Uj-Somogy, 1927. február (9. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-01 / 25. szám
IX., évf. 25. (2205 ) vám. Árad fillér Kaposvár, 1027. február 1., kedd. Szerkesztőség és kiadóhivatal . KAPOSVÁR, KONTRÁSSY UTCA 8. SZÁM. TELEFONSZÁMI 128. POL 11 IE.AI NAPILAP. Felelős szerkesztő Dr. THURY ZSIGMOND. Eltülaetési órak. Egy hóra 2 pengő. — Negyed évre 6 pengő. — Fél évre 12 pengfr Hirdetések ára milimétersoronként 10 fillér, szövegrészben 15 fillér Hivatalos és pénzintézeti hirdetések magasabb áron díjazandók. Dr. Vétek Györgyöt ivó polgármester. Öt év — úgyszólván semmi egy nemzet életében, — nem egy korszak, csak egy elröppenő rövid idő egy város történetében, — rövid ciklus egy ember életében, — de viszontagságos időszak egy exponált állású köztisztviselő életében. Egy város érdeke, — gazdasági, szociális, kulturális, — lakosságának összetétele pedig olyan különféle, olyan változatos, mint akár csak a kaleidoszkópban látható tarka kép. Már ment annyi különféle érdeket szolgálni, — annyi különféle igényt és kívánságot kielégíteni — nagy művészet. Innen van aztán az, hogy ha egy város polgármestere a közönség általános megelégedésére, — feletteseinek teljes elismerése mellett — már öt évet eltöltött a városi adminisztráció élén, azt már jubiláris időnek tekintik és rendszerint jubilálják is. Ma 5 éve, hogy egy nagy reményekre feljogosító fiatalember került ki a választási küzdelemből, mint polgármester, győztesnek. — került azon város élére, melynek ugyan szülötte és ahova rokoni kötelékek is fűzik, de mely városnak még nem ismerhette érdekeit, nem ismerhette lakosságának igényét, óhaját és kívánságait, tehát mint félig idegen, — mint Corioianus a volskok táborába, — úgy került Kaposvárra, de nem úgy, hogy harcoljon előbbi szűkebb körű hazája ellen, hanem hogy fiatalos ambíciótól serkentve, munkájával fejlessze még szebbé, nagyobbá ezt a várost, mint amilyen előbbi otthona volt. A háború és az azt követő forradalmi időszak nem volt alkalmas arra, hogy városunk a szükséges és már előbb tervbe vett építkezéseket foganatosíthassa, de nem is volt hozzá anyagi ereje. Dr. Vétek György súlyos gazdasági és pénzügyi viszonyok mellett vette át hivatalának vezetését. Nagy dilemma előtt állott, mert minden tervének megvalósítása előtt számolnia kellett a közönség teherviselő képességével, számolni kellett pénzünknek folytonos ingadozásával. Ee csodálatos módon, mint ahogy a fák rügyii az enyhe tavaszi napsugártól, úgy kezdtek kibontakozni dr. Vétek György polgármester tervei is, mert mihelyt konszolidáltabb lett az ország közgazdasági helyzete, már mutatkoztak kontárjai agilis polgármesterünk programmjának, mely röviden összefoglalva városunk naggyá, széppé tétele, olyanná, hogy irigyeljék más városok azt a pénzügyi egyensúlyt is, mely képessé teszi városunkat arra, hogy kultúra tekintetében egy színvonalon legyen a legnagyobb vidéki városokkal, de lakossága a közterheket könnyen elviselve, jólétnek örvendjen és megnyugvással tudjon lelkesedni minden szépért és nemesért és azzal kulturigénye mind inkább fokozódjék. Hogy mit végezett dr. Vétek György az öt év alatt városunk érdekében, azt felesleges e helyen felsorolni, mert egy egész légióját tudnánk felsorakoztatni azoknak a közhasznú és üdvös alkotásoknak, amelyek az öt év alatt létesültek, de mindenesetre el kell ismernünk e helyen azt is, hogy megkönnyítette munkáját az a feltétlen bizalom, mellyel a