Uj-Somogy, 1922. december (4. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-01 / 274. szám

2 Sokat kellene még elmondanom, de e hely nem alkalmas a további, mélyebb fejtegetésekre. Még csak annyit szeretnék megjegyezni, miután annyi mindent hoztam fel, ami főleg elemi iskolásoknál nincsen meg, hogy csodálkozással állapítom meg, hogy Kaposváron még mindig dél­­előtt-délután járnak az elemisták is­kolába, pedig az egész művelt nyu­gaton, sőt, mondhatni, Magyarország minden nagyobb városában hosszú évek óta a folytatólagos, vagyis a délelőtti oktatás van bevezetve. Mint szakember, mondhatom, hogy orvo­silag ez helyes, de a laikus megért­heti, mit jelent e gyermeknek a sza­bad délután: a tanulásra és a testi fejlődésre mennyi időt fordíthatná­nak, a szülők többet foglalkozhat­nának a gyermekeikkel, testi és szel­lem előrehaladásuk szempontjából. Elég ennyi ok is, remélem , talán az illetékeseknél visszhangot talál­nak szavaim. Hogy pedig röviden összefoglal­jam gondolataimat: iskolaorvosi in­tézményt kell teremteni és ez igen könnyen kivihető, mert ismerem kollégáimat és azok kiváló önzet­lenségét és így nem anyagiakon múlik és meg kell lennie, mert a jövendő, nagy Magyarországnak egészséges generációra van és lesz szüksége, viszont ennek eléréséhez iskolaorvosi intézmény szükséges, illetve „kell“! (Vége.) Jegyzetek faluról. — A mai cselédek. — ■Jókai „Szerelem bolondjai“ címü regényében megható képét festi a hű cselédeknek. Mikor Világosiék egy terméketlen esztendő következ­tében tönkre jutnak s megmaradt utolsó forintjukra is ráteszi kezét a bécsi adószedő polip: a finánc, ak­kor felsorakoznak a cselédek két­ségbeesett gazdájuk elé s azzal vi­gasztalják meg, hogy jövő eszten­dőre bér nélkül fognak neki szol­gálni. Lehetetlenség könnyezés nélkül végig olvasni a hű, gazdáját szerető s értő áldozatra is kész cselédről festett képet. És most nézzük a mai képeket! Szporni Sándor hercegi intéző, a tótszentpáli gazdaságból el kellett, hogy bocsásson két bérest, mert kukoricáját körülbelül nyolc ízben meglopták. Érdeklődtem, hogy talán a nyomorúság vitte rá a hűtlenségre, de számok igazolták, hogy konven­ciójuk többet ér bármilyen tisztvi­selő fizetésénél. A Berekben hónapszámosok dol­goztak s a legszükségesebb, a leg­nagyobb dologidőben maradoztak el engedély nélkül a munkából s rá­adásul még az elmaradott napokra is bért követeltek. Jellemző a következő eset is: Rajmann Kálmán gyuta-pusztai in­téző Csömenden járt, amikor a cse­lédházak közelében a cséplőgép és a mellette lévő szalma kigyuladt s ha idejében nem sikerül eloltani, elég az egész falu. Egy béres meg­lehetősen távolról nézte cigarettázva az oltást. Az intéző látva a rossz­­lelkű cselédet, ki meg sem mozdult a szerencsétlenség elhárítására, megfenyítette. Erre a „hű­béres“ bement az istállóba, nyugodtan visszajött egy vasvillával s össze­verte urát. Jószerencse, hogy élet­ben maradt. Ez is kép s ha elnézzük, ezen is ÚJ-SOMOGY Az utcán hagyta kis gyermekét. Egy kegyetlen szivü anya. — Éhesen kóborolt a kis lány n­apo­kon keresztül. A Petőfi­ utcai járó­kelőknek a na­pokban feltűnt egy szomorú, elha­gyatott kis lányka, aki egyedül csa­tangolta végig az utcát s néha fel­kereste a jószivü embereket, hogy alamizsnát kérjen tőlük. Kezdetben nem igen figyeltek rája (hiszen ma­napság nem újság a kolduló gyer­mek), csak később, amikor észre­vették, hogy a kis­lány este szállás nélkül marad, s a metsző hidegben a kapuk alatt, meg az udvarokban húzza meg magát. Figyelmeztették a rendőrséget a kis­lány viselkedéséről. A rendőrség magához vette az elhagyottat, aki elmondta, hogyan került az utcára. Előadása szerint Szauer Katalin­nak hívják. E hó 23-án bejött az édesanyjával Kaposvárra. Együtt jár­káltak az utcán össze-vissza, ami­kor az anyja megállott és azt mondta, hogy várja meg, majd elmegy jegyet váltani. A kis­lány félt