Uj-Somogy, 1924. május (6. évfolyam, 100-124. szám)
1924-05-01 / 100. szám
VI. évf., 100. (1391.) szám. Ara &QQ K. Kaposvár, 1924. május 1., csütörtök Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVÁR, KONTRÁSSY UTCA 6. SZÁM. TE LEFON SZÁM: 128. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Dr. THÜRY ZSIGMOND. Előfizetési árak: Negyed évre 86000 korona. — Egy búza 12000 (korona Hirdetések ára miliméter soronként 300 K, szövegrészben 350 K Hivatalos és pénzintézeti hirdetések magasabb áron díjazandók A Nemzeti Bank az ország életérdeke A magyar kormány felhívással fordult a magyar társadalom összességéhez a Magyar Nemzeti Bank megalapításához szükségelt tőke részjegyzése érdekében. Ez a felhívás az újjáépítés első pozitívuma, amelyre nemcsak visszhangra fog találni minden jó magyar polgár lelkében, ki az ország gazdasági talpraállását kívánja és nemzete jövőjéért áldozatkészen tenni is akar, hanem avval az eredménnyel is fog járni, hogy megszűnik pénzünk ingadozása, a papirosbankjegy inflációja miatt tekintélyében lerontott korona visszakapja régi jogait és egy nemzeti aranyértékalap összegyűjtésével diadalmasan visszatér hazánk gazdasági vérkeringésébe az éltetőerő. Örömmel üdvözli az országos közvélemény az évek óta tartó tervezés és fontolgatás után Bethlen István gróf kormányának cselekvést jelentő elhatározását, mely a Nemzeti Bank alapításának végrehajtásával az államfinanciák szanálását és a közgazdasági újjáépítés tervét a megvalósulás útjára juttatja. Ha visszagondolunk az elmúlt esztendőkre, amidőn a háború utáni kaotikus idők rendezetlen közgazdasági viszonyai között elértéktelenedett vagyonunk és életnívónk áldozatul esett a kül- és belföldi spekulánsok nemzetgyilkos összejátszásának és amidőn állami gazdálkodásunk a magyar valuta leromlása miatt állandóan küzködni volt kénytelen, hogy államháztartásunk egészen el ne merüljön az önfenntartásért folytatott harc ádáz viharaiban, akkor meg kell állapítanunk, hogy az aranyalapra fundált Nemzeti Jegybank felállítása olyan elhatározás és sikerrel kecsegtető tőkeösszegyűjtése olyan vívmány, mely valóban alkalmas, hogy államiságunk és nemzeti létünk irányt-vetett hajóját a megrázkódtatások és bajok zátonyaiból révbe vezesse. Vissza fog térni gazdasági életünkbe a becsületes számvetés és a józan takarékosság elve s feléledhet az a szellem, mely békeidőben a munkával szerzett vagyon feleslegét tőkésíteni merte és elhelyezte biztos kamatozásra takarékpénztári betétek alakjában. De fel fog támadni az egészséges hitelélet is, mely lehetővé tesz gazda és iparos számára céltudatos beruházást s a kereskedelmi élet normális mederbe való visszatérését elősegíti. Át kell olvasnia mindenkinek a magyar kormány által a Nemzeti Bank alapításáról kibocsájtott tervezetet s akinek módjában áll, sietve részt kell vennie a jegybank, részvényjegyzésében, ha tiszta képet akar nyerni arról, hogy mit jelent Magyarország számára ennek a nemzeti banknak a létesítése s ha maga is részesévé kíván lenni annak a nemzetmentő és jövőt biztosító akciónak, mely a magyar állam gazdasági életének megerősítésével mindnyájunk jobb megélhetését s a társadalom egészének boldogulását alapozza meg. Kétség nem fér hozzá, hogy kereskedelem, ipar és mezőgazdaság, félretéve minden ellentétet, lelkiismeretére hallgatva, egyesül, hogy a maga jól felfogott gazdasági érdekében is kifejezésre juttassa Isten, világ és történelem előtt a magyar nép élethez való ragaszkodását. Eltekintve attól, hogy a Jegybank részvényjegyzésében való részvétel legjobb vagyon- és értékbiztosító alkalom s