Uj-Somogy, 1929. május (11. évfolyam, 98-120. szám)
1929-05-01 / 98. szám
XL évf. 98. (2870.) szám. Ára: 10 fillér. Kaposvár, 1929. május 1., szerda. Szerkesztőség és kiadóhivatal: POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak* KAPOSVÁR, KONTRÁSSY UTCA 6. SZÁM. ------------- „ XT „ „ „ * --- Felelős szerkesztő Egy hó a 2 pengő — Negyedévre 6 pengő. — Félévre 12 pengő. rr 171 1? w rt IV Á 1W • 1911 ,„ rr’0TTD'v r/Difiim-v. Hirdetések ára millimétersoronként 10 filér, szövegrészben 151111. TELEI1 MaZAM. 128. Dr. THURY ZSIGMOND. Hivatalos és pénzintézeti hirdetések magasabb áron díjazandók. Gazdasági összefüggések. Ami most a világ színpadán, közel és távol, a szemünk láttára végbemegy, fölötte alkalmas arra, hogy tanulságosan bemutassa a gazdasági élet törvényeit, azokat a szorosan kapcsolódó összefüggéseket, amelyek a gazdasági élet jelenségeit egy hatalmasan hullámzó világfolyammá egyesítik. A pénz az a hatalmas világfolyam, amelybe minden gazdasági ér és patak betorkol és amelynek hullámai mindenhová elhalnak. Ez a folyam nem áll meg a határsorompóknál. Viszi a pénzt, hozza a pénzt, aszerint, hogy hol tud hasznosabban elhelyezkedni. Ahol nagyobb kamatozást tud elérni, oda rohan. Ahol kisebb a kamat, onnan kifelé menekül, bővebb kamatozású területek felé.Már jó ideje, körülbelül egy esztendő óta, dús aratása van a pénznek Amerikában. Ennek kettős következménye jelentkezett az európai pénzpiacon. Egyrészt abban, hogy a felmondott rövidlejáratú hitelek elvonásán kívül is, tömérdek európai pénz szivárgott át Amerikába. Másrészt abban, hogy Amerikából, amely a háború után az európai emissziók legdúsabb elhelyező piaca volt, már alig jött át pénz Európába az utolsó hónapok folyamán. Ezzel a káros hatással szemben az európai országok védekezni kénytelenek. A jegybankok, amelyek minden országban őrtállói a valutának és a pénzforgalom hullámzásának, sorra felemelik a bankrátájukat. Ezzel csökkentik a külföldön elérhető magasabb kamat vonzóerejét s megakasztják a hazai pénznek kivándorlását. A jegybankok sehol sem nyúlnak szívesen ehhez a rendszabályhoz, mert jól tudják, hogy a gazdasági élet megsínyli a hitel drágulását. Mégis kénytelenek felsrófolni a kamatlábat, mert a kamattétel felemelésénél fontosabbnak tartják a külföldi tőke érdeklődésének fölkeltését és legfontosabbnak azt, hogy elhárítsák a legnagyobb kárt és a legnagyobb veszedelmet: a hazai pénz leromlását. A Magyar Nemzeti Bank intézkedése megvédi a magyar valuta szilárdságát s lehetővé teszi, hogy a külföldi tőke bővebb mennyiségben keresse fel Magyarországot, mint ahogy ez az utolsó hónapok folyamán történt. A hazai pénz itt marad az országban és a pénzintézetek fel fogják emelni a betéti kamatlábat s ezzel friss lendületet adnak a takarékosságnak. A kamatláb felemelésének gazdasági kárát pedig csökkenteni lehet azzal, hogy az illetékes tényezők gondos figyelemmel ellenőrzik, hogy a pénzdrágulás távolabbi kihatásában uzsorajelleget ne öltsön. A kormány, a Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ szemmel fogják tartani az árakat és a hitelviszonyok alakulását. Az országnak meg lehet az a megnyugvása, hogy a jegybank rátaemelését gazdasági