Uj-Somogy, 1929. május (11. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-01 / 98. szám

XL évf. 98. (2870.) szám. Ára: 10 fillér. Kaposvár, 1929. május 1., szerda. Szerkesztőség és kiadóhivatal: POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak* KAPOSVÁR, KONTRÁSSY­ UTCA 6. SZÁM. ------------- „ XT „ „ „ * --- Felelős szerkesztő Egy hó a 2 pengő­ — Negyedévre 6 pengő. — Félévre 12 pengő. rr 171 1? w rt IV Á 1W • 1911 ,­„ rr’0­TTD'v r/Difiim-v. Hirdetések ára millimétersoronként 10 filér, szövegrészben 151111. TELEI1 M­aZAM. 128. Dr. THURY ZSIGMOND. Hivatalos és pénzintézeti hirdetések magasabb áron díjazandók. Gazdasági összefüg­gések. Ami most a világ színpadán, közel és távol, a szemünk láttára végbe­megy, fölötte alkalmas arra, hogy tanulságosan bemutassa a gazdasági élet törvényeit, azokat a szorosan kapcsolódó összefüggéseket, amelyek a gazdasági élet jelenségeit egy ha­talmasan hullámzó világfolyammá egyesítik. A pénz az a hatalmas világfolyam, amelybe minden gazdasági ér és patak betorkol és amelynek hullá­mai mindenhová elhalnak. Ez a fo­lyam nem áll meg a határsorompók­nál. Viszi a pénzt, hozza a pénzt, aszerint, hogy hol tud hasznosabban elhelyezkedni. Ahol nagyobb kama­tozást tud elérni, oda rohan. Ahol kisebb a kamat, onnan kifelé mene­kül, bővebb kamatozású területek felé.Már jó ideje, körülbelül egy esz­tendő óta, dús aratása van a pénz­nek Amerikában. Ennek kettős kö­vetkezménye jelentkezett az európai pénzpiacon. Egyrészt abban, hogy a felmondott rövidlejáratú hitelek el­vonásán kívül is, tömérdek európai pénz szivárgott át Amerikába. Más­részt abban, hogy Amerikából, amely a háború után az európai emissziók legdúsabb elhelyező piaca volt, már alig jött át pénz Európába az utolsó hónapok folyamán. Ezzel a káros hatással szemben az európai orszá­gok védekezni kénytelenek. A jegy­bankok, amelyek minden országban őrtállói a valutának és a pénzforga­lom hullámzásának, sorra felemelik a bankrátájukat. Ezzel csökkentik a külföldön elérhető magasabb kamat vonzóerejét s megakasztják a hazai pénznek kivándorlását. A jegybankok sehol sem nyúlnak szívesen ehhez a rendszabályhoz, mert jól tudják, hogy a gazdasági élet megsínyli a hitel drágulását. Mégis kénytelenek felsrófolni a ka­matlábat, mert a kamattétel feleme­lésénél fontosabbnak tartják a kül­földi tőke érdeklődésének fölkeltését és legfontosabbnak azt, hogy elhá­rítsák a legnagyobb kárt és a leg­nagyobb veszedelmet: a hazai pénz leromlását. A Magyar Nemzeti Bank intézke­dése megvédi a magyar valuta szi­lárdságát s lehetővé teszi, hogy a külföldi tőke bővebb mennyiségben keresse fel Magyarországot, mint ahogy ez az utolsó hónapok folya­mán történt. A hazai pénz itt marad az országban és a pénzintézetek fel fogják emelni a betéti kamatlábat s ezzel friss lendületet adnak a taka­rékosságnak. A kamatláb felemelé­sének gazdasági kárát pedig csök­kenteni lehet azzal, hogy az illetékes tényezők gondos figyelemmel ellen­őrzik, hogy a pénzdrágulás távolabbi kihatásában uzsorajelleget ne öltsön. A kormány, a Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ szemmel fogják tartani az árakat és a hitelviszonyok alakulását. Az országnak meg lehet az a megnyugvása, hogy a jegybank rátaemelését