mindenki számára a legtanácsolhatóbb bezaurálási művelet, ez a bank jelenti a nélkülözhetetlen külföldi kölcsön legfontosabb előfeltételének biztosítását is, az állami gazdálkodás elválasztását a valutapolitika irányításától, de jelenti méginkább annak a kínos bizonytalanságnak eloszlatását, amely miatt eddig gazdasági életünk örökös kétségekkel viaskodott. A magyar kormány hívó szózatát meg kell hallania mindazoknak, akiknek megadatott módjuk és megkívánja érdekük a gazdasági konszolidáció megszilárdulását. Fel hát a nemzetmentő munkában való nemes versenyre! Május 2-án összeül a nemzetgyűlés. A szocialista képviselők az ellenzéki frakciók támogatásával hivatták össze a Házat. — Megoldás felé közelget a nyomdászsztrájk ügye. — Pénteken valószínűleg ismét elnapolja üléseit a Ház. Budapest, április 30. A nemzetgyűlés elnökénél tegnap délben 12 órakor megjelentek a szociáldemokrata párt megbízásából Peidl Gyula, Esztergályos János és Kitajka János nemzetgyűlési képviselők, továbbá a függetlenségi Kossuth-párt megbízásából Ruppert Rezső és átnyújtották azt az ívet, amelyen 30-nál több képviselő kéri a Ház összehívását. Szcitovszky Béla elnök intézkedett, hogy a Házat május 2-án délelőtt 11 órára összehívják. Az ülés tárgya lesz az egybehívás megindokolása és a további teendők megbeszélése. A 25 szociáldemokrata képviselőn kívül Ruppert, Drózdy, Beck, Hegymegi-Kiss, Meskó és Szilágyi írták alá az összehívást kérő ívet. Beavatott helyről nyert értesülés szerint a pénteki ülésen az elnök indítványára a Ház újból elnapolja magát. A szociáldemokraták a nemzetgyűlés összehívását a nyomdászsztrájkkal és a lapok betiltásával indokolják. A pénteki ülés előreláthatólag viharos lesz. Nincs kizárva, hogy a pénteki napig véget is ér a nyomdássztrájk, amennyiben, mint beavatott helyen értesülünk, úgy az ügyészség, mint a munkaadók Hetényi főkapitányhelyettest kérték fel közvetítésre. A tegnapi nap folyamán az Újságírók Egyesülete nevében Pakots József nemzetgyűlési képviselő, Lázár Miklós és Czebe László jártak a miniszterelnökségen, ahol a sajtófőnökkel tárgyaltak arról, hogy a miniszterelnök lépjen közbe és közvetítsen a munkások és a munkaadók között. Ennek folytán bizonyos, hogy rövidesen megindulnak atárgyalások, amelyek minden valószínűség szerint eredményre fognak vezetni. Megjelent az új lakásrendelet. A hivatalos lap szerdai száma közli a kormánynak a rendeletét a lakásügyek ideiglenes rendezéséről. Alapbérnek, amelynek alapján az esedékes bér kiszámítandó, azt az aranykorona értéknek tekintendő összeget kell venni, amely megfelel. az 1917. évi november első napján érvényes kikötésben volt évi tiszta bér egy bérnegyedére eső részének, ha a lakás, vagy egyéb helyiség abban az időben bérbe volt adva, vagy 2. ha az illető helyen (városrészben) hasonló lakásért, vagy egyéb helyiségért az 1917. évi november hó első napján fizetett évi tiszta bér egynegyedére eső részének megfelel. Az esedékes bért pedig az alapbérnek százalékszerűen megállapított hányada után papírkoronában kell fizetni. Ennek kiszámításánál ugyanazt az átszámítási kulcsot kell alkalmazni, amelyet a pénzügyminiszter az egyenes adótartozások fizetése céljára arra a hónapra megállapít. Az alapbér aranykorona értékű hányadának megfelelő negyedévi bért a bérlő más megállapodás hiányában öt napon belül köteles megfizetni az esedékesség idejében. A háztulajdonos (bérbeadó) a bérelt helyiségben felmerült olyan karbantartási és helyreállítási munkálatok teljesítését nem követelheti, s amelyek a bérlő hibáján kívül váltak szükségessé. A lakásbérlőknek a