egyedül ma­radni és az utca forgatagában. Az anyja után szaladt és kérlelte, hogy vigye magával. A kegyetlen anya ekkor durván visszahurcolta a Petőfi­ utcába. Ott még jól megverte a kis­lányt. — Ne merj szólni a rendőrnek, mert attól is kikapsz — ripakodott az ártatlan teremtésre — s ezzel ismét ott hagyta. A kislány sírva maradt egyedül az utcán és a bizonytalanságban. A rendőröknek elmondta, hogy már 3 nap óta nem evett, nem volt meleg szobában. Az agyoncsigázott gyermeket a rendőrség elhelyezte egy Berzsenyi­utcai jószivű családnál, míg a bes­tiális anya ellen megindította a nyo­mozó eljárást. Félelemből megmérgezte magát egy kereskedőtanonc. Löwinger Imre 17 éves keres­­kedő-tanonc a Kossuth-téri Kovács­féle fűszerüzletben volt alkalmazva. A fiú a napokban édesanyjától, aki cukorkaárusítással foglalkozik, ello­pott néhány darab csokoládét. Az anyja ezért nagyon megszidta, amit a fiú úgy a lelkére vett, hogy el­határozta, hogy öngyilkos lesz. Tegnap elment az „igazság“ gyógy­szertárba és vett egy fél deci só­savat. Aztán búcsúlevelet írt a gaz­dájához, majd ma reggel 9 órakor az ugyancsak Kossuth-téri Schreiber üzletben a szájába öntötte a só­savat. A mentők rögtön a kórházba szállították, ahol az első orvosi se­gítség megállapította, hogy a mér­gezés nem életveszélyes, amennyi­ben csak nagyon csekély mennyi­ségű sósav hatolt Löwinger Imre gyomrába. A hátrahagyott levélben megírta, hogy már több apró lopást követett el a gazdája ellen is. Megírta, hogy többet ne várják az üzletbe, mert édesanyja fenyítéseit nem tudja el­viselni. Ma reggel aztán végre is hajtotta­ tettét, amely azonban nem nagy kárt okozott benne, úgy, hogy rövid idő múlva felgyógyul. Városi Színház. 1922. évi november hó 30-án, csütörtökön: TÜZEK. Színjáték 3 felvonásban. Irta: Hans Müller. Fordította: Kállay Miklós. SZEMÉLYEK: Anna Kondráth Ilona Ilonka Koppány Erzsi Guszti Szabó Juci Az anya Kulinyi Karola A lakásadónő E. Zöldi Hermin Ferdinánd Rajz Ferenc Herbert Dr. Torday Ottó A tanácsos Ernyei János Tüzek. (Hans Müller színjátéka.) „Isten az elbukott nőnek még megbocsájtana, de a társadalom kiközösíti magából..." — mondta a Kaméliás hölgy szerzője, Dumas Sándor. — Az Isten is, az emberek is megbocsájtanak a perditának, de nem tud vele élni, mert a prostitúció betegség, amelyből nincs gyógyulás — mondja Hans Müller — s ez a gondolat három felvonáson keresztül leplezetlenül, szinte durva naturaliz­mussal állítódott tegnap este a kö­zönség elé. Túlságosan nehéz kritikát mondani a „Tüzek“-ről. Vigyáznunk kell nagyon, hogy ne alacsonyodjunk le a posványba, de arra is, hogy álszen­teskedő erénycsőszök sem legyünk. Ilyen szemmel nézve a darabot, meg­állapítható, hogy a „Tüzek“ egy hipermodern nagyvárosi elme túlsá­gosan modern s a mai ember gon­dolkodásának még kissé visszataszító megnyilatkozása. Olyan elméé, amely­nek elve az, hogy nem helyes, ha idealizált embereket viszünk a szín­világban járunk: le kell szállani a felhőkből az életbe, a valóságba és pedig merészen, hogy szembenézhes­sünk az erkölcs titkos, de hatalmas ellenségével, a bűnnel . . . Pont. Ez­zel már be is fejeztük. Más lapra tartozik aztán az, hogy szabad-e ilyen darabot előadni és­­ meg­nézni. A tegnapi előadás közönségé­nek kétharmad része azt mondja, hogy nem. Igazuk van. A jómódú ember irtózik a nyomortól. A ma erkölcsös embere nem tud emanci­pálódni annyira, hogy a valóság erős s szinte durva kontúrokban megraj­zolt képét úgy tudná szemlélni, mint ahogy nézni fogják ezt a darabot pár évtized múlva. A nagyvárosok erkölcstelenségei még nem valók az aránylag mételyezetlen vidékre. Akármilyen céljai is vannak a szer­zőnek, ezzel a darabbal, ma még bizony csak ront, de semmiesetre sem javít és tanít. Meg kell állapí­tanunk azonban azt is, hogy a teg­napi előadást telt ház nézte végig, ami csak azt bizonyítja, hogy miná­­lunk még mindig