Uj-Somogy, 1928. október (10. évfolyam, 223-248. szám)

1928-10-02 / 223. szám

X. évf. 223. (2700.) szám. Ára: 10 fillér. Kaposvár, 1928. október 2., kedd. Szerkesztőség és kiadóhivatali POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak: KAPOSVÁR, KONTRÁSSY­ UTCA 6. SZÁM. TM­­ " . ... Egy hóra 2 pengő. — Negyedévre 6 pengő. — Félévre 12 pengő. 1" filleleS szerkesztő Hirdetések ára millimétersoronként 10 fillér, szövegrészben Ifi Il­i. TELEFONSZÁM: 128. Dr. THURY ZSIGMOND. Hivatalos és pénzintézeti hirdetések magasabb­­an díjazandók RÁDIÓ-TELEFON Nem lesz kormány-rekon­strukció. Illetékes helyen kijelentik: egy hétfői lapnak az a híre, mintha a kormány összetételében változás következnék be, légből kapott ko­holmány. Krausz Simon — Vass Józsefnél. Vasárnap délben Vass József dr. helyettes miniszterelnököt felkereste hivatalában Krausz Simon bankigaz­gató, a Nova elnöke és a helyettes miniszterelnök több, mint fél óra hosszat tárgyalt vele. Hír szerint ezen a tárgyaláson a tisztviselői lakásépítési akció végrehajtásáról volt szó. Később Korányi Frigyes báró, a Pénzintézeti Központ új elnöke tett bemutatkozó látogatást a helyettes miniszterelnöknél. Egységesítik a tisztviselők lakásépítési akcióit. Vass József h.-miniszterelnök a tisztviselői lakásépítési akció ügyé­ben a következő nyilatkozatot tette. A magánvállalkozás bevonásán ala­puló megoldás még nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a kormány is csináljon nagyobb tisztviselői la­kásépítő akciót. Most megindultak a tárgyalások, hogy a különböző épí­tési vállalkozások valamiképpen egységesíttessenek. Remélem, hogy ez a törekvés sikerrel fog járni és az egységesítési probléma megol­dódik. Magyar kutató­intézet lesz Athénben. Legközelebb Athénben állít fel tu­dományos kutatások céljait szolgáló magyar intézetet a kultuszminiszter. A felállítandó intézet főképpen ar­cheológiai kutatásokkal fog foglal­kozni. Elhalasztják a lakbéreme­lést? Ripka Ferenc főpolgármester teg­nap a novemberi házbéremelés el­halasztását kérte Vass József helyet­tes miniszterelnöktől a nehéz gaz­dasági viszonyokra való tekintettel. Vass kijelentette, hogy ebben a kér­désben a legközelebbi miniszter­­tanács fog dönteni. Egyelőre csak annyit mondott, hogy a legnagyobb megértéssel kezeli az ügyet. A szocialistáknak nem kel­lenek az alkoholellenesek. A szociáldemokrata párt kimon­dotta, hogy az alkoholellenes mun­kásszövetséggel megszakít minden érintkezést. Ennek oka a párt sze­rint az, hogy az alkoholellenes mun­kásszövetség a hirdetett programm­­jával ellentétben az általa rendezett pártünnepélyeken megengedi a sze­szes ital korlátlan kimérését. Felavatták a reálgim­náziumi cserkészcsapat zászlóját.­­-—■MSMwi Előkelő közönség gyönyörködött a lélekemelő szép ün­nepség műsorában. — Stancz Jánosné volt a zászlóanya. A kaposvári gimnázium udvarán vasárnap sütött a nap, lengett a li­­liomos zászló. Fiatal leányok magyar ruhában tartották a zászló szalagját. Egy új lobogót avattak, cserkész­lobogót. A zászlóanya a mindnyájunknak kedves, melegszívű Stancz Jánosné volt. Messze csengő, bátor hangon kötötte a cserkészek szívére a hitet és hazaszeretetet. Erre cserkész kö­­­szöntötte a zászlóanyát. Majd Csá­szik István dr. hitoktató, cserkész­­parancsnok, beszélt. Beszédéből