Uj-Somogy, 1929. április (11. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-03 / 74. szám

XI. évf. 74. (2846.) szám. Ára: 10 fillér. Kaposvár, 1929. április 3., szerda. Szerkesztőség és kiadóhivatal: POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak: KAPOSVÁR, KONTRÁSSY­ UTCA 6. SZÁM. Felpllís"«7 Prkf»szín Egy hóra 2 pengő­ — Negyedévre 6 pengő. — Félévre 12 pengő.­­«■»MR" Hirdetések ára millimétersoronként 10 fillér, szövegrészben 15 fllk TELEFONSZÁM: 128. Dr. THURY ZSIGMOND. Hivatalos és pénzintézeti hirdetések magasabb áron díjazandók. RÁDIÓ-TELEFON Ismét csökkent a szüle­tések száma. Magyarország népmozgalma feb­ruár hóban. Magyarországon febru­árban 7214 házasságot kötöttek, az élve születések száma 17289, vagyis kb. 700-zal kevesebb, mint a múlt év februárjában, tehát a születések száma ebben a hónapban is nagy csökkenést mutat. Elhaltak 14669-en, mintegy 4000-rel többen, mint az előző év ugyanezen hónapjában. A halálozás emelkedésének valószínű okát az influenza-járványban kell keresni, noha kimondottan influen­zában elhaltat 412-t tüntet fel a sta­tisztika. A csecsemő­ halottak száma 3174, ez a szám is 800-zal maga­sabb a múlt év február havának csecsemő-halottaihoz képest. A feb­ruár havi szaporodás mindössze 2620 lélek. Nagyarányú sikkasztás Budapesten. A főkapitányság már napok óta vizsgálatot folytat egy nagyszabású visszaélés ügyében, amelyet az Ide­genforgalmi Beszerzési Utazási és Szállítási Rt. több tisztviselője köve­tett el, részint a vállalat, részint pedig az utazó közönség kárára. Az IBUSz sikkasztás címén meg­tette a feljelentést a Nádor­ utcai fiók sikkasztott tisztviselői ellen, a vizs­gálat megállapította, hogy egész jegy­csomagokat vittek el az irodá­ból és ezeket a jegyeket a vállalat megkerülésével értékesítették. Vasár­nap Forgács László, Simándi Oszkár és Kovács János tisztviselőket le­tartóztatták, hétfőn pedig Erdélyi István ellenőrt és Braun László pénztárost is őrizetbe vették, mert gyanú van arra, hogy ők is részt­­vettek a visszaélések elkövetésében. A letartóztatott Forgács László a tragikus halált halt Forgács Anna bátyja. A kár az eddigi megállapítá­sok szerint 100.000 pengőt tesz ki. A Menetjegy iroda sikkasztói kö­zül Forgács László beismerő vallo­mást tett. Elmondotta, hogy tisztvi­selő társaival összejátszva már hosz­­szabb idő óta követetett el vissza­éléseket. Megállapították, hogy a letartóztatottak közül Kovács János büntetett előéletű és legutóbb pénz­hamisítás miatt ítélték el. Eddig öt tisztviselőt tartóztattak le, hat tiszt­viselőt pedig házi őrizetben tartanak, mert szerepük egyelőre nincs tisz­tázva. Vetőburgonyasegély a gaz­dáknak. A földmivelésügyi miniszter vető­burgonyasegélyt utal ki a gazdáknak mindazokon a vidékeken, ahol az abnormális hideg miatt a vetőburgo­nyaképpen elraktározott burgonya­készlet megfagyott. A minisztertanács hozzájárulásával a 100 holdon aluli kisgazdák részére kiutalt mennyiség mellett az akciót bizonyos feltételek­kel kiterjeszti a 100 holdon felüli gazdákra is. Vasárnap rendkívüli köz­gyűlést tart Kaposváron az ipartestületek megyei szövetsége. A megyei ipartestületek szövetsé­gének választmánya f. hó 1-én lá­togatott és népes választmányi ülést tartott, amelyen az elnökségen és a kaposváriakon kívül megjelentek a barcsi, böhönyei, erdőcsokonyai, ka­­darkuti, lengyeltóti, marcali, nagy­bajomi és somogyvári ipartestületek kiküldöttei is. A gyűlést Mayer Bertalan m. kir. kormánytanácsos, elnök nyitotta meg lendületes rövid beszéddel, amely­ben az Orsz. Társadalombiztosító Intézet autonómiájának visszaállítá­sával az iparosságra háramló köte­lességekről tájékoztatta a választ­mányt. Vajthó Jenő szövetségi főjegyző az országos közgyűlési és kerületi választmányi tagok választásáról szóló rendelet ismertette tüzetesen. Hickmann Béla (Marcali), Horo­­vitz László (Lengyeltóti), Petre Ernő, Kuti János (Somogyvár), Sebők Jenő, vitéz Verhás Jenő, Péter Lajos (Nagybajom) és Mayer Bertalan szövetségi elnök hozzászólásai után határozatilag kimondta a választ­mányi ülés, hogy a megyei szövet­séget és a kaposvári ipartestületet f. hó 7-én (vasárnap) Kaposváron, az Iparosszékház nagytermében tar­tandó rendkívüli közgyűlésre hívja össze ebben, a kézműiparosságot oly közelről érdeklő ügyben. Ezután Vajthó Jenő szövetségi fő­jegyző ismertette az egyfázisú for­galmi adórendszer kérdését, mely után a választmány egyhangú ha­tározattal kéri a m. kir. pénzügy­­minisztert, hogy az iparos és keres­kedő társadalom érdekében térjen át nálunk is, ha már egészen nem lehet megszüntetni, az egyfázisú forgalmi­ adórendszerre. Végül Mezey János tartott az iparosok csoportos biztosításáról ér­dekes előadást. Nem lehet többé valori­zációs igénnyel fellépni a régi adóssal szemben. in——---­ Április 1-ével járt le a keresetindíthatás utolsó határ­ideje. — Neubauer F. ny. államtitkár szerint kevés valo­rizációs keresetnek lehet majd kívánt sikere. Abból az alkalomból, hogy a valo­rizációs keresetek beadásának utolsó határideje is letelt és tudomásunk szerint országszerte s így Kaposvá­rott is sok ilyen üggyel rohamozták meg a bíróságot, kérdést intéztünk dr. Neubauer Ferenc ny. államtit­kárhoz, a nagybajomi kerület ország­gyűlési képviselőjéhez, miután köz­érdekűnek tartottuk, hogy ebben a vonatkozásban úgy a pörölőknek, mint a bepörölteknek némi tájéko­zódást nyújtsunk. Kérdésünk a kö­vetkező volt: Mi a véleménye államtitkár úrnak, mint törvényhozónak és mint aki­nek hivatalosan is része volt a va­lorizációs törvény előkészítésében, arról, hogy március hó utolsó hó­napjaiban a törvényes határidő le­járta előtti napokban annyi valo­rizációs kereset érkezett a bírósá­gokhoz? Megfelel-e ez a törvény intencióinak és milyen eredményhez fognak ezek a perek vezetni? — Az u. n. valorizációs törvény egy negatív irányzatú jogalkotás, melynek célja, néhány, elszórtan található és igen körülményesen meghatározott speciális rendelkezés­től eltekintve éppen az volt, hogy a valorizáció lehetőségének határt szabjon s azt sok esetben teljesen kizárja. Miután e szerint, az említett kivételekből eltekintve, a bírói gya­korlat szerint minden egyébb vonat­kozásban már a törvény életbe­lépte előtt is lehetett valorizációs követeléssel fellépni és a törvény az ez év ápril. 1-ével lejárt határidővel csak az ilyen igényekkel való fellé­pésnek is végét kívánta szabni, semmi esetre sem felel meg a tör­vény intencióinak ez a végső per­­görgeteg és a bíróságok előrelát­hatólag a legszigorúbban fogják elbírálni az utolsó pillanatban be­adott kereseteket. Különös indoko­lással bíró esetektől eltekintve ugyanis mérlegelendő lesz, nem alat­tomos megrohanás jellegével bír­­nak-e ezek az igények, amelyek jó­ hiszeműleg már rég érvényesíthetők lettek volna és nem halasztották-e egyes üzletemberek az ily kerese­teket azért a végső terminusra, hogy ne veszítsék el felbőszült üz­letfeleiknek időközbeni vásárlásait ? Szerény véleményem szerint, az esetben, hogyha az igazolható lesz és időközbeni kifizetett vásárlás be lesz bizonyítható, a keresetmulasz­tás meghiúsulása nem lehet kétsé­ges. Ha ez nem így lenne, akkor a helyzet egyenesen a fogyasztókö­zönség egyoldalú kihasználását tenné lehetővé.­­ Mindent, amit a tavaly alkotott törvény valorizálni enged, azt a bíróságok azelőtt is valorizálták. Ha tehát valaki azzal, hogy felértékelési igényével korábban lapított, azt szegzi szembe, hogy be kívánta várni a törvényt, ez sem egészen helytálló. De ily esetekben kétség­telen, hogy igényéről a törvény életbelépte után mielőbb értesíteni tartozott kiszemelt adósát és utolsó időben beadott keresete felől a szá­mító rosszakarat vádját csak avval háríthatja el, ha ezt igazolni tudja. Aki minden előzetes kopogtatás nélkül a határidő utolsó napjai­ban peres igénnyel lépett fel, véleményem szerint, feltétlenül rosszhiszemű követelődző. — Meggyőződésem szerint, teljes nyugalommal bízhatja sorsát az ér­dekelt nagyközönség a magyar bí­róságok bölcs belátására, igazság­­érzetére és törvényalkalmazására. Én ennek a hirtelen pergörgeteg­nek sok jövőt jósolni nem tudok. **m**fimm*B*imp*B**m Gazdát cserélő házak és ingatlanok Kaposváron. X. Millár Imréné Petárovics Máriától vett Krenínger József és neje Mór Mária 486 négyszögöl szántót 2400 pengőért. Gellér Mózestől vette özv. Dorozs­mai Lukácsné Krizsán Mária a Med­­gyes­ utca 15. számú házat 4000 pen­gőért. Zulczer Jenő és neje Weisz Olgá­tól vette Varga Józsefné Pap Samu Rozália Hunyadi János­ utca 24. sz. házat 5920 pengőért. Libár Jánosné Horváth Mária és Horváth József és neje Takács Ró­zádtól vette Krausz Ferenc és neje Steiner Malvin és Boszkovitz László és neje Krausz Erzsébet a Tallián­­utca 17. sz. házat 24.000 pengőért. Dr. Fekete Gyulától vett Horváth György és neje Lukács Anna 160 négyszögöl házhelyet az Ólaki-dűlő­­ben 1200 pengőért. Sámik Józseftől vett Hollósi Lajos és neje Kiss Julianna 157 négyszögöl házhelyet a Sámik-dűlőben 1200 pengőért.

Next