Uj-Somogy, 1926. december (8. évfolyam, 273-275. szám)
1926-12-01 / 272. (273.) szám
Nemzeti önvédelem. Debrecenben, ahol a magyar történetem emlékeinek gúlya nehezül minden politikai kijelentésre és mintegy megszabja irányát annak a gondolatvilágnak, amelynek tartalmát a nemzeti eszmék és ideálok mélysége adja, a miniszterelnök beszédéből újra lelvillanni láttuk a magyar szabadságküzdelmek visszfényét, hogy e tény mellett belástunk a jövő titkaiba. Bethlen külpolitikai vonatkozású megállapításai között ott találjuk végcéljaink tekintetében a magyar és magyar között különbséget nem támasztó nagy ideáit, amelynek elérését ma békés eszközökkel, a velünk rokonszenvező hatalmakra támaszkodva s azokkal a szomszédainkkal létesítendő megértéssel kell szolgálnunk, akik tiszteletben tartják önállóságunkat s megértve nemzeti gyászunkat, a történelmi igazság elé akadályokat gördíteni nem fognak. De be jó béke és erő, a rendnek olyan szilárdsága és fenntartása kell ennek az eszménynek megközelítéséhez, amilyen csak egyedül tudja alkotmányosan és intézményesen biztosítani a magyar nép talpraállását és akcióképességét. Jogunk van a népek rendjében, az európai nemzetek között elérni régi pozíciónkat, mert a múltban is mindig defenzíve illeszkedtünk bele az államok konszernjébe és terülatrabló imperializmus nem tartozott soha e nemzet igazi jelleméhez. Ideáljaink védelmi természetűek voltak, amelyekért az évszázadok során államférfiatok megtették kötelességeiket, betöltötték s az ország áldozatait hozta. A török hódoltság alatt három részre szakadt ország egyesítése, később az osztrák elnyomás ellen a szabadságjogok kiküzdése, közvetlen e világháború előtt Tisza István akkori miniszterelnök állásfoglalásából világosan kitetsző nehéz vívódásunk, amelyből is főként minden hódítási szándéktól való mentességünk, sőt ilyen ellen való tiltakozásunk, mind, mind fényes bizonyítékai annak, hogy sem azok, akiket lelkiismeretük és hivatásuk a történelmi magyar állam élére állított sorsa irányításában, sem maga a nemzet soha nem vállalkozott hódítő, támadó, fegyverrel békét bontó szerepre, hanem kizárólag területi integritásának védelmében, alkotmánya és szabadsága őreként s az európai kultúra védővonalában megelégedett defenzív célokkal, érezvén, tudván, hogy ezer éves fejlődése és értékei biztosítani fogják mindenkor tekintélyét és megbecsülését az egész világon. Bethlen István grófnak ez a megállapítása, hogy határainkon túl is a békeszerző és béketartó hatalmak előtt végérvényesen rehabilitáljon bennünket, kiket mindig a végzet sújtó karja döntött háboruviselésbe, annélkül, hogy népünk érzésvilágát, akár a szerzés vágya, akár a pusztitás dühe ihlette volna. Ma is defenziv ideáljaink vannak s ezek közt a legelső helyen védő biztosítása az Európában élő magyarságnak, e faj kultúrájának s demokratikushaladásának, úgy a megmaradt csonkaország területén, mint elszakított magyar véreink számára, akiket a szellemi összeköttetés védelme által akarunk megtartani az európai béke és civilizáció javára, elsősorban pedig nemzeti testünk élő tagjaiként. A Debrecenből elinduló szózat, támogatva e város múltjának hagyományaival és a nemzeti függetlenség biztosításának mindennél erősebb kötelességével, legyen boldogulásunkba vetett hitünknek erősítője és legyen kifelé dokumentuma is annak, hogy céljaink tiszteletreméltók a megölelnek az igazi béke követelményeinek. rrt im jr T A 11 m, évf. 272. 12156.1 szám. Ára 1200 Kgi Kaposvár, 1926. december L, szerda Szerkeszttések és kiadóhlTatal: POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési áraki KAPOSVÁR, KONTRÁSSY-ETCA 6. SZÁM. Felelős szerkesztős Segyed évre ev.ooo korona. — Egy hóra 20.000 korona —■—■ mniTDV rjcmumaki Hirdetések ára millimétersoronként 1000 K, szövegrészben 15001 TELEFONSZÁMI 1*8. UF. THURY ZSIGMOND. HIvataloeli pénzintézeti hirdetések magasabb áron díjazandók A kaposvári magyar anyák csak Ugrón Gáborral lehetnek szolidárisak ! Melegen Ünnepelték tegnap Ugront, mint a hazai gyermekvédelmi Intézmények elad megteremtőjét. — A külvárosokban minden réteg választópolgársága Ugrón mellé állott. — Fölényes győzelemre van kilátása a polgárság képviselőjelöltjének Kaposvárott. A december 10 én lezajló kaposvári választás voltaképen csak formalitásszerű befejeződése és megpecsételése lesz annak, ami már ma is köztudomású és eldöntött dolog: 1. 