áradt a tépett magyar haza sorsán sokat gyötrődő lélek mélységes szeretete, a megváltás hite és a jobb jövőért való buzgólkodás. Azután az igaz­gató szólalt fel, Pongrácz Károly dr. Nyugodt méltósággal beszélt. Az ifjúságnak szeretetteljes megértése sugárzott szavaiból. Mindazok, akik itt voltak, kedves emlékekkel telve távoztak az ünnep­ségről. A megye, a város előkelősé­gei, a cserkészet barátai, mind itt voltak, teljes számmal. Eljöttünk ün­nepelni az új zászlót és a zászló­anyát. És azok a szülők, akiknek fia a gimnáziumba jár, ismét tapasztal­hatták, mint már annyiszor, hogy az ő fiaik irányítása nevelése ízig-vérig magyarérzésű, az integer Magyar­­ország hitétől átfűtött, kezekbe van letéve. De valaki hiányzott erről az ünnepségről, akinek pedig nagyon itt kellett volna lennie. Urmán­y volt képviselő úr! Ha ezen az ün­nepségen részt vett volna, többé nem tanácsolná, hogy ki kell nyitni a gimnázium ablakait és szellőz­tessék ki a dohos levegőt. Mi bizony, akiknek alkalmunk van nem egyes esetekből, hanem a maga egészében megfigyelni a gimnázium nevelő munkáját, nem érezzük a dohszagot. Ellenkezőleg, a magyar tavasz ígé­retét éreztük most is végig suhanni. Fegyelmezett, tiszta, edzett ifjúság szerezheti csak vissza a régi hazát. Aki fegyelmet lázít egy gimnázium­ban azáltal, hogy a tanári kar, igaz­gató é■­ hitoktató, eljárását bírálat tárgyává teszi, többet árt a nemzeti ideálnak, mintsem vélné. Dr. Májay Dezsőné. Délsomogy nyomós indoko­lással kéri a téli menetrend módosításá­t. A vonatozó diákosok nagy száma miatt meg kell hagyni a megszüntetni szándékolt reggeli vonatot Gyékényestől Kaposvárig. — A délutáni gyorsvonat álljon meg Porrog­szentkirályon is. — Százhúsz gyerek és az utasközönség érdekei sürgős intézkedést követelnek a MÁV­-tól. A múlt év őszén az érdekeltségek­­ kérelmére helyeztetett üzembe a­­ Gyékényesről 7­ 45-kor induló sze­mélyvonat, amely Kaposvárra 9 40- kor érkezik be és innen 50 perces várakozás után indul tovább Új­dombóvárra. A vasút által vezetett statisztikai adatok szerint ennek a vonatnak a kihasználása az üzleti számításoknak megfelelő volt. Ezen vonattal különösen a kaposvári bí­rósághoz és a közhivatalokhoz siető nagyatádiaknak akart és tett is va­lóban szolgálatot a vasút. És a téli menetrend épen ezt a vonatot szün­teti be ! Érthetetlen, hogy a menet­rendek összeállításánál nem veszik figyelembe az illetékesek a közön­ség érdekeit és kényelmét! A téli menetrend kapcsán egyéb­ként más és alaposabb kifogásolni valók is vannak. Gyékényes és Por­­rogszentkirály állomásokról napon­ként 100—120 iskolás gyermek in­dul Csurgóra a különféle iskolákba. Ezek a gyermekek, akik túlnyomó részt szegény tisztviselők és vas­utasok gyermekei, a Gyékényes ál­lomásról naponként reggel 7'20-kor induló tehervonathoz csatolt sze­mélykocsikkal utaznak. Ezek a sze­mélykocsik csak a leghidegebb tél­ben voltak fűtve, de a fűtés a múlt évben is jóval később kezdődött meg ezen az úgynevezett „Iskola vonat“-on, mint az egyéb vonatokon. A szegény gyermeknek, aki Őrtilos­ból, Zákányból vagy Gyékényes köz­ségből vonatozva jár az iskolába, már hajnalban 5 órakor el kell ha­zulról indulnia, hogy az „Iskola vo­­nat“-tal beutazhassék. Délben pedig az előadásnak vége van 13-kor s a legközelebbi személyvonat, amellyel