Uj-Somogy, 1925. szeptember (7. évfolyam, 196-220. szám)
1925-09-01 / 196. szám
VII.férf., 196. (1785.) szám. Ára 120 K Kaposvár, 1925. szeptember 1., kedd Szerkesztőség és kiadóhivatal: POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak: KAPOSVÁR, KONTRÁTSY UTCA 6. SZÁM. „ , Negyed évre 60000 korona. Egy hóra 20000 torosa. Felelős Szerkesztő: Hirdetések ára miliméter soronként 1000 K, szövegrészben 1500 K. TELEFONSZÁM: 128. J J, XHIJRY ZSIGMOND Hivatalos és pénzintézeti hirdetések magasabb árondíjazandók Fényes elégtételt kapott Bogyay Jenő árvasséki elnök a belügyminisztertől és a közigazgatási bizottságtól. Somogy vármegye hatóságai ismét visszakapják a Kandiéle fájsz! hibizomatag kezelése feletti ellenőrző és felügyeleti hatáskört. — A közigazgatási bizottság rendkívüli ülése. Ma délelőtt 10 órakor tartotta meg rendkívüli ülését Somogy vármegye közigazgatási bizottsága abban a lapunk közléseiből már jól ismert ügyben, amely a fajszi Kund féle hitbizomány kezelése körül keletkezett Czobor Antal vagyonkezelő alaptalannak bizonyult feljelentései folytán. A nagy érdeklődéstől megelőzött ülésen Tallián Andor alispán elnökölt és jelen voltak rajta dr. Svastics Nándor, gróf Hoyos Miksa, Kacskovics Lajos, gyulai Gaál István stb. Az elnöklő alispán megindokolta a rendkívüli ülés sürgős összehívását, mely általános helyesléssel találkozott. Majd Krieger Ödön főjegyző ismertette az ülés tárgyát képező belügyminiszteri leiratot, amely jóváhagyja a vármegye közigazgatási bizottságának 1924. évi november 12 én hozott ama határozatát, amely elutasítja Czobor Antal (felsőbbi földbirtokos, hitbizományi vagyonkezelőnek a Bogyay Jenő árvaszéki elnök elleni fegyelmi eljárás elrendelését megszüntető végzés miatti felebbezését és kimondja, hogy az alaptalan feljelentő ellen Bogyay által megindítandó „hivatalból, felhatalmazásra üldözendő hatóság előtti rágalmazás“ ügyében az alispánt illeti az intézkedés joga. Miután Krieger főjegyző még bejelentette, hogy ez a jogerős belügyminiszteri döntés a felekkel és a vármegye főispánjával hivatalból közöltetett, Tallián Andor nem mint a közigazgatási bizottság elnöke, hanem mint a vármegye alispánja kért szót és a régebb idő óta húzódó ügynek eddigi fázisait kronológiai sorrendben ismertette. Azzal kezdődött ez az ügy, hogy Czobor Antalt, mint a hitbizomány kiskorú tulajdonosának vagyonkezelőjét 1924. évben bizonyos szabálytalanságok miatt Somogy vármegye árvaszéke felfüggesztette. Nyilván ennek következtében Czobor 1924 február 22 én fegyelmi feljelentést adott be, amelyben szabálytalanságokkal vádolta meg Bogyay árvaszéki elnököt és ennek az ügynek árvaszéki referensét, Ors Győző ülnököt. Az érintetteknek kiadott vádirattal szemben Bogyay elnök nyilatkozott és okmányokat csatolva igazolta be a vádak alaptalanságát. Mégis a közigazgatási bizottság tágabb teret óhajtván nyitni a vád és védelem állításai igazolásának és mert Bogyay Jenő elnök a tisztviselői reputációjának tisztázása érdekében maga is kérte, elrendelte a fegyelmi vizsgálatot és annak lefolytatásával Nagy Ferenc miniszteri tanácsos, pénzügyigazgatót bízta meg, aki a tanukat kihallgatta, az okmányokat beszerezte és előterjesztése folytán a közigazgatási bizottság Bogyay Jenő ellen a megállapított tényekre való tekintettel nem látta szükségesnek a fegyelmi eljárást.Czobor Antal e határozat ellen 1924 decemberén felebbezést nyújtott be, de Bogyay elnök is felebbezett a bűnvádi eljárásra való felhatalmazás meg nem adása miatt. A belügyminiszter a hozzá felterjesztett iratokat később újabb okmányokkal is kiegészíttette s folyó évi augusztus 14 én érkezett le most