Uj-Somogy, 1925. június (7. évfolyam, 123-144. szám)

1925-06-03 / 123. szám

VO. évf. 123. (1712.) HAm. Ára 1200 K Kaposvár, 1926. Junius 3., szerda sierkentői«| és kisdéblntali POLITIKAI NAPILAV Bl«IUeté»i árski SÁFOSVÁR. KONTRÁSSY-UTCA «. VSAK.­­ . *«•« *«• «hmm» koron«.­­ Bír »o* ««oo® koron. WWMB UUSMRR Hirdetésok ára^milli­éter toronként 1000 K, (sOrofréubon l&OO­K TELEFONRZÁMJ SS». Dk. THTJBT ZS16MOHSC Hk­.ttlo* és pénaintérod hirdeté­k mag«c«ltt áron dl]ttináék MMMMMMMAMMAIMMMMMMMMMMMMMMMAMASMMMMMMMMIMMMMIMMMMMMMMMMMMMMM A Falu Szövetség seregszemléje Balatonszemesen. A Falu Országos Földmives Szö­vetség balatoni körzetének vezető­sége pünkösd hétfőjén fényesen sike­rült ünnepélyes meggyűlést tartott Balatonszemesen, melyen jelen voltak gróf Hunyadi Józsefné, Schandl Ká­roly államtitkár, Hodossy Gedeon a népjóléti miniszter képviseletében, Paykert Alajos miniszteri tanácsos, a vármegye részéről Krieger Ödön vm. főjegyző, Regedy Péter főszol­gabíró, vitéz Markóczy Antal szék­kapitány, Biró Sándor gazd. felügye­lő, Scheffer Imre járási felügyelő, Horváth Jenő kamarai igazgató. Az ünnepség reggel 8 órakor ud­­varbemutatással, lóversennyel kez­dődött, az udvarbemutatás győztese J. Kelemen János kisgazda lett, aőig a kisgazdák által lovagolt félvér ló­verseny győztes pálmáját Somogyi Imre lellei kisgazda vitte el. Fél 12 órakor tábori mise vette kezdetét, melynek keretében szentelték fel a Falu Szövetség zászlóját. A zászló­anyai tisztséget gróf Hunyady Jó­zsefné vállalta. A zászlóavatás után Kőszegi Antal nágocsi plébános tar­tott hazafiságtól izzó beszédet. Délben a Faluszövetség tartott gyűlést. Elsőnek Schandl Károly államtitkár szólalt fel, aki köszöne­tet mondott gróf Hunyadi Józsefné­­nak azért a kedvességért, hogy volt szíves a zászlóanyai tisztséget el­vállalni, majd pedig a Faluszövet­ség célját ismertette hatalmas és szép beszéd keretében. Pacséry tanfelügyelő a balatoni ódákról tar­tott előadást. A gyűlés keretében osztották ki a győzteseknek az arany és ezüst érmeket, valamint a pénz­díjazásokat. Délután fél 3 órakor bankett volt, amelyen Krieger Ödön vármegyei főjegyző a kormányzóra, Regedy Péter főszolgabíró pedig a vendé­gekre mondott felköszöntőt. A ban­kett melyen a környékbeli kisgazda társadalom is nagy számban kép­viselte magát, a legjobb hangulat­ban tartotta együtt a megjelenteket. Miért tartóztatták le Beniczkyt? A Beniczky ügyben a MTI, a kö­vetkező hivatalos közleményt adták ki. A Beniczky ügyben az első ma­­gán­jelentések­kel szemben megálla­pítható, hogy tegnapi letartóztatása semmiféle összefüggésben nincsen az „Az Újság“ közleményével. Azért tartóztatták le, hogy elszenvedje azt a 14 napi fogházra szóló büntetést, amelyet a bíróság Sréter volt hon­védelemügyi miniszter megsértése miatt szabott ki rája. Kormányzósértésért­ letartóztatták Beniczky Ödönt. „Az Újság« pünkösdi számában a Somogyi—Bacsó* gyilkosságról szóló­ cikkében megrágalmazta a kor­mányzót. — A lapot az ügyészség elkoboztatta. Az Újság pünkösdi számában „Beniczky Ödön vallomása a So­mogyi gyilkosságról“ egy cikk jelent meg, amelynek nyilvánvaló tenden­ciája vakmerő rágalmazó tartalma nagy felháborodást keltett. Az