Uj-Somogy, 1926. december (8. évfolyam, 273-275. szám)

1926-12-01 / 272. (273.) szám

Nemzeti önvédelem. Debrecenben, ahol a magyar törté­netem emlékeinek gúlya nehezül minden politikai kijelentésre és mintegy megszabja irányát annak a gondolatvilágnak, amelynek tartal­mát a nemzeti eszmék és ideálok mélysége adja, a miniszterelnök beszédéből újra lelvillanni láttuk a magyar szabadságküzdelmek vissz­fényét, hogy e tény mellett belástunk a jövő titkaiba. Bethlen külpolitikai vonatkozású megállapításai között ott találjuk végcéljaink tekintetében a magyar és magyar között különbséget nem támasztó nagy ideáit, amelynek el­érését ma békés eszközökkel, a ve­lünk rokonszenvező hatalmakra tá­maszkodva s azokkal a szomszéda­inkkal létesítendő megértéssel kell szolgálnunk, akik tiszteletben tartják önállóságunkat s megértve nemzeti gyászunkat, a történelmi igazság elé akadályokat gördíteni nem fognak. De be jó béke és erő, a rendnek olyan szilárdsága és fenntartása kell ennek az eszménynek megközelíté­séhez, amilyen csak egyedül tudja alkotmányosan és intézményesen biztosítani a magyar nép talpraállá­sát és akcióképességét. Jogunk van a népek rendjében, az európai nemzetek között elérni régi pozíciónkat, mert a múltban is mindig defenzíve illeszkedtünk bele az államok konszernjébe és terülat­­rabló imperializmus nem tartozott soha e nemzet igazi jelleméhez. Ideáljaink védelmi természetűek vol­tak, amelyekért az évszázadok során államférfiatok megtették kötelessé­geiket, betöltötték s az ország áldo­zatait hozta. A török hódoltság alatt három részre szakadt ország egyesítése, később az osztrák elnyomás ellen a szabadságjogok kiküzdése, köz­vetlen e világháború előtt Tisza Ist­ván akkori miniszterelnök állásfog­lalásából világosan kitetsző nehéz vívódásunk, amelyből is főként min­den hódítási szándéktól való men­tességünk, sőt ilyen ellen való til­takozásunk, mind, mind fényes bi­zonyítékai annak, hogy sem azok, akiket lelkiismeretük és hivatásuk a történelmi magyar állam élére állí­tott sorsa irányításában, sem maga a nemzet soha nem vállalkozott hó­dítő, támadó, fegyverrel békét bontó szerepre, hanem kizárólag területi integritásának védelmében, alkot­mánya és szabadsága őreként s az európai kultúra védővonalában meg­elégedett defenzív célok­kal, érezvén, tudván, hogy ezer éves fejlődése és értékei biztosítani fogják mindenkor tekintélyét és megbecsülését az egész világon. Bethlen István grófnak ez a meg­állapítása, hogy határainkon túl is a békeszerző és béketartó hatalmak előtt végérvényesen rehabilitáljon bennünket, kiket mindig a végzet sújtó karja döntött háboruviselésbe, annélkül, hogy népünk érzésvilágát, akár a szerzés vágya, akár a pusz­titás dühe ihlette volna. Ma is defen­ziv ideáljaink vannak s ezek közt a legelső helyen védő biztosítása az Európában élő magyarságnak, e faj kultúrájának s demokratikus­­hala­dásának, úgy a megmaradt csonka­ország területén, mint elszakított magyar véreink számára, akiket a szellemi összeköttetés védelme által akarunk megtartani az európai béke és civilizáció javára, elsősor­ban pedig nemzeti testünk élő tag­jaiként. A Debrecenből elinduló szó­zat, támogatva e város múltjának hagyományaival és a nemzeti füg­getlenség biztosításának mindennél erősebb kötelességével, legyen bol­dogulásunkba vetett hitünknek erő­sítője és legyen kifelé dokumentuma is annak, hogy céljaink tiszteletre­méltók a megölelnek az igazi béke követelményeinek. rrt i­­m jr T A 11 m, évf. 272. 12156.1 szám. Ára 1200 K­g­­­i Kaposvár, 1926. december L, szerda Szerkeszttések és kiadóhlTatal: POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési áraki KAPOSVÁR, KON­TRÁSSY-ETCA 6. SZÁM. Felelős szerkesztős Segyed évre ev.ooo korona. — Egy hóra 20.000 korona —■—■ mniTDV rjcmumaki Hirdetések ára millimétersoronként 1000 K, szövegrészben 15001 TELEFONSZÁMI 1*8. UF. THURY ZSIGMOND. HIvataloe­li pénzintézeti hirdetések magasabb áron díjazandók A kaposvári magyar anyák csak Ugrón Gáborral lehet­­nek szolidárisak ! Melegen Ünnepelték tegnap Ugront, mint a hazai gyer­­mekvédelmi Intézmények elad megteremtőjét. — A kül­városokban minden réteg választópolgársága Ugrón mellé állott. — Fölényes győzelemre van kilátása a pol­gárság képviselőjelöltjének Kaposvárott. A december 10 én lezajló kapos­vári választás voltaképen csak for­­malitásszerű befejeződése és meg­­pecsételése lesz annak, ami már ma is köztudomású és eldöntött dolog: 1. 