területek egyik legfontosabb, nekünk, somogyiaknak külön is jelentős állomását, Szigetvárt, ahová legelőbb vonultak be csapataink, tanulmányozó körutatban szándékosan hagytam utoljára, hogy Kaposvárra visszatérőben megyénknek ismét visszacsatolt, történelmi eseményekkel megszentelt földjéről vigyem magammal a legfiútbb benyomásokat. Verőfényes nyárvégi nap délutánján indultam el Szigetvár községen át ahhoz a műemlékhez, amelyről már mint zsenge iskolán fiú sírvtam magamba felej hitetlen magyar történeteket, s amelyhez a nagy Zrínyieken kívül családom egyik széphírű ősének, a török verő Thúry György kanizsai várkapitánynak is dicsősége fűződik., A költő és hadvezér Zrínyi unokakör költeményének eredeti kézirata szerint u. i. a Szigetvár alatt táborozó Szulimán nagyvezért egy éjjeli merész kaland alkalmával nem a várkapitány Zrínyi, hanem ez a Thury ölte meg, karddal levágván a fejét. A , Zrinyiás“ kinyomatásakor a költő az erről szóló versszakokat törölte, nyilván azért, mert nem akarta főhősének és nagyatyjának eposzbeli jellemét azzal halványítani, hogy a nagy ellenfél elejtését epizódhőse javára foglalta bele nagy nemzeti eposzába. A Magyar Tudományos Akadémia által pár év előtt sajtó alá rendezett teljes kiadás azonban az eredeti kézirat alapján ezeket s töröl verszakokat is kinyomatta, a Széchy Károly és Büdics Ferenc együttes kiadásában. Ez a Tráry György azonos azzal, akiről az egykorú költők annyi magasztalással zengettek s akinek díszes szablyáját a bécsi udvari múzeum őrzi, ahonnan most a műkincsek likvidálása folytán a magyar kormány ezt visszaköveteli. Ehhez a negyedfélszáz évet látott kőépítményhez vitt első utam. A szigetvári emeletes községháza homlokzati párkányán galambok százai sütkéreztek. Alig pár száz lépésnyire a városháza előtt elvezető útán az Almás patak hídján belül rámtorkollott az egykor hősök fergetegét ontó várkapu, amelyen át egykor az elszánt vezér kirohant a szorongató ellenség közvetlen közelébe, hogy örök hírnevet, dicső emléket hagyjon hátra maga után minden magyar ivadék hálás szívében. A leáldozó nap nyugatról fáradt sugarakat lövellt oda, ahova egykor a miauimé nők, a mohamedán turáni fajtestvérek ellenségként tarackok golyóit szórták, pattantyuk 10—20 fontos lövegeit száz számra röpítették, hogy törjék-rontsák a mesterileg megépített erősségnek, a Zrínyiek szigeti várának ércként ellenálló falait. A balkáni áradat előretörését feltartóztató, megállító kőépítmény időközben más rendeltetéshez jutott. Régi jelentőségét, szerepét átadta modernebb intézményeknek, maga pedig ott maradt, hogy mint egykor a benne lakó magyar vitézek, dacoljon az idők viharával, harcoljon az enyészettel s álljon ott, mint az örök magyarság elpusztíthatatlan szimbóluma, mely mellett sírjába roskad az időnek évekre és Szigetvár, 1921. aug. 10. napokra osztott sok sok feltűnő és elmúló szakasza. Ezt a hősi ihletésű, költők lantjára annyiszor méltatott helyet, ahol magyar rögök téglákká égetve mintegy évszázadokra konzerváltak őrzik a föld porára csurgott magyar vér atomjait, ahol a történet Múzsája örök babért font felejthetetlen magyar hősök dicső homlokára, ezt a helyet is metszeniségteremíteni engedte a hálátlan Nyugat akkor, mikor „antant hatalmak“ gyanánt hozzájárult ahhoz, hogy a balkáni horda legundorítóbbjai viperatanyát üssenek fel és 34 hónapon át lebzseljenek a szent említésre érdemes szigeti várban Mert itt tanyáztak a bocskoros rácok, a balkáni sertésnyájőrző senkik, itt fenyeregtek, hetvenkedtek diadalmat tükröző kaján ábrázattal a Zrínyiek szigeti várában a mi el nem idegeníthető területeink megszállása alatt Ördögűző füstöléssel kell tehát ezt a szent magyar emléket a fertőzéstől megúszttatni ! Jóalkalmul kínálkozik erre a szept. 