ille­tékes kormányhatóságok a megtor­láshoz szükséges intézkedéseket azonnal megtették. Beniczky Ödön ellen hamis vád vétsége, kormányzósértés vétsége és hivatali titoktartás megsértése vét­sége miatt és az „Az Újság“ ellen pedig tiltott közlés vétsége miatt az eljárás megindult. A vizsgálóbíró rendeletére vasárnap reggel az „Az Újság“ pünkösdi számát elkobozták. Mint a M. O. T. jelenti: Beniczky Ödönt a volt belügyminisztert a rendőrség pünkösd reggel letartóz­tatta és a budapesti ügyészség fog­házába szállította. A letartóztatásban lévő Beniczky Ödönt kedden fogják kihallgatni és csak ekkor döntenek ügyében. Be­niczky Ödön vallomásától teszik függővé, hogy mások ellen is kiter­jesztik e a vizsgálatot. Az­­éjszakai órákban Fényes László kereste fel Beniczkyt a cellájában és átadta ré­szére a hozott ágyneműt és élelmi­szert. Rövid ideig beszélgettek és ezután Fényes Lászlónak el kellett távoznia. A félváros elzarándokolt a hősök birodalmába. Kegyeletes ünnep a halottregiment tiszteletére. Emlékeztek . . ? Akkor is virá­got szórtunk döngő lábaitok elé, ak­kor is piros rózsát tűztünk a sapká­tok mellé, pántlikát fontunk a csákó­tok köré . . . Emlékeztek . . . mikor volt az a mámoros idő, ez a diadal­mas, egeket ostromló nekibuzdulás ? Akkor még kárpáti fenyvesből erdé­lyi bükkből, bánsági búzából fontuk a koszorút, a­­sebes Vág, a szőke Szamos, a kanyargó Küküllő zsong­va verte vissza a zsolozsmás éljenek, a pattogó magyar nótát s ma 11 év után elhervadt a rózsa, megfakult pántlika, másnak illatozik a kárpáti fenyves, másé az erdélyi bükkerdő, más arat a bánsági búzatáblákon s ma magyar panaszt sírnak azok a folyók, amelyek 11 évvel ezelőtt magyar dicsőségről, győzelemről ál­modtak. Emlékeztek ... a virágos csákós vitézek közül hányan ottmaradtak Wolhynia mocsaraiban, a Kárpátok szakadékaiban, Doberdó halálkaver­­nában, az Isonzó hullámsírjában. Emlékeztek . . . hányan jöttek haza bepólyázott fejjel, fél kézzel, fél láb­bal a somogyi lankák ölén pihenő város fehér kórházaiba? Emlékez­tek . . . hány mankó kopogott a kaposvári utcákon ? Emlékeztek ... hány vitézt kísért ki délutánonkint Beethoven gyászindulójával a ka­tonazene a Szigetvári­ utca végére? Mindenkor, amikor felsírt a kürtök­ből a gyászinduló, egy-egy sírral gazdagabb lett a temető, egy-egy árvával, özveggyel gazdagabb az ország. Öt évig folyton nőttön nőtt a sí­rok sora ott künn a csendes teme­tőben. Öt éven át naponta megnyílt a föld s egy-egy hőst zárt magába, így szaporodott ott künn a csendes akácok alatt a halottregiment biro­dalma. Hét év óta ritkán zarándo­kolt el a város lakossága a keskeny, szerény sírokhoz. Nem zavarják ál­mukat a halott hősöknek. Vasárnap délután­­azonban újból megzavarták a halott hősök néma álmát ott künn a zizegő akácok alatt. Kizarándokolt a sírokhoz a fél város, hogy lerój­ja kegyelete adóját a ha­lott hősök iránt s vigaszt, bátorítást nyerjen a jövő küzdelmére. Vasárnap délután öt órakor indult meg a menet a városból. Árvalány­­hajas cserkészek, fehér ruhás pol­gárista, gimnazista lányok, rövid nadrágos polgáristák, komoly keres­­kedelmisták, gimnazisták, tisztes ipa­rosok, egyszerű fejkendős asszonyok, sastollas katonák, díszruhás