Uj-Somogy, 1930. május (12. évfolyam, 98-122. szám)
1930-05-01 / 98. szám
XV. évf. 98. (3167.) szám. Ára: 10 fillér. Kaposvár, 1930. május 1., csütörtök. Szerkesztőség és kiadóhivatal: POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak: KAPOSVÁR, KONTRÁSSY UTCA 6. SZÁM. _____ Ejji hóra 2 pengő. — Negyed évre 6 pengő. — Fél évre 12 pengő. — ------ Felelős Szerkesztő: Vasúti pályaudvaron a lap ára 1 fillérrel magasabb. TELEIOKISZÁH: 12 8. THURY ZSIGMOND Hirdetések ára millimétersoronként 10 filér, szövegrészben 15 Illl. A nap főbb eseményei. Bethlen István gróf miniszterelnök péntekre hívta magához a Szakszervezeti Tanács kiküldötteit a munkanélküli kérdés rendezése ügyében. A miniszterelnök részletesen informálja az ankéton megjelenőket a kormány folyamatba tett intézkedéseiről. A képviselőház mai ülésén Wekerle pénzügyminiszter beterjesztette a törvényhatósági városok házadómentességéről szóló törvényjavaslatot, majd áttért a Ház a költségvetés tárgyalására. Az első felszólaló Krüger Aladár volt, aki a munkanélküliség problémájával foglalkozott s ostorozta a bankok magas kamatpolitikáját. A költségvetést elfogadta. Gaál Gaszton volt a következő felszólaló s beszéde elején kívánta azt, hogy a kormány pontos kimutatást adjon a dologi kiadásokról a Háznak, feltüntetve, mennyi a kiküldetési költség, a napidíjak, a külföldi utazások összege. Szitovszky belügyminiszter kijelentette, hogy a csendőrségi panama ügyében a legerélyesebb vizsgálatot rendelte el. A belügyminiszter kijelentése szerint az a hír nem fedi a valóságot, mintha már több letartóztatás történt volna. A panamának eddig egy csendőrségi letartóztatottja van, vitéz Balázsi László százados, aki 2700 P-t elsikkasztott és a pénzen megosztozkodott az egyik szállítóval. Megállapították a vizsgálat folyamán, hogy vitéz Balázsi százados a csendőrségi építkezéseknél sikkasztott. Vitéz Balázsi százados azonos azzal, aki szombaton Kaposváron a belügyminiszter részéről átvette az új csendőrségi palotát. A kórházápolási díjakat dr. Vass József népjóléti miniszter a főváros területére napi öt pengőben állapította meg. A rendőrség a főváros nyugalma érdekében minden intézkedést megtett május elseje alkalmából. Ma este az összes középületeket csendőr és rendőr-készültségek szállják meg. Állandó riadókészültségben áll egész nap a rendőrség. A főkapitányság szigorú utasítást adott a legkisebb zavargás erélyes megtorlására is. Loucheur kijelentette, hogy a közeljövőben középeurópai útra indul s ellátogat Budapestre is. Kiviteli mérlegünk az első negyedévben kedvező, amennyiben 21 és fél millió pengővel több volt a kivitt áruk értéke, mint tavaly az első negyedévben. Az afrikai sáskarajok elértek Görögországba is, sőt Romániában és Erdélyben is felbukkantak a pusztító sáskarajok. A Rovartani Állomás közlése szerint hazánkban nem kell félni az afrikai sáskajárástól. A mai zürichi zárlat: Páris 20-23 és fél, London 25-07, Newyork 51575, Brüsszel 72 02 és fél, Milano 27-03, Madrid 63-90, Amsterdam 20765, Berlin 123-14, Wien 7272, Szófia 3-74, Prága 15-25, Varsó 57-85, Budapest 90-20, Belgrád 9 12 és háromnegyed, Bukarest 3-07. Istkey Pál báró a Balatoni Halászati Társulat elnöke. Kilenc és fél ezer mázsa halat fogtak a múlt évben Balatonból. — Negyvenéves a Halászati Társulat. A negyvenéves jubileumát ünneplő Balatoni