Uj-Somogy, 1923. szeptember (5. évfolyam, 198-222. szám)
1923-09-01 / 198. szám
V. évf., 198. (1193.) szám. Ára WOK. Kaposvár, 1923. szeptember 1., szombat Szerkesztőség és kiadóhivatal KAPOSVÁR, KONTRÁSSY UTCA 2. SZÁJM. TELEFONÍSZÁSHI 128. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOND. Előfizetési árak! Egész évre...................14400 KM Negyed évre . . 3600 K Fél évre....................... 7200 K | Egy hóra ..... 1200 K Hirdetések ára milméter koronként 40 korona, szövegrészben 60 E Miért megy Bethlen miniszterelnök Genfbe? A Népszövetség ülésezése alkalmával meg fogja sürgetni a párisi határozat revízióját. — Jó kilátásaink vannak a kedvező döntésre. — Mussolini már Benest is rábírta a kisántant álláspontjának megváltoztatására. — Sok előnyt jelent Bethlen személyes megjelenése Genfben. Budapest, augusztus 31. A politikai köröket tegnap leginkább a Népszövetség genfi ülése foglalkoztatta, amelyen Bethlen István gróf miniszterelnök személyesen fog megjelenni a magyar ügynek hathatós képviselete céljából. Nagy jelentőségűnek tartják a miniszterelnök genfi útját, mert a tanácskozások során Bethlennek alkalma fog nyílni arra, hogy beható megbeszéléseket folytasson a magyar kölcsön ügyét illetőleg fontos szerepet játszó külföldi államférfiakkal. A miniszterelnök genfi útja mindenekelőtt azt a célt szolgálja, hogy a külföld illetékes faktorai előtt újból feltárassék Magyarország gazdasági és pénzügyi helyzete, és ezzel sürgesse a magyar kölcsön elintézését. A miniszterelnök a londoni és a párisi tárgyalások tapasztalatai alapján határozta el magát arra, hogy a Népszövetség fenti ülésezésén személyesen vegyen részt. A genfi út közelebbi részletei még nem ismeretesek. Budapest, augusztus 31. A Magyarországnak nyújtandó külföldi kölcsön ügye a Népszövetség genfi ülésezése és Benes cseh miniszternek Mussolinivel folytatott tárgyalásai következtében az általános érdeklődés előterébe került. A jóvátételi bizottság májusi határozata után, amely tudvalévően a bizottságnak tartotta fenn a magyar kérdés megoldására irányuló módozatok megállapítását, semmiféle lépés sem történt előre. A jóvátételi bizottság májusban arra az álláspontra helyezkedett, hogy feloldja a magyar zálogjogokat, azonban a Magyarországnak nyújtandó kölcsön egyes részleteiből külön-külön megállapított összeg erejéig jóvátételt kell fizetni. Azok a konferenciák, amelyeket ebben az ügyben tartottak, a végrehajtás módozatait voltak hivatva megtárgyalni. Így ült össze a sinaiai konferencia, amelynek konkrét eredményeiről sajnos -ám tudomást- nem szerezhettünk. Tény ugyan, hogy a jóvátételi bizottság tagjai az első kölcsönösszeg teljes egészében való folyósítását határozták el, mert belátták, hogy Magyarországnak erre föltétlen szüksége van, mindazonáltal semmi konkrét lépés sem történt a súlyos magyar pénzügyi és gazdasági helyzet megjavítása érdekében. Az angol és amerikai piacok, ahonnan nemcsak Magyarország, hanem a külföldi államok is kizárólagosan remélhetnek kölcsönbeli segítséget, a legnagyobb határozottsággal leszögezték magukat Magyarország sürgős talpraállásának szükségessége mellett. A jóvátételi bizottság most a következő alternatíva előtt áll: 1. Megmarad a májusi határozat érvényessége mellett és így a saját hatáskörében megteszi a lépéseket ahhoz, hogy Magyarország tényleg megkapja a külföldi kölcsönt. . 