város képviselőtestülete iránta viseltetik és az az ambiciózus tisztikar, mely vezetése alatt működik. Tehát amikor a fáradságos 5 év elteltével a város közönsége elismeréssel adózik polgármesterének, az elismerésnek egyegy fénysugara megilleti mindazokat, akik segítő munkásai voltak a polgármesternek tervei keresztülvitelében. Amikor e sorok nagyérdemű polgármesterünk elé kerülnek, ugyanakkor szálljon feléje mindnyájunk üdvözlete és jókívánata. A Mindenható tartsa meg testi és szellemi erejének teljességében még hosszú éveken át, hogy a város közönségének bizalmából még soká álljon városunk élén, hogy programját beváltva, Kaposvár méltó helyet foglalhasson el a nagy városok között. Dr. K. S. Széchenyi elgondolása szerint dolgozik programja megvalósításán a kaposvári Nemzeti Kaszinó. Újabb beruházások tették otthonosabbá a város és a vidék uri társadalmának találkozó helyét. — Havi két pengőben állapították meg az idei tagsági díjat. — A kaszinó vezetőségének hálás köszönetet szavazott a tegnapi közgyűlés. Vasárnap délután 4 órakor tartotta évi rendes közgyűlését a kaposvári Nemzeti Kaszinó. Ez alkalomra zsúfolásig megtelt a társalgó a kaszinó tagjaival, akiknek sorában ott voltak többek között: fonyódi Markóczy Antal, dr. Szigethy Gyula Sándor, Kladnigg Alajos, Bölönyi Ödön, dr. Pongrácz Károly, dr. Gáspár Imre, Krieger Ödön, dr. Mártonffy Bogdán, Nádasdi Dezső, Bogsch Árpád, dr. Herzog Manó, dr. Matolcsy Sándor, dr. Kring Jenő, Rónai Ödön, Rózsa János, Simoncsits Aladár, dr. Ittzés Zsigmond, Szathmáry Béla, Fuhrmann Antal dr Fekete Gyula, dr. Polgár Kálmán, dr. Nagy Lajos, dr. Magay Ferenc, dr. Krieger Pál, dr. Horváth Andor, Csukly Károly, Kappéter István, Pile Iván, Pogány Vilmos, Prenszberger Károly, Réger József és mások. A közgyűlést a megjelenésben akadályozott elnök Kacskovics Lajos felsőházi tag helyett Szigethy Antal, törvényszéki tanácselnök, a kaszinó igazgatója vezette. A titkári jelentést dr. Molnár István terjesztette elő. A kaszinó 1926. évi élteinek főbb mozzanatairól híven beszámoló jelentés bevezető része egyebek között a következőket tartalmazta: — A múlt évi közgyűlésünk jegyzőkönyve egy itt elhangzott mondást örökített meg, amely azt mondja, hogy legyen ez a helyiség olyan, amelyik tagjainak nemcsak szórakozást nyújt, hanem ahova a városnak azon polgárai tömörülnek, akik az erkölcsi, szellemi és kulturális értékek hordozói. — Igaza van a feljegyzésnek, mert mikor kulturális értékeket keretünk, voltakép a helyes mértékeket keressük, hogy azokból ne csak tudás, erkölcsi, szellemi emelkedettség fakadjon, hanem harmónia és társaséleti összhang. — Ősi mondás, hogy a lét a formát keresi. .Kaszinói életünk ugyanezt cselekszi. Keresi, kutatja a formát, amelybe a társaséleti összhangot felöltöztetheti. Erre mindenkor nagy szükség volt, mert hiszen a társadalom világa az érdekek és szenvedélyek káoszától mámoros, telitve van az akarások őserdejével. Szemben állanak egymással erősek és gyengék, szegények és gazdagok s a gazdasági erők összetűzésében inkább győz az önzés és az erőszak. Lélek, szellem, igazság, jog és erkölcs, ezek a szellemi nagyhatalmak a társadalom legtöbb rétegét éppen csak hogy meglegyintik, de át nem járják. — Ha tehát akad egy-egy társadalmi sziget, egy egy olyan egyesülés, mint a mi Nemzeti Kaszinónk, mely sok évtizedes múltjában, de jelenében is a társaséleti összhangnak akar formát s igy létet adni, akkor e Kaszinó a