rendőrök feszesléptű csendőrök, szálas vám­őrök,­­sisakos tűzoltók vonultak szakadatlan sorban a temetőhöz. Negyed hétre járt, amikor az utolsó ember is felért a temető derekán álló kőkereszthez, ahol a megható ünnepség lefolyt. Polgári előkelőségeink talpig feke­tében, fegyveres alakulataink tiszti­kara teljes díszben vonult fel. A nap is alább szállt a kaposi dombok felé, hogy jobban lássa, mint áldoz a 15000 főnyi tömeg ele­sett hősei emlékének. Amint elhe­lyeződött az óriási embertömeg, a tiszta májusi jégben elkapta a szél a gimnazisták ajkáról a Hiszekegy akkordjait. Ahogy elszállt a zöld akác lombok közt az utolsó hang­foszlány is, Wimmer Rózsa leány­gimnáziumi tanuló állt magyar ruhá­ban a kereszt­elé s Sajónak a magyar éneke,megrázó költeményét szavalta lélekbe markolóan. Vétek György dr. polgármester a város nevében mondott nagyhatású ünnepi beszédet, amelyben a mai ifjúság figyelmét felhívta a múlt iránti szeretetre, a halott hősök megbecsülésére, a haza iránti áldo­zatkészségre. Kis Emil dr. főjegyző a vármegye hódolatát tolmácsolta. Ezután katonás, rövid jelmondatok kíséretében megkezdték a kozzájuk letételét. Horváth László ezredes, Cséry Bálint dr. főtanácsos, Bogyay Jenő árvaszéki elnök, Gauser Rezső dr. tanfelügyelő, Pintér Lajos tanár, Biró Lajos dr. igazgató, Tóth Zol­tán tanár, Kellauer Gábor gyógy­szerész, Takács Gyula tanár, Adel­­mann Mária tanuló, Széll Ferenc cserkésztiszt, Tóth Lajos cserkész­tiszt, Bárdos Ede tanuló borítot­ták el koszorúikkal a kereszt tövét A Máv­­dalárda művészi énekkel hódolt a halott hősök emlékének. Zefferovics Miklós gimnáziumi ta­nuló szívekbe markoló szavalata rázta fel a szunnyadó lelkeket, majd a gimnáziumi énekkar énekével fo­kozta az izzó lelkesedést. Bárdos Ede a kereskedelmi, Susenka János a polgári iskola részéről szavalt rit­ka drámai készséggel. Hétre járt, a nap is búcsúzni ké­szült, amikor az Iparosdalárda ajkán felcsendült a Himnusz. A kalapok lerepültek a fejekről, a zászlók meghajoltak, a szivekben heveseb­ben szalad a vér, a nap búcsút int . . . odalent a földben édesen alszik a halott regiment, mert 15.000 ember lelke fohászkodik nyugalo­mért az Egek Urához . . . r.­­. Hírek mindenfelől. Vasárnap délután 4 órakor te­mették el Plesz Sándor dr. volt igazságügyminisztert a Magyar Tu­dományos Akadémia oszlopcsarno­kából. A gyászszertartáson Pesthy Pál igazságügyminiszter mondott be­szédet, melyben méltatta az elhunyt érdemeit. — Durini di Monza olasz követ felkereste Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert és az olasz király megbízásából átadta neki az olasz Korona-rend nagy­­keresztjét.­­ Pünkösd vasárnap kegyeletes ünnepség folyt le a bu­dapesti hősök temetőjében. Az ün­nepségen megjelent Horthy Miklós kormányzó és beszédet mondott, amelyben kegyeletes szavakban emlékezett meg az elhunyt hősök­ről. Az ünnepélyen megjelent József kir. herceg és Auguszta herceg­asszony is.­­ Klein Pál kereskedő feljelentést tett, hogy hétfőn délután Békéscsabáról Budapestre utazva kloroformmal elaltatták és több mil­lió koronát elloptak tőle. A tettest sikerült Izsák Pál személyében meg­találni, akiről kiderült, hogy hétsze­res rovott multa.

Next