ismertetett leirata, amely szerint a közigazgatási bizottság ide vonatkozó határozatát indokainál fogva helyben hagyja. Az Ors Győző ülnök elleni fegyelmi ügy ugyanilv elintézést nyert és azt a belügyminiszter már 1925 február 11-én helyben hagyta. A tényállás ilyetén ismertetése után Tallián alispán felhívta a figyelmet arra a körülményre, hogy Bogyay és Ors, a megvádolt tisztviselők a jogerős megállapítások szerint semmiféle olyan cselekedetet nem követtek el, aminővel megvádoltalak és immár másfél év óta viselni kénytelenek ennek az ügynek az ódiumát. Miután a belügyminiszter kétségtelenné tette az ő korrektségüket, tisztviselői hozzáférhetetlenségüket s a köztisztviselői kar reputációja így semmi csorbát nem szenvedett, az ódiumnak arra kell szállania, aki a fejükre zúdította az alaptalan vádakat. A másik körülmény pedig az, hogy a feljelentő által hangoztatott ama állítás, miszerint Somogy vármegye közigazgatási bizottsága ebben a kérdésben elfogult és részrehajló, jóllehet a belügyminisztérium ideiglenesen csakugyan más megye hatóságaira ruházta az intézkedési hatáskört, íme semmi beigazolást nem nyert. Sőt kitűnt, hogy az minden alapot nélkülözött, arra semmi ok nem volt és csak egy elhibázott intézkedés volt. (Úgy van! Úgy van!) Ezen tényállás alapján kéri az A kereskedelemügyi minisztériumban most van előkészítés alatt az ipartestületek reformjára vonatkozó tervezet, amelyről a következőket sikerült megtudnunk: A kézműiparosság új hivatalos érdekképviseleti szerve az ipartestületek kiépítéséből alakul ki. A főszempont az lesz, hogy az ipartestületek az eddiginél nagyobb hatáskört kapjanak és ezekre az intézményekre ruházzák át az iparhatóságok eddigi tevékenységének egy részét is. Az ipartestületi reform megvalósítása a régi céhrendszer hagyományain épül fel. Igen sok olyan intézkedést léptetnek életbe, amelyek régente igen alispán a következő határozat kimondását: — „Mondja ki Somogy vármegye közigazgatási bizottsága, miszerint 1. elitél minden olyan vádaskodást, amely a közéleti tisztesség és a köztisztviselői tekintély ellen irányul, amely méltatlan meghurcolást von maga után, Bogyay Jenő árvaszéki elnök urnak és Őrs Győző ülnök urnak, de különösen az elnök urnak másfél éven át tartott jogtalan meghurcoltatása miatt sajnálkozását fejezi ki s őket hivatali működésük érdemének teljes elismeréséről (gróf Hoyos, és változatlan bizalmáról!) biztosítja. 2. Feltétlenül megkívánja, hogy a Kund féle fajszi hitbizomány ügyei s vagyonkezelése tekintetében az intézkedési, illetve rendelkezési jog Somogyvármegye közigazgatási bizottságának s árvaszékének f Kacskovics Lajos, az ide vonatkozó belügyminiszteri leirat értelméből folyóan is!) most már haladéktalanul visszaadassék és azon intézkedés, amellyel ezen jog ideiglenesen Zala , illetve utóbb Fehérvármegye törvényhatóságára ruháztatott, hatályon kívül helyeztessék. Felhívja a közigazgatási bizottság a vármegye alispánját, hogy a fentiek értelmében a szükséges intézkedéseket haladéktalanul tegye meg s az eredményről a közigazgatási bizottságnak tegyen jelentést“. Az előterjesztett javaslat a gróf Hoyos Miksa és Kacskovics Lajos módosításaival egyhangú nagy lelkesedéssel elfogadtatott és Tallián alispán a belügyminiszternél való személyes közbenjárását helyezte kilátásba. Megható epizódja volt a nagy rehabilitáció jelenetének az, hogy Bogyay Jenő annyira elérzékenyült, hogy nem is maradhatott bent a teremben, hanem kint várta meg fellódulő érzéseinek lecsillapodását . Tallián Andor alispán ily körülmények között nem akarta az elfogódott hangulatot tovább fokozni és igy a tisztviselőtárs részéről való forró