1., hogy Kaposvár város polgári társadalmának óriási többsége Ugron Gábor volt belügyminiszterre ruházza e kerület képviselői mandátumot. Azoknak, akik még most is hajlandók a látszatok és a szenvedélyességtől fűtött hangulatok vellármája után indulva, kétségeskedni a radikális demokrata vezér, Rassay kaposvári próbálkozásának csúfos bukással való végződésében és hinni mernek a fővárosi sajtón keresztül elkövetett önálítások túlzásaiban, azeknek még december 10-e előtt alkalmuk lesz a balga hiedelmükből való kiábrándulásra, mert már dec. 2 án déli 1 órakor hiteles formában ki fog derülni, hogy mekkora számbeli különbség mutatkozik az ajánlásoknál is az Ugrón javára a Rassayéval szembenKörülbelül ugyanaz az arány marad meg a leadott szavazatok megoszlásánál is és csak hálás lehet majd Ugrón Gábor azoknak, akik az ő akaratán kívül bár, de mindenáron harc útján kívánták ölöle a Rassay felett való fölényes győzelem aratását és ennek színhelyéül Kaposvár várost választották ki. Ezt a megsemmisítő győzelmet egyébként maga a „Rassay tábor“ is szinte öntudatlanul segíti elő azáltal, hogy boldognak-boldogtalannak Ingyen osztogattatja Kaposváron jelöltjének „polgári“ orgánumát, amelyből azután nemcsak a kaposvári szituáció köztudomásellenes megvilágítása bukken az olvasók elé, hanem egyebek között arról is hitelesen értesülhetnek a kaposvári szavazók, hogy milyen vesszőfutást állott ki Szegeden Rassay Károly most vasárnap, amikor az egységes párti ellenjelölt éppen a numerus klauzus eltörlésének hivei előtt hozta nyilvánosságra, hogy Rassay, a mostani bősz vezér, a radikális liberalizmusnak önmaga által felkent apostola bizony-bizony hat év előtt a kurzuskormánynak megtette azt a szívességet, hogy aláírta a numerus klauzusra vonatkozó egyik határozati javaslatot. És a szélső liberálisok szavazata után vágyakozó Rassaynak igen kínos szerecsenmosdatással kellett kimagyaráznia az akkoriak mostani magatartása és elvei közötti különbséget. A szegedi hallgatóság előtti szereplése, a hat év előtti kurzusmentalitás, vagyis a numerus claueus megszületésében való bűnrészesség beismerése, az ingyen újságok révén így válik köztudomásúvá Kaposváron, hogy azután még azok is elforduljanak Rassaytól Kaposváron, akik azelőtt száz százalékig hittek Rassaynak a numerus clausus körüli ártatlanságában. Ugyanily robbantó hatásokat váltanak ki a Rassay-pártban azok a rágalmak, amelyeket a népszerű dr. Vétek polgármesterre szórnak hírlapi és máson. A józan elemek undorodva fordulnak el a polgármestert elgáncsolni akaróktól, mert a maguk tisztességérzetét nem akarják szolidárissá tenni a Rassay pártban hangos szerepet vivő olyan emberekkel, akik a polgármesternek nagyon is le volnának kötelezve, ha a hálaérzet nem veszett volna ki belőlük, akik a polgármesternek még az életüknél is többet köszönhetnek. De ha még ilyen kiábrándító mozzanatok nem is ritkítanák a Rassay táborát és ha senki el nem pártolna tőle azok közül, akiket az ellenpárt — a leszámítandók leszámításával — is az ő javára könyvelt el, akkor is feltétlenül nagy győzelemre jogosítja Ugront és híveit az a határtalan nagy rokonszenv, amelyet maga iránt városszerte mindenfelé felkelt a választók körében, mint erről a tegnapi események kapcsán az alábbiak is beszámolnak. Programbeszéd az asszonyoknak. Hétfőn délután 3 órakor a Turul nagytermében többszáz főnyi asszony gyűlt össze, hogy meghallgassa Ugrón Gábort. Az asszonyok is, mint a férfiak nagy lelkesedéssel fogadták s meleg ünneplésben részesítették. Kiinda Kálmánná nyitotta meg az értekezletet s üdvözölte Ugrón Gábort, mint az anya- és gyermekvédelem alapjainak lerakóját s felkérte programja ismertetésére. Ugron Gábor köszönetet mondott az asszonyoknak megjelenésükért, majd rátért politikai programjának ismertetésére. A női választójog híve a részt vett állandóan a női választójogot kiharcoló mozgalmakban. Az volt a felfogása, hogy a választójog a legszebb polgári jogok egyike ■ és ezért nem szabad ezt a jogot a nőktől megvonni. Akinek van felesége, anyja, leánya az nem beszélhet a női jogok ellen, annak el kell ismernie, hogy a nők is beleszólhatnak a törvényhozásba. Az anyának fontos szerep jut a nemzet életében. Az anya csepegteti bele a gyermek lelkébe a hitet, a hazaszeretetet. A nevelőmunka az anya hivatása, a legszebb kötelességteljesítés. Vannak, sajnos, munkás és intelligens nők, akik nemcsak gyermeket adnak a hazának, hanem a gyermeknevelés mellett még súlyos napi munkát végeznek, tehát kétszeres kötelességet teljesítenek a hazával szemben. Az ilyen nőket nem szabad kizárni az állampolgári jogok gyakorlásából. A háború alatt is megállták a nők a helyüket. A fronton, vagy a front mögött sebesülteket ápoltak, itthon kaszát, kapát fogtak a kezükbe, gyárak, irodák egészségtelen levegőjében dolgoztak, hogy meg ne álljon a termelés. Annak a meggyőződésnek a híve, hogy a nők éppúgy alkalmasak a politikai pályára, mint a férfiak. Különösen nagy hivatás vár a nőkre a szociális törvényhozás te