7 én elkövetkező 35- ik évfordulója a hős Zrínyi elestének. A hazafias öntudat ma*gasztos fokán álló Szigetvár közönsége tudja is kötelességét és már megtette a nagyszababásu előkészületeket. Ma járt benn küldöttség Kaposvárott, a megye székhelyén, hogy a fő- és alispánunkat, főjegyzőnket is meghívja a nagyszabásu ünnepségre. Sozsalja- i bornagy és Kiszely főkormárybiztos is meg-ígérték résztvevőjüket. De a vidék hangulatát ismerve, ott lesz minden felszabadult község képviselete. Lovas bandérium lesz olyan, amilyet csak 1869 ben látott utoljára Szigetvár, vagyis amikor akkora volt az osztrák abszolutizmus igája alul felszabadu Iás örömmámora, hogy itt ezen a vidéken négy szomszédos kerület csupa emigrált hazafiakat választott meg országgyűlési képviselőjévé, így Kaposvár Kossuth Lajost, Szigetvár Mednyánszky Sándort, Baranyaszentlőrincz Hefty Ignácot, Pécs pedig Irányi Dánielt tisztelte meg mandátumával, mint a magyar függetlenségi gondolatnak, a nemzeti állameszmének kiváló megtesleszést. Hálaünnep is fesz ez egyszersmind ; most, mert emberi ésszel meg nem fogható az a sok sok krisztusi martyrium szenvedés, amit ez a nép a gyötrő iga ideje alatt hiásott Holnapi tudósításomban bővebb részteletekkel illusztrálom a rémuralom borzalmasságait. Most elég legyen mulatóul csak annyi, hogy ékszerrel, aranygyűrűvel, órával és lánccal senki sem mert megjelenni az utcán, mert minden pillanatban ki volt téve annak, hogy a rác csőcselék uniformisba öltözött tagjai erezedik tőle. Az utcán és nyitott ablak és ajtó mellett népi beszélhettek egymással bizalmasan a jó magyarok, mert a kommunisták vörös fémjei rögtön bedugták a megszállók polgári vagy katonai és csendőri hatóságainak és akkor következett a végnélküli zaklatások sorozata. Különösen veszedelmes volt a helyzet akkor, mikor a renegátok, a bicskái új szerbek voltak ott állomáson. Ekkor még a község határába és a szőllőbbe sem mertek kimozdulni a lakosok, mert ruháikból teljesen kivetkőzették őket a rabló szerb katonák. A turbéki pincéket mind egy szálig feltötték, kirabolták, kifosztották, tönkresedték a galád martalócok és azután tökrészegen hente regiek utcán, szőlőkben és határben főidőkön. Akadtak aztán olyan közönséges rablók is, akik a szigetvári söpredékhez tartozván, szerb katonaruhába öltözve mint műszerbek garázdálkodtak egész csapdlástól. Ők lettek a vezetők az állóluk jól ismert földiek szőlőiben Még az nyújtott a károsulóknak némi elégtételt, hogy az ilyen alávaló denurciások csata egy ideig osztozkodak a harácsolt prédán a rácokkal, később azután csakhamar kiterjed a becsületül? túlzott követelődzéseik miatt s ekkor a szerbek alaposan helybenhagyták volt bűntársaikat, botozással agyba főbe tisztelvén őket. Legrémilőbb volt azután a lakosságra a Szemendriába hurcolással való ijesztgetés, ami bizony akiknál meg is valósult. Egy szegény fuvarost például azért vittek el jó pár hétre, mert a Tichy nevű pécsi városi tanácsost meg nem szállott területre átvitte. Egy másik szigetvári jómagyar meg azért szenvedte el ugyanezt a büntetést, mert ráfogták, hogy határbeli birtokén titokban fegyvereket rejteget. Rábizonyítani nem tudták, de a besúgás alapján a gyanú is elég ok volt a büntetés kiszabására. Arról sem volt szabad beszélni Szigetvárott, hogy valaha ismét magyar lesz A magyar katonák bevonulását csak eldugott helyen, súgva újságolhatták egymásnak a szegény rabmagyarok. Dr. Kriszt Béla ügyvédet még a firiitás előtt két nappa is kihordták a vonalon túlra, mert a falusi polgárokkal közölte, hogy 48 óra múlva út lesznek a miélk. A lakosságot természetbeni és pénzbeli adókkal hanyogatták és követeléseiket kíméletlenül behajtották. Aki nem fizetett, azt „állam elleni izgatás miatt nyomban letartóztatták és becsukták. Az adókat dinárban rótták ki és igy is hajtották be, dacára annak, hogy pl. Szigetváron nem is volt dinár forgalomban. A dinár egyenértékűül 12 pécsi koronát számoltak, ilyenformán a kirótt összeg tizenkétszeresét kellett szegény véreinknek kiizzadniok. Ettől bővebb adatokkal holnap szolgálok. Dr. Thúry Zsigmond: — Holnap kezdik meg az 1009 koronás kényszerkölcsönök beváltását. Szeptember elsején kezdik meg az 1000 koronás kényszerkölcsönök pénztári elismervényeinek beváltását. A pénzügyminiszteri rendelet értelmében ugyanis mindazoknak, akiknek ily pénztári elismervényük van az azon feltüntetett pénzösszeget csak abban az esetben fizetik ki, ha az elismervény tulajdonosa a pénzügyi hatóság, illetőleg az illetékes adóhivatal hivatalos írásával igazolja, hogy az elismervény tulajdonosának zsirói adótartozása. Aki ilyen bizonylatot felmutatni nem tud, annak a pénztári elismervényen feltüntetett összeget nem adják ki, hanem visszatartják. — Beutazási engedély kell a Nyugatmagyarországra utazóknak. A legújabb rendelet értelmében a Nyugatmagyarország területére utazóknak beutazási ergeengedély kell, melyet minden kedden, csütörtökön és szombaton dilt ki az állami rendőrség Irányi Dániel utca 10. sz. alatt.