1., hogy Kaposvár város polgári társadalmának óriási többsége Ug­ron Gábor volt belügyminiszterre ruházza e kerület képviselői man­dátumot. Azoknak, akik még most is hajlandók a látszatok és a szen­vedélyességtől fűtött hangulatok vel­lármája után indulva, kétségeskedni a radikális demokrata vezér, Rassay kaposvári próbálkozásának csúfos bukással való végződésében és hinni mernek a fővárosi sajtón keresztül elkövetett önálítások túlzásaiban, azeknek még december 10-e előtt a­lkalmuk lesz a balga hiedelmükből való kiábrándulásra, mert már dec. 2 án déli 1 órakor hiteles formában ki fog derülni, hogy mekkora szám­beli különbség mutatkozik az aján­lásoknál is az Ugrón javára a Ras­say­éval szemb­enKörülbelül ugyanaz az arány marad meg a leadott szavazatok megoszlásánál is és csak hálás lehet majd Ugrón Gábor azoknak, akik az ő akaratán kívül bár, de mindenáron harc útján kívánták ölöle a Rassay felett való fölényes győzelem aratását és en­nek színhelyéül Kaposvár várost vá­lasztották ki. Ezt a megsemmisítő győzelmet egyébként maga a „Rassay tábor“ is szinte öntudatlanul segíti elő az­által, hogy boldognak-boldogtalannak Ingyen osztogattatja Kaposváron je­löltjének „polgári“ orgánumát, amely­ből azután nemcsak a kaposvári szituáció köztudomásellenes megvi­lágítása bukken az olvasók elé, ha­nem egyebek között arról is hitele­sen értesülhetnek a kaposvári sza­vazók, hogy milyen vesszőfutást ál­lott ki Szegeden Rassay Károly most vasárnap, amikor az egységes párti ellenjelölt éppen a numerus klauzus eltörlésének hivei előtt hozta nyil­vánosságra, hogy Rassay, a mostani bősz ve­zér, a radikális liberalizmus­nak önmaga által felkent apostola bizony-bizony hat év előtt a kurzuskormánynak megtette azt a szívességet, hogy aláírta a numerus klau­­zusra vonatkozó egyik hatá­rozati javaslatot. És a szélső liberálisok szavazata után vágyakozó Rassaynak igen kí­nos szerecsenmosdatással kellett ki­magyaráznia az akkori­ak mostani magatartása és elvei közötti különb­séget. A szegedi hallgatóság előtti szereplése, a hat év előtti kurzus­­mentalitás, vagyis a numerus claueus megszületésében való bűnrészesség beismerése, az ingyen­ újságok ré­vén így válik köztudomásúvá Ka­posváron, hogy azután még azok is elforduljanak Rassay­tól Kapos­váron, akik azelőtt száz százalékig hittek Rassaynak a numerus clau­sus körüli ártatlanságában. Ugyan­­ily robbantó hatásokat váltanak ki a Rassay-pártban azok a rágalmak, amelyeket a népszerű dr. Vétek pol­gármesterre szórnak hírlapi és más­­on. A józan elemek undorodva fordulnak el a polgármestert elgán­csolni akaróktól, mert a maguk tisz­tességérzetét nem akarják szolidá­rissá tenni a Rassay pártban han­gos szerepet vivő olyan emberekkel, akik a polgármesternek nagyon is le volnának kötelezve, ha a hálaér­zet nem veszett volna ki belőlük, akik a polgármesternek még az éle­tüknél is többet köszönhetnek. De ha még ilyen kiábrándító moz­zanatok nem is ritkítanák a Rassay táborát és ha senki el nem pártolna tőle azok közül, akiket az ellenpárt — a leszámítandók leszámításával — is az ő javára könyvelt el, akkor is feltétlenül nagy győzelemre jogosítja Ugront és híveit az a ha­tártalan nagy rokonszenv, amelyet maga iránt városszerte mindenfelé felkelt a választók körében, mint erről a tegnapi események kapcsán az alábbiak is beszámolnak. Programbeszéd az asszonyoknak. Hétfőn délután 3 órakor a Turul nagy­termében többszáz főnyi ass­zony gyűlt össze, hogy meghallgassa Ug­rón Gábort. Az asszonyok is, mint a férfiak nagy lelkesedéssel fogad­ták s meleg ünneplésben részesí­tették. Kiinda Kálmánná nyitotta meg az értekezletet s üdvözölte Ug­rón Gábort, mint az anya- és gyer­mekvédelem alapjainak lerakóját s felkérte programja ismertetésére. Ugron Gábor köszönetet mondott az asszonyoknak megjelenésükért, majd rátért politikai programjának ismertetésére. A női választójog híve a részt vett állandóan a női választó­jogot kiharcoló mozgalmakban. Az volt a felfogása, hogy a választójog a legszebb polgári jogok egyike ■ és ezért nem szabad ezt a jogot a nőktől megvonni. Akinek van fele­sége, anyja, leánya az nem beszél­het a női jogok ellen, annak el kell ismernie, hogy a nők is beleszólhat­nak a törvényhozásba. Az anyának fontos szerep jut a nemzet életében. Az anya csepeg­teti bele a gyermek lelkébe a hitet, a hazaszeretetet. A nevelőmunka az anya hivatása, a legszebb köteles­­ségteljesítés. Vannak, sajnos, mun­kás és intelligens nők, akik nem­csak gyermeket adnak a hazának, hanem a gyermeknevelés mellett még súlyos napi munkát végeznek, tehát kétszeres kötelességet teljesí­tenek a hazával szemben. Az ilyen nőket nem szabad kizárni az állam­­polgári jogok gyakorlásából. A háború alatt is megállták a nők a helyüket. A fronton, vagy a front mögött sebesülteket ápoltak, itthon kaszát, kapát fogtak a kezükbe, gyárak, irodák egészségtelen leve­gőjében dolgoztak, hogy meg ne álljon a termelés. Annak a meggyőződésnek a híve, hogy a nők éppúgy alkalmasak a politikai pályára, mint a férfiak. Különösen nagy hivatás vár a nőkre a szociális törvényhozás te­

Next