2. Eláll eredeti határozatától és az angol-olasz álláspont előtt deferálva, elhatározza, hogy az egész ügyet rábízza a Népszövetségre, vagyis felfüggesztvén a magyar zálogjogokat, engedélyezi a külföldi kölcsönt és annak folyósítását és általában a magyar kérdés megoldásának részleteit a Népszövetségre bízza. A külföldi híradások alapján megállapítható, hogy a magyar kölcsön ügye élénken foglalkoztatja a külföldi tényezőket. Erre mutat az a tanácskozás, amely Benes cseh külügyminiszter és Mussolini olasz miniszterelnök között folyik. Benes a a sinaiai értekezleten és a Mussolinival folytatott tanácskozás során is kedvezőbb álláspontra helyezkedett, elvileg meg is egyezett Mussolinival, a részletkérdésekben azonban, amelyek pedig Magyarországra nézve elsőrendű fontosságúak, semmiféle döntés még nem történt. A Népszövetség genfi ülésezése alkalmat fog szolgáltatni az ott jelenlévő magyar delegátusoknak arra, hogy a Magyarország talpraállítására irányuló akciót megsürgessék és valójában tárják föl súlyos helyzetünket. Bethlen István gróf miniszterelnök személyes megjelenése, amely a párisi, londoni és római tárgyalások idején is kétségbevonhatatlanul nagy előnyökkel járt, öregbíteni fogja az eddig elért eredményeket és remélhető, hogy a genfi tárgyalások lényeges lépéssel fogják előbbre vinni a kölcsönügy megoldását. A végleges döntés természetesen idegen faktorokon múlik, amiknek elhatározását irántunk ellenséges kezek is irányítani fogják és így — sajnos — nem mondhatunk előre semmiféle véleményt az eredményt illetően, amely elé egyszerűen csak várakozó figyelemmel tekinthetünk. Olasz lapjelentés a Benes—Mussolini-féle megegyezésről. Róma, augusztus 31. A „Messagero“ azt írja, hogy Benes cseh külügyminiszternek Mussolini olasz miniszterelnökkel folytatott tárgyalásairól a következő hiteles értesülést kapták: Mussolini Benessel hosszasan tanácskozott a magyar kölcsönről. Benes, most, amidőn Mussolini nyomatékosan figyelmeztette, hogy ismerje el annak szükségét, hogy Magyarország gazdasági viszonyain segíteni kell, kijelentette, hogy lemond a kölcsön ellenzéséről és lemond arról a követelésről, hogy a Magyarországnak nyújtandó kölcsön egy részét jóvátételi fizetésre használják fel. Ennek következtében a magyar kölcsön elintézése a Népszövetség genfi ülése után nem késhet soká, hanem hamarosan a komoly megoldás stádiumába lép. Hír szerint Csehország külügyminisztere útján kötelezte magát arra, hogy azt az összeget, amellyel az egykori osztrák-magyar koronajavak és a dunai flotta egy részének átvételével a jóvátételi pénztárnak tartozik és amely mintegy 512 millió aranykoronát tesz ki, a legrövidebb időn belül folyósítja. (MTI) Elhalasztják a vádemelést bizonyos árdrágítási Szakértekezlet fogja tisztázni, hogy mikor forog fönn bűnös visszaélés. — A razziázásokat is felfüggesztik a függő kérdések tisztázásáig. — A kereskedelmi és ipari érdekeltségek képviselőit megnyugtatták az elért eredmények. Budapest, augusztus 31. A kereskedelmi érdekképviseletek, a kereskedelmi és iparkamara, az OMKE, az Országos Iparegyesület, Kereskedelmi Egyesület, a Kereskedők és Iparosok Egyesülete tegnapelőtt tartott ülése, illetőleg a fővárosi Kereskedők Egyesülete vasárnapi szakértekezlete tudvalevőleg az árdrágítási ügyben ült össze. Ebből az ügyből kifolyólag tegnap délelőtt Heinrich Ferenc nemzetgyűlési képviselő vezetésével felkereste az érdekeltségek küldöttsége Nagy Emil dr. igazságügyminisztert. A küldöttség tagjai és az igazságügyminiszter között több óráig tartó eszmecsere fejlődött ki, melyben a kérdésnek minden oldalát alaposan megvitatták. Eme eszmecsere kapcsán az érdekeltség kiküldöttei és az igazságügyminiszter között teljes megértés jött létre