háztulajdonos által teljesített közüzemi díjfizetések (csatornázási, szemétfuvarozási, kéményseprési, pöcegödörtisztítási stb.) címén az alapbér 3 százalékát az olyan városokban, ahol csatornázás és vízvezeték van, 2 százalékát olyan városokban, ahol csatornázás nincsen, más községekben pedig az alapbér 1 százalékának megfelelő arányértékben kiszámítandó összeget kell fizetni a béren felül. A kincstári haszonrészesedést a bérlő az esedékes bérrel egyidejűleg köteles megfizetni. Szemétgyűjtés és kihordás címén a lakás első szobája után 1000, minden további szobája után 5—500 koronát kell fizetni. A rendelet május 1-én lép életbe. A rendelet szerint minden 16.000 papírkorona egy aranykorona értékének számítandó a lakbér fizetésénél. Budapest, április 30. (Élelmiszerpiac.) Tojás 1100, tej 4800, tejfel 14000, tehéntúró 12—14000, I. rendű teavaj 78—84000, II. rendű 74000, habtejszin 28000, trappista és óvári sajt 78—80000, ementáli 80—85000, burgonya közönséges 1600—3100. Harangszentelés Rinyaszentkirályon, Inkén, Iharosban és Vésén. A rinyaszentkirályi ref. gyülekezet nagyobbik harangját is elvitték a háború alatt. Évekig volt árván a kisebbik harang. Végre új harangot szerzett a gyülekezet. Hogy megszerezhették, azért Isten után illesse köszönet Kiss Gyula simongáti főfelügyelőt, aki a gyülekezet iránti szeretetből lehetővé tette, hogy az egyháztagok közmunka utján 4.080 kg. búzát szereztek a harangokra; ez a búza képezte magvát az uj szép csengésű, mintegy 3 mm. súlyú harang árának. E ténye felejthetetlen marad s Kiss Gyula neve a rinyaszentkirályi gyülekezetben mindig tisztelt részen. Április 27-én volt a harang felszentelése ünnepélyes keretek között a rinyaszentkirályi ez alkalomra kitatarozott templomban. Az istentiszteletet a gyülekezeti énekkar nyitotta meg a helybeli rektor, Gál István vezetésével. Majd a gyülekezet énekelte a 74. dicséretet, utána Tóth Endre kaposvári hitoktató imádkozott s kérte Isten áldását az uj harangra. Ekkor szólalt meg az uj harang, hirdetve csengő hangján az Isten dicsőségét. A gyülekezeti énekkar éneke után a templomban Kovács Károly görgetegi lelkipásztor tartott ünnepi egyházi beszédet, a templom előtt pedig a templomba be nem fért híveknek Tóth Endre prédikált. Ismét gyülekezeti ének következett, azután Gál István rektor tartott előadást a harangról, mint szimbolikus jelről; a gyülekezet tagjai szeretett rektoruknak szívből jövő szavait állva hallgatták végig, kimutatván ezzel elismerésüket és hálájukat iránta, aki a harang megszerzése körül oly sokat fáradozott. Emelte az ünnepély fényét egy áttérőnek a megkeresztelkedése is. A „Legyen te kőfalaidban csendesség és jó békesség“ kezdetű énekvers hangjai mellett távozott a gyülekezet a templomból, a templom előtti térségen helyezkedve el, hol gyönyörködött az ismét meghúzott harang hangjában, könnyes szemekkel áldva Istent, hogy az elvitt helyébe újat adott. Harangavatás lukon és Iharosban. A háború alatt beszolgáltatott harangok pótlására Somogynak majdnem minden községe megtette már a szükséges lépéseket. A legtöbb helyen a hívek áldozatkészsége teremti elő a meglelő tőkét s a vallásos nép pénzben és terményben siet meghozni a maga áldozatát az uj harangok beszerzésére. Múlt vasárnap ismét két községben kondultak meg először az uj harangok. Inkén a ref. templomnak két uj harangját, Iharosban pedig az ág. erang templom egy uj harangját avatták fel. Harangavatás és hősök szobrának leleplezése Vésén. Nagy ünnep volt húsvét második napján Vésén, a Krisztus feltámadásának ünnepén. Sokáig felejthetetlen lesz az a véseieknek, mert