üdvözletét írásban fogja tolmácsolni a fényes elégtételt nyerő Bogyay elnöknek, akit a közigazgatási bizottság tagjai sorra üdvözöltek, fontos tényezői voltak a céhéletnek és amelyek újbóli megvalósítása régi vágya a múlt hagyományait tisztelő iparosságnak. Az egész reform elgondolása erkölcsi alapon épül fel. Védi a kezemunkájával veretékesen dolgozó képesített iparosságot, üldözi a kontárokat, a spekulánsokat, a tehetségteleneket. A tervezet szerint a magyar kézműiparosság új érdekképviseletébe minden iparos köteles belépni. Azt akarják továbbá, hogy minden járásnak legyen járási ipartestülete. Ha csak olyan kevesen vannak az iparosok valamely községben, hogy külön ipartestületet nem alakíthatnak, ilyen esetben helyi választmányt választanak, amely fenntartja a kapcsolatot a legközelebbi ipartestületiek A tervezet szerint az általános ipartestültnek legalább 200 tagjának kell lennie. Az iparosok új szervezetének tevékenysége jelentékenyen bővebb lenne a mostani ipartestületek tevékenységénél. A kontárkérdésben pl. eddig az iparhatóság hozott ítélet. A jövőben első fokon az ipartestület döntene. Fel akarjákállítani az ipartestületi ítélőszéket is, amelynek tagjai iparosok volnának és ők ítélnék el a kontárokat és azokat az iparosokat, akik tisztességtelen versenyt, továbbá az iparosság érdekeit sértő cselekedetet követnek el. Az egész intézmény állandóan szoros kapcsolatban állana a hatósági biztossal, ítélete tulajdonképpen erkölcsi megbélyegzés lenne. Döntenének abban a kérdésben is, hogy milyen iparosokat illet meg a taronctarlási jog. A ma érvényben levő törvény nem eléggé szigorú ebben a kérdésben. Kimondja ugyan, hogy aki saját személyében nem tudja a képzettséget igazolni, annak nincs tanonctartási joga, de ez nem elég. Most azzal akarják ezt megszigorítani, hogy az olyan mestereknél, akiknél többször megtörténik, hogy a tanonc nem sajátít el megfelelő tudást, vizsgálatot tartsanak és ha kiderül, hogy a mester hibájából származik a tanonc tudatlansága, akkor eltilthatják őt a tanonctartástól. Az iparigazolványok kiadásánál is nagyobb szerepet akarnak kapni az új ipartestületek. Eddig úgy történt, hogy az iparhatóság utólagosan értesítette az ipartestületet erről, hogy kinek adott ki iparigazolványt. Az iparosok azt akarják, hogy ezentúl az ipartestületnek az iparigazolvány kiadása előtt legyen véleményezési joga. Hivatalos tekintélyt akarnak adni az ipartestületnek azzal, hogy az ipartestületi elnök hivatalból legyen tagja a községi képviselőtestületnek és a kereskedelmi és iparkamara ipari osztályának. Az újonnan alakult ipartestületekre akarják bízni a jövőben azokat a hatósági bejelentéseket is, amelyek eddig az iparosokat terhelték. A tanoncot és a segédet most a mesternek kell bejelenteni a betegsegélyzőbe és onnan kijelenteni. Ez sok időveszteséggel jár. Emiatt gyakran történtek mulasztások, amiért azután nem egyszer súlyosan büntetik az iparosokat. Úgy tervezik, hogy ezentúl az ipartestületek hivatalból jelentsék be a betegsegélyzőbe a tanoncokat és segédeket. Amikor a mester bejelenti a tanonc és segéd alkalmazását az ipartestületnél, ugyanakkor az ipartestület elvégzi a betegsegélyzőbe való bejelentést. Ugyanígy történik a kijelentés is. Az ipartestületek tevékenységei közé beveszik míg a szövetkezetek ■ alakításának kezdeményezését terv)temészetesen az IparosokKözponti Szövetkezetének égisze alatt, továbbá tanonckiállítások rendezését és munkabértárgyalások intézését. Ez utóbbi érdekében az ipartestületeken belül békéltető bizottságokat állítanak fel. *4.: Nagyobb hatáskört kapnak az ipartestületek. Az ipartestületek reformjának tervezete.