Halászati Társulat Siófokon tartotta jubiláris közgyűlését. A magyar társadalom színejavának ez a tömörülése tulajdonosa a Balaton halászati jogának. A közgyűlésen Inkey Pál báró elnökölt és szép beszédben emlékezett meg az egyesület negyvenéves múltjáról. Az alapító tagok közül ma már csak ketten vannak életben, Festetics Tasziló herceg és Esterházy Pál gróf, Szigliget ura. Napirend előtt Sümegi Vilmos választmányi tag szólalt fel és meleg szavakkal emlékezett meg arról a családi eseményről, amely az elnök családjában történt. Ezután Bariss Gyula igazgató terjesztette elő jelentését, amelyben beszámolt a társulat negyvenéves működéséről. Érdekes pontja volt a beszámolónak az a statisztika, amely szerint 1928—1929. üzletévben a Balatonban 9686 méter mázsa halat fogtak. A Balaton területe az újabb felmérések alapján 106.549 kát, hold és 1084 négyszögöl. Az igazgatói jelentés után megválasztották a vezetőséget, az elnök ismét Inkey Pál báró lett, alelnöknek pedig Lénárc Ágostont választották meg. A választmány tagjai lettek többek között Gaál Gaszton, Kőszeghy József, a veszprémi káptalan, Ringelhahn Lajos, Hunyady József gróf, Vidóczy Asztrik a bencés rend képviseletében, mint a bencések tihanyi jószágkormányzója, Hannig István a piaristák, Mészáros Károly helyettes államtitkár, a vallásalap képviseletében, Sümegi Vilmos, Meixner Emil, Pálffy Zsigmond, Pallaghy Dezső, Mészáros Aladár, Merétey Imre és Varjas Géza. A választások után tárgyalták a földmivelésügyi miniszter átiratát a sporthorgászat ügyében. A kérdés körül nagyobb vita támadt, amelyben Gaal Gaszton, Acsay Sándor nyugalmazott miniszteri tanácsos, Mészáros Károly és Sümegi Vilmos vettek részt. a Mit tartalmaz a május 5-i megyegyűlésen tárgyalandó állattenyésztési szabályrendelet '■■■ «BMI!» MBMmmmmm—---- Nyomtatásban most küldték szét a törvényhatóság tagjainak a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztésről készült szabályrendelet-tervezetet. — Elfogadása esetén hivatalos kihirdetése után azonnal hatályba lép az új és érvényét veszti az 1922. évi eddigi szabályrendelet. Somogy vármegye egész gazdaközönségét, de különösen szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztőit érdekli annak a szabályrendelet-tervezetnek a tartalma, amellyel már foglalkozott a törvényhatóság kisgyűlése és amely nyomtatásban most küldetett szét a megyegyűlés tagjaihoz, hogy a május 5-én levő közgyűlésen való tárgyalás előtt tanulmányozható legyen az elfogadásra javasolt tervezet. Azért kellett ezt a szabályrendeletet újonnan megalkotni, mert a legutoljára 1922-ben készült hasonló szabályrendelet pontjaiban az azóta eltelt idő alatt kiadott miniszteri intézkedések folytán sok lenne módosítandó és miután a somogymegyei állattenyésztés egyes községekben a szarvasmarha-, sertés- és juhállományban oly örvendetes lendületnek indult, hogy kívánatos lenne, ha az összes községekben hasonló felvirágzás korszaka köszöntene be, ezért célszerűnek látszott az olyan egészen új szabályrendelet készítése, amely modern alapokra fekteti különösen a köztenyésztést, mert nemcsak az egyes állattartó gazdákra, de az egész ország közgazdasági érdekeire is fontos kihatású a tenyésztésnek olyan ellenőrzése, amilyet a cél elérése érdekében a bizottságilag készített szabályrendelet tervez. Főelve és kiindulópontja az új szabályrendeletnek