Uj-Somogy, 1923. március (5. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-01 / 48. szám
V. évf., 48. (1044.) szám. Áram K. Kaposvár, 1923. március 1., csütörtök Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVIS, KONTRÁSSY UTCA 6. SZÁR. TELEFONSZÁM ! 128. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: d)r. THURY ZSIGMOND. Előfizetési árak: Egész évre....................... 1800 K . Negyed évre Fél évre............................ 900 K | Egy hóra . Hirdetések éra miliméter soronként 8 korona. 450 K 150 h Negyven milliárd a költségvetés deficitje. Budapest, február 28. Az 1922— 23. számadási évre a költségvetés szerint a rendes kiadások a következő tételeket ölelik fel: Kormányzó tiszteletdíja 12.000.000, kormányzóság 184.157.000, nemzetgyűlés 108.104.000, államadósságok 22.129.337.000, legfőbb állami számvevőszék 19.357.000, nyugellátás 1.870.407.500, közigazgatási bíróság 25.141.500, földbirtokrendezés 43.886 ezer, miniszterelnökség 126.155.000, külügyminisztérium 2.208.896.000, pénzügyminisztérium 16.901.157.000, belügyminisztérium 8,208.942.000, kereskedelmi minisztérium 1,092.185 ezer, földmivelésügyi minisztérium 1.997.139.000, népjóléti és munkaügyi minisztérium 5,005.972.000, vallás és közoktatásügyi minisztérium 5,249.765000, igazságügyminisztérium 2.429.144.000, honvédelmi minisztérium 12,766.330.000 korona, összesen 81,377.415.500 korona. Levonás, tekintettel arra, hogy a háború előtti adósságok felosztása még folyamatban van és így az előirányzott kölcsönszolgálatok egy része az 1922— 23. évben kifizetésre még nem kerül, 14.000.000.000 K. Marad tehát 67,337.415.008 K. Az állami üzemek rendes kiadásain a következő tételek szerepelnek : Kereskedelmi minisztérium 65.573.111.000, földmivelésügyi minisztérium üzemei 1,170.960.000, pénzügyminisztérium üzemei 283,697 ezer korona. Az állami üzemek rendes kiadásainak összege 57,027.768 ezer korona, a rendes kiadások összege pedig 124,405,183.500 korona. A rendkívüli kiadásokban átmeneti kiadások cím alatt a következő kiadások soroltatnak fel: Kormányzóság 12,250.000, nemzetgyűlés 990.000, állami adósságok 3.720,455.000, nyugellátás 515,050.000, háborús utóköltség 32.236,609.000, miniszterelnökség 1.379,715.000, pénzügyminisztérium 363,336.000, kereskedelmi minisztérium 330,351.000, földmivelésügyi minisztérium 421,976.000, népjóléti és munkaügyi min. 1.250,723.000, vallás- és közokt. min. 1.118,053.000, igazságügyminisztérium 487,567.000, honv. minisztérium 2.574,386.000, öszszesen 44.625,556.209 korona. Állami üzemek cím alatt rendkívüli kiadások nem szerepelnek. Beruházások cím alatt a következő kiadások soroltatnak fel: Miniszterelnökség 792,000.000, külügyminisztérium 333,770.000, belügyminisztérium 293,570.000, pénzügymin. 1.693.125.000, kereskedelmi minisztérium 217,000.000, földmivelésügyi minisztérium 777,650.000, népjóléti minisztérium 70,260.000, vallás- és közokt. minisztérium 1.407.000.000, igazságügyminisztérium 227,800.000, honvédelmi minisztérium 811,520.000 korona. Össszesen 6.420,685.500 korona. Állami üzemek beruházása: Ker. minisztérium 17.882.000.000, földmivelésügyi minisztérium 121,900.000 korona, a beruházások összege 24.424,568.000 korona. A rendes bevételek tételei a következők : Kormányzóság 20.926.000, nemzetgyűlés 80.000, államadósságok 7.172.347.000, külügyminisztérium 1.500.000.000, belügyminisztérium 109.486.000, pénzügyminisztérium 87.392,180.000, kereskedelmi minisztérium 336,578.000, földmivelésügyi minisztérium 572,689.000, népjóléti és munkaügyi minisztérium 367,500.000, vallás- és közokt. minisztérium 384,108.000, igazságügyminisztérium 108,834.000, honvédelmi minisztérium 45,026.000 korona. Összesen: 93.039,482.000 korona. Állami szervek rendes bevételei címén: Keresk. min 48,112,229.000, földm. min. 1,352,660.000, pénzügyminisztérium 289,000.000. Összesen 40,754.089.000 K. Rendes bevételek összege 148,693,871.000 K. Rendkívüli bevételek: Államadósságok 2.675.257.000, háborús utóköltség 20.000. 000, pénzügymin. 1.318.400.000, keresk. min. 14.710.200, földm. min. 34.192.000, népjóléti és munkaügyi min. 28.000.000, vall. és közokt. min. 7.000. 