Uj-Somogy, 1927. április (9. évfolyam, 74-96. szám)
1927-04-01 / 74. szám
IX., évf. 74. (2254 ) szám Arab fillér Kaposvár, 1927. április 1., pénteki Saerkentfiség és klndihl TStil!I . UkrOSTIB, KONTRÁ 8BY.DTCA. HZ ÁH. TELEFONBZÁMI 1M. POLETIKAi NAPILAP. Felelős ixerkmi. Dr. TETÜRY ZSIGMOND. Elfflisetési iraki Egy hóra 2 pengő. — Negyedné 6 penge. — Fél évre 12 pengő Hirdetések ára milimétersoronként 10 fillér, szövegrészben 15 fillér Hivatalos és pénzintézeti hirdetések magasabb áron díjazandók. Hála nemzetünk első pártfogója iránt. Bensőréges ünnepén zajlott is békén délelőtt a magyar Külügyi Társaság ülésternében. Leleplezték Lord Newton arcképét, aki Magyarország részéről igen nagy hálát érdemel, mert a nemzet legszomorubb és legválságosabb időszakában, amikor mint legyőzött áldozat feküdt Európa térdei alatt, legelsőnek emelt szét a trianoni béke igazságtalanságai ellen. Eljött Magyarországra, tanulmányozta az itteni viszonyokat és így nem a rosszindulatú és felületes külföldi híradások alapján, hanem közvetlen tapasztalatai nyomán, tehát tárgyilagos értesültséggel figyelmeztette a nagyhatalmakat arra, hogy Magyarországgal szemben igazságtalanul jártak el és a kollésok feltétlenül reparálandók. Ma már ez a gondletgyakrabban megvillan az európai sajtó hasábjain és egyes államférfiak lefogásában, lord Newton azonban ebbeli felfogását már azokban a kietlen időkben is hangoztatta, amikor rebornan sem ■ugárzott felénk a megértés reménysugara. Úttörőnek kell tekinteni tehát, aki méltó a nemzet hálájára. A hálátlanság sohasem tartozott a magyar nemzeti hibák közé s ez az érzés jutott kifejezésre a Külügyi Társaság említett ülésén, melyen a nemes lord arcképét leleplezték. Közéletünk számos jelességén kívül jelen voltak az ünnepélyen a budapesti angol követ vezetése alatt Albion társadalmának itt tartózkodó reprezentánsai is a mély figyelemmel hallgatták mag gróf Apponyi Albert angolul és franciául megismételt magyar beszédét, melyben Newton lord érdemelt és nemzeti hálánkat kifejezésre juttatta. A jeles szónok megelégedéssel konstatálta, hogy a nyugati államokban is élnek olyan felvilágosult, érett férfiak, akik nem hagyják elvakítani magukat, hanem az igazság előhírnökeiként felemelik hangjukat mellettünk. Ha majd egykor eljön az idő, hogy közelebb kerülünk reményeink teljesedéséhez, nem fogjuk elfelejteni, hogy lord Newton volt első harcosa a mi igaz ügyünknek. Sorsunk Isten kezébe van letéve. Az Isteni világrend törvényei szerint az Igazság érvényesülésének megvannak a hosszú és nagy türelmet igénylő feltételei, összeszokott foggal, makacs elszántsággal de soha nem lankadó munkássággal kell, hogy e nemzet apraja-nagyja verejtékét hullassa a lépésről lépésre való előrehaladásban. A konstellációk egyre javulnak, a viharfellegek mintha oszladozóban volnának, de nemzeti létünk eszményét nem a véletlen esélye, hanem a magyar munka, a magyar erő és a magyar elszántság fogja csak megvalósítani. Az Istenbe vetett bizalom csak megerősít tetteinkben és elhatározásainkban, munkát és erőfeszítést szóban magunknak kell kifejtenünk, azt nem tolhatjuk másra. Jövőnket így gondolja és Így képzeli el bizonyára az óangol eszével, nemes megértőnk, lord Newton is Beethoven négy mesterműve a kaposvári centennáriumi ünnepségen. Néhány nemesen és kulturálisan gondolkozó ember jóvoltából Kaposvár egy olyan Beethoven ünnep színhelye lesz, amilyennel Magyarország kevés városa dicsekedhet. Mostanában majdnem minden este büszkén verik vissza a városház ódon falai Beethoven nagystílű taktusait. Beethoven szelleme csak mosolyogva nézheti a város fiatal ■zimfónikus zenekarát, amelynek kéngszerei tisztán ontják a híres akkordokat. Bécsben Beethoven maga vezényelte azt az I. szimfóniát, amelyből a fiatalos gondtalanság üdítő hangja árad. Haydn és Mozart szellemében készült ez a munka, de itt ott felcsillanik az igazi Beethoven különös, melankolikus, magányos egyénisége. Az I. szimfónia most először szólal meg Kaposvárott és igaz gyönyörűségére szolgálhat még azoknak is, akiknek nem adatott meg az a boldogság: megérteni az igazi Beethovent. 1804. május 2 án császárrá proklamálták a világtörténelem legkülönösebb zsenijét: Napóleont Beethoven asztalán már készen feküdt a II. szimfónia, tele Napóleon dicsőítésével és magasztalásával. Napóleon rettentő küzdelmét festi a mű első tétele, amely után egy komor gyésiinduló következik, amely az után egy üdítő, friss seberzonak ad helyet, majd egy igazán monumentális finálé zárja be tökéletes egészszé. Amikor a császárrá proklamálásnak a híre Bécsbe érkezett, Beethoven fájdalmi csalódásért tépte le a szimfónia fedelét, mert amint mondta: Ő ma csak közönséges ember ! . . . És nagy betűkkel beleírta a „Napoleon“ helyére : Szimfónia Eroica. Azután Beethoven maga állt fel a karmesteri dobogóra, de ez a Hősi szimfónia, amely ma talán a legtöbbet játszott szimfóniája, nem hozott sikert. A kaposvári közönség bizonyára nagy megértéssel fogja fogadni az Egmont és a Leonora nyitányokat, amelyekben hatalmas drámai erő lüktet a legtisztább szimfónias magaslatokon. A világ valamennyi kulturvárosában most egyforma ünnepi hangulatban jajdulnak fel annak a sokat szenvedett zenésznek mély, életerős zenei gondolatai és a város közönsége sok sok köszönettel tartozik ama keveseknek, akik az ünnepnek önzetlen megalkotói és rendezői. mßßtmßßßßßßßaß/mßßßßßammßtmmßaamamßßßataßßtm Egy somogyi magyar tanitó kálváriája egy horvátajku községben. Herényi Károly drávakeresztirl róm. kath. tankól a vádlottak padjára hurcolták ellenségei. — Nem akart horvátul megtanulni és imádkozni a világháborút végig küzdő magyar tanitó. — Becsületsértés miatt elítélte a bíróság őt is, feljelentőjét is. A magyar türelmesség és tűrés iskolapéldája az az eset, amely Dráva kereszttúron folyik már évek óta, ahol a község népe Fekete Ronta Markó vezetése alatt — itt Magyarországon — sehogysem akar belenyugodni abba, hogy a tanító Herényi Károly a litánián magyarul imádkozzék és az iskolában magyarul tanítson Ez az alapja annak az évek óta tartó üldöztetésnek amelyben Herényi Károlyt részesítik a község úgynevezett vezető férfiai. Fekete Ronta Markó 1924-ben feljelentést tett az egyházi hatóságokhoz, hogy Herényi tanító nem akar horvátul imádkozni és magyarul tanít az iskolában. Szól a feljelentés arról is, hogy Herényi, amikor ezt követelték tőle, azt mondta Fekete Kontaéknak, hogy hazaárulók. A püspöki hivatal leadta az aktákat kivizsgálás végett a plébánosnak, aki az ügy kivizsgálása után az aktákat felterjesztette a püspöki hivatalba, ahol megszüntették az eljárást Herényi ellen. 1925. szeptember 3- án iskolaszékülés volt, amelyen a tanító konyha építését kérte a községtől. A kérés után felállt az iskola gondnoka, Fekete Ronta Markó és azt a kijelentést tette, hogy — A tanító úr nem teljesíti a kötelességét, hanem leventézik! A megvádolt tanító indulatosan utasította vissza a vádat azzal, hogy Ronta hazudik. A népvezér, úgy látszik, ezen megsértődött, mert beadta az iskola gondnoksági állásáról való lemondását. Egy hét múlva a községháza előtt találkozott a tanító Fekete Rontával. Itt a nép — Ronta kijelentése szerint — kérte, hogy ne mondjon le az általa viselt tisztségről. Fekete ragaszkodott a lemondáshoz, mert a tanító azt mondta, hogy hazudik, tehát ő nem vállal továbbra is tisztséget. Itt Herényi ismételten visszautasította Fekete támadását azzal, hogy ha azt mondja, hogy ő nem teljesíti kötelességét, hazudik. Kölcsönös feljelentés folytán perre került a dolog. Az ügyet tegnap tárgyalta a kaposvári törvényszék Boda tanácsa. Kontát hivatalból — felhatalmazásra üldözendő rágalmazás, míg Herényit becsületsértés vétségével vádolta az ügyészség. A személyi adatok bemondásánál kiderült, hogy Fekete Ronta egy napot nem töltött a fronton, míg a meghurcolt magyar tanító tiszti rangban végig küzdötte a világháborút. Fekete Ronta Markó horvát nemzeti viseletben vonultatta fel tanult. A tanító védelmét Nicsovics Sándor dr. ügyvéd, míg Fekete Ronta Markó védelmét vitéz Gyimessy Ferenc ügyvéd látta el. A bíróság a tanúkihallgatások és párbeszédek után Fekete Ronta Markót 100 pengő fő és 10 pengő mellékbüntetésre ítélte. Herényi Károlyt becsületsértés vétségében mondta ki bűnösnek a bíróság s ő ért 50 pengő pénzbírságra ítélte, azonban annak végrehajtását felfüggesztette. Fekete Ronta Markó fellebbezett az ítélet ellen, míg a tanító abban megnyugodott.