leghelyesebb után jár. Hozzásegít ahhoz, hogy a közélet, az egész társadalmi élet sok-sok barbár vonása eltűnjék és sugározza, visszhangozza az erkölcsi rend harmóniáját. —■ Az elmúlt évi kaszinói élet ütemének alaphangját a társadalmi összhangos élet adta meg. Kicsendült ezekből az ütemekből állandóan az a törekvés, hogy a kaszinói élet megteremtőjének, nagy Széchenvinknak mondása váljék valóra. Törekedtünk arra, hogy amint ő hangoztatta: „társaságunk a jó izlésnek, nemesi viseletnek s pallérozott életszokásnak lakhelye legyen.“ A beszámoló jelentés ezután felsorolta azokat a ténybeli adatokat, amelyek az elmúlt évben a fentiek bizonyságául szolgálhatnak. Ilyenek a mindegyre sűrűbben rendezett társasebédek és társasvacsorák a legillusztrisabb alkalmakkor, melyek következtében a kaszinó vezetősége nagyobb beruházásokat is eszközölt, hogy a kaszinót a tagok és vendégek részére az eddiginél is otthonosabbá tegye. (Helyes!) A sok érdekes és hű képet festő részlet közül külön kiemelést érdemel, hogy ez alkalommal első ízben kapott helyet és érdemelt megemlítést a hivatalos beszámolóban az az alakulat, amely a gyérülő érdeklődés és a tagok megcsappant látogatási kedve idején is hangulatossá, vonzóvá és élénkké tudta varázsolni a kaszinót. Ez a tréfás, szellemesen és ötletesen szórakoztató alakulat a kaszinó állandó étkezőiből szerveződött és később másokkal is kibővített „Budafoki Dalárda“, amely dr. Pathonay László törvényszéki bíró kiváló vezetésével a legsikeresebben működik, akinek is a kaszinói élet fellendítéséért, a titkári jelentéssel egyetértve, a közgyűlés is hálás köszönetet mondott egyhangú nagy lelkesedéssel. A kaszinónak egyébként fa teljes tisztikaron kívül ezidőszerinti taglétszáma 598, amelyből a folyót évi tényleges gyarapodás javára esik 27. Dubniczky Gyula a pénztári jelentést, dr. Vass Miklós a könyvtárosi, majd Kengyel Miklós a számvizsgálóbizottsági jelentést terjesztette elő, amelyek kapcsán Szigethy Antal igazgató a folyó évi tagsági díjnak havi két pengőben leendő megállapítására tett indítványt A közgyűlés a jelentéseket tudomásulvéve, a felmentéseket megadta és a tagsági díjak felemeléséhez hozzájárult. Végül dr. Polgár Kálmán Indítványára a szép eredményeket felmutató kaszinói vezetőségnek és főleg Szigethy Antal igazgatónak az újabb egy évi hűséges séfárkodásért és odaadó, önzetlen fáradozásért egyhangúlag hálás köszönetet mondott, mire a közgyűlés véget ért. A Kaposvári Takarék közgyűlése. A Kaposvári Takarékpénztár, vármegyénknek és Kaposvárnak ez a régi jónevű pénzintézete, vasárnap délelőtt ez idén elsőnek tartotta meg évi rendes közgyűlését Steiner Samu intézeti elnök vezetése mellett. A szép számban megjelent részvényesek előtt Sándor Gusztáv vezérigazgató ismertette az igazgatóság jelentését, amely az elmúlt év üzleti eseményeit tárta fel. Megállapítja a jelentés, hogy az intézet fejlődése nemcsak a számszerű adatokban, de az üzletfelek naprólnapra való szaporodásában mutatkozik, ami a gyors és előzékeny kiszolgálásnak tulajdonítható. Az intézetnek vesztesége nem volt, bizalomteljes fejlődését pedig legszebben igazolja, hogy a váltótárca 5 milliárd 909 millió, a folyószámla 1 milliárd 268 millió, a betétállomány pedig 2 milliárd 014 millió koronával szaporodott. A részvényesek nevében Kertész Lajos tolmácsolta a vezetőségnek az elismerést és különösen kiemelte Sándor Gusztáv vezérigazgató agilitását és rátermettségét, aki amióta