a „tiltott gyü­mölcs“ fogalmai uralkodnak, ame­lyek viszont sokkal veszedelmesebb hatásúak, sokkal destruálóbbak, mint a­­ leplezetlen őszinteség... — Az előadás egyébként nem tartozott a legjobbak közé. Kondráth Ilonka, Rajz Ferenc, Koppány Böske és E. Zöldi Hermiia­­alakításai voltak ab­szolút értékesei­. A közönség (ezen aztán lehet gondolkodni) igen sokat és lelkesig tapsolt. (n. t.) x VERHÁL/ J^^MÉRTÉK­­CIPÉSZ Kaposvár, Fő-utcanl. sz. (FJbenitz-ldwrAv­­­x Női felöltők fes'leányka, kabátok nagy vánnai^fcb^-'ttllai^os Spabott áron kaphatok József cégnél Ka­ 1922. december 1. hírek. — Javul a dr. Zimmert apát állapota. Kilenc nap előtt szállítot­ták fel az izületi csuzban súlyosan megbetegedett Zimmert József dr. murakereszturi apátot, a kaposvá­riak volt prépost-plébánosát Buda­pestre, az Irgalmas-rend kórházába, további gyógykezelés céljából. A magas lázban felutazó apát állapota odafönt már lényegesen javult, láza megszűnt és rövidesen már a gyógy­hatású budai hévvizek egyike fogja teljes egészségét visszaadni a város­szerte örömmel viszontlátandó pré­postnak. — A vagyonváltság búza ára decemberre. MTI, jelenti. A pénz­ügyminiszter a mezőgazdasági in­gatlanok vagyonváltsága fejében fi­zetendő búza árát a földművelés­ügyi miniszterrel egyetértől­eg de­cember hóra métermázsánkint 10.000 koronában állapította meg.­­ A közigazgatási bizottság ülése: Somogyármegye közigazga­tási bizottsága december hó 13-án ülést tart. — Anyakönyvvezető helyettesi kinevezés. Sárközy György főispán Vasvári Andor segédjegyzőt a nagy­­csepelyi körjegyzőséghez anyakönyv­vezető helyettessé nevezte ki. — Adományok a Horthy-akcióra. Goldschmied Ernő 1500, a marcali-i főszolgabíró mulatság-jövedelemből 160 koronát küldött a főispánhoz a Horthy-akcióra. — Földmegváltási eljárás So­­mogyviszlón és Patán. Az Orsz. Földbirtokrendező Bíróság Somogy­­viszló községben gróf Edelsheim Gy. Lipót birtokára a megváltási eljárást elrendelte. Pata község la­kosai részére gróf Andrássy Sándor és Mihály szigetvári földbirtokosok földjeire rendelte el a megváltási eljárást. A földigénylők összeírása mindkét községben folyik.­­ Ugyan­csak elrendelte az O. F. B. a meg­váltási eljárást Kőröshegy és Kereki községekben gróf Széchényi Viktor birtokára, Darány és Kastélyos­­dombó községekben gróf Erdödy Rudolf, gróf Széchényi Frigyes és Antal birtokára.­­IT Som­ogymegyei Takarék főzáncosztályi, A Somogymegyei Takarékpénztári vármegyénk leg­­régibb és legnagyobb pénzintézete december 1-én nyitja meg újonnan átszervezett tőzsdeosztályát.­­ Foglal­kozik az értéktőzsde minden ágával. Mint a­ stavizaldfszpont bizományosa, idegen pénzek szerdtével és eladásá­val. Ismerve a takarékpénztár első­rangú összeköttetéseit s körültekintő működését,­­aztán hisszük, hogy a pénzintézet ezen új alakulatát ke­­reskedelem­ életünkben kevesen lát­ják. A tőzsdeosztály “Vezetője Taky József, az intézetnél 20 éve működő főtisztviselő, kit városunkban és a vidéken is előnyösen ismernek és akinek rokonszenves egyénisége a tőzsdeosztály fellendítésére előnyös hatással lesz.­­ A lába törött el. Kis István somogyszobi lakos a napokban bor­szállítás közben oly szerencsétlenül bukott le a kocsiról, hogy a kerekek mindkét lábszárát összetörték. A súlyosan sérültet a kaposvári köz-VoLTA há­zha­z szállí­tottá­k Inté főgimnt tanulók javíttat­gató Be Csal­l megyet) átalakít ja Hali dom. K demü 1 pártfoc. G/TÖL tg­y 4-»£115 teljs&J 350.000® Cim Ol gépész mumm AF Szómba délelőtt burgony el a ví­llarííi ebé­lős, aszta L csonge nek fel vaskály­­kok. É Somssic szám al • ÉR Értesite közt a mull Vár-inai Honvt alá h Női­ és festését vállalón közönig gását. /Ken közelé fiSmvn ségjp teypit. vatalt Ela zett és égj vérü Zselic. Szőr kifogást vallSTad Müsz­tergatoai kések!» Megtaw: 1st várni Ah mindéi fizetek órás é a !»; üres vég t(­s Mindéi zásoki idő al APRÓ

Next