az, hogy a vármegye területén a köztenyésztésre szánt, tehát a birtokossági állományban szaporítási célokra felhasznált apaállatok (bikák, kanok, kosok) egészségügyi és tenyésztési szempontból évenként hatóságilag megvizsgáltatandók, mert csak a hatóságtól nyerendő tenyészigazolvány jogosítja fel a tulajdonost a tenyészapaállatok rendeltetésszerű felhasználására. A magántenyészetben e szabályrendelet intézkedései nem nyernek alkalmazást. A köztenyésztésre szánt apaállatok vizsgálata rendes, pót-, vagy rendkívüli szemle alkalmával történik, mégpedig akként, hogy minden város, község, birtokosság, társulat, egyesület, vagy magánegyén, akik a tulajdonukban levő hímállatot köztenyésztésre szánják, minden évben szept. 1-től 15-ig ezt a szándékukat szóval vagy írásban az illetékes községi vagy körjegyzőnek, polgármesternek bejelentik. Ezek a bejelentések kimutatásba foglalva szept. 25-ig eljuttatandók az illetékes járási m. kir. gazdasági felügyelőhöz, aki a megtartandó vizsgálat helye és időpontja iránt úgy tesz javaslatot, hogy legkésőbb az illető évi december 31-ig a vizsgálatok befejezést is nyerjenek. Ahol a kitűzött apaállatvizsgálat a rendes időben bármely okból nem volt megtartható, ott a tavaszi időben pótvizsgálatot kell tartani. Tenyészigazolvány elnyerése céljából rendkívüli vizsgálatot is kérhet apaállatja részére a tulajdonos. A kitűzött vizsgálati határnapról az egyes községek lakosait a főszolgabíró legalább 8 nappal előbb dobszó útján való hirdetéssel értesíti. A vizsgálóbizottság tagjai hivatalból a járási főbíró (polgármester) vagyhelyettese, várm. gazdasági felügyelő vagy helyettese és a járási (városi) m. kir. állatorvos, nem hivatalból tagja pedig egy-egy tag a Vármegyei Mezőgazdasági Bizottság és a Gazdasági Egyesület részéről. Magyarfajta szarvasmarhát tenyészteni a megye területén csak Drávátok, Markóc, Révfalu, Drávasztára, Drávakeresztur és Tótújfalu községekben szabad, a többi községekben pedig „Szimmentáli“, illetve szimmentáli jellegű „magyar piros-tarka“ szarvasmarhákat s igy a tenyészigazolványok is ennek megfelelően adatnak ki az apaállatok részére. A sertéstenyésztésben, a szőke mangalica és a juhtenyésztésben, a racka juh lévén a megyében általános, ezért a köztenyésztésben az ezekhez a fajtákhoz tartozó apaállatok alkalmazása kötelező. Kivételes engedéllyel mangalica kocákra hússertéskanok (yorkshires) is alkalmazhatók. Tenyészbikákal csak törzskönyvezett szülőktől származó apaállatok szerezhetők be a köztenyésztésben. A bikák orrkarikával látandók el. Közlegelőre csak azok a bikák, kanok és kosok hajtandók ki, amelyek féléves korukat még nem érték el. Minden 70 tehénre egy tenyészbika, minden 30 darab kocára egy tenyészkan és minden 45 darab anyajuhra egy tenyészkostartás kötelező a köztenyésztésben. A rendes és pótvizsgálat díjtalan, a rendkívüli vizsgálat azonban a kérelmező, illetve mulasztó egyén költségére történik. A bika tenyészigazolványának hatósági díja 12, a kané és kosé pedig 6 pengő. Ideiglenes tenyészigazolvány díja 20. A pásztorok nem kaphatnak a birtokukban levő apaállat részére tenyészigazolványt. A szabályrendelet intézkedései ellen vétők kihágást követnek el, amely megfelelő büntetést von maga után. A szabályrendelet a máj. 5-én történő elfogadása után hamar hatályba lép és az 1922. évi pedig érvényét veszti.