az összeses kérdésekre vonatkozólag. Az igazságügyminiszter kijelentette, hogy a rendelet nem tartalmaz semmiféle szigorítást az eddigi eljárással szemben, csupán az eljárás lefolytatását gyorsítja. Az érdekeltségek megjelent tagjai gyakorlati példákkal illusztrálva részletesen kifejtették az igazságügyminiszter előtt, hogy a baj ott van és a kereskedők és iparosok kétségbeesését az okozza, hogy eme gyors alaki eljárásnak alapjául szolgáló anyagi jog, vagyis más szóval az árdrágítási bűncselekmények jogi tényálladéka oly mértékben bizonytalan a mai jogrendszerben, hogy tulajdonképpen az anyagi jog eme nagy bizonytalansága az, amely a gyors eljárást igazságtalanná teszi. Vagyis, ha az anyagi jog úgy lenne tisztázva és az egyes árdrágítási bűncselekmények úgy körül lennének írva, hogy minden becsü letes kereskedő tisztában lehetne azzal, hogy melyik percben követ el árdrágítást, akkor semmi kifogásuk sem lenne a legszigorúbb eljárás ellen sem. De a helyzet éppen az — és ezt illusztrálták az igazságügyminiszter előtt gyakorlati példákkal is — hogy számos oly kérdés van (utánpótlási ár, devizavásárlási árfolyam, költség és haszonkulcs-megállapítás stb.), amelyek ma még nincsenek anyagi jogilag úgy kitisztázva, hogy bármelyik becsületes kereskedő azzal a nyugodt érzéssel végezhetné hivatását, hogy emeanyagi jogi kereteken belül maradva, őt semmiféle baj nem érheti. Az igazságügyminiszter teljesen magáévá tette az érdekeltségek felfogását és e tekintetben egyfelől az igazságügyminiszter, másfelől az érdekeltek között teljes megértés jött létre. Ennek eredménye az, hogy a miniszter kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy legkésőbb szeptember 20-ra összehívja az érdekeltségeket az árdrágítási bűncselekmények megtárgyalása ügyében. Az igazságügyminiszter intézkedni fog, hogy időközben addig is, amíg ezek az anyagi jogi kérdések kitisztázva nincsenek, az ügyészek halasszák el a vádemelést minden olyan esetben, ahol épen azokon a kérdéseken fordul meg az elítélés, vagy a felmentés, amely kérdések ma még becsületes emberek számára nem jelentkeznek ki tisztázottaknak. Arra nézve is obligót vállal az igazságügyminiszter, hogy eljár az OKÁB elnökségénél oly értelemben, hogy addig az úgynevezett razziákat olyképen korlátozzák és irányítsák, hogy eme függő kérdések elintézése előtt senkin igazságtalanság és felesleges zaklatás ne történhessék. Heinrich Ferenc a küldöttség nevében mély háláját és köszönetét fejezte ki az igazságügyminiszter előtt és kijelentette, hogy teljes megnyugvást visznek azoknak, akik küldötték őket, a tekintetben, hogy az igazságügyminiszter csakis az igazságot akarja s nem vezeti őt a kereskedők, iparosok és termelők ellen semmiféle animozitás. Budapest 0.03 és egynyolcad. A zürichi csütörtök délutáni záró Ilat: Budapest 0.03 és egynyolcad. Zürich, augusztus 31. (Nyitás.) Páris 3120, London 2519, Newyork 554, Milánó 2375, Berlin 0.000050, Budapest 003 és egynyolcad, Wien 0.01/78, Szófia 525, Prága 1630, Varsó 0.0023, Bukarest 250, Belgrád 595, Budapest, augusztus 31. A Devizaközpont csütörtök délutáni hivatalos árfolyamai: Napoleon (pénz) 68.500, Dinár 208—216, Márka 0.20— 0.40, Dollár 19.300—19.900, Lei 88.50 —95.50, Angol font 87.200—89.600, Lira 827—862, Francia 1r. 1093—1129, Szoko 1568—592, Szófia, leva 184—191, Osztrák korona 27.20—28.60, Zürich, svájci frank 3440— 3560, Bukarest 88-95, Budapest, augusztus 31. (Nemesfémpénzek piaca.) Ezüst korona 2240—440, forintos 6160—6400, 5 koronás 11.760—12.000, arany 20 koronás 132—136.000.