érdekeink védelme tette múlhatatlanul szükségessé s igy ez a rendszabály is a gazdasági konszolidációt és az ország javát szolgálja. A népjóléti minisztérium rövidesen leküld közkórház kibővítésének Az alispán bemutatta a kadarkuti szeretetház terveit. A vármegyei közkórház kibővítési munkálatai tudvalevőleg már hoszszabb idő óta állnak, egyrészt, mert nincs pénz az építkezésre, másrészt mert a népjóléti minisztérium még mindig nem hagyta jóvá a kibővítés részletterveit. Stephaich Pál alispán tegnapi budapesti útja alkalmával eljárt a népjóléti minisztériumban, ahol megsürgette a tervek jóváhagyását. Útja sikerrel járt s a minisztériumban határozott ígéretet kapott arra nézve, hogy a jóváhagyott építési terveket most már haladéktalanul leküldik Kaposvárra. Ugyancsak bemutatta az alispán a Kadarkúton építendő járási szeretetház terveit is, amelyeket Kappéter István mérnök készített. A minisztériumban közölték az alispánnal, hogy a terveket gyorsan felülvizsgálják, hogy az építkezést mihamarabb megkezdhessék. Az alispán jelentése a megye közüll Augusztusban leplezik le Tallián Gyula arcképét. —■ Folyik a telefonhálózat kiépítése a megyében. A vármegyéről ma küldték szét Stephaich Pál alispán évnegyedes jelentését a törvényhatóság tagjainak. Az elmúlt negyedév közállapotairól az alispáni jelentés többek közt a következőket mondja: A vármegyében levő vízfolyások rendezése lépésről-lépésre halad. Bár a helyzetet gyökeresen csak az tudná megváltoztatni, ha a vár a társulatnak megadja. A Kapos csatorna tisztogatását a Kaposvizitársulat vállalatba is adta, a munka folyik. Néhai Tallián Gyula volt főispán arcképének megfestése a befejezés előtt áll. Balló Ede tanár a képet majdnem teljesen befejezte. Az augusztusi közgyűlésen az arckép leleplezése méltó módon fog megtörténni. A Zichy Mihály szülőházán elhelyezendő emlékmű is rövid időn belül el fog készülni. Az emlékművön Sidló Ferenc szobrászművész már dolgozik és minden remény meg van arra, hogy a tavasz folyamán az emlékmű elhelyezhető lesz. Az 1928. évben megkezdett telefonhálózat kiépítése folyik. Eddig kiépítést nyert Gyöngyösmellék, Istvándi, Darány, Lakócsa, Drávafok, Mozsgó, Szentlászló, Szülök, Vízvár, Felsősegesd, Buzsák központ, míg kültelki előfizetőként bekapcsoltatott Teklafalu, Kisdobsza és Felsőszentmárton község. A hosszú ideig tartó kedvezőtlen tél az építést megakadályozta ugyan, de most már az építés folyik és pedig jelenleg kiépítés alatt áll Somogyhárságy, Lábod, Görgeteg, Gige, Buzsák központok. A vármegyében a telefonhálózat vármegyei kiépítésének megkezdése előtt telefonnal el volt látva a 113 jegyzőségből 54, 1928. évben kiépült 14, jelenleg van központi jegyzőségi székhelyen 68, kiépitengő még 45 közt a megbékélésnek háromszinü szivárványát s ami arra van írva, az legyen örök eszményetek! Minden törekvésteket Isten nevével kezdjétek, hogy Isten megáldhassa, megszentelhesse a ti sziveteket, a levente szivet, hogy abból a szívből a szivbeli tisztaságnak, a lelki szépségnek, a becsületnek, a honszerelemnek glóriás fénye ragyoghasson elő! Lépjetek az ősök nyomába, akik mindenkor az Isten ujjmutatását követték. Isten vezérelte őket ide s bízta meg a fényes