000, igazs. min. 10.004.000. Összesen 4.108.563.200 korona. Mivel az idei költségvetés is Hegedűs Lóránt beállítási mintája szerint állíttatott be, tehát a költségvetéshez mérten az állami budget összes kiadásai 118,423,656.700 korona. Ezzel szemben az összes bevétel 103,049,345.200 koronát tesz ki. Állami üzemek összes kiadásai 75.031.668.000 K, az összes bevétel peig 49.754.089.000 koronát tesznek ki. Összes állami bevételek 152.802.434.000 K. Összes állami kiadások pedig 193.455.324.700 koronát tesznek ki. A hiány tehát 40.652.890.500 K. Az állami beruházások rendes kiadásai és bevételei különbsége 31,562,366.500 korona felesleget mutat, az állami üzemek rendes kiadásainak és bevételeinek különbsége pedig 7,273,679.000 korona hiányt mutat fel. wwwwwwww* Közel hatezer gyermek üdült tavaly külföldön. Az üdülési akciót az idén is folytatják. — A külföldi vendéglátók seregestül keresik föl a visszatért gyermekeket. — Neugebauer Vilmos, az Országos Gyermekvédő Liga igazgatója az üdülési akció propagatív, gazdasági és idegenforgalmi jelentőségéről. Budapest, február 28. Az Országos Gyermekvédő Liga, amely a maiakhoz viszonyított igazán boldog békeévekben kizárólag csecsemővédelemmel foglalkozott, a forradalmak után hatáskörébe kapta a gyermekvédelem teljes ügyét, hogy a csaknem hat esztendős háborúban elcsenevészesedett jövő generációt megmentse. A Liga a külföldi Vöröskereszt alakulatok útján megkezdte rögtön azt a propagandáját, amellyel sikerült is a külföldi államok társadalmának figyelmét a Magyarországon mind nagyobbra váló általános nyomorra felhívni és ennek a propagandának lett egyenes következménye, hogy a külföldi gyermeküdültetés megindult. Anglia, Svájcz, de különösen Hollandia a nekik külföldi nyomorgó gyermekek üdültetésére úgynevezett Gomitéket állítottak fel, melyek érintkezésbe léptek a magyarországi Gyermekvédő Liga vezetőségével is és felajánlották, hogy bizonyos számú magyar gyermekeket három-hat hónapra családoknál elhelyeznek. A Liga megkezdte erre a kijelölést és periódusonként külön vonatokon szállította ki a meghívott gyermekeket. A mozgalomról, amely már negyedik éve folyik, kérdést intéztünk Neugebauer Vilmos kir. tanácsoshoz, az Országos Gyermekvédő Liga igazgatójához, aki az akció legfőbb jelentőségéről a következőket mondotta : — A Gyermekvédő Liga nagy, nyomorenyhítő akciójáról most már számadatszerűen tudok beszámolni. Eszerint a múlt esztendőben 4687 gyermek üdült Hollandiában és 1093 pedig Svájcban. Ebben az évben pedig 512 gyermeket szállító vonat indult 25-én Hollandiába, amellyel két gyermek a régi angol nevelőszülők meghívására Angliába ment. Azt jelentik ezek a számok, hogy a hihetetlenül lefogyott, beteges gyermekek valóságos üdülést kapnak azon kívül, hogy felruházzák őket, gazdagon ellátják, sőt legtöbb esetben a famíliákról is gondoskodnak. Az akciót természetesen teljes lendülettel az idén is folytatjuk, sőt sohse volt akkora szükség az üdültetésre, mint most, amikor megállapítottam, hogy a gyermekanyag egyre satnyul, egyéb úton való feljavításra való remény általános gazdasági okokból nem lehet. Az a helyzet az általánosításban, hogy úgy fejlődés, mint képességek szerint két esztendei elmaradottság konstatálható az alsó és középosztály gyermekeinél. Veszélyes nagyon ez a tény, mert az általunk kezdeményezett külföldi üdültetés körül szomorú konkurrencia keletkezett és így az eddig felénk forduló nemzetközi társadalmi részvét szeretetben és anyagiakban egyaránt megoszlik az orosz és újabban a görög ínségesek között. A különböző propagandákkal csinált szánalomkeltő igyekezet lassan-lassan áttereli a még megmaradt segítséget is rólunk az aktuálisabb ínségesek felé, amit mi itt kellő nobilis eszközökkel próbálunk mégis megtartani. Mert nyomorkonkurrenciát nem akarunk, de nem is szabad csinálnunk. Propaganda-számtáblázatokkal operálunk, melyen a magyar munkás és közalkalmazott osztályok anyagi helyzetéről mutatunk be hiteles képet olykép, hogy tényleges jövedelmünket a külföldi államok keresetviszonyaihoz aránylsuk. Ki kell emelnem a sikeresen folytatott és ezután is folyamatban levő üdültetésnek mindezek mellett azt a jelentőségét is, hogy ezzel kiváló gazdasági és idegenforgalmi akciót is bonyolítunk le. A külföldről visszatérő gyermekek időnkint nyaraltatóiktól pénzsegélyt és csomagokat kapnak, amikkel az a több ezer hozzátartozó család jobb gazdasági körülmények közé kerül s igy bizonyos türelemmel lehet az általános gazdasági viszonyokkal szemben. Idegenforgalom is létesült az akció körül, amennyiben a nyaraltatók közül a múlt évben például hétszáz hollandi familia látogatta meg a náluk nyaralt gyermekek magyarországi hozzátartozóit (KEK.) A nemzetgyűlés mai ülése. A mai ülést háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Bemutatja Sopron vármegye közönségének feliratát a dohánytermelés további engedélyezése tárgyában, továbbá Székesfehérvár közönségének feliratát a nemzetgyűlésen folyton ismétlődő személyes kérdések és botrányos jelenetek tárgyában. Ezután az indítvány és interpellációs könyvet olvassák fel. Az interpellációkra a napirend letárgyalása után térnek át, vagyis fél 2 órakor. Ezután a Ház a mérnöki rendtartásról szóló törvényjavaslatot fogadja el harmadszori olvasásban. Kállay Tibor pénzügyminiszter terjeszti be ezután az 1922—23. évre szóló állami költségvetést, melynek adatai fönt olvashatók.