haza utazhatnak a gyermekek, csak 15­ 28-kor indul Csurgóról. Télen, mire a gyermekek Őr­­tilosba, Zákányba vagy Gyékényes faluba hazaérkeznek, már 6 óra és koromsötét van. Ekkor ebédelnek s utána tanulnak. Ezek a gyermekek, az utazás, a rendetlen étkezés kö­vetkeztében, hogy meddig élhetnek, arra felesleges rámutatni. A kis diákleányok, majd ha felnőnek, va­lószínűleg a leglehetetlenebb női ba­jokban fognak szenvedni a Máv, téli menetrendje következtében. Újabb időkben a Máv­ maga is látja s érzi ezen lehetetlen helyze­tet, hiszen ott is emberek, sőt apák intézik a dolgokat s könnyítésül megengedték azt, hogy a gyerme­kek a gyorsvonattal is hazautaz­hassanak a diákjegyükkel. Ezen engedmény folytán az őrtilosi, záká­­nyi s a Gyékényes állomás körül lakó gyermekek másfél órával ha­marabb ülhetnek az ebédhez és a leckéhez, mintha személyvonattal utazhatnának vissza. Azonban a Gyékényes faluban lakó cirka 20 diákgyermek ezt a kedvezményt nem tudja igénybe venni, mert a gyorsvonat nem áll meg a falu állomásán Porrogszentkirályon s igy azok továbbra is csak sötétben érnek haza az iskolából. Pedig nagyon könnyen lehetne segíteni ezen a lehetetlen állapoton, csekély jóakarat s minimális költséggel. Hi­szen a megelőző években visszafelé is járatott a Máv. Csurgóról egy „Iskolavonat“-ot. A reggeli teher­­vonat hozta kocsikért beküldötte Gyékényes állomás a tolató mozdo­nyát és előadás után nyomban in­dultak haza a diákok s a diáklányok. Sőt a korábbi években még ezen „iskolavonat“ minden egyes bakter­­háznál is megállott a gyermek ked­véért. Ezzel a megértéssel szemben érthetetlen a vasút mai magatartása. Nyilvánvalóan csak ott lehet a hiba, hogy az illetékesek nem ismerik ezen állapotokat. A kérdés a legegyszerűbben úgy volna megoldható, hogy a Gyéké­nyesről a nyári menetrend szerint 7'45-kor induló személyvonatot a téli menetrendbe is vissza be kell állítani és 7 30 körül kell indítani, hogy az iskolás gyermekek is ezzel a rendesen­­ütött vonattal mehes­senek. 100—120 iskolásgyermek egészsége­s jövője ezt feltétlenül megéri. Az így indított vonatnak a csatlakozása így megvolna So­­mogyszobon is és az egész Délso­­mogy a bíróság és közhivatalok megközelítésére egy nagyon kelle­mes vonathoz jutna. Ez a vonat, — ha a szükség úgy kívánja, hiszen ezt a téli menetrend is meghagyta — Kaposvárról további várakozással indulhat Újdombóvárra. A gyors­­vonat pedig, mely Csurgóról 14 07 órakor indul, egész nyugodtan megállhatna egy pillanatra Porrog­­szentkirály állomáson is, hogy a 20 diák leszállhasson és kellő idő­ben haza érhessen. Ez a megállás az országhatár és végállomás előtt a vasút üzleti érdekeit a legcseké­lyebb mértékben sem befolyásolhatja, így nem kellene a gyermekeket a reggeli tehervonattal utaztatni, mely néha több órai késéssel is szokott indulni, nem kellene füttetni azokat a kocsikat, miknek fűtése úgy sem tökéletes és külön nagy terhet ró a vasútra, s végül a dél­somogyi probléma is megoldatnék. Ennyi áldozatra a legszigorúbb üzleti alapokon nyugvó vasút is képes és ezt meg kell tennie. Nem­csak a délsomogyiak érdeke kívánja ezt, hanem 120 gyermek egészsége, jövője. Ma, a XX-ik században, amikor a gyermekvédelmet hangoztatjuk lépten-nyomon, s azért a legmesz­­szebbmenő áldozatokat is meghoz-

Next