misszióval, hogy e Kárpát koszorúzta országban legyenek őrállói a nyugati keresztyénségnek, hullámtörői a keleti pogányságnak. Őseink ezt a Hazát temlommá tették, melyben a legszentebb áldozatait mutatták be az istenfélelemnek és hazaszeretetnek. E gyönyörűséges templomból csak két rész maradt meg: a torony, amelyen a magyar nemzeti erénynek ragyogó tulajdonságai patinásodtak meg ezer esztendő óta; és az oltár, amelynek fudamentuma az Isten gondviselésébe vetett rendíthetetlen hit, a felső része az el nem évülő hazaszeretet. Rajta ég vakító fénnyel, mint öröktüz a minden szépért és nemesért hevülő magyar lélek. Adjátok körül ezt az oltárt, s telketeknek legdrágább s legszentebb olaját vessétek e tüzbe, hogy a ma- Leventék! Irta: Schmiedt Béla, istvándi ref. lelkész. Mindenkor ugyan, de különösen hazafias ünnepeken úgy érzem, mintha bennem és körülöttem minden zsibongana, bús üzenetet hozna . . . Mintha a körülöttem zümmögő méhecske hősi sírokról szállna . . . Mintha a lágy szellők ölén fájdalmas sóhaj, majd kétségbeesett jajkiáltás jönne Erdélyből, Csikországból, Kolozsvárról. Mintha a fák suhogása a kárpáti fenyvesek zúgásába vegyülne, melyhez a magyar ég orgonajátéka zokogva szolgáltatja a kíséretet... Még hogyha hallgat is a természet, ez a némaság is zokogásra késztet, mert mintha betegszobában járnék, melyben a nagybeteg ágya mellett a siró gyermekek szívszorongva várják a szív utolsó dobbanását . . . „Hazám, hazám, hazám, szegény magyar hazám!“ . . . Kárpátkoszoruzta ország! . . . ékességétől megfosztott ország!.. . Nagymagyarország! . . . megcsonkított ország! . . . Szabad ország! . . . rabország!... Boldog ország! . . . szomorú ország ! . . . megye által már több ízben kért kultúrmérnöki kirendeltség felállítása válna lehetővé. Ebben az irányban a szükséges lépéseket a földművelésügyi miniszternél újból megtettem. A Dombói csatorna már évek óta esedékessé vált tisztogatása meg fog indulni, amint az érdekeltség vizitársulattá alakul és a földmivelésügyi miniszter úr az államsegélyt Éhségtől megfosztott, megcsonkított, rab, szomorú szép Hazám! melyről gyermekkoromban boldogan énekeltem: „Ha a föld Isten kalapja, úgy hazám bokréta rajta.“ Halvány arcú, koronás homlokú szép anyánk , Hunnia! bár vérző szívvel borulok vonagló kebledre, mégis nem birok nem bízni a Te feltámadásodban, mert ismerem a Te dicsőséges múltadat! Ismerem azt a magyar lelket, mit a négy folyam által öntözött magyar föld nevelt s Kárpát koszorúja őrzött!. . . Mint saskeselyü vijjog, mint vihar zug . . . mint mennydörgés dübörög, mint égi láng gyújt az ősök halhatatlan lelke s felveszi a harcot a kétségnek és félelemnek minden hatalmával szemben!. .. Hunyadi János, Mátyás király, nagy Rákóczi, Kossuth, Petőfi lelke él és sereget toboroz!.. . Szemünkben tűz, szivünkben honszerelem, karjainkban őserő . . . ajkunkon a szent fogadalom : Nem, nem, soha !“ Az élen a magyar zászló leng, ezzel a felírással: „Istennel a Hazáért !“ Magyar leventék ! A nagy magyar reménységnek zálogai! Bánatkönynyel öntözött magyar kerteteknek karcsú virágai! kiknek homlokán az Isten megtartó kegyelmének pecséte ragyog: emeljétek magasra a magyar zászlót, könnyzáporunk hullása