gazdasági érdekeink védelme tette múlhatatlanul szüksé­gessé s igy ez a rendszabály is a gazdasági konszolidációt és az or­szág javát szolgálja. A népjóléti minisztérium rövidesen leküld köz­kór­ház kibővítésének Az alispán bemutatta a kadarkuti szeretetház terveit. A vármegyei közkórház kibővítési munkálatai tudvalevőleg már hosz­­szabb idő óta állnak, egyrészt, mert nincs pénz az építkezésre, másrészt mert a népjóléti minisztérium még mindig nem hagyta jóvá a kibővítés részletterveit. Stephaich Pál alispán tegnapi bu­dapesti útja alkalmával eljárt a népjóléti minisztériumban, ahol megsürgette a tervek jóváhagyását. Útja sikerrel járt s a minisztérium­ban határozott ígéretet kapott arra nézve, hogy a jóváhagyott építési terveket most már haladéktalanul leküldik Kaposvárra. Ugyancsak bemutatta az alispán a Kadarkúton építendő járási sze­retetház terveit is, amelyeket Kap­­péter István mérnök készített. A minisztériumban közölték az alis­pánnal, hogy a terveket gyorsan felülvizsgálják, hogy az építkezést mihamarabb megkezdhessék. Az alispán jelentése a megye közüll Augusztusban leplezik le Tallián Gyula arcképét. —■ Fo­lyik a telefonhálózat kiépítése a megyében. A vármegyéről ma küldték szét Stephaich Pál alispán évnegyedes jelentését a törvényhatóság tagjai­nak. Az elmúlt negyedév közálla­potairól az alispáni jelentés többek közt a következőket mondja: A vármegyében levő vízfolyások rendezése lépésről-lépésre halad. Bár a helyzetet gyökeresen csak az tudná megváltoztatni, ha a vár­ a társulatnak megadja. A Kapos csatorna tisztogatását a Kaposvizi­­társulat vállalatba is adta, a munka folyik. Néhai Tallián Gyula volt főispán arcképének megfestése a befejezés előtt áll. Balló Ede tanár a képet majdnem teljesen befejezte. Az augusztusi közgyűlésen az arckép leleplezése méltó módon fog meg­történni. A Zichy Mihály szülőházán elhelye­zendő emlékmű is rövid időn belül el fog készülni. Az emlékművön Sidló Ferenc szobrászművész már dolgozik és minden remény meg van arra, hogy a tavasz folyamán az emlékmű elhelyezhető lesz. Az 1928. évben megkezdett telefon­­hálózat kiépítése folyik. Eddig ki­építést nyert Gyöngyösmellék, Ist­vándi, Darány, Lakócsa, Drávafok, Mozsgó, Szentlászló, Szülök, Vízvár, Felsősegesd, Buzsák központ, míg kültelki előfizetőként bekapcsoltatott Teklafalu, Kisdobsza és Felsőszent­­márton község. A hosszú ideig tartó kedvezőtlen tél az építést megaka­dályozta ugyan, de most már az építés folyik és pedig jelenleg ki­építés alatt áll Somogyhárságy, Lá­­bod, Görgeteg, Gige, Buzsák köz­pontok. A vármegyében a telefonhálózat vármegyei kiépítésének megkezdése előtt telefonnal el volt látva a 113 jegyzőségből 54, 1928. évben kiépült 14, jelenleg van központi jegyzőségi székhelyen 68, kiépitengő még 45 közt a megbékélésnek háromszinü szivárványát s ami arra van írva, az legyen örök eszményetek! Minden törekvésteket Isten nevé­vel kezdjétek, hogy Isten megáld­hassa, megszentelhesse a ti szivete­ket, a levente szivet, hogy abból a szívből a szivbeli tisztaságnak, a lelki szépségnek, a becsületnek, a honszerelemnek glóriás fénye ra­gyoghasson elő! Lépjetek az ősök nyomába, akik mindenkor az Isten ujjmutatását követték. Isten vezé­relte őket ide s bízta meg a fényes misszióval, hogy e Kárpát koszorúzta országban legyenek őrállói a nyugati keresztyénségnek, hullámtörői a ke­leti pogányságnak. Őseink ezt a Hazát te­mlommá tették, melyben a legszentebb áldozatait mutatták be az istenfélelemnek és hazaszeretet­nek. E gyönyörűséges templomból csak két rész maradt meg: a to­rony, amelyen a magyar nemzeti erénynek ragyogó tulajdonságai pa­­tinásodtak meg ezer esztendő óta; és az oltár, amelynek fudamen­­tuma az Isten gondviselésébe vetett rendíthetetlen hit, a felső része az el nem évülő hazaszeretet. Rajta ég vakító fénnyel, mint öröktüz a min­den szépért és nemesért hevülő magyar lélek. Adjátok körül ezt az oltárt, s tel­keteknek legdrágább s legszentebb olaját vessétek e tüzbe, hogy a ma- Leventék! Irta: Schmiedt Béla, istvándi ref. lelkész. Mindenkor ugyan, de különösen hazafias ünnepeken úgy érzem, mintha bennem és körülöttem min­den zsibongana, bús üzenetet hozna . . . Mintha a körülöttem zümmögő méhecske hősi sírokról szállna . . . Mintha a lágy szellők ölén fájdal­mas sóhaj, majd kétségbeesett jaj­kiáltás jönne Erdélyből, Csikország­­ból, Kolozsvárról. Mintha a fák suhogása a kárpáti fenyvesek zúgásába vegyülne, mely­hez a magyar ég orgonajátéka zo­kogva szolgáltatja a kíséretet... Még hogyha hallgat is a termé­szet, ez a némaság is zokogásra késztet, mert mintha betegszobában járnék, melyben a nagybeteg ágya mellett a siró gyermekek szívszo­­rongva várják a szív utolsó dobba­nását . . . „Hazám, hazám, hazám, szegény magyar hazám!“ . . . Kárpátkoszoruzta ország! . . . ékességétől megfosztott ország!.. . Nagymagyarország! . . . meg­csonkított ország! . . . Szabad ország! . . . rabország!... Boldog ország! . . . szomorú or­szág ! . . . megye által már több ízben kért kultúrmérnöki kirendeltség felállí­tása válna lehetővé. Ebben az irány­ban a szükséges lépéseket a föld­­művelésügyi miniszternél újból meg­tettem. A Dombói csatorna már évek óta esedékessé vált tisztogatása meg fog indulni, amint az érdekeltség vizitársulattá alakul és a földmive­­lésügyi miniszter úr az államsegélyt Éhségtől megfosztott, megcsonkí­tott, rab, szomorú szép Hazám! melyről gyermekkoromban boldo­gan énekeltem: „Ha a föld Isten kalapja, úgy hazám bokréta rajta.“ Halvány arcú, koronás homlokú szép anyánk , Hunnia! bár vérző szív­vel borulok vonagló kebledre, még­is nem birok nem bízni a Te feltá­madásodban, mert ismerem a Te dicsőséges múltadat! Ismerem azt a magyar lelket, mit a négy folyam által öntözött magyar föld nevelt s Kárpát koszorúja őrzött!. . . Mint saskeselyü vijjog, mint vi­har zug . . . mint mennydörgés dü­börög, mint égi láng gyújt az ősök halhatatlan lelke s felveszi a har­cot a kétségnek és félelemnek min­den hatalmával szemben!. .. Hunyadi János, Mátyás király, nagy Rákóczi, Kossuth, Petőfi lelke él és sereget toboroz!.. . Szemünk­ben tűz, szivünkben honszerelem, karjainkban őserő . . . ajkunkon a szent fogadalom : Nem, nem, soha !“ Az élen a magyar zászló leng, ez­zel a felírással: „Istennel a Ha­záért !“ Magyar leventék ! A nagy magyar reménységnek zálogai! Bánatköny­­nyel öntözött magyar kerteteknek karcsú virágai! kiknek homlokán az Isten megtartó kegyelmének pecséte ragyog: emeljétek magasra a ma